Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

/'tolnaN _ _ £+ KÉPÚJSÁG 1984. szeptember 13. „Nem várhatunk kész esélyekre... ” Beszélgetés Domonkos Lászlóval, a KISZ KB szervezési osztályvezetőjével Az ifjúsági mozgalomban az idén a szokottnál is több eseményre került sor, hiszen az alapszervezeti taggyű­lések, a munkahelyi, tanintézeti küldöttgyűlések mellett a területi szintű KISZ-küldöttgyűlések is összeültek, hogy az értékelés, a tervezés és a választás feladatait elvégezték. E ez évben már beléptünk a két KlSZ-kong- resszus közötti időszak második „félidejébe”, érthető te­hát az a felfokozott várakozás és érdeklődés, amely a taggyűléseket, küldöttgyűléseket övezte. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Klub a liatal értelmiségieknek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna megyei KISZ-bi- zottság értelmiségi klubja az idén is folytatja munkáját. Tagjaik sorába olyan fiata­lokat várnak, akik szívesen vennének részt programjai­kon, járnának velük kirán­dulni, (túrázni, foglalkozásai­kon aktívan bekapcsolódná­nak n beszélgetésekbe, viták­ba. Várják azok jelentkezését, akik gondjaikat, problémái­kat megosztanák egy kis kö­zösséggel. Tanácsokkal, ja­vaslatokkal segíthetjük egy­más munkáját, magánéletét. Klubfoglalkozásaikat — előreláthatólag — hétfőn es­ténként hét órakor tartják. Egy kis ízelítő program­jukból: Dárday István: Vö­rös föld c. filmjének vetítése, videoprogram, beszélgetés az értelmiség helyzetéről, láto­gatás a művészetek házába. De terveznek kirándulásokat, saját diákkal illusztrált él­ménybeszámolókat, sőt olyan foglalkozásokat is, ahová a szülők gyermekeiket is elhoz­hatják, együtt játszhatnak, nevethetnek, szórakozhatnak velük. Ehhez keresünk partnere­ket. Farkas Beáta Az elmúlt hetekben poli­tikai értékelések sora látott napvilágot. Egyebek között összegezte a tapasztalatokat a KISZ Központi Bizottsá­ga. A KISZ vezetői véle­ményt alkottak arról: hol tart a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1984-ben, hogyan halad a X. kongresz- szus határozatainak végre­hajtása, milyen szerepe, le­hetősége, felelőssége van a szervezetnek és tagságának társadalmi, gazdasági célja­ink valóra váltásában. Do­monkos Lászlóval, a KISZ KB szervezési osztályvezető­jével beszélgetésünkben azt igyekeztünk kideríteni, hogy a KISZ-alapszervezetek, a küldöttgyűlések és a válasz­tások — a tavaszi tapaszta­latok alapján — mennyiben töltik be funkciójukat, mennyire képesek a politi­kai munkát szolgaim. — Nem kétséges — kezdi a beszélgetést Domonkos László —, hogy a KISZ mű­ködőképes szervezet. Meg­győző bizonyíték erre a ta­vasz folyamán megtartott több mint ötvenezer alap­szervezeti taggyűlés, a mint­egy húszezer - szervezeti szin­tű, s a kétszáznegyven te­rületi küldöttgyűlés. Ezek a politikai fórumok végered­ményben teljesítették kitű­zött céljukat: értékelték az adott területen folyó ifjúság­mozgalmi munkát, megfo­galmazták a következő idő­szak teendőit és mindenütt teljes körű tisztújításra is sor került. Alkalmat terem­tettek a fiatalok számára nézeteik, véleményük kifej­tésére. Számos helyen élénk eszmecsere, alkotó, olykor szenvedélyes vita bontako­zott ki. Érződött az a tett- rekészség és egészséges tü­relmetlenség, amely KISZ- szervezeteink, tagjaink je­lentékeny részét ma jellem­zi. Nem kevés újszerűséggel találkoztunk: úgy tűnik, a nehézkes, a fiatalok termé­szetétől idegen formák és módszerek némiképp háttér­be szorultak. Természetesen az összké­pen belül lényeges eltérések is voltak. Olyan problémák­ra gondolok, amelyek ko­rántsem csak szervezeti, szervezési jellegűek, még ke­vésbé formai, módszerbeni fogyatékosságok, hanem szö­vetségünk politikai jellege, valós politikai szerepe, az ifjúsági mozgalom egészé­nek fejlődése szempontjából lényegesek. — Hallhatnánk ezekről konkrétabban is? — Természetesen, de an­nak előrebocsátásával, hogy egyelőre még csak a jelzé­sekből következtethetünk. Szinte minden, ami a KI5Z- ben történik, az alapszerve­zetekben nyer értelmet; vagy megfordítva: az alap­szervezetek munkája, tény­kedése, ereje közelítő pontos­sággal tükrözi mozgalmunk egészének erejét. Ebből kiin­dulva különösen figyelemre­méltóak azok a tapasztala­tok, vélemények, amelyek az alapszervezetek egy részé­nek — ahogy valaki találó­an megfogalmazta — „ki­ürüléséről” tájékoztatnak minket. Félreértés ne es­sék, általában nem létszám- csökkenésről van szó! A „ki­ürülés” ez esetben program- talanságot, politikai bénult­ságot, cselekvésképtelenséget takar. Azt jelenti tehát, hogy ezek az alapszervezetek nem valós színterei a közösségi, politikai életnek, munká­nak, s taggyűléseik nem po­litikai fórumai a fiatalok­nak. — Miből adódik ez a hely­zet? Ma a társadalomban jól érzékelhető decentralizálódá- si folyamat megy végbe, nö­vekszik a helyi tényezők szerepe a politikai, gazdasá­gi, kulturális életben egya­ránt. Tapasztalható ez a KISZ-,ben is. Szervezeteink, alapszervezeteink minden korábbinál nagyobb önálló­sággal rendelkeznek saját életük, tevékenységük szer­vezésében, ügyeik eldönté­sében. S ezzel párhuzamo­san funkcióik is gazdagod­tak. Amíg korábban elsősor­ban az alapszervezetek kö­zösségi-nevelési funkcióit hangsúlyoztuk, addig ma — ezek mellett — az érdekvé­delmi, az érdekképviseleti szerepük is nagy hangsúlyt kap, sőt bizonyos közegek­ben elsőbbséget élvez. A ta­nulópénzt természetesen meg kell fizetnünk. A nagyobb demokratizmus biztosította lehetőségekkel élnünk kell, de először meg kell tanul­nunk élni vele. Nos, ez ki­nek könnyebben, kinek ne­hezebben megy. — Alkalmasak-e az alap­szervezetek a mai követel­mények, igények -kielégíté­sére? — Részben igen, de Pél­dául főként egyetemi, főis­kolai és középiskolai szerve­zetekben gyakran tapasztal­tuk, hogy az alapszervezetek mai formájukban funkció- zavarokkal küszködnek. Mindenképpen indokoltnak látszik a közeljövőben az alapszervezetek helyének, szerepének, továbbfejleszté­sünk lehetőségének alapos áttekintése. — S mi volt a helyzet a küldöttgyűléseken? — Ügy summázható, hogy a KISZ-szervezetek küldött- gyűlései a munka értékelé­sét döntő többségükben igen körültekintően, nagy felelős­séggel, színvonalasan elvé­gezték. Nemcsak a szűkeb­ben értelmezett KISZ-mun- kát elemezték, hanem kitér­tek az ifjúság társadalmi helyzetére, a pályakezdés, családalapítás gondjaira, a tanulási és munkakörülmé­nyekre, a lakáshelyzet ala­kulására. A „hogyan tovább” kér­désére olykor bizonytalan, olykor elnagyolt válaszok is születtek. Ismét csak kínál­ja magát a tanulság: a meg­növekedett önállósággal job­ban kell sáfárkodnunk. Igaz ez a KISZ-szervezetekre. — Az utóbbi évek egyik legnagyobb visszhangot ki­váltó szervezeti intézkedése a KISZ-ben a választások kor­szerűsítése, a közvetlen vá­lasztási formák bevezetése volt. Igazolta-e az élet ezt a döntést? — Igen. A közvetlen vá­lasztási formák fogadtatása a fiatalok részéről kedvező volt. A száz fő feletti szer­vezeteink több mint negyven százaléka élt valamely le­hetőséggel, s kísérletképpen ötvenkilenc területi KISZ- szervezetet — köztük öt me­gyei bizottságot — és tiszt­ségviselőiket ^közvetlenül vá­lasztották meg. A közvetlen választás lényege nemcsak abban rejlik, hogy többen szavazhatnak, hiszen ez ön­magában a választás demok­ratizmusát még nem növeli. Ez a mód azt igényli, hogy a választások előkészítése,- le­bonyolítása szélesebb körű, változatosabb, nyilvánosabb és nyíltabb legyen. Sok új ötlet színesítette a válasz­tási küzdelmet, amely he­lyenként az alkalmas jelöl­tek nemes versengésévé fej­lődött. Voltak persze érdek­telen, formális választások, mert a korszerű formák ugyan segíthetnek munkánk tartalmának fejlesztésében, de önmagukban nem csoda­szerek. Korántsem lezárt folya­matról van szó. Változatla­nul dolgozunk azon, hogy olyan választási rendet ho­nosítsunk meg a KISZ-ben, amely a lehető legnagyobb mértékben segíti a fel­készült, alkalmas, elkötele­zett, a KISZ-tagság és az intézeti, üzemi vezetőség bi­zalmát bíró fiatalok vezető­vé válását. SZ. KISS JÄNOS A tanulás is része volt a munkának NAGY SÁNDOR Fotó: DOMBAI ISTVÁN Tartalmasabb üdülés Jó két évtizede már annak, hogy az ország mindmáig egyetlen ifjúsági utazási irodája, az Expressz, állandó jellegű üdülőközpontokat telepített két legfontosabb idegenforgalmi vonzerővel bíró tavunk mellé, Balatonszemesre és Velencére. ... És hosszú évekig mást sem hallottunk ezekről a táborok­ról, mint hogy milyen olcsók, s hogy az egyikben — hetes turnusokban — tizenötezer, a másikban háromezer diák érezhette jól magát nyaranta. A pedagógia tudománya, meg az ifjúsági szervezetek mind gazdagabb tapasztalatokkal rendelkező nevelő munkája azon­ban napjainkra bebizonyította, hogy ezek a hajdani, csak üdülésre berendezett táborok egyáltalán nem felelnek meg a nyolcvanas évek diákigényeinek. Az élete legfogékonyabb korszakát élő tizenéves ember, aki az év tíz hónapjában elsősorban a fejével dolgozik, nyaranta is igényli értelmének pallérozását, tudásának gyarapítását ... ha nem is olyan for­mában, mint a tanév alatt. Ezt a szükségletet állította távolabbi céljainak szolgálatába a KISZ Központi Bizottsága által tavaly bevezetett tábori pályázati rendszer. A művészetek, a mind jobban fejlődő technika, a fejlett technikától napjainkban már elválasztha­tatlan szaktudományok iránt érdeklődő középiskolások és szakmunkástanulók részére írták ki ezeket a pályázatokat, első kísérletként mintegy csak tájékoztatva őket arról, mi­kor, hol, milyen szakágból gyarapíthatják tudásukat... az üdülés mellett. A tavalyi kísérlet 1984-re eredményekkel kecsegtető gya­korlattá érett, bár az Expressz vidéki irodái meglehetősen későn kapták meg a programokat, s még e későn kapott prog­ramokat sem ismertették a célnak megfelelő módon az érde­keltekkel. Ennek ellenére ' az elmúlt nyár már úgy telt el mind a balatonszemesi, mind a velencei táborban, hogy tur­nusonként más-más hasznos időtöltést kínáltak a szervezők. A kézműves mesterségek iránt érdeklődők megtanulhattak textilt festeni, kosarat fonni, fát vagy szarut faragni, bábokat készíteni. Nyíregyháza-Sóstón amatőr színjátszók táborát rendezték meg, újszerű megoldással: a tábori munkára ön­ként jelentkező fiatal színészeket, rendezőket, színháztechni­kai szakembereket kértek fel erre a feladatra. Így érték el a kitűzött célt: közelebb hozni egymáshoz a ma színházát és az érdeklődő mai fiatalt. Természetesen a KISZ önmaga képtelen lett volna az ezer­színű igények kielégítésére; legfeljebb a szervezést vállal­hatta, s azt vállalta is. Am egy ilyen dús program megvaló­sításához szakemberek, anyagi eszközök kellenek, s fel kell vonultatni a modern technikát is. Azzal, hogy az ifjúsági szövetség magára vállalta a szervezést, tett még egy igen fontos — a fiatalok szemléletét formáló — lépést: közelebb hozta egymáshoz a kutatási-fejlesztést, a termelést, és azokat a majdnem-felnőtteket, akik néhány év múlva végzik majd ezt a munkát. A közreműködésre felkért Híradástechnikai Tudományos Egyesületben máris kidolgoztak egy munka- hipotézist arra nézve, hogy az egyesület különböző területi és szakági csoportjai miként működnek majd együtt a jövő­ben az egyes iskolák diákköreivel. Biztosnak látszik, hogy egyetlen kísérleti év után a KISZ megtalálta a legpraktikusabb szervezeti formát a diákság tanévbeli és nyári szabad idő felhasználásának összekapcso­lásához, a társadalmi szervezetek és tudományos egyesületek, valamint az iskolák újfajta együttműködéséhez. Tette ezt pedig úgy, hogy megújuló munkastílusa eredményeként . növelte vonzerejét is. Füzikék, poszáták, tücsökmadarak Ornitológustábor Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári madártani csoport harmadízben szerve­zett ornitológiái tábort a Dombóvár-Tüske melletti horgásztavaknál. A táboro­zás feltételei a madárvárta „üzemelésével” nagymérték­ben javultak. Közel negyve­nen dolgoztak a táborban, és megközelítőleg ennyi lá­togató volt kíváncsi a vég­zett szakmai munkára. A madarászok és természetet kedvelő fiatalok munkáját négy pedagógus irányította. A tábor főbb céljai a Konda-patak völgyében köl­tő és vonuló madárfajok vizsgálata, a tudományos madárgyűrűzés, társadalmi munka a várta környékén, kirándulás a Velencei-tóhoz és az Agárdon lévő madár­vártára. Az augusztus má­sodik felében kilenc napig tartó szakmai munka az ed­digiek közül a legeredmé­nyesebb volt. Az elmúlt évektől eltérő módon, a madárbefogás a völgy déli részén történt. Néhány egé­szen ritka faj került a há­lókba. Annak ellenére, hogy az erős szél gyakran akadá­lyozta a munkát, 607 madár lábára került gyűrű, össze­sen 42 fajéra. A fajlista csaknem kétsze­rese a tavalyinak, de óriási faunisztikai jelentősége van a gyűrűzött halvány gézének és a viszonylag nagy pél­dányszámban fogott nagy fü­lemülének. Az utóbbi költő­helye a Tisza árterületének északi vidéke. Eddigi isme­reteink szerint még vonuló­ként is ritka faj a Dunántú­lon. A halvány geze az utób­bi években Szeged vidékétől északra és nyugatra terje­dő faj. Az első költését né­hány éve az említett város környékéről jelentették az ornitológusok. Az eddigi leg­nyugatibb előfordulása, amit megfigyeltek, a Duna árte­rülete. Sikerült meggyűrűzni a füzikék, poszáták, tücsökma­darak minden faját. Kiemel­kedően magas — tizenhat — a jégmadarak — a repülő drágakövek — gyűrűzési száma. A gyűrűzőasztalnál közelről tanulmányozhatták a fiatalok a nyaktekercset, harkályfajokat, karvalypo­szátát, kerti gézét, törpegé­met. A vizsgált területen megfigyelt madárfajok fajlis­tája. a tábor munkájának eredményeként 112 faj. Va­lamennyiük számára a leg­nagyobb élmény a békászó sas megfigyelése volt. A tá­bor ideje alatt két alkalom­mal egy, illetve két példányt sikerült hosszabb ideig, vi­A kirándulás alkalmával sokan első ízben jártak a dinnyési halastavaknál, aho­vá a rezervátumból járnak ki táplálkozni a fokozottan védett madárfajok. A közel háromórás szakmai terepjá­rás során láthattak nagy kócsagot, kormoránt, kana­lasgémet, kis kócsagot és a cankók több faját. Ezt kö­vetően megtekintették a Chernél István nevét viselő agárdi madárvártát. Vezető­je a környezetvédelmi világ­napon Pro Nature kitünte­tést kapott Radetzki Jenő. Kalauzolásával betekinthet­tek az ott folyó szakmai munkába. Volt lehetőségük megnézni a több mint 100 preparált madárfajt, az an­gol, francia és magyar ki­adású, ritka, és ma már hoz­záférhetetlen ornitológiái könyveket. A kirándulás során még eljutottak a tör­ténelmi emlékhelyekre is, a program Siófokon zárult, egy „hullámfürdővel”. A tá­bor zárásával a szakmai munka még nem fejeződött be, mert szeptemberben több alkalommal is folytatódik a vonuló madarak gyűrűzése. szonylag közelről tanulmá­nyozni. Sárgarigó, a ritkábban fogható fajok egyike H. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents