Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 214. szám Ara: 1,40 FI 1984. szoplembor 12., «„da Mai számunkból ELLÁTÁSI MÉLYPONT SZEKSZÁRDON (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) A DOHÁNYZÁS (5. old.) „MEGSZÁLLOTTAK” A 1SÖTÉTVÖLGYBEN (6. old.) KARL-MARX-STADTI ELŐADÓ MEGYÉNKBEN (3. old.) Hűség Ott állunk a műhely sarkában, és beszélgetünk az idős szakemberrel. Nekem az a tisztem, hogy kivallassam: Miért dolgozott az utóbbi hetekben tíz—tizenhat órát a brigád? Pénzért? Dicsőségért? Vagy van valami más oka is? A brigádvezető azt mond- - ta: egyszerűen csak arról van szó, hogy a gyárnak égetően szüksége volt erre a berendezésre, és azt mi tudtuk megcsinálni. Manapság néhányan erre ingatják a fejüket, és azt mondják: balekok. Most lelkesedni, amikor a pénz a minden? — mondogatják. Nincs igazuk, és sokan nem is így gondolják. Csak röstelljük bevallani, hogy szeretjük a munkahelyünket, kötődünk az ott dolgozókhoz, a gépekhez, mindenhez, ami annak a gyárnak, irodának, munkahelynek sajátossága. Az idős szakember is azt mondja: „Húsz éve vagyok itt. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, enyém is ez a gyár.” Nem a hűségről beszél, és arról sem, hogy milyen is az a tulajdonostudat. Nem kell róla beszélni, érezni kell, és aszerint élni. Napjainkban — magam is leírtam már — nem érdem az, hogy valaki egy munkahelyen van 15—20— 25 éve. Nem érdem, ne is legyen az. A jó munka legyen mindig elismerve. Akkor, ha ezt elérjük, a régi „bútordarabokat” is jobban tudjuk becsülni. Nem a kor, a beosztás, az eltöltött munkaidő után, hanem á munka után, mert az igazán hűséges munkás, irodista, vezető és beosztott mindig is jó munkát végez. Erkölcsi kötelességének érzi a kiemelkedő munkavégzést. Természetesen ez nem egyszerű és nem is mindig diadalmenet. Sokszor előfordul, hogy a melldöngetők, a szájalók, a jól „adminisztráló” em^ berek előnyhöz jutnak. De, bízom abban, hogy ezek a dicsőséget időlegesen kapják, végül mindig a jó munkát végző, hűséges ember kerül ki győztesen. Ö kapja a megbecsülést, a tiszteletet, sőt, még a kitüntetést is. A hűségről nehéz beszélni. Sokan nem is tudják megfogalmazni, nem is tisztük a megfogalmazás. Mások feladata elismerni a hűséget, a ragaszkodást egy-egy munkahelyhez. Általában a hűségesek nem is kérik az elismerést, hiszen a közvetlen környezetük hamarabb észreveszi, ki, mit tesz. A szomszéd gépen dolgozó tudja, hogy ki a társa, ezt szóban soha nem is fejezi ki, de mégis tudják egymásról a véleményt, egy-egy mozdulatból, akár még szemmozgásból is, abból, hogy ki kivel, és mikör fog kezet, ki, kitől, és mikor kér tanácsot, akár szakmai, akár családi problémáira. Az öreg szakemberrel nem ezekről beszélgettünk. Csak arról, hogy elkészült a munka, amikorra ígérték, mert a gyárnak arra égetően szüksége van. H. J. KGST munkabizottsá|i ülés Szekszárdon A munkabizottsági ülés résztvevői A KGST textil- és köny- nyűipari gazdasági és műszaki tudományos együttműködési állandó munkabizottsága tegnap kezdte 22. ülését Szekszárdon, a Gemenc- szálló konferenciatermében. A tanácskozáson az- elnöki tisztet Vaszilij Ruszanovsz- ki, Románia Szocialista Köztársaság delegációjának vezetője töltötte be. Részt vettek a tanácskozáson a KGST titkárságának szakértői, az Intertextilmas, és az Interhimvolohno szervezetek képviselői is. A négynapos tanácskozást szombaton fejezik be. A KGST felsőbb szerveinek határozataiból, ezek végrehajtásából eredő feladatokról, konkrét intézkedési tervekről, különös tekintettel a nyersanyag és a fűtőanyag felhasználásának problémaköréről tárgyaltak. A másodlagos nyersanyag hasznosításának komplex lehetőségeiről, a mikroprocesszoros V. Ruszanovszki elnökölt programokról, alkalmazásának lehetőségeiről az egyes tagországokban, valamint az 1985—86. évek munkatervéről határoztak. Megvizsgálták a szabványosítással kapcsolatos tapasztalatokat is. A KGST munkabizottsága a szekszárdi tanácskozás után a Bajai Finomposztógyárban tesz látogatást. A tanácskozást összegező jegyzőkönyv aláírására pénteken este kerül sor a Gemenc-szállóban. — Pj — Ka — Washingtoni bejelentés Reagan találkozik Andrej Gromikóval Mint arról beszámoltunk, Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese hétfőn reggel az NBC amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában egyebek között a szovjet—amerikai tárgyalások lehetőségével is foglalkozott. Elmondotta: megállapodás van arra, hogy Andrej Gromiko az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején találkozik George Shultz külügyminiszterrel. A múltban hagyomány volt, hogy amikor Gromiko ellátogatott New Yorkba, Washingtonba is elment, hogy megbeszélést folytasson az elnökkel. Ezt követően Washingtonban hétfőn este bejelentették, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptember 28-án találkozik Ronald Reagan amerikai elnökkel. Gromiko két nappal előbb George Shultz külügyminiszterrel folytat megbeszélést. Környezetvédelem és leszerelés A magyar nagykövet felszólalása a genii tanácskozáson Nemzetközi értekezlet ülésezik Genf ben. Azt vizsgálja, hogy miként valósulnak meg az emberi környezet katonai célú megváltoztatását tiltó. 1978 óta hatályban lévő egyezmény előírásai. Az egyezményt eddig negyvenöt ország ratifikálta és további húsz már aláírta. Az értekezleten kedden felszólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is. „A magyar kormány szükségesnek tartja az egyezmény hatályának további erősítését, illetve annak az államok minél szélesebb körére való kiterjesztését”, — hangoztatta Meiszter Dávid nagykövet, majd kijelentette: „őszinte törekvésünk, hogy építő szellemű, becsületes és igazságos tárgyalások útján újabb megállapodások szülessenek a fegyverzet korlátozásáról, az átfogó vagy részleges leszerelési intézkedésekről. H KISZOlf küldöttközgyűlésé Tanácskozik a küldöttközgyűlés. Máté Gyulának, a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet elnökének felszólalása. Tegnap délelőtt tartotta Szekszárdon a MESZÖV- székbáz tanácstermében második félévi ülését az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Az első napirend keretében vitatták meg és fogadták el a megye ipari szövetkezetei első félévi gazdálkodásának eredményeiről, a további feladatokról szóló beszámolót, melyhez Fodor Tibor KISZÖV-elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Az elmúlt évek megszokott dinamikájától eltérően az idén a fejlődés üteme — a jelentős erőfeszítések ellenére — lelassult, bizonyos területeken nem éri el az elmúlt év első felének szintjét sem. Ezt egyrészt a gazdaság egészében ható tendenciák, másrészt a szövetkezetek belső működési mechanizmusában, gazdálkodásában felszínre kerülő hiányosságok okozták — mondta a KISZÖV elnöke. Az 1 milliárd 328 millió forint termelési érték hasonló az 1983. as első félévi teljesítéshez, ám igen erős a szóródás nemcsak iparágak között, hanem azokon belül, szövetkezetenként is. Az építőipari szövetkezeteknél 10 százalékot meghaladóan nőtt a termelés, a lakossági szolgáltatás 26 százalékkal fejlődött. Az exporttermelés mindkét fő relációban csökkent, ám nem rubel elszámolású viszonylatban tavaly 137 százalékkal nőtt a teljesítmény, így az e félévi tényadat még mindig messze meghaladja az 1982-est 11,9, illetve 21 százalékkal. Nagymértékben csökkent — ötvenötmillió forinttal — az első félévben a nyereség, ám itt is vannak kiugró eredményt elért szövetkezetek, de két veszteséges is. A szövetkezetek a jövedelemszabályozás ez évi változásainak és az eladási árakban át nem hárítható anyagár-emelkedéseknek a nyereségre gyakorolt hatását nem tudták teljes egészében ellensúlyozni. A két veszteséges szövetkezetnél a szövetség osztályai operatív munkával segítették feltárni a veszteség okait, megszüntetésének módját, a KISZÖV javaslatára e szövetkezetek vezetőségei intézkedési tervet készítettek a második félévi gazdálkodás javítására. A szövetkezetek pénzügyi helyzetében lévő feszültségek növekedtek, alapvetően a nagyvállalatok fizetési nehézségeinek begyűrűzése miatt, egyes esetekben azonban a szövetkezeti készletgazdálkodás hiányosságaival, a pénzügyi fegyelem lazulásával kapcsolatosak. A nyereség csökkenésének másik összetevője több szövetkezetben az állandó költségek magas szintje, illetve emelkedése. Jelentősen nőttek a központi irányítás költségei. Különösen ott okoz ez gondot, ahöl a termelés csökkent. Ugyanakkor az építőiparban az árbevétel 33 millió forintos növekedése ellenére csökkent a nyereség, mivel a költségek nagyobb mértékben növekedtek, mint az árbevétel. Az 55 milliós nyereség- csökkenést a központi intézkedésekkel csak alig több, mint fele részben lehet indokolni, ezek nélkül is 24 milliós eredményromlás következett volna be. Figyelmet érdemel és további takarékossági intézkedések meghozatalát sürgeti, hogy a költségeken belül az energiaköltségek 11 millió forinttal nőttek. Javítani szükséges a bérgazdálkodást. A 100 forint bérköltségre jutó nyereség 85,7 forintról 51,8-ra csökkent. Az 1985- től érvénybe lépő új jöve- deleimszabályozás szempontjából — a keresetadózás miatt — rendkívül fontos a bérjövedelmezőség alakulása, ugyanis a bérfejlesztési lehetőségeket a jövőben ez fogja behatárolni. Néhány szövetkezetben, ha a bérhatékonyságon nem tudnak javítani, akkor az új szabályozás rendkívül hátrányosan fogja gazdálkodásukat érinteni. Fő feladat a gazdálkodás minőségi paramétereinek javítása. egyértelművé vált ismét — és ez a jövő évben érvénybe lépő szabályozó rendszer alapelemeit képezi — a minőség mindent átszövő igénye, amely a termék műszaki paraméterein kívül a vezetés, a költséggazdálkodás színvonalára éppúgy ki kell, hogy terjedjen, mint a munkakultúra fejlesztésére, a hozzáértés megbecsülésének fokozására, a vállalkozó szellem felértékelésére. Sokat várnak a szövetkezetekben a közelgő XIII. pártkongresszus és a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenytől. A szövetkezetek vezetése, a verseny feltételeinek biztosításával kell, hogy segítse a 333 szocialista munkabrigádban dolgozó 3848 brigádtag részéről tett versenyfelajánlások teljesítését — mondta befejezésül a KISZÖV elnöke. A vita után a küldöttközgyűlés elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. Ezután dr. Bokor Sándornak, a jogi iroda vezetőjének előterjesztésében tárgyalta az iroda munkájáról szóló beszámolót. A következőkben a küldöttközgyűlés bizottságainak munkájáról szóló beszámolókat fogadta el, majd Sifter Józsefnek, a megyei szövetkezeti bizottság titkárának, a szövetkezetpolitikai osztály vezetőjének tájékoztatója alapján a szövetkezeti demokrácia helyzetéről, a további feladatokról tanácskozott.
