Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 233. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 4., csütörtök Mai számunkból KOLLEKTÍV MUNKA, DEMOKRATIKUS LÉGKÖRBEN (3. old.) KÖZEL HETSZAZ ÖRA LEVEGŐBEN (4. old.) NEHEZ BESZELNI (5. old.) OLDALHALÖ ’84. (6. old.) ŐSZI LEHALÁSZÁS (3. old.) Az országos közművelődési tanácskozás elé Tíz év telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a közművelődésről. Az eltelt idő elegendő arra, hogy áttekintsük a közösségi művelődés helyzetét, megvonjuk az ereodmények mérlegét, újrafogalmazzuk feladatainkat, önmagában ennyi is indokolná egy országos közművelődési tanácskozás összehívását; a mára és holnapra tervezett szakmai konferencia megszervezésének azonban ennél is több indoka van. Nem egyszerűen tíz év telt el a közművelődési párt- határozat megszületése óta, hanem sok szempontból megváltoztak azok a gazdasági és társadalmi feltételek, viszonyrendszerek is, amelyek között dolgozni kell. Olyan társadalmi szükségletek erősödtek meg, olyan új feladatokra kell felkészülni a művelődési intézménynek és a szakmai irányításnak, amelyek szükségessé teszik a művelődés helyének társadalmi szerepének újbóli megfogalmazását. Az 1974-es határozat egyik legnagyobb érdeme, hogy kimondta: a művelődés a társadalom anyagi és szellemi haladásának előfeltétele. Ebben az új megvilágításba helyezve a művelődés és a gazdaság viszonyát, az elmúlt évtized gazdasági megrázkódtatásai közepette a kölcsönösség gyakran szenvedett csorbát. Ennek alapvetően két oka volt. A gazdasági vezetők jó része mostohán kezelte a kultúrára kiadandó forintokat. Ezt a szemléletet erősítette a szabályzók és a gazdálkodás egyéb feltételeinek gyakori változásából következő bizonytalanság is. Voltak azonban — és nem is kevesen —. akik idejében felismerték, hogy a művelődés nem teher, nem drága luxus a gazdaság nyakán, hanem a fejlődés előfeltétele. Nehezítette viszont az együttműködést másik okként az, hogy a művelődés szervezésével megbízott szakemberek közül sem ismerte fel mindenki idejében az egymásrautaltságot, illetve egyoldalú és felelősségvállalás nélküli pénzügyi segélyezésként értelmezte. A művelődési otthonok, a könyvtárak vezetőinek tekintélyes hányada úgy vélte, a körzetében dolgozó vállalatnak az a feladata, hogy időről időre minél nagyobb összegekkel támogassa intézményét, de abba már ne szóljanak bele, hogy a pénzt miként használják fel. Viszonzásként szerveztek néhány szórakoztató rendezvényt a gyár dolgozóinak, s úgy érezték, ezzel minden el van intézve. Mindkét oldal tartózkodása egyetlen közös okra vezethető vissza: a mindennapi életben mostanáig is csak igen kevesen tudják pontosan megfogalmazni n gazdasági és művelődési intézmények együttműködésének konkrét céljait. Található még olyan nagyvállalati művelődésiház-igazgató, aki nem érzi, hogy milyen feladatot ró rá az a tény, hogy a gyár teljes technológiai váltásra készül. Nem ismeri a termelést, nem képes levonni egy műszaki változás műveltségi konzekvenciáit. így érthető, hogy a gyár vezertőinek és dolgozóinak közömbösségével magyarázza az általa színvonalasnak tartott rendezvények gyatra látogatottságát. Sajnos néha az ellenkezője is igaz. Ama kezdődő tanácskozás egyik legfontosabb feladatú, hogy a közművelődési párthatározat szellemében megerősítse azt az élvet, hogy a gazdaság és a kultúra dialektikus kölcsönhatásban létezik egymás mellett. A kultúra kiteljesedésének a gazdasági eredményesség az előfeltétele, a gazdaság fejlődésének pedig a kultúra kiteljesedése az alapja. Számokkal is bizonyítható, hogy az elmúlt tíz évben milyen kulturális előrehaladás történt MagyarorI szágon. Elmaradt viszont az addig nem művelődő rétegek tömeges bevonása a művelődésbe. Ennek nemcsak gazdasági okai voltak, súlyos hibákat vétett a közművelődési intézményrendszer is. Hiába ismerték fel a legjobb szakemberek idejében a stratégiai váltás szükségességét, ha nem követte az intézmények és az irányítás megújulása. A művelődési otthoni hálózat tevékenysége alapvetően változatlan maradt. Még ma is kevés az olyan kulturális szolgáltatás, amely a mindennapi érdekek, a reális társadalmi szükségletek mentén próbál kapcsolatot teremteni az állampolgárokkal. Kevés a közösségi összejövetelekre alkalmas hely. nehéz a közösségek önszerveződése. Nem könnyű helyzetben, nem kevés probléma egyidejű jelenlétében ül össze az országos közművelődési tanácskozás. A reális társadalmi szükségletek felismerése, a józan mérlegelés azonban most is eredményre vezethet. Félretenni sok megszokott formát, s az intézmények érdeke helyett minden kérdés mérlegelésénél a lakosságét kell előtérbe helyezni. PALLAG1 FERENC New York, ENSZ Várkonyi Péter felszólalása Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának általános vitájában kedden felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter, hazánk küldöttségének vezetője. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel négy évtizedes fennállása alatt a világnak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség növekedésével, az alapokmány szellemével és betűjével ellentétes fejleményekkel. A nemzetközi feszültség éleződése, a fegyverkezési hajsza felgyorsulása és a szuverén államok társadalmi-politikai rendjének aláásására irányuló külső kísérletek fokozódása napjainkban veszélyes méreteket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nemcsak egy- egy ország, térség lakosait, hanem földünk valamennyi népét. Veszélybe kerültek a stratégiai fegyverzet korlátozásáról korábban aláírt megállapodások, s nem születtek újabb egyezmények. A közelmúlt egyik legsúlyosabb fejleménye az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez fokozza a nukleáris fenyegetettséget Európában, s ezzel nemcsak növeli a nemzetközi feszültséget, de egyúttal tovább csökkenti a földrész országai közötti bizalmat is. Ebben a helyzetben különleges jelentősége lenne annak, ha a NATO tagállamai konstruktívan reagálnának a szocialista országok ésszerű, valamennyi érdekelt fél jogos biztonsági érdekeit figyelembe vevő javaslataira. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek az erőfölény megszerzésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontását azonban nem engedhetik meg. Kormányom ezért, amikor kifejezte aggodalmát a rakétatelepítés nyomán előállt helyzet miatt, indokoltnak tartotta a Szovjetunió válaszlépéseit. Követendő célnak viszont azt tartjuk, (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-csehszlovák barátsági találkozó Megemlékezés a csehszlovák néphadsereg napjáról A csehszlovák néphadsereg napja tiszteletére csehszlovák vendégek érkeztek tegnap megyénkbe. Dr. Ja- roslav Musilek nagykövetségi tanácsost, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóját és Václav Plechac ezredest Csaj- bók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára fogadta, s rövid tájékoztatót tartott megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Méltatta a két ország közötti baráti kapcsplatot, s elmond* ta, hogy ezt szűkebb pátriánkban, Tolnában számos területen ápolják. A kétoldalú testvérkapcsolatok között a hat évvel ezelőtt éppen megyénkből indult, s azóta hagyományossá vált csehszlovák kulturális hetet emelte ki a népfronttitkár. megyeszékhely nevezetességeivel, látnivalóival. Délután a Budai Nagy Antal laktanyába látogattak el, ahol barátsági találkozón vettek részt. A találkozón a kulturális és tájékoztató központ igazgatója köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, ezután pedig Václav Plechac ezredes tartott ünnepi beszédet, emlékezett meg 1944. október 6-ról, a csehszlovák néphadsereg napjáról, amikor a szovjet hadsereg a nemzeti hadtesttel együtt átlépte a csehszlovák határt, összesen 27 nemzet fiai — köztük magyarok — vettek részt az antifasiszta nemzeti felszabadító mozgalomban. Az ezredes szólt a jelenlegi politikai helyzetről, s a népek összefogásának, baráti együttműködésének fontosságáról. A találkozó résztvevői Dr. Jaroslav Musilek köszönti az egybegyűlteket A tájékoztató után a vendégek megismerkedtek a Borbély Sándor munka látogatása megyénkben EGK-megállapodás Átmeneti megoldást találtak az EGK külügyminiszterei szerdán a közösség idei és jövő évi pénzügyi nehézségeire. Az NSZK végig ellene szegült annak, hogy emeljék fel az átengedett adóbevételeket a jelenlegi 1 százalékról 1,2 százalékra (amint ez kompromisszumként felmerült), vagy 1,4 százalékra, ahogyan a fontai- nebleau-i csúcs határozott. A kormányok ennek ellenére megegyeztek, hogy ebben az évben 1 milliárd ecuvel (750 millió dollár) megtoldják az október végén különben kimerülő közös kasszát rendkívüli hozzájárulások formájában. Nagy-Britannia azonban csak azzal a feltétellel járult ehhez hozzá, ha a stras- bourgi parlament előbb feloldja a múlt évre járó, de december óta befagyasztott visszatérítést (750 millió a költségvetésről ecut). A pótlólagos befizetéseket és kiadásokat a kormányok a nyugat-európai parlament elé terjesztik, kérve egyben a befagyasztott visszatérítés feloldását. 1985-re a miniszteri tanács 26 milliárd ecu közös kiadást tartalmazó költségvetést terjeszt elő a parlamentnek, betartva az október 5-i határidőt. A parlamentnek a szabályok szerint decemberig kell azt véglegesen jóváhagynia. A javaslat a közösségi költségvetési források jelenlegi felső határának (adóbevételek 1 százaléka) betartásával készült. Az EGK-bizottság számításai szerint a tényleges kiadások azonban 28,1 milliárdra rúghatnak. A különbözetet a kormányok az ideihez hasonló rendkívüli hozzájárulásokkal fedezik a most létrejött politikai megállapodás értelmében. Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka tegnap munkalátogatáson megyénkben tartózkodott. Tatár Lajos megyei parancsnok jelentést tett a megye munkásőreinek 1984-ben végzett munkájáról, az 1985. évre vonatkozó főbb elgondolásokról. A megyei parancsnok beszámoltatásán részt vett és a megyei párt- bizottság nevében értékelte az 1984. évben végzett munkát K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, aki elismerően szólt a megye munkásőreinek példamutató, fegyelmezett helytállásáról. Borbély Sándor országos parancsnok úgy értékelte az 1984. évben végzett munkát, hogy Tolna megye munkásőrségének személyi állománya időarányosan, fegyelmezetten végrehajtotta a számára meghatározott feladatokat. Az országos parancsnok elismerését, köszönetét fejezte ki a megye munkásőreinek, parancsnokainak az 1984. évben végzett sok irányú tevékenységért, meghatározta az 1985. évben a testület előtt álló legfontosabb feladatokat. A beszámoltatás után elbeszélgetett a megyei parancsnokság munkatársaival.
