Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8. ^PÜJSÄG11 A monarchia végnapjai Szabó István készülő filmjéről Tengerésztiszti egyenruhában ülök a századelői patinás bordélyház előcsarnokában. Asztalomon pezsgő, oldalamon egy-egy rosszlány — a konveciók- kal szakítva — fehér menyasszonyi ruhában. Szemben velem a kanapén tüskefrizurás főhadnagy simogatja virágkoszorús babája formás lábát. „Ennyi! Köszönöm” — hallatszik a rendező csendes utasítása. Kihunynak a halogénlámpák, a stáb szedelőzködik, átáll a következő képsor felvételére. Zubbonyom zsebéből előveszem a diktafont, hogy statisztálás közben elbeszélgessek Szabó István Oscar-díjas rendezővel, legújabb, magyar—osztrák —NSZK koprodukcióban készülő filmjéről, a Redl ezredesről> — Alfred Redl a Monarchia 1910-es éveinek valóságos figurája volt — módja Szabó István. — Miután élettörténete érdekes volt, izgatta a kor és az utókor fantáziáját. Tőben is írtak róla. Egon Ervin Kisch A Redl-ügy címmel, Stefan Zweig egy hosszabb művet. Osborne pedig egy színdarabot. Történelmi dokumentumok is előkerültek a forgatókönyv írásának előkészületekor, de ezek eléggé hiányosak, ellentmondásosak. Gyanítható, hogy Redl annak idején sajátkezőleg tüntette el maga után a nyomokat, hiszen erre minden lehetősége adva volt. Az irodalmi ismereteket, történelmi elképzeléseket átértékelve egészen új munkát készítettünk Dobai Péter íróval. — Az önök értelmezésében kicsoda Redl? — Főhősünk szegény családból származik. Apja egyszerű paraszti sorból vasutassá avanzsált ember, aki becsvágyból már tízéves korában katonai iskolába íratja őt. Tehetsége szemet szúr a parancsnokainak, gyorsan halad előre a ranglétrán, a vezérkarhoz kerül, de mert úgy érzi, hogy valódi szociális háttere kevés a Monarchia elvárásainak, nem meri vállalni saját múltját, hovatartozását, s ezért folytön másnak próbál mutatkozni, más akar lenni, mint aki. A történet végső soron az identitás zavaráról, vagyis az önazonosság válságáról szól. Redl nem szerepet játszik, hanem valóban más kíván lenni, és mindvégig biztonságérzetet keres, amit azáltal próbál megszerezni, hogy az arisztokratákkal kísérel meg azonosulni, közöttük forgolódik. Velük akar közösséget vállaln* minden áron. Mintdent meg is tesz ennek érdekében, és szép lassan elárulja szüleit, testvéreit, családját, főnökeit, önmagát. Harcol önmagával, és végül is elpusztul ebben a harcban. — Miért és hogyan? — A Monarchia és a császár iránti feltétlen rajongástól eljut a birodalom elárulásáig. Redl ezredes a hatalom csúcsán rádöbben: élete csődbe jutott. Főbe lövi magát. Megiszom a pezsgőnek tűnő szőlőlét a metszett kristálypohárból, és a ke- fefrizurás főhadnagyhoz fordulok, aki nem más, mint Dobai Péter, a film forgatókönyvírója, mondjon néhány gondolatot a bordélybeli jelenetről. — Szeretem végigkövetni a folyamatot, amíg az írott szövegből film lesz, szívesen vállaltam hát epizódszerepet a rendező felkérésére — magyarázza. — Fontos jelenetet veszünk fel ebben a miliőben. Tipikus hely volt ez abban a korban. A Monarchia minden nagyvárosában volt tiszti kaszinó, garnizon. Itt Budán, ebben az elhanyagolt tanácsi tulajdonú villában találtunk ideális helyet a bordélybeli felvételekhez. Redl ekkor még csapattiszt, de itt fedezi fel, milyen sokat elmondanak a nők a férfiaknak egy-egy pásztorórán. Ráébred, hogy a nőkön keresztül könnyű információkat szerezni, gyűjtögetni és ezáltal egyszerű kézben tartani embereket. — Hogyan árulta el Redl a Monar« 1 iát? — Feltehető, hogy a galíciai Przemysl-erőd átépítésével, az ütegek áttelepítésével kapcsolatos terveket szolgáltatta ki az oroszoknak 1913-ban, és ezáltal a* háború alatt lehetővé vált az erőd elfoglalása. — Végül is szimpatikus figura ez az ezredes? — Szerintem az. Szörnyű sorsa láttatja velünk a politika és a történelem ellentmondásai között vergődő embert. Egy olyan tehetséges ember előtt, mint Redl, nincs akadály, nincs bíró, aki megérthetné, bűnös-e vagy sem. Elmenekülhetett volna Becsből, hiszen tábornokok és nagykövetek élete függött tőle, mindenkiről, aki számított valamit a birodalomban, rendelkezett terhelő, kompromittáló adatokkal — noha jegyzeteket nem készített, fejben tartotta titkait. A konfliktus abban rejlik, hogy önmagával is szembekerül, és példás ítéletet hoz maga fölött. A filmet Bécsben, Jugoszláviában és nagyrészt Magyarországon, mégpedig Budapesten, Sopronban, Keszthelyen és Pápán forgatják. SÄMATHY TAMÄS Frissen festve A magyar festészet új hulláma szüksége van új szemléletre, új értékekre — de csak tiszta és tisztázott forrásból. LOSONCI MIKLÓS Valóban frissen festett művek ezek a munkák, valóban a magyar piktúra új hullámának eredményeit láthatjuk? Ez a kérdés lényege, melyet nem kerülhetünk meg a tárgyilagos válaszadással. Walt With- mann költői szavaival szólva egyik „nemzedék elvégzi feladatát, s jön a másik.” Vajon igazán elvégeztük-e küldetésünk, s fel- vérttezett-e a most induló korosztály arra, hogy hivatását betöltse? Gúny, vállverege- tés, túlszigor itt nem segít, csak a pontosság. Annál is inkább, mivel e most induló raj. Bár Nádler István, Hencze Tamás személyében az akciófestészetnek már régóta ismert képviselőit is láthatjuk, Bak Imréről nem is szólva — tele próbálkozással, kísérletezőkedvvel, heves közlésvággyal, útkereséssel. Az Ernst Múzeum kiállítói közül Kelemen Károly festészete újszerű, ahogy az ecsetjárást felnagyított fotóval ötvözi, miközben „Heidegger szánt”. Igaz, kecskékkel. Nem is személy, hanem a szürkére magányoso- dott filozófia, de van ütése a műnek ugyanúgy, mint Buliás József monumentális véglegességű könyvportréinak. E karóba tűzött könyvek lényegében emberek, korunk kataklizmáit és veszélyeit jelzik, nem hatástalanul. Az is vonzó, hogy senki nem ismétel közülük, mindannyian az akciófestészet egy-egy változatát valósítják meg. Csakhogy az akció nem mű, hanem annak csupán ígérete, felvonulási terepe, s ezen nem segít az sem, hogy az egész világon elterjedt. Csapda ez a javából a formát tekintve is, nemcsak az eszmeiséget. Kérdezhetné valaki: és a művészet szabadsága? Az természetesen kötelező, hiszen csak így haladhat előre a festészet is, de a zsákutca szabadsága káros egyénre, közösségre egyaránt, az semminek sem jelenti, jelentheti a megújulását, még akkor sem, .ha Pincehelyi Sándor, Bir- kás Ákos, Méhes Lóránt tehetséges alkotók, újakra készek. A világ nem ennyire szétesett, nem ennyire reménytelen, ahogy ábrázolják, nem ennyire széthulló. Különben is, nem ilyen akcióprognosztikával lehet Pincehelyi Sándor: PFZ birka Kelemen Károly: Odflsszeusz küzdeni a rémek ellen. Bizony, bármennyire is fájó ezt kimondani — ezúttal nem a festészet új hullámáról, nem megújulásról, nem „frissen festett” művekről beszélhetünk, hanem zsákutcáról, ahonnan van visszatérés, mert van tényleges előrehaladás a világban, a festészetben is. Ez azonban, amit az Ernst Múzeumban láttunk, nem igazi út, nem járható út, így a számvetés, a teendők felülvizsgálata szükséges. Két okból. Egyrészt, mert tehetséges alkotókról van szó, másrészt a társadalomnak Bemutatjuk a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdiót — A magyar animációs filmgyártás műhelyének bemutatását messze múltban kellene elkezdenünk, jó néhány évtizedre visszanyúlva — mondja Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió vezetője. — De a régmúlt időkről talán csak any- nyit, hogy már az első világháború előtt is voltak kezdeményezések Magyarországon, volt már animáció. Aztán a háború utáni időszak, a húszas évek csendje következett. Csupán a harmincas években indult fejlődésnek valójában az animációs filmgyártás. Olyan neveket kell megemlítenünk, mint Hajdú Imre, Halász János, Kassovitz Felix vagy a nagyon is jól ismert Macskássy Gyula. — Ugorjunk át a felszabadulás utáni évekre. — Ismeretes, hogy 1948- ban államosították az egész magyar filmipart. A rajzfii-' meket eleinte a Híradó- és Dokumentumfilmgyár telepén készítették, a Könyves Kálmán körúton... A később megalakult Magyar Szink- ronfilmgyártó Vállalat alapító igazgatója Újhelyi József. 1954. január 1-től kitűnő meglátásokkal kezdett munkához. Sajnos a hamarosan végrehajtott minisztériumi racionalizálás eredményeként az itt dolgozó 35 emberből csak nyolcán maradtak meg, a többi szétszéledt. — Mikor vették fel a Pannónia nevet? — Csak 1957-ben. De korábban is születtek jelentős magyar animációs termékek, így Macskássy Gyula filmjei, a Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951), Az erdei sportverseny (1952), majd a Két bors ökröcske (1955). 1962-ben készült el a Pannónia első rajzfilmsorozata, a Peti kalandjai, majd jött a nagy sikerű Gusztáv-soro- zat (1964). Ezt követték az első televíziós sorozatok, amelyeket mindannyian ismerünk: Dr. Agy, meg a Mézga család. Végül a harmadik fontos periódus: 1973- ban megszületett az egész estét betöltő első magyar animációs játékfilm, a János vitéz. Három évszám, három fontos periódus: 1951; 1962; és 1973! Közben természetesen sok minden történt nálunk, generációk jöttek, váltották egymást. Macskássy Gyula után sorra jöttek az új, fényes csillagok. — Pillantsunk be a stúdió struktúrájába, mely azért különbözik a filmgyár többi stúdiójának szervezetétől. — A Pannóniának valójában két stúdiója van, külső, önálló műtermekkel is rendelkezik Kecskeméten és Pécsett. Budapesten a Vörös Hadsereg úton is több műterem működik. Az egyikben, az úgynevezett 4- es műteremben, például a legfiatalabbak dolgoznak. Stúdiónk figyelemre méltó jellegzetessége, hogy a generációk folyamatossága figyelhető meg. Nincsenek — szerencsére — nagyobb kihagyások. Az első generációból hadd említsek meg néhány kitűnő nevet: Dar- gay Attila, Foky Ottó, Imre István, Cseh András. A második generáció már népesebb tábor, közöttük található Jankovics Marcell. Nepp József, Gémes József, Rei- senbüchler Sándor, Szo- boszlay Péter, Vajda Béla és mások... A legnépesebb a fiatalabb generáció: Hernádi Tibor, Hegyi Füstös László, Herpai Zoltán, Orosz István, Rofusz Ferenc, Szo- rády Csaba és még sorolhatnám tovább, ök a hetvenes években érkeztek. Negyven rendező dolgozik a stúdiónkban. Egymásra utalHalnai László: Harisnya- nadrág tan, együtt, mint egy nagy család. — Nemcsak rendezők találhatók a Pannóniában. — Igen, hiszen még nem is beszéltünk a rajzolókról, a vágókról, hangmérnökökről, operatőrökről, kifestőkről, kihúzókról, gyártásvezetőkről, forgatókönyvírókról, dialógus írókról, stb. Ezt a felsorolást még folytathatnám, hiszen a produkciós vezető legalább olyan fontos munkatársa a rendezőnek, mint nekem a gazdasági helyettesem, aki mindenben segítségemre van. — És különben is, ma már nem csupán kétdimenziós filmeket gyártanak. ’ — így is van. Nemcsak rajzok, grafikák és festmények készülnek nálunk, de itt vannak már a háromdimenziós filmjeink is, mint amilyen például a gyurmafilm. És amellett ott van a hagyományos bábfilm, vagy még inkább a tárgyfilm. Nemcsak játékfilmekkel foglalkozunk, de oktató, népszeReisenbüchler Sándor: Békéltető expedíció Nepp József: Hófehér rűsítő tudományos filmekkel, sőt dokumentumfilmek gyártásával is. Talán nincs még egy olyan stúdió, amelyik annyira jelen lenne minden hazai filmrendezvényen, -fesztiválon, mint éppen mi. Filmjeinket minden műfajban láthatják! Ott vagyunk Kőszegen, Miskolcon és a nagyjátékfilmszemlén stb. Filmgyárunk munkája rendkívül színes, sokrétű. — Mennyire költséges egy-egy animációs film gyártása? — Nagyon nagyok a határok és az eltérések. Általában ezer munkaórára van szükség egy perc rajzi animáció előállításához. A sorozatfilmeknél viszonylag alacsonyabb a munkaigényesség, bizonyos részletek ismétlődnek, de adódik olyan feladat is, hogy 2000 munkaórára van szükség. — Hány filmet gyártanak évente? — 150—200 film készül stúdiónkban. Ez körülbelül félmillió munkaóra és 100 millió forint nagyságrendet jelent. — Vannak kapcsolataik más országokkal? Szeretik külföldön a magyar animációs filmeket? — Sok irányú nemzetközi kapcsolataink vannak. Delegációk jönnek, mennek, filmeket vetítünk számukra. Csak egyet hadd említsek meg, jók a kapcsolataink például az NSZK-val. Münchenben most mutatták be a Vukot. A Szovjetunióban tavaly több milliós nézőtábor szerint a Vük a legjobb film volt. Vagy a francia kapcsolatainkról szólva, közös filmalkotás volt Az idő urai. De eljutottak már filmjeink az Óceánon túlra is, például Kanadába. Rofusz Ferenc Légy című kisfilmje pedig Oscar-díjat kapott. Számos Országban játsszák filmjeinket. — A Pannónia nagy filmgyárrá nőtte ki magát. — Európa egyik legnagyobb filmstúdiójává, ahol utat adunk minden feljövő stílusnak, új technológiának. SZEMANN BÉLA
