Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
1981. szeptember 23. 'NÉPÚJSÁG 5 Amikor az új lakótelepek elkészülnek, sajnálkozva tapasztalhatjuk, hogy a gyermekek mozgásigényének nem terveznek elegendő teret a szakemberek. Általában toronyházak tömbjei zárják el a gyerekek útját attól, hogy vágyuknak engedve, a szabadban több helyhez jussanak. Az is előfordul, hogy a lakótelepek közelében húzódó gyorsforgalmi utakon száguldó járművek veszélyeztetik a gyerekek életét, testi épségét. A gyakorta késve elkészülő játszóterek szegényes felszerelése legtöbbször meglehetősen vigasztalan látványt nyújt nemcsak a legifjabbak, hanem a felnőttek számára is. Ám, ha — nem egyszer a közvélemény nyomásának engedve — végre szem előtt tartják a gyerekek szükségletét a gazdagabb mozgáslehetőséget kínáló játszótérre, ahol kezdeményezőkészségüket is többféleképpen kibontakoztathatják, akkor máshonnan fenyegetheti őkelt veszély. Sokszor a lakótelepi szomszédok lesznek azok, akik játékuk örömét megkeserítik. Teli torokból parancsolnak rájuk, hogy csendben legyenek ... Hogy ki, kit zavar meg inkább, a gyerekeket az ordítás, vagy a felnőtt szomszédok némelyikét a gyereklárma, az ugyancsak nyitott kérdés ... A játékhoz ugyanis hozzátartozik a zsivaj; a gyerekek nem tudnak csendben futkározni, labdázni, s ezt A játékhoz a lárma is hozzátartozik! még a legfáradtabb szomszédoknak is meg kell értenie. Hiszen a zajongás nem személyük ellen irányul. Sok szülőben például fel sem merülne az a kérdés, hogy túlságosan hangos-e a csemetéjük, ha a „jó” szomszédok és ismerősök nem sugallnák ezt nekik, ha nem tennének nekik újra meg újra szemrehányásokat. A szülők ugyanis sokkal kevésbé és ritkábban zavartatják magukat a saját gyermekük zajongásától, sőt meg is nyugtatja őket az a tudat, hogy a játszótéri „kórusban” a gyerekük is ott van a többiek között. De miért is hangzik a szomszédok fülében oly élesnek, zavarónak sokszor a - gyerekzsivaj ? Ugyanezek a szomszédok ugyanis egy forgalmas utca zaját, a motorok valóban idegőrlő dübörgését, sőt a hangsebességet túllépő repülőgépek nyomában járó robbanások riasztó durranását is sokkal egykedvűbben viselik el. Ezeket az egészségre ártalmas, durva zajokat — úgy tűnik — inkább eltűrik? Csak a gyermekek lármázása ellen védekeznek mindenáron, csak ez hozza ki őket erősebben a sodrukból? E mögött a jelenség mögött az a lélektani mechanizmus feltételezhető, hogy a másutt felgyülemlett agressziójukat, a körülmények hatálmának való kiszolgáltatottságukat ott vezetik le, ahol arra lehetőséget éreznek. A gyerekektől — úgy vélik — joggal várhatnák el engedelmességet, ők a nagyoknak vannak kiszolgáltatva, s nem veszik figyelembe, hogy elesendese- désük a felnőttek kudarcát is tükrözi. Szerencsére a legtöbb gyermek nemigen zavartatja magát a kirobbanó szídalom- özöntől, amely valamelyik kinyíló ablakból zúdul rájuk. Sőt, nem ritkán a felnőttek által elérni kívánt hatás a visszájára fordul. Dacosan felerősödik a zaj, vagy nem reagálnak a parancsszóra. Csak amikor már az ablakok becsukódnak, hagy alább a kiabálás, halkul a gyerekzsivaj, a játék közben önként csöndesednek el. A gyerekek érzékenységét ritkán éri el igazán egy-egy szomszéd, lakótelepi felnőtt szabvány prédikációjának végighallgatása az utcán vagy a játszótéren. Ám ha azt mondják nekik, hogy beteg társukat, vagy egy idős nénit zavar a kiabálásuk, az érvekre megpróbálják lejjebb venni a hangjukat. A gyerekeknek is rá kell jönniök arra, hogy szüleik, a munkában kifáradt felnőtt szomszédjaik igazságos követelményeinek eleget kell tenni, délutáni csendigényükhöz adott esetben alkalmazkod- niok kell. Hiszen azt is megtanulják, hogy a panelházak folyosóin nem röllerozhatnak, a szobában nem görkorcsolyázhatnak. Szülőknek-nevelőknek meg kell érteniök észérvekkel és szeretettel, hogy” tekintetbe kell venni mások személyiségét, hogy a fáradt emberek délutáni, hétvégi nyugalmát szándékosan he háborgassák! Ennek a tisztelet-, adásnak, a másik személyisége elismerésének azonban kétoldalúnak kell lennie. A gyerekekre is oda kell figyelnie a felnőtteknek. Nem élünk elszigetelten a nagyvárosi lakótelepeken; az együttélésért néha áldozatot is kell hoznunk. Az önfeláldozás készsége éppen úgy hozzá kell tartozzék az ember társas lény voltához, mint a játékhoz a lárma ... MIRTSE MÁRTA RABLOHÜS Hozzávalók: 35 dkg sertéshús (szeletben), 1 nagy fej hagyma, 2 db piros paprika, 5 dkg császárszalonna, 4 evőkanál vörösbor, 1 evőkanál ecet. 1 gerezd fokhagyma, 1 csipet kakukkfű, só, bors, olaj. A húst kockákra vágjuk, a hagymát négyfelé vágjuk, és felszeleteljük. A paprikát csíkokra, a szalonnát szeletekre vágjuk és a hozzávalókat váltakozva egy nyársra húzzuk. A borból, ecetből, összenyomott fokhagymából, kakukkfűből, sóból, borsból és 1,5 dl vízből marinádot készítünk. amelybe belehelyezzük a nyársat és 1 ór3 hosszat állni hagyjuk. Majd kivesszük, jól lecsöpögtetjük, olajjal bekenjük és grillsütőben 15 percig sütjük. RABLÓ VIRSLI Hozzávalók: 2 pár virsli, 2 db piros paprika, 5 dkg császárszalonna, só, bors, olaj. A virslit körülbelül 3 centiméteres darabokra vágjuk, a paprikát és a szalonnát felszeleteljük és fémből készülj nyársra húzzuk. Sózzuk és borsozzuk. Olajjal bekenjük és grillsütőben megsütjük. Bélyeggyűjtőknek Operaház Szeptember 27-én újra a zene veszi birtokba a dalszínházat, ismét -megnyitja kapuit a budapesti Operaház. Az ünnepi alkalmat a Magyar Posta blokk és háromértékű sorozat kibocsátásával örökíti meg. A 20 forint névértékű blokk az épületet felülnézetből és alaprajzát ábrázolja. Az opera körvonalait madártávlatból már az 1958. évi repülősorozat 1 forintos címlete bemutatta. A dalművek otthonát 1879—1884. között Ybl Miklós építette. Róla 1964-ben, születésének 150. évfordulóján emlékezett meg a posta. Az új sorozatot és blokkot Lengyel György grafikus- művész tervezte. Rendeljen postán cipőt a Sió Áruházból! Fiú félcipő, drapp, bőr felsőrésszel, gumitalppal. Irányár: 35—38 méretig: 430 Ft, 39—40,5 méretig: 450 Ft. A SZÁLLÍTÁSOKAT A MEGRENDELÉSEK SORRENDJÉBEN, POSTAI UTÁNVÉTTEL TELJESÍTJÜK. CÍMÜNK: SIÓ ÁRUHÁZ, CIPÓ OSZTÁLY SIÓFOK, SZABADSÁG TÉR 5. 8600. (796) Tárgyak - körülöttünk Tárgyak vesznek körül bennünket, hasznos és szép tárgyak. De vannak még kedves tárgyak is. Például egy pamutból font, kicsiny játékbohóc, mely nem hasznos, nem túlságosan szép, mégis itt tartom az éjjeli- szekrényemen csupán azért, mert egy kisfiú ajándékozó mosolyát érzem mögötte. És bármilyen szigorúak vagyunk, ezek a tárgyak teszik otthonossá a lakást. Ugyanakkor vannak dísztárgyak is, melyek olykor helyet kapnak a berendezésben. Amikor például másféle takarót, párnát teszek fel és hiányzik egy velük összecsengő vagy harmonizá- ló~szín, vagy egy ellenszín, akkor bizony előveszek egyet-egyet a „szépek” közül és kirakom, mert kell a szoba egyensúlyához és ritmusához. És ezzel az egyensúlyteremtéssel a tárgy már valamiféle funkciót is kap — a díszítés funkcióját. Üj stílust hoz a lakásba a tárgyak csoportosítása. Egyetlen felületen, ahol a háttér is belekomponálódik a lakásba, valamilyen egységes szempont szerint helyezzük el a tárgyakat. Ez a szempont a legváltozatosabb kiválogatási mód lehet. Például: összegyűjtünk sokféle barna színű tárgyat, vagy többféle, ugyanabból a korból valót, vagy ugyanazt a tájegységet tükrözőt. Ezektől a tárgycsoportoktól már csak egyetlen lépésnyire vannak a gyűjtemények: az egyetlen tárgy különféle változatait magába foglaló együttesek. Ügyeljünk a gyűjtemények környezetére. Nem kell feltétlenül kínai porcelánok mögé kínai paravánt tenni, a síma, nyers fa, a simára meszelt fal bármelyik és bármilyen gyűjteménynek jobb háttér a bonyolult, figyelmet elvonó díszesnél. Nem kötelező, és nem szükséges egy helyiségnek minden falát egyformán díszíteni. Ugyanakkor a nagyon nagy különbözőség is kelletlen hatású lehet. Az előbbinél az egyhangúság, az utóbbinál a harsányság a veszély. Az elhelyezés lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus is. Az építészeti elemeket díszítőelem, ként bele kell komponálni a felület, elrendezésébe. A képeknek, melyeket felteszünk a falra, két dologhoz kell alkalmazkodniuk. A falhoz és á szemlélőhöz. A falhoz, melyen már ott vannak tömegükkel rárajzolódva a bútorok, növények és egyéb tárgyak. A képeknek ezekhez a kevéssé mozdítható tárgyakhoz viszonyítva kell jó ritmusban megjelenniük. Ugyanakkor a szemlélőnek is lehetővé kell tenni, hogy szemrevételezhesse őkel. A jó szemlélést a szemmagasságban elhelyezett képek biztosítják. Azonban nem minden kép egyforma nagyságú. A keretek egyforma nagysága olyan, mintha a képek is egyformák lennének. De elrendezhetjük a képeket úgy is, hogy vagy az alsó, vagy a felső élük legyen egymagasságban. Vannak persze képgyűjtemények, melyeket tulajdonosuk állandóan látni szeretne, ugyanakkor nem rendelkezik múzeumnyi falakkal. Az egymás mellé, alá, fölé akasztott képek ilyenkor helyénvalók. Ha csak egyetlen kép van a falon, annak jó arányban kell elhelyezkednie a bútorral, a világítótesttel, az ablakkal, az ajtóval egyaránt. Szimmetrikus elhelyezésnél középre, a fal, a bútor közepe fölé kerüljön a kép. Asszimmetrikus elhelyezéskor pedig legyen egyensúlyban a bútornak a falra rajzolódó foltjával. És még valami! Nem kell minden képinek, minden tárgynak egyszerre, és mindig kint lennie. Cserélgetni is lehet őket évszakok, hangulatok, új tárgyak kívánalmai szerint. TORDAY ALIZ Őszi-téli divatajánlatok Jól illik a kalap a klasszikus vonalú kosztümhöz Alkalmi őszi viselet A legújabb nemzetközi divatirányzatok és a magyar divatízlés ötvözetéből készítette el az 1984—85. évi őszitéli kollekcióját az OKISZ Labor. Divattervezői, modellezői, szabászmesterei főként konfekcióra terveztek, de kis szériában Régi gond, hogy mindaz, amit a bemutatókon láthatunk, rendszerint nem kapható az üzletekben. Éppen ezért újdonságnak számig 'nogy az Intercontinentalban megrendezett divatbemutató kollekciójának minden darabja megvásárolható az OKISZ Labor üzleteiben, később más boltokban is. - Az őszi-téli divatszínekre is jellemző a harsogó élénkség, amelyet feketével vagy szürkével tompíthatunk. Továbbra is a természetes alapanyagok dominálnak. De emellett divat lesz a kissé foltos hatású kordbársony. Ez az alapanyag jelenleg Párizsban hódit. A ruhafazonokban nincs jelentős módosulás. Változatlanul a bő szabású, kényelmes, többrétegű viseleteket részesítették előnyben a tervezők. Ám a váltak hegyesebbek a korábbinál, fodorral, húzással vagy kis váltöméssel szélesítettek. A formák válltól térd felé szűkülnek. Jellemzőek a kissé eltúlzott fazonok. A nadrág változatlanul a közkedvelt ruhadarabok közé tartozik. Térd és boka között a legkülönbözőbb hosszúságú lehet. Szabása továbbra is bővült, ám a vonalvezetés a korábbinál egyenesebb. Ezen az őszön többnyire mélyített karöltő- jű, denevér vagy hamis ragián újjú pulóvereket hordhatunk majd. A kabátok egyenes szabásúnk, vagy lefelé keskenyedő V-vonalve- zetésűek. Elegáns, ha nemes szőrmével díszítik. A férfiak választhatnak a könnyű sportos öltözet vagy a klasszikus elegancia között. Az öltönyöknél » természetes vállfOrma mellett me® jSienik a kissé hangsú- lyozottabb, markánsabb váll. Aki kedveli, elől végigkom- bőTt zakót is viselhet. A nadrág' cigaretta formájú. Ismét divat a fehér gallérú, mintás ing. Ilyen lesz tehát az OKISZ Labor Divat, azaz rövidítve az OLD-márkával jelölt ruha, és egyéb divatcikk. Ez a márkanév valamennyi termékükön megtalálható, melynek megismertetésére, megkedvelte- tésére az OKISZ Labor nagy gondot fordít. — cs — i — Hát elérkezett... Hát elérkezett. .. Sokan hozzáteszik — tesszük — sajnos, hogy elérkezett. Ha az ember őszintén szereti is a munkáját, akkor is bizony igen jó dolog az a két-három hét szabadság, különösen, ha jó az idő (az idén nem sokunkat szerencséltetett), ha kellemes üdülőben, hétvégi házban, külföldi vagy hazai túrán — egyszóval gazdag és kellemes programmal telt el szabadság- időnk. Am, ha sajnáljuk is, hogy vége van, valljuk be: újra feltöltődtünk, kipihentük magunkat, és kezdődhetnek a hétköznapok. A gyerek reggel óvodába, iskolába megy, mi, a munkahelyünkre. De talán valamit megszoktunk a szabadságidó alatt: azt, hogy többet van együtt a család, hogy jobban megismerjük egymást. A férj talán most vette észre, hogy a felesége bizony felszedett néhány kilót; az asszony most látta meg, hogy a férje igazán csak egészen picit, de a halántékánál őszülni kezd. És mennyi mindent tudnak meg a gyerekekről! Ki hitte volna, hogy Éviké ilyen szépen megtanult úszni az iskolai tanfolyamon, hogy Peti már nem fél a kutyától, s hogy Katikának bizony már nem elég a bugyi fürdőruhának. A család egy kicsit közelebb került egymáshoz. Ne engedjük, hogy a hétköznapok ezt a jó dolgot leradírozzák. Keressünk időt egymásra a hétV£lna- pokon, és " fiiég szép őszt, Z gazdag lehetőségeket Ígérő hétvégeken. „Folytassuk a nyarat!” .— ezt így, idézőjelben írom, hiszen valójában a legtöbben megkezdtük a munkát, a gyerekek az iskolába járást, kinyitottak a szünetelő óvodák is. Inkább arról van szó: ha a család a nyáron kissé „összerázódott”, ne hagyjuk szétesni. Legyünk többet együtt, törődjünk többet egymás gondjaival, s akkor nem is olyan nagy baj, ha elmúlt a nyár, ha véget ért a szünidő. S. M.
