Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

1984. október 20. ^PÜJSÄG 5 Minőségjavítás a kongresszus tiszteletére Az országoshoz hasonlóan a mi megyénkben is, a válla­lati, intézményi kollektívák, a munkaverseny idei szaka­szában felajánlásaikat a felszabadulás közelgő negyvene­dik évfordulója tiszteletére ttettrték meg. A munkaverseny irányelveit a gazdálkodó egységekben a gazdasági és mozgalmi vezetők készítették ölő. Ezt kö- vettően tartották meg a szocialista brigádvezetői tanács­kozásokat. Tehált alapos, megfelel» előkészítő munka folyt, aminek aztán nem maradt el az eredménye sem. A jó előkészítésnek, és legalább ugyanakkora mértékben a dolgozók lelkesedésének köszönhetően, kedvező eredmé­nyek szülöttek megyénkben. A működő közel kát és félezer szocialista brigád majd­nem huszonötezer tagja tött vállalást a negyvenedik évfor­duló tiszteletére. A vállalások, a központi elképzeléseknek megfelelően, a termelés hatékonyságának, a gazdálkodás eredményes­ségének javítását, az anyag- és energia-takarékosságot, valamint a minőség javítását tűzték ki célul. Az új szabályzatokban — figyelemmel arra, hogy a mun­kaverseny vállalati kategória — a legtöbb helyen megfe­lelően rögzítették a munkaverseny folyamatosságát bizto­sító középvezetői feladatokat, az értékelések és az anyagi­erkölcsi elismerések rendjét. Az ez évi munkaverseny-mozgalomnak új lendületöt adott a központi bizottság június 26-i ülésének felhívása. Ezt követően széles körű munkaverseny-mozgalom bonta­kozott ki megyénkben. A szocialista brigádok, egyéb mun­káskollektívák a negyvenedik évfordulóra Itett vállalásai­kat felülvizsgálták és úgy döntöttek, hogy pótvállalások- kail tisztelik meg pártunk közeljövőben esedékes XIII. kongresszusát. Megfigyelhettük, hogy a póltvállalások kezdeményezői általában a szakszervezeti bizottságok voltak az üzemek­ben, de nyombein felsorakoztak melléjük a különböző egyéb 'társadalmi, gazdasági, állami szervek is. Elsőként csatlakoztak iá kongresszusi munkaversenyhez a Simontornyai Bőrgyár, a Paksi Atomerőmű Vállalat és építkezés kollektívái, illetve szocialista brigádjai. Őket követően mind több vállalat mezőgazdasági üzem, keres­kedelmi egység szocialislta brigádja vizsgálta1 felül fel- szabadulási vállalását és toldotta meg pótvállalással a kongresszus tiszteletére. Tapasztalataink a megye gazdálkodó egységeiben jók. A brigádok vállalásai, többségükben, konkrétak és ;a leg­alapvetőbb célkitűzésekét szolgálják. A kongresszus tisztelőiére több minit 1900 szocialista brigád közel 23 ezer tagja toldotta meg eredeti vállalását. Ez a brigádoknak mintegy nyolcvan százaléka. A munkáskoUektívákon kívül több műszaki, adminiszt­ratív, egészségügyi és közalkalmazotti területen dolgozó brigád is jelentkezett pótvállalásával, például a zománc- árugyárban, a gyógyszertári központban, vagy -a me­gyei földhivatalnál. Kedvezőnek ítélhető az is, hogy a szo­cialista brigádszervezetbe nem tartozók kommunista mű­szakok tartásával vesznek részt a kongresszusi munka­versenyben, így a BHG-nál és a műszergyárban. Egyértelmű tehát, hogy a központi bizottság felhívását a dolgozó kollektívák egyetértéssel fogadták. A pótvállalások sokrétűek, szinte az egész vállalati tevékenységet felölelik. A vállalások elsősorban a terme­lési tervek túlteljesítését, ia minőség javítását, az export­tervek túlteljesítését, iá kereskedölmi forgalom növelését, a költségek csökkentését, az anyag- és energiai-megtakarí­tást, a munkafegyelem javítását tűzték ki célul. A fölsoroltakból egyértelmű, hogy a Itermeléscentrikus- ság dominál. Ez önmagában helyeselendő, bár a további­akban megfelelő figyelmet kell fordítani a tanulni és a szocialista módon élni kategóriákra, valamint törekedni arra, hogy a terület- és település-fejlesztésben megtartsuk, sőt fokozzuk az iparban dolgozó szocialista brigádok te­vékenységét. Kitűnő alapot adhat ehhez >a szorosabb kap­csolat kiépítése a Hazafias Népfront szerveivel és az egy­re hatékonyabban dolgozó városi szakmaközi bizottságok­ká!. Ennek természetesen megvannak az anyagi vonzatiai is, de a szociálpolitikai és művelődéspolitikai feladatok, cél­kitűzések is ugyanolyan fontosak. A kötelezöttség-vállllalások igen nagy jelentőségűek. Me­gyei szinten, eddigi ismereteink alapján, ia vállalatok, bri­gádok közöl 150 millió forint értékű többletvállalásit tet­tek a kongresszus tiszteletére. Ezen belül is jelentősek a vállalt kommunista műszakok többletbevételei. A kollek­tívák 168 és félezer kommunista műszakórát vállaltak, ezek értéke meghaladja a kilenc és félmillió forintot. Hasonlóan figyelemre méltóak a társadalmi munka­végzésre tött felajánlások. A felajánlott 128 186 társadal­mi munkaórából 58 317-et üzemi célra, 59 688 óráit pedig a lakóhelyek szociális és egyéb célú megsegítésére kí­vánnak fordítani. Arról se feledkezzünk meg ugyanakkor, hogy nagyon sok vállalás forintértékben nem fejezhető ki, de hasz­nossága vitathátatlian. A kongresszusi munkaverseny ebben az évben nem zárul le, mint ahogy a munkaverseny sem szakaszos, hanem folyamatos keíll, hogy legyen. Mindebből adódnak a jövő feladatai. Legelőbb az, hogy ahol még nem töttek pótfelajánlást — valamilyen rajtuk kívül álló okból — a kollektívák, vessenek számot lehetőségekkel és jelentkezzenek válla­lásaikkal. Feltétlenül kívánatos, hogy a dolgozók által nyújtott többletteljesítményt kövesse többletelismerés, az erkölcsi és anyagi elismerés következetesen juttassa érvényre a munka szerinti elosztás elvét. A felszabadulás negyvenedik évfordulójának méltó megünneplésével, a kongresszus munkanapjaival nem ér véget a verseny, annak folyamatosságát mindenképpen biztosítani kell. L. GY. A zenei ismeretek megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség megalapozása, a tanulók felkészítése az ama­tőr zenélésre, az öntevékeny művészeti munkára, illetőleg a pályára alkalmas növendékek előkészítése a szakirányú továbbtanulásra — jelenti megyénkben a dombóvári, a bonyhádi, a paksi, a tamási és a szekszárdi zeneiskolák feladatát. Az öt intézmény közül most a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolában jártunk. A megyeszékhelyen és a hozzá­tartozó bátaszéki, tolnai tagozaton 733 növendék tanul. Ez a tíz évvel ezelőtti létszám kétszerese. A fiókiskolák taná­raival, illetőleg a külső munkatársakkal együtt 42 zeneta­nár adja át ismereteit és a zene szeretetét a fiataloknak. Leglátogatottabb a zongora, a gitár és a hegedű tan­szak. A tanulók által önként vállalt zeneiskolai munka együtt jár a rendszeres gyakorlással, ami egyre inkább otthon, a hétvégekre összpontosul. Az iskola növendé­keivel találkoztunk a különböző városi, megyei és orszá­gos rendezvényeken, a zenetanároknak pedig meghatá­rozó szerepük van Szekszárd és a megye zenei életében. KAPF1NGER ANDRÁS képriportja ' Rézfúvós „Hadd próbáljam meg én is” Kotta nélkül Klarinétos Kamarásunk Tanár és tanítvány „Először külön kézzel”

Next

/
Thumbnails
Contents