Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

1984. szeptember 8. ^PÜJSÄG11 A monarchia végnapjai Szabó István készülő filmjéről Tengerésztiszti egyenru­hában ülök a századelői patinás bordélyház elő­csarnokában. Asztalomon pezsgő, oldalamon egy-egy rosszlány — a konveciók- kal szakítva — fehér menyasszonyi ruhában. Szemben velem a kana­pén tüskefrizurás főhad­nagy simogatja virágko­szorús babája formás lá­bát. „Ennyi! Köszönöm” — hallatszik a rendező csen­des utasítása. Kihunynak a halogénlámpák, a stáb szedelőzködik, átáll a kö­vetkező képsor felvételére. Zubbonyom zsebéből elő­veszem a diktafont, hogy statisztálás közben elbe­szélgessek Szabó István Oscar-díjas rendezővel, legújabb, magyar—osztrák —NSZK koprodukcióban készülő filmjéről, a Redl ezredesről> — Alfred Redl a Mo­narchia 1910-es éveinek valóságos figurája volt — módja Szabó István. — Miután élettörténete érde­kes volt, izgatta a kor és az utókor fantáziáját. Tőben is írtak róla. Egon Ervin Kisch A Redl-ügy címmel, Stefan Zweig egy hosszabb művet. Osborne pedig egy színdarabot. Történelmi dokumentumok is előke­rültek a forgatókönyv írá­sának előkészületekor, de ezek eléggé hiányosak, el­lentmondásosak. Gyanít­ható, hogy Redl annak idején sajátkezőleg tüntet­te el maga után a nyo­mokat, hiszen erre minden lehetősége adva volt. Az irodalmi ismereteket, tör­ténelmi elképzeléseket át­értékelve egészen új mun­kát készítettünk Dobai Péter íróval. — Az önök értelmezésé­ben kicsoda Redl? — Főhősünk szegény csa­ládból származik. Apja egyszerű paraszti sorból vasutassá avanzsált ember, aki becsvágyból már tíz­éves korában katonai is­kolába íratja őt. Tehetsé­ge szemet szúr a parancs­nokainak, gyorsan halad előre a ranglétrán, a ve­zérkarhoz kerül, de mert úgy érzi, hogy valódi szo­ciális háttere kevés a Mo­narchia elvárásainak, nem meri vállalni saját múlt­ját, hovatartozását, s ezért folytön másnak próbál mutatkozni, más akar len­ni, mint aki. A történet végső soron az identitás zavaráról, vagyis az ön­azonosság válságáról szól. Redl nem szerepet ját­szik, hanem valóban más kíván lenni, és mindvégig biztonságérzetet keres, amit azáltal próbál meg­szerezni, hogy az arisztok­ratákkal kísérel meg azo­nosulni, közöttük forgoló­dik. Velük akar közössé­get vállaln* minden áron. Mintdent meg is tesz en­nek érdekében, és szép lassan elárulja szüleit, testvéreit, családját, főnö­keit, önmagát. Harcol ön­magával, és végül is el­pusztul ebben a harcban. — Miért és hogyan? — A Monarchia és a császár iránti feltétlen ra­jongástól eljut a biroda­lom elárulásáig. Redl ez­redes a hatalom csúcsán rádöbben: élete csődbe ju­tott. Főbe lövi magát. Megiszom a pezsgőnek tűnő szőlőlét a metszett kristálypohárból, és a ke- fefrizurás főhadnagyhoz fordulok, aki nem más, mint Dobai Péter, a film forgatókönyvírója, mond­jon néhány gondolatot a bordélybeli jelenetről. — Szeretem végigkö­vetni a folyamatot, amíg az írott szövegből film lesz, szívesen vállaltam hát epizódszerepet a ren­dező felkérésére — ma­gyarázza. — Fontos jele­netet veszünk fel ebben a miliőben. Tipikus hely volt ez abban a korban. A Monarchia minden nagy­városában volt tiszti ka­szinó, garnizon. Itt Bu­dán, ebben az elhanyagolt tanácsi tulajdonú villá­ban találtunk ideális he­lyet a bordélybeli felvéte­lekhez. Redl ekkor még csapattiszt, de itt fedezi fel, milyen sokat elmon­danak a nők a férfiaknak egy-egy pásztorórán. Rá­ébred, hogy a nőkön ke­resztül könnyű informá­ciókat szerezni, gyűjtöget­ni és ezáltal egyszerű kéz­ben tartani embereket. — Hogyan árulta el Redl a Monar« 1 iát? — Feltehető, hogy a ga­líciai Przemysl-erőd átépí­tésével, az ütegek áttele­pítésével kapcsolatos ter­veket szolgáltatta ki az oroszoknak 1913-ban, és ezáltal a* háború alatt le­hetővé vált az erőd elfog­lalása. — Végül is szimpatikus figura ez az ezredes? — Szerintem az. Ször­nyű sorsa láttatja velünk a politika és a történelem ellentmondásai között ver­gődő embert. Egy olyan tehetséges ember előtt, mint Redl, nincs akadály, nincs bíró, aki megérthet­né, bűnös-e vagy sem. El­menekülhetett volna Becs­ből, hiszen tábornokok és nagykövetek élete függött tőle, mindenkiről, aki számított valamit a biro­dalomban, rendelkezett terhelő, kompromittáló adatokkal — noha jegyze­teket nem készített, fejben tartotta titkait. A konflik­tus abban rejlik, hogy ön­magával is szembekerül, és példás ítéletet hoz ma­ga fölött. A filmet Bécsben, Jugo­szláviában és nagyrészt Magyarországon, mégpedig Budapesten, Sopronban, Keszthelyen és Pápán for­gatják. SÄMATHY TAMÄS Frissen festve A magyar festészet új hulláma szüksége van új szemléletre, új értékekre — de csak tisz­ta és tisztázott forrásból. LOSONCI MIKLÓS Valóban frissen festett művek ezek a munkák, valóban a magyar piktúra új hullámának eredménye­it láthatjuk? Ez a kérdés lényege, melyet nem kerül­hetünk meg a tárgyilagos válaszadással. Walt With- mann költői szavaival szól­va egyik „nemzedék elvég­zi feladatát, s jön a má­sik.” Vajon igazán elvé­geztük-e küldetésünk, s fel- vérttezett-e a most induló kor­osztály arra, hogy hivatását betöltse? Gúny, vállverege- tés, túlszigor itt nem segít, csak a pontosság. Annál is inkább, mivel e most in­duló raj. Bár Nádler István, Hencze Tamás sze­mélyében az akciófesté­szetnek már régóta is­mert képviselőit is láthat­juk, Bak Imréről nem is szólva — tele próbálkozás­sal, kísérletezőkedvvel, he­ves közlésvággyal, útkere­séssel. Az Ernst Múzeum kiállí­tói közül Kelemen Károly festészete újszerű, ahogy az ecsetjárást felnagyított fotó­val ötvözi, miközben „Hei­degger szánt”. Igaz, kecs­kékkel. Nem is személy, ha­nem a szürkére magányoso- dott filozófia, de van ütése a műnek ugyanúgy, mint Buliás József monumentális véglegességű könyvportréi­nak. E karóba tűzött köny­vek lényegében emberek, korunk kataklizmáit és ve­szélyeit jelzik, nem hatásta­lanul. Az is vonzó, hogy senki nem ismétel közülük, mindannyian az akciófesté­szet egy-egy változatát való­sítják meg. Csakhogy az akció nem mű, hanem annak csupán ígérete, felvonulási terepe, s ezen nem segít az sem, hogy az egész világon elter­jedt. Csapda ez a javából a formát tekintve is, nemcsak az eszmeiséget. Kérdezhetné valaki: és a művészet sza­badsága? Az természetesen kötelező, hiszen csak így ha­ladhat előre a festészet is, de a zsákutca szabadsága káros egyénre, közösségre egyaránt, az semminek sem jelenti, jelentheti a meg­újulását, még akkor sem, .ha Pincehelyi Sándor, Bir- kás Ákos, Méhes Lóránt te­hetséges alkotók, újakra ké­szek. A világ nem ennyire szétesett, nem ennyire re­ménytelen, ahogy ábrázol­ják, nem ennyire széthulló. Különben is, nem ilyen ak­cióprognosztikával lehet Pincehelyi Sándor: PFZ birka Kelemen Károly: Odflsszeusz küzdeni a rémek ellen. Bi­zony, bármennyire is fájó ezt kimondani — ezúttal nem a festészet új hullámá­ról, nem megújulásról, nem „frissen festett” művek­ről beszélhetünk, hanem zsákutcáról, ahonnan van visszatérés, mert van tény­leges előrehaladás a világ­ban, a festészetben is. Ez azonban, amit az Ernst Mú­zeumban láttunk, nem igazi út, nem járható út, így a számvetés, a teendők felül­vizsgálata szükséges. Két okból. Egyrészt, mert tehet­séges alkotókról van szó, másrészt a társadalomnak Bemutatjuk a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdiót — A magyar animációs filmgyártás műhelyének be­mutatását messze múltban kellene elkezdenünk, jó né­hány évtizedre visszanyúl­va — mondja Matolcsy György, a Pannónia Filmstú­dió vezetője. — De a rég­múlt időkről talán csak any- nyit, hogy már az első világ­háború előtt is voltak kez­deményezések Magyarorszá­gon, volt már animáció. Az­tán a háború utáni időszak, a húszas évek csendje kö­vetkezett. Csupán a harmin­cas években indult fejlődés­nek valójában az animációs filmgyártás. Olyan neveket kell megemlítenünk, mint Hajdú Imre, Halász János, Kassovitz Felix vagy a na­gyon is jól ismert Macskássy Gyula. — Ugorjunk át a felsza­badulás utáni évekre. — Ismeretes, hogy 1948- ban államosították az egész magyar filmipart. A rajzfii-' meket eleinte a Híradó- és Dokumentumfilmgyár tele­pén készítették, a Könyves Kálmán körúton... A később megalakult Magyar Szink- ronfilmgyártó Vállalat ala­pító igazgatója Újhelyi Jó­zsef. 1954. január 1-től ki­tűnő meglátásokkal kezdett munkához. Sajnos a hama­rosan végrehajtott miniszté­riumi racionalizálás eredmé­nyeként az itt dolgozó 35 emberből csak nyolcán ma­radtak meg, a többi szétszé­ledt. — Mikor vették fel a Pan­nónia nevet? — Csak 1957-ben. De ko­rábban is születtek jelentős magyar animációs termékek, így Macskássy Gyula film­jei, a Kiskakas gyémánt fél­krajcárja (1951), Az erdei sportverseny (1952), majd a Két bors ökröcske (1955). 1962-ben készült el a Pannó­nia első rajzfilmsorozata, a Peti kalandjai, majd jött a nagy sikerű Gusztáv-soro- zat (1964). Ezt követték az első televíziós sorozatok, amelyeket mindannyian is­merünk: Dr. Agy, meg a Mézga család. Végül a har­madik fontos periódus: 1973- ban megszületett az egész estét betöltő első magyar animációs játékfilm, a Já­nos vitéz. Három évszám, három fontos periódus: 1951; 1962; és 1973! Közben természetesen sok minden történt nálunk, generációk jöttek, váltották egymást. Macskássy Gyula után sorra jöttek az új, fényes csilla­gok. — Pillantsunk be a stú­dió struktúrájába, mely azért különbözik a filmgyár többi stúdiójának szerveze­tétől. — A Pannóniának valójá­ban két stúdiója van, külső, önálló műtermekkel is ren­delkezik Kecskeméten és Pécsett. Budapesten a Vö­rös Hadsereg úton is több műterem működik. Az egyikben, az úgynevezett 4- es műteremben, például a legfiatalabbak dolgoznak. Stúdiónk figyelemre méltó jellegzetessége, hogy a gene­rációk folyamatossága fi­gyelhető meg. Nincsenek — szerencsére — nagyobb ki­hagyások. Az első generá­cióból hadd említsek meg néhány kitűnő nevet: Dar- gay Attila, Foky Ottó, Imre István, Cseh András. A má­sodik generáció már népe­sebb tábor, közöttük találha­tó Jankovics Marcell. Nepp József, Gémes József, Rei- senbüchler Sándor, Szo- boszlay Péter, Vajda Béla és mások... A legnépesebb a fiatalabb generáció: Herná­di Tibor, Hegyi Füstös László, Herpai Zoltán, Orosz István, Rofusz Ferenc, Szo- rády Csaba és még sorol­hatnám tovább, ök a het­venes években érkeztek. Negyven rendező dolgozik a stúdiónkban. Egymásra utal­Halnai László: Harisnya- nadrág tan, együtt, mint egy nagy család. — Nemcsak rendezők ta­lálhatók a Pannóniában. — Igen, hiszen még nem is beszéltünk a rajzolókról, a vágókról, hangmérnökök­ről, operatőrökről, kifestők­ről, kihúzókról, gyártásveze­tőkről, forgatókönyvírókról, dialógus írókról, stb. Ezt a felsorolást még folytathat­nám, hiszen a produkciós vezető legalább olyan fontos munkatársa a rendezőnek, mint nekem a gazdasági he­lyettesem, aki mindenben segítségemre van. — És különben is, ma már nem csupán kétdimenziós filmeket gyártanak. ’ — így is van. Nemcsak rajzok, grafikák és festmé­nyek készülnek nálunk, de itt vannak már a háromdi­menziós filmjeink is, mint amilyen például a gyurma­film. És amellett ott van a hagyományos bábfilm, vagy még inkább a tárgyfilm. Nemcsak játékfilmekkel fog­lalkozunk, de oktató, népsze­Reisenbüchler Sándor: Békéltető expedíció Nepp József: Hófehér rűsítő tudományos filmekkel, sőt dokumentumfilmek gyár­tásával is. Talán nincs még egy olyan stúdió, amelyik annyira jelen lenne minden hazai filmrendezvényen, -fesztiválon, mint éppen mi. Filmjeinket minden műfaj­ban láthatják! Ott vagyunk Kőszegen, Miskolcon és a nagyjátékfilmszemlén stb. Filmgyárunk munkája rend­kívül színes, sokrétű. — Mennyire költséges egy-egy animációs film gyártása? — Nagyon nagyok a ha­tárok és az eltérések. Álta­lában ezer munkaórára van szükség egy perc rajzi ani­máció előállításához. A so­rozatfilmeknél viszonylag alacsonyabb a munkaigé­nyesség, bizonyos részletek ismétlődnek, de adódik olyan feladat is, hogy 2000 munkaórára van szükség. — Hány filmet gyártanak évente? — 150—200 film készül stúdiónkban. Ez körülbelül félmillió munkaóra és 100 millió forint nagyságrendet jelent. — Vannak kapcsolataik más országokkal? Szeretik külföldön a magyar ani­mációs filmeket? — Sok irányú nemzetközi kapcsolataink vannak. Dele­gációk jönnek, mennek, fil­meket vetítünk számukra. Csak egyet hadd említsek meg, jók a kapcsolataink például az NSZK-val. Mün­chenben most mutatták be a Vukot. A Szovjetunióban tavaly több milliós nézőtá­bor szerint a Vük a legjobb film volt. Vagy a francia kapcsolatainkról szólva, kö­zös filmalkotás volt Az idő urai. De eljutottak már film­jeink az Óceánon túlra is, például Kanadába. Rofusz Ferenc Légy című kisfilmje pedig Oscar-díjat kapott. Számos Országban játsszák filmjeinket. — A Pannónia nagy film­gyárrá nőtte ki magát. — Európa egyik legna­gyobb filmstúdiójává, ahol utat adunk minden feljövő stílusnak, új technológiának. SZEMANN BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents