Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

1984. szeptember 29. ■ ...........■■■■■—— , ......—-----­Ké pújság 13 Benedek Elek:* Kolontos Palkó szedtevettéztek az emberek —, hát még te csúfolkodol velünk! Gyere csak a bíró elé, éppen most öltek meg egy gazdag kereskedőt bi­zonyosan !te voltál a gyilkos. Bekísérik Palkót a város­ba, bíró elé állítják, s a bíró nagy hirtelen ki is mondja az ítéletet, hogy fel kell akasztani, ment bizonyosan ő ölte meg azt .a kereskedőt, akinek gyilkosát addig nem találták. Abban a városban lakott a király is, az is kiment a vesztőhelyre, hadd lássa sa­ját szemével, hogy csinálják az igazságot. Odakísérik Palkót az akasztófa alá, s ott azt kérdi tőle a bíró: — No, van-e még valami kívánságod ? — Nincs nekem egyéb kí­vánságom — mondta Palkó —, csak vezessék ide a sza­maramat, hadd búcsúzzam el tőle. Mikor a szamarat odave­zették, Palkó a király felé fordult, letérdelt, s úgy kér­te a királyt: — Kegyelem árva fejem­nek, felséges királyom, ment igazán ártatlan vagyok. Abban a pillanatban letér­delt a szamár is, s elbődült: — Kegyelem árva fejem­nek, felséges királyom, mert igazán ártatlan vagyok. De lett erre szörnyű ál- mélkodás. Még a királynak is szeme-szája tátva maradt, mert sok csuda állatot látott jártában-keltében, látott még szamarat is különbnél különbeket, de még olyat nem, aki az ember beszédjét utána mondja. Bezzeg, hogy megkegyel­mezett egyszeribe Kolonitos Palkónak, az udvarába vitet­te, s megtette fő-fő udvari bolondnak. Attól a naptól fogvást úri dolga volt Palkó­nak is, ,a szamárnak is. Él­nek-e, halnak-e most is, nem tudom, de hogy Kolontos. Palkós szamarak elegen van­nak a világon, azt jól tu­dom. Itt a vége, fuss el véle. * Százhuszonöt éve született Be­nedek Elek, a magyar gyer­mek- és ifjúsági irodalom meg­alapítója. Ebből az alkalomból közöljük egyik meséjét. es ma Volt egyszer egy "szegény ember, s annak egy fia. Ko- lontos Palkó volt a neve. Azért hívták Kolontos Pal­kónak, mert kolontosság, bo­londság volt minden szava, tette. Az apja eleget kínló­dott, bajlódott Palkóval, de hiába, észt nem verhetett a fejébe. Sokat búsult a sze­gény ember, hogy mi lesz a fiával, ha ő meghal, s addig búsult, tűnődött ezen, hogy egyszer csakugyan meghalt, s Palkóra nem hagyott egye­bet egy szamárnál. Ez volt a szegény embernek az egész gazdagsága. Hát most mit csináljon Kolontos Palkó? Kenyér nem volt az asztalfiábain, a sze­me zöldet, vöröset látott, . annyit éhezett, ö bizony egyet gondolt, felült a sza­marára, s elindult világgá. Gondolta magában: lesz, ahogy lesz, majd ád az is­ten jó szerencsét. Megy, mendegél Palkó a szamáron, s egyszer beér egy nagy erdőbe. Nem ment a rendes úton, csatangolt erre, arra, összevissza, min­denfelé. Amint az erdőben kóvályogna, meglát egy öreg­asszonyt, s köszönti: — Adjon isten jó napot, öreganyám! — Köszönd, hogy öreg­anyádnak szólítottál — mondotta az öregasszony —, mert különben kiszedtem volna mind a harminckét fogadat. Hej, gondolta magában Palkó, ez bizonyosan vala­mi boszorkány lesz. Na, ezt csakugyan el is találta, mert a vénasszony boszorkány volt. — öreganyám — kérdi Palkó —, nem mondaná meg nekem, hogy merrefetté talá­lok ki ebből az erdőből? Az öregasszony, aki éppen egy csomó gallyat gyűjtött össze, azt mondta: — De bizony megmondom, még az útba is beleállítalak, ha ezt a csomó gallyat fel­kötöd a hátamra. — Én jó szívvel, hogyne kötném — ajánlkozott Pal­kó. Azzal lepattant a szama­ráról, s felkötötte az öreg­asszony hátára a gallyat, de úgy, hogy egyben odakötötte az assszonyt egy nagy- fá­hoz. Indulni akar az asszony, s hát nem tud menni, meg van kötve. — Ördögadta, ebugatta le­génye, a fához kötöttél, ugye? No, ezért megátkozlak, hogy a szamarad mindig azt mondja, amit te mondasz! Ahogy ezt mondta a vén boszorkány, egyszeribe feke­te macskává változott, kibújt a kötélből, aztán ott termetit előtte egy kicsi szekérrel ti­zenkét egér, a fekete macska felkapott rá, s úgy eltűnt egy szempillantás alatt, mintha a föld nyelte volna el. Kolontos Palkó nagyot ka­cagott ezen, hogy csak úgy zengett az erdő a kacagástól. — Na, ez ugyan jól meg­átkozott engem — kacagott Palkó — hiszen hadd mondja a szamaram, amit én mon­dok, mi károm lehet abban! Azzal felült a szamarára, s szólott neki: — Gyí, csacsi! — Gyí, csacsi! , — Halilod-e, nem én va>- gyok a csacsi, hanem te. Mondta a szamár: — Hallod-e, nem én va­gyok a csacsi, hanem te. — Te szamár — kiabált Palkó. — Ne feleselj velem, mert úgy a füled közé vá­gok, hogy a másvilágon is megemlegeted! Ügy, ahogy Palkó mon­dotta, szóról szóra utána mondotta a szamár. Hej, megmérgelődik Palkó, le­szokik a szamárról, jól oldal­ba kenegeti a botjával. De bezzeg a szamár sem marad adósa, s úgy megrúgta Pal­kót, hogy nyakig esett bele egy nagy pocsolyába. Megijedt Palkó, kiabált itorkaszakadtából: — Segítség! Segítség! — Kiabált a szamár is: — Se­gítség! Segítség! Történetesen éppen _ arra járt három favágó ember, odaszalsidtak, s Palkót nagy nehezen kihúzták a pocso­lyából. — Hát a másik ember hol van? — kérdik a favágók. — Miféle másik ember? — Hallottuk, hogy egy má­sik ember is kiabált — mondták a favágók. — He-he-he — nevetett Palkó —, hiszen az a szama­ram volt. — Ej, aki áldója van — Glóbuszaink tegnap A bécsi székhelyű Coro- nelli nemzetközi Glóbusz és Műszertudomány Társa­ság az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem térképtu­dományi tanszékével Gló­buszaink tegnap és ma ki­állítást rendezett Budapes­ten (VIII. kér. Kun Béla tér 2.), amelyet szeptember 13-án tnyitottak meg. Az érdekes tárlaton mintegy 70 föld- és ég­gömb, valamint földrajzi szemléltető tárgy tekinthe­tő meg, amelyek a XIX. század elejétől a XX. szá­zad középig terjedő idő­szakból származnak. Az ér­tékes gyűjtemény kiegészül az Országos Széchenyi Könyvtár térképtárának eszközeivel, a Kartográfiai Vállalat és a Csillagászati Tanszék ritkaságaival. Az itt látható tárgyakat az is­kolai oktatás, népművelés céljára, illetve magánsze­mélyek részére készítették az említett korban. Mivel gyakran használták a gló­buszokat, napjainkig kevés példányban maradtak fenn. Jgy most az október végén nyitva tartó kiállításon a látogatók átfogó képet kaphatnak csaknem két évszázad földrajzi térképé­szeti szemléltető eszközei­ről, azok fejlődéséről. Az egyik első, sorozatban gyártott, magyar nyelvű isko­lai földgömböt Gönczy Pál tervezte az 1870-es éyekben Tájékozódási futás a lakótelepen Hozzávalók Minden versenyzőnek egy versenylap, amelyen a név, az indulási, az érkezési idő szerepel majd és az állomá­sok számai. Szükséges még egy-egy iránytű, egyszerű térképvázlat, amin az állo­mások vannak feltüntetve. S minden állomáson annyi bo­ríték, ahány versenyző van. Előkészületek Ketten elhelyezitek a 6 ál­lomást a lakótelep területén. Utána annyi térképvázlatot és versenylapot rajzoltok (le­het sokszorosítani indigóval is), ahány versenyző indul. Minden versenyző kapjon egy versenyszámot is, amit a mellére vagy a hátára erő­sít. A versenyző felszerélésé- hez egy egyszerű iránytű is tartozik. A verseny lebonyolítása Az indulásnál, a gyerekek megkapják a versenyhez szükséges kellékeket (irány­tű, versenyszám, versenykar­ton, térképvázlat). A térkép- vázlaton jelöljétek, melyik állomás milyen égtáj felé ta­lálható a rajtvonalhoz viszo­nyítva. Ezután háromper­cenként indulhatnak a gye­rekek. Feladatuk, hogy az irányitű, a térképvázlat segítségével keressék meg az állomásokat (2. számú rajz). A versenyző akkor hajtja jól végre a fel­adatokat, ha a térképre be­rajzolt ellenőrzőpontokat az előírt sorrendben érinti, és a lehető legrövidebb idő alatt ér a célba, Ehhez a játékos maga választja meg az'útvo­nalat. Ha a versenyző meg­találta az állomást, elviszi a saját számozott borítékját. Az állomások megtalálása után a versenyző a célba fut, ahol a táv teljesítésének ide­jét beírják a lapra. Az lesz a győztes, aki a legrövidebb idő alatt a leg­több állomást megtalálja. A győztesek jutalma lehet mú­zeumi belépő, mozijegy, vagy olcsó turistatérkép a közeli kirándulóhelyekről. Ha többen akartok verse­nyezni, segítséget kérhettek a felnőttektől is (térképraj­zolás, állomáselilenőrök stb.). Logika Rajzunkon az ábrák bizo­nyos logikai sorrendben kö­vetik egymást. Mondjátok meg, hogy e logika alapján a nyolc megszámozott ábra közül melyik kerül a kérdő­jel helyére? <•> © s A A <© © a a A © ® © a A 9 • 'A 2a © © ©> 6a 7® 60 Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Közös lónak túrós a háta A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vál­lalat (7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 22.) 1984. november 1-től egy év időtartamra szerződéses üzemeltetésbe adja FL 17—39 forg. rendszámú Csepel tehergépkocsijót Az éves befizetési díj minimális összege 130 000 Ft. A versenytárgyalás 1984. október 30-án fél 10 órakor lesz a vállalat Szekszárd, Keselyűsi u. 22. szám alatti telephelyén. A versenytárgyaláson csak az vehet részt, aki legké­sőbb a versenytárgyalás megkezdéséig 13 000 forintot letesz a vállalat pénztárába. Bővebb felvilágosítást Szabó János gépjárműüzem­vezető ad a 11-122/184 telefonon, illetve személyesen vagy írásban. (819) Lehetőség az üzemanyag­ZIL, NYSA—ZSUK, UAZ (egytorkú és kéttorkú), Moszkvics, IZS és más típusú tehergépjárművekhez, továbbá a szocialista országokban gyártott személy- gépkocsikhoz rövid határidőre vállaljuk fogyasztás­csökkentő betétek szállítását. Jelentős mértékű — garantáltan 5—8 százalékos haj­tóanyag-megtakarítás. Irányár: a típustól függően, 200—400 forint között. A szerkezetek beszerelését, illetve a beszerelés beta­nítását — költségtérítés ellenében — az üzemeltetők telephelyein is vállaljuk. Élelmiszergazdasági, Műszaki-Szolgáltató, Kutatási, Fejlesztési-Termelési Társaság ÉLMSZOLG Budapest II., Fillér u. 71. 1022. Telex: 22 6767. Telefon: 450-070, 250-170. (348) megtakarításra A Kaposvári Ruhagyár pályázatot hirdet KÖNNYŰIPARI MŰSZAKI FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGŰEK RÉSZÉRE VEZETŐ BEOSZTÁSOKBA, — szakmunkásvizsgával rendelkezők előnyben. Lakást szükség szerint biztosítunk. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés részletes önéletrajzzal a vállalat személyzeti osztályán: Kaposvár, Május 1. u. 45. Telefon: 13-075. (591) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Szekszárd felvételt hirdet szak-, szerelőipari főüzemébe ÉPÜLETGÉPÉSZ vagy ÁLTALÁNOS GÉPÉSZ — épületgépészeti gyakorlattal — ELŐKÉSZÍTŐI és termelésirányítói, valamint karbantartó’ önálló üzemébe GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÖ CSOPORTVEZETŐI (üzemvezető-h.) és GÉPJÁRMÜ-KARBANTARTÖ ELŐKÉSZÍTŐ munkakörökbe. Jelentkezni lehet: TÁÉV személyzeti osztály, Szekszárd, Tartsay u. 10. (798)

Next

/
Thumbnails
Contents