Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-09 / 212. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 212. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 9., vasárnap Mai számunkból ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALÁD OTTHON (5. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (6. old.) SZÜRETRE KÉSZÜLŐBEN (3. old.) Az erdők egészsége... Gyakran mondogatjuk, hogy az erdő, a fa a születésétől a haláláig elkíséri az embert. Fából készül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végül fából a koporsója. Az erdő, a fa biológiai, környezetvédelmi szerepe pedig szinte felbecsülhetetlen. Milyenek a magyar erdők? Milyen fák alkotják, van-e elegendő belőlük? Hogy milyen volt hazánkban az erdő, arról a régi krónikák számolnak be. A hajdani forrásmunkák szerint időszámításunk kezdetén erdő borította mai hazánk háromnegyed részét. Még a honfoglalás időszakában is 38 százalékos volt az erdősültség. A felszabadulás időszakára mindössze 12 százalékra zsugorodott az ország erdőterülete, ám azóta állandóan nőtt, s jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez 18 százalékos erdősültség. Az ezredfordulóra elérhetjük az 1 millió 900 ezer hektárt is. Az erdőnek nálunk is három funkciója van: elsősorban a fatermelést szolgálja, másodsorban védelmi rendeltetésű, s csak harmadsorban segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nemzeti park létesült a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükkben, s szaporodó tájvédelmi körzetek segítik a természetbarátok munkáját. Erdeink hatalmas nemzeti vagyont jelentenek, hiszen az erdőállomány mintegy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgyfa, erdeinknek 23 százalékát tölgyesek alkotják. Akácból 18 százalék van, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát képviselik, a nemes nyárfafajok 8,5 százalékát, míg a bükk csak 6,9 százalékban van jelen. A hatalmas favagyonból évente megközelítően 8 millió köbmétert termelünk ki. Ez adja a tüzelőt, ebből készülnek a bútorok. Persze ez nem elegendő, az ország faszükségletének mindössze csak az 50—60 százalékát fedezi, a többit importáljuk. A cél, hogy a jövőben csökkentsük a behozatalt, s nemesített fákkal, telepítéssel növeljük a hazai termelést, mert ezzel sok pénzt takaríthatunk meg. Mindez természetesen elsőrendű nemzetgazdasági érdek, de van ezen túlmenően más, szinte felmérhetetlen haszna is az erdőnek, a fának, amit ugyan nem lehet anyagi szolgáltatásnak venni, de értékesebb annál. Az erdő védi a lakóterületeket, a természetet, óvja a környezetet, elősegítve annak stabilitását, hatással van a vízháztartásra, s a talajt is megkíméli az eróziótól. Az erdők óriási mennyiségű széndioxidot vonnak el és ugyanakkor oxigént termelnek. Az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol kipusztul az erdő. ott szennyezetté válik a levegő. egészségtelenné a környezet, s az is előfordulhat, hogy felborul a biológiai egyensúly. Ez a veszély ma az egész világot fenyegeti, hiszen köztudott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt pusztítanak ki. Már az őserdők is fogynak, betört a rengetegekbe a civilizáció, utakat építenek, városok létesülnek, üzemek szeny- nyezik a vizeket. Magyarországon egyre több a jóléti erdő, mert az erdészet időben felfigyelt a környezetpusztulás veszélyeire. Főleg a lakótelepek környékén jelöltek ki jelentős erdőterületeket, üdülési célok szolgálatára. A fák védik, óvják a mi egészségünket, de mi nem védjük még mindig eléggé a környezetünket, a fákat, az erdőt. Több százezer, sőt több millió forintba kerül az erdők üdülési, rekreációs célokra való berendezése, padok, asztalok felállítása, tisztások, pihenőhelyek kialakítása, az utak rendben tartása. Ezekre sok kiránduló nem vigyáz, sőt, gyakran olyanok is akadnak, akik szándékosan megrongálják, tönkreteszik a berendezéseket, akik szemetelnek, ágakat tördösnek le és szennyezik a tiszta erdei patakok vizét. Nem fogják fel ésszel, hogy saját egészségük, tiszta környezetük ellen vétenek ezzel. De úgy is rongálja és szennyezi az ember a környezetét, hogy nem fordít kellő figyelmet a biológiai egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind káros hatással van az erdőkre, a fákra. Bizonyítja ezt a Német Szövetségi Köztársaságban és Csehszlovákiában fellépő erdőpusztulás, ami egyre nagyobb arányokat ölt napjainkban. Legelőször a jegenyefenyőin észlelték a szennyeződés hatását: a fák ezerszámra pusztultak el, haltak meg a széndioxid hatására. A lucfenyőnél és a lombos fafajtáknál kisebb a veszély, mivel ezek ellenállóbbak. Döbbenetesek a haldokló erdőkről készült felvételek, a szél zúgatta, fürtös lombok helyett üszkös, száraz facsonkok, üres madárfészkek, mert a madarak is elhagyják a halott fákat. Szerencsére hazánkban jóval kisebb a szennyezett levegő, a lúgos esők kártétele. Ennek ellenére fokozott óvatosságra, szervezettebb környezetvédelemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy megóvjuk erdeink egészségét. Mert ne feledjük, végeredményben a mi egészségünkről van szó. ILLÉS SÁNDOR Szálkán dolgoznak a gázvezeték-épílik Mint arról már több alkalommal is hírt adtunk, az ősszel kezdődő fűtési idényre „megérkezik” Szekszárdra és Bonyhádra a földgáz. A Mátraaljai Szénbányák Kül- fejtéses Bányaüzeme ecsédi csővezetéképítő részlegének szakemberei most Szálkán és környékén dolgoznak. Mint elmondták, Vaskúttól Szekszárdig már lefektették a vezetéket, most a várdombi elágazástól a Bonyhádig terjedő szakasz építése van soron. Nehéz, bonyolult munka. A bonyolultság itt a terepadottságokból következik. Hegyeken-dombokon, vízmosásokon át, vízfolyásokat és utakat keresztezve, kisebb és nagyobb szintkülönbségeket leküzdve kell a fővezetéket megépíteni, közben sok az éles kanyar, a sarok. Itt, a szálkai tó északi részén például hat méter mély és tizenöt-húsz méter széles a csatorna, ami alatt — a mederfenéktől egy méterre — kell a vezetéket lesüllyeszteni. ök azonban már nem egyszer „keresztezték” csővezetékkel a Tiszát és a Dunát is. Az árokásó gép már a mő- csényi határban dolgozik. Itt Szálkán kotrógép vájja a műtárgynak az árkot, a tóparton hegesztik a csöveket. Ez a terület úgynevezett biztonsági övezet, lévén lakott település. Egyébként is szigorúak az előírások, a csővezetéknek nem szabad „kifújnia” — eddig nem is fordult elő. Itt azonban többszörös biztonsággal kell a vezetéket megépíteni. Minden egyes hegesztési varratot röntgenfelvétellel, majd ultrahang-berendezéssel ellenőriznek szigetelés és lefektetés előtt. Amikor aztán kész egy-egy szakasz, következik a nyomáspróba. Az építők tartják a tervezett ütemet, október 15-e előtt elkészül a 200 milliméteres átmérőjű csővezeték. A hegesztési varratokon elhelyezik az irídium 192-es radioaktív izotóppal működő röntgenberendezést és -filmet. Pócsai Elemér hegesztő — munkában Kotró dolgozik a partoldalban Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet Eredményes gazdálkodás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A múlt évek tervfeladatait, amelyek a szövetkezetben főképpen a rugalmas alkalmazkodás a nehezedő piaci körülményekhez, a gazdasági hatékonyság növelése, a munkaidő jobb kihasználása, a gyárttmányszerkezet további fejlesztése, anyag- és energiatakarékosság minden területen, élőmunkával való ésszerűbb gazdálkodás voltak, sikeresen teljesítették — mondotta a közgyűlésen tartott vezetőségi beszámolójában Temesvári Ferenc, a Hőgyészi VISZ elnöke. A VISZ az ipari szövetkezetek között a kisebbek közé tartozik — 167 embert foglalkoztat —, de eredményeik jelentősek, e tekintetben több nagyobb szövetkezetei is megelőznek. Eredményük az elmúlt öt év alatt megháromszorozódott. Ezt létszámnövekedés nélkül érték el. Termékeik több kiállításon és pályázaton szerepeltek sikeresen. Jogosultak a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésére. A végzett munka alapján 24 százalékos bérfejlesztést valósítottak meg differenciáltan. Az eredménynövekedést többek kozott tervszerű kádercserékkel, a középvezetők önállóságának fokozásával, és az ezzel párosuló tenniakarás- saL; a piacpolitikai munka korszerűsítésével; nagyfokú kockázatvállalással érték el. Kockázatott vállaltak, amikor elkezdték a kisszériás, emblémás törülközők gyártását, főképpen francia és amerikai tőkeérdekeltségű szállodák részére, ltudva, hogy az előző partner szállítását minőségileg kifogásolták. Akkor termelésük 30 százalékkal visszaesett, de ennek ellenére ez a tevékenység gazdaságos volt, és megteremtette az alapját a hasonló termékek előállításának, amelyek nyereségtartalma ma is jónak mondható. Az anyagi haszon mellett jelentős szempont számukra az erkölcsi elismerés is. hírnevük sok — azóta már partner — szálloda és egyéb megrendelőhöz is eljutott, biztosítva ezáltal a folyamatos megrendelést. A fő profiljuk, a törülközőgyártás mellett működik építő- és vasipari részlegük is, amelynek eredményességét befolyásolja, hogy helyi és közvetlen környékbeli munkával nem tudják megfelelő mennyiségben ellátni, így többletköltségek keletkeznek. Bedolgozóik is vannak, akik évek óta zoknikötéssel és portörlővarrással foglalkoznak. Eredményesen egészítik ki főtevékenységüket Felmérve a piaci igényeket, az eredményesség és a munkaerő jobb kihasználása érdekében a kéményszerelői és háztartásigép-javító részlegüket megszüntették. Nagyban hozzájárult eredményeikhez az előkészítő géppark 3 millió forint értékű rekonstrukciója. Ezzel az előállítható cérnamennyiség 50 tonnáról 80 tonnára nőtt, bár még mindig nem tudják kielégíteni saját igényeiket. Tizenkét darab használt, úgymond roncs szövőgépet vásároltak, ezáltal az alkatrész-utánpótlást jórészt megoldották. Energiatakarékossági programjukból a fázisjavító kondenzátorok beépítése, a központi iroda és a szociális helyiségek, valamint a varroda és az előkészítő üzemrészek központi fűtésének kialakítása megvalósult. Gondként jelentkezett munkájuknál a több esetben előforduló fonalhiány, amelyet másodlagos nyersanyag (gyáripari maradék) felvásárlásával csökkentettek. Jelentősen fejlődött a dolgozói, vezetői állomány politikai-szakmai képzettsége, ami jelentősen hatott gazdálkodásukra. Megállapította a beszámoló, hogy a termelési eredmények mellett javult a küldött- és közgyűlések munkájának színvonala. Az ifjúsági parlamentek, a fiatalok javaslata alapján lakásépítési alapot képeztek, ezzel is támogatva fiataljaik lakásépítési szándékát. A végzett munka alapján többen megkapták a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Tíz nődolgozó külföldi jutalomutazásban részesült. A szövetkezet dolgozói is csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Eszerint termelésüket 2 millió forinttal, az első osztályú termékek minőségi arányát 5 százalékkal, a nyereségüket 700 ezer forinttal növelik. A itagság újraválasztotta a vezetőséget, a szövetkezet elnöke továbbra is Temesvári Ferenc lőtt. A közgyűlés után fővárosi művészek zenés-humoros műsorral szórakoztatták a résztvevőket. BARDOS LÁSZLÓNÉ
