Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

XXXIV. évfolyam, 250. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 24., szerda Mai számunkból ■A FELSZABADÍTÓ HADMŰVELETEK II. (2. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) GYŐZELEMMEL BŰCSŰZOTT A TAMÁSI (6. old.) MEGHATÁROZÓ: A TALAJ- ÉS A VETÉS- SZERKEZET (3. old.) Átadtuk a békestafétát Fejér megyének Elindult Szekszárd ról a békestaféta Csernyenko a mezőgazdaság fejlesztésének feladatairól Életmód és egészség Az egészségnevelés sze­repe az alapellátásban, az életmódból adódó kocká­zati tényezők. Erről tár­gyal a XIII. Országos Egészségnevelési Tudomá­nyos Konferencia október 24—26. között. A konferencia a két té­mát együttesen tárgyalja. A témák időszerűségét egyrészt az adta, hogy az Egészségügyi Világszerve­zet 1978. alma-atai dekla­rációjában az egészségügyi gondozás elsődleges szere­pét hirdette meg. Ez a program a fejlett országok egészségügyében — a ci­vilizációs ártalmak és az életmódból adódó kocká­zati tényezők meg­szaporodása miatt — fon­tos feladat. Hazai egész­ségügyi ellátásunk problé­máinak megoldásában kulcskérdés: mennyire tudjuk az egészségügy szerkezetében az alapellá­tást minden tekintetben olyan szintre hozni, hogy feladatának meg tudjon felelni? A konferencia fővédnö­ke az egészségügyi minisz­ter, védnökei a Belkeres­kedelmi, a Művelődési, a Mezőgazdasági és Élelme­zési Minisztérium minisz­terhelyettesei, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és a MÁV Egészségügyi Szolgá­lat igazgatója. A konferencia fő tárgya­lási formája — a munka- csoportok keretében — a vita, öt egészségügyi alap- ellátási ágazatnak megfe­lelően : körzeti egészség- ügyi szolgálati, körzeti gyermek- és iskolaegész­ségügyi szolgálati, üzem­egészségügyi szolgálati, fogászati és gyógyszerésze­ti munkacsoportok tevé­kenykednek az adott szak­ma, valamint az egészség- nevelés egy-egy képviselő­jének vezetésével. A munkacsoportok fel­adata, hogy a megadott fő témákban (dohányzás, kor­szerű táplálkozás, túlzott gyógyszerfogyasztás, fizi­kai aktivitás) saját szak­mai területük egészségne­velési problémáit vitassák meg. Továbbá ennek alap­ján olyan reális, konkrét állásfoglalásokat, javasla­tokat, ajánlásokat dolgoz­zanak ki, amelyeket a kon­ferencia záróülésén a plé- num elé terjeszzenek, meg­jelölve, hogy a javaslato­kat, mely egészségügyi, po­litikai, gazdasági, szolgál­tató, vagy társadalmi szerv, intézmény részére tartják szükségesnek to­vábbítani. A konferencia témáját az Egészségügyi Világszer­vezet Európai Irodája olyan jelentősnek tartja, hogy az országos konfe­renciával egyidejűleg nem­zetközi szemináriumot szervez Budapesten. A szeminárium szervezésére a magyar Egészségügyi Minisztériumot kérte fel. A bevezető referátum meg­tartására a magyar Orszá­gos Egészségnevelési Inté­zetet jelölte ki, a magyar egészségnevelés egészség- ügyi ellátásban betöltött szerepének bemutatásával. DR. BAGYONI ATTILA A békestaféta, ami So- mogyból és Baranyából hoz­ta az emberek üzenetét az országos békekonferenciának, kedden reggel elindult SzekszárdrÓl. A stafétabotot a szekszárdi MHSZ motorosai vitték Háromnapos líamácskozás kezdődött: kedden „Ifjúság, társadalom, ideológia” cím­mel. A Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zete és Politikai Főiskolája, valamint a KISZ Központi Bizottsága rendezte konfe­rencián hat európai szocialis­ta ország, továbbá Kuba és Mongólia ifjúsági szövetségei illetve ifjúságkutatással fog­lalkozó intézményei képvi­seltetik magukalt. Az eszme­cserén mintegy 100 hazai és 40 külföldi szakember — szo­ciológus, pszichológus, poli­tológus, történész és filozó­fus — tanácskozik a szoci­alista országok ifjúságának Itársadalmi helyzetéről az egyes országok ifjúságkuta­tási eredményeiről. A tanácskozáson, ami a szocialista, országok tudomá­nyos akadémiáinak együtt­működésében tevékenykedő, „Ideológiai harc a mai világ­élőbb Tolnára, majd Faddra és Dunaszentgyörgyre, de nem hagyták ki a menetből — közkívánatra — Madocsát és Bölcskét sem, ahol min­denütt a község lakóinak képviseletében szalagot kö­töttek a stafétabotokra. ban” elnevezésű munkabi­zottság budapesti ülésszaká­hoz kapcsolódik, Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézetének főigazgatója tartott bevezető előadást. Rámutatott, hogy mind a politikai elemzések, mind az elmúlt tíz esztendő alatt fellendült nemzetközi tudományos együttműködés eredményei alapján meg­állapítható: a szoci­alista közösség országai­ban ,az ifjúságpolitika számos hasonló problémával küzd a 80-as évtized első felében. Épp ezért tág tere van a nemzetközi tapasztalatcseré­nek. Délután a külföldi küldött­ségek képviselőinek előadá­saival folytatódott a plenáris ülés. A vitaindítóban fel­vetett témákkail! kapcsolatban a bolgár, a csehszlovák, a ku­bai, a lengyel, az NDK-beli és a szovjet társintézetek képviselői referáltak. Közbülső és igen jelentős állomás volt Paks. Itt előbb az atomerőműnél kötötték fel üdvözlő és békekívána- taikat tolmácsoló szalagjai­kat a dologzók megbízottai, majd a városi művelődési ház előtt köszöntötték a bé­kestafétát. Rövid gyűlés után Duna- földvárra utaztak a stafétát vivők, ahol a KRESZ-park- ban szerveztek ünnepséget a szép alkalomból. Hadd te­gyük hozzá, hogy itt is szá­mos szomszédos község kül­döttei jelentek meg, kijelent­vén, részt kívánnak venni az ünnepi eseményben. A békestaféta búcsúztatá­sára a megyehatáron került sor, a Tolna megyei staféta­botot innen vitték megyénk motorosai Dunaújvárosba, ahol Nics János országgyű­lési képviselő, az Országos Béketanács tagja vette át — továbbításra — az üzenete­ket közvetítő stafétabotokat. Köpeczi Béla művelődési miniszter kedden a Parla­mentben a közművelődés idő­szerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót. A minisz­ter elsősorban a közelmúlt­ban megrendezett közműve­lődési tanácskozás tapaszta­latainak tükrében elemezte a közművelődés általános hely­zetét, aktuális feladatait és a fejlesztésre vonatkozó elkép­zeléseket. Többek között megállapí­totta : ma a fő kérdés az, hogy volt-e haladás az utóbi tíz évben a közművelődésben, vagy pedig stagnálás és visz- szaesés jellemzi az eltelt idő­szakot. Határozottan leszö­gezte, hogy a tények azt mu­tatják: előreléptünk. Ezt bi­zonyítja többek között az is­kolai végzettség alakulása is, hiszen jelenleg már az érin­tett korosztályok 95—96 szá­zaléka elvégzi az általános iskolát, és a középfokú kép­Október 23-án Moszkvá­ban ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen áttekintették az országos élelmiszeralap fo­lyamatos növelését célzó ön­tözéses gazdálkodás és az öntözött földek hatékonyabb hasznosítása hosszú távú programjának kérdését, amelyről Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. A Központi Bizottság ülé­sén mondott beszédében Konsztantyin Csernyenko bejelentette, hogy a Szovjet­unióban újabb széles körű intézkedéseket kívánnak fo­ganatosítani a mezőgazdasá­gi termelés fokozottabb bel­terjessé tételére és egy át­fogó talaj javítási program megvalósítására. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a köz­ponti bizottság két évvel ez­előtt hagyta jóvá a Szovjet­unió élelmiszerprogramját, s ma már kimutatható, hogy az azóta eltelt időszak számot­tevő eredményeket hozott. 1983-ban a Szovjetunió tör­ténelmének eddigi legna­gyobb mezőgazdasági terme­lését érte el. A mezőgazda­ság számára azonban to­vábbra is kulcsfontosságú probléma a gabonatermelés állandó növelése. Ugyan­csak kiemelkedően fontos, hogy az állattenyésztésben meginduljon a tartós, gyors ütemű fejlődés. A feladatot a mezőgazdasági termelés belterjessé tételével és a nagyüzemi módszerekre va­ló átállításával lehet teljesí­teni. A továbbiakban Konsztan­Kedden az Országházban megkezdőditek a hivatalos tárgyalások az országgyűlés és ia jugoszláv parlament ha­zánkban ttartózkodó küldöitt- sége között. A két tárgyaló­csoportot Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, illetve Dusán Alimpics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­zésben résztvevők aránya — a szakmunkásképzéssel együtt — 78—80 százalék. Márpedig az iskolai végzettség megha­tározó a személyiség egészé­nek kulturális érdeklődésé­ben. A sajtótájékoztatón Köpeczi Béla érintette a mindennapi kultúra kérdését is. A köz- művelődési tanácskozáson is megfogalmazódott, hogy se­gíteni kell a legelemibb köz- gazdasági, jogi, erkölcsi és környezetvédelmi ismeretek továbbadását, amelyek az emberek mindennapi maga­tartására és életmódjára hat­nak. Ugyanis napjainkban egyre inkább igény, hogy az emberek a kultúrának ne csak passzív befogadói, ha­nem aktív résztvevői legye­nek. Szólt a gazdaság és a kul­túra kapcsolatáról is. Megál­lapította, hogy nagyobb anya­gi erőforrásokra volna szük­tyin Csernyenko szólt arról, hogy a mezőgazdasági ter­melés még mindig elmarad a szükségletektől. Az SZKP Központi Bizottsága ezért tartja szükségesnek egy szé­les körű talajjavítási prog­ram megvalósítását. Ügy te­kinti ezt, mint a mezőgaz­dasági termelés további nö­velésének egyik döntő ténye­zőjét. A Szovjetunióban vi­szonylag rövid idő alatt másfélszeresére kell növelni az öntözött és lecsapolt me­zőgazdasági területek nagy­ságát. Mindez végeredmény­ben azt jelenti, hogy a me­zőgazdasági termés csaknem fele mentesül az időjárás hatásaitól. Létre kell hozni több nagyüzemi termelést folytató és garantált termés- eredményt nyújtó mezőgaz­dasági területet is. A továb­biakban Csernyenko szólt arról, hogy a széles körű ta­lajjavítási programot első­sorban az ország déli terü­letein valósítják meg, ahol megfelelő termőföldek állnak rendelkezésre, kedvező az éghajlat és az időjárás, ren­delkezésre áll a szükséges munkaerő, s mindez lehető­vé teszi, hogy rövid időn be­lül a maximális eredményt érjék el. Végezetül Konsz­tantyin Csernyenko megálla­pította, hogy a szovjet gaz­daság idei eredményei nem lesznek rosszak. Javulnak a minőségi mutatók, emelke­dik a szovjet emberek élet- színvonala. Ugyanakkor még több üzem, gazdaság, a nép­gazdaság sok ágazata lehető­ségeinél kevesebbet teljesít. A napirendi kérdésről ha­tározatot fogadtak él. A ha­tározat szövegét nyilvános­ságra hozzák. társaság szövetségi nemzet- gyűlésének elnöke vezette. A megbeszélésen itájékoz- taitták egymást a (törvényhozó testüleltek tevékenységéről; az előttük álltó feladatokról. Át­tekintették a két parlament együttműködését, a kapcso­latok továbbfejlesztésének lehetőségeit. ség, ám a gazdaság általános helyzete ennek határt szab. Elsősorban az állami intéz­ményekben kell megjavítani a gazdasági munkát, mert nem mondhatunk le arról, hogy a jót, a művészileg, esz­tétikailag értékesebbet kínál­juk. Végül aktuális feladatok­ról szólva, megállapította, hogy a közművelődési tevé­kenységben a kultúra tar­talmi kérdéseit szükséges elő­térbe állítani, különösen azo­kat, amelyek a befogadás mozzanatára irányulnak. Meg kell tenni mindent a gazda­ság és a kultúra közötti komplex kapcsolat kialakí­tása érdekében, hogy ezek egymást kölcsönösen segítsék. Üj koncepciót alakítanak ki, meghatározva az értékek be­fogadása és az általános mű­vészetpolitikai elvek érvénye­sítése érdekében szükséges állami feladatokat. ! Megérkezett Fejér megyébe Somogy, Baranya és Tolna lakosságának békeüzenete Nemzetközi ifjúságpolitikai tanácskozás A közművelődési tanácskozás után Köpoozt Béta sajtótájékoztatója Magyar-jugoszláv parlamenti tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents