Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
1984. szeptember 22. /' TOLNA '■ NÉPÚJSÁG 9 Az Interlichter Enviittműködés a kék orszáuútan Ütőn az egyik hajó Budapest belvárosában található az Initerlichter, az első Olyan nemzetközi szállítási vállalat székháza, amelynek tagjai a KGST-országok: Bulgária, a Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia hajózási vállalatai. Ez az egyesülés nem csupán új formát, hanem a fejlődés új fokát is jelenti a szocialista országok közötti gazdasági integrációban. A vezérigazgató, Vladimir Usakov irodájában a faion hatalmas térkép mutatja a Duna-tenger járók útját. A mindennapi, megfeszített és felelősségteljes munkáról beszél. amely mindenkit kezdeményezésre, nagy hozzáértéssel és fegyelemmel végzett munkára késztet. '• Nos tehát, mi is az Inter- lichter? A vállalat története rövid. Alig hat év telt el alapítása óta, de máris tekintélyt vívott ki magának, és bebizonyította életrevalóságát. Tulajdonában 200 hajó van 1070 tonna és 1300 köbméter befogadó képességgel. A berakodás a szállútóhajókra alig 14—16 óráig tart. Az Interlichter bonyolítja le a tagországok dunai szállításának jelentős részét, de együttműködik és kereskedelmi kapcsolatban áll sok céggel más országokból! is. 1978 decemberében kezdődött el az eilső távoli-keleti szállítás a Duna—India—Pakisztán hajózási vonalon. 1980-ban nyílt meg a második útvonal, a Dunai—Mekong, a Duna menti országok folyami kikötői, valamint Vietnam és Kambodzsa kikötői között a Mekong folyón, kijárattal Ho Si Minh-város (Saigon) és a malaysiai tengeri kikötők felé. A folyami útvonal 2896 kilométer, a tengeri 6700 mérföld hosszú. Az olcsó vízi szállítási utak előnyei nyomban megmutatkoztak. A vállalat áruforgalma már 1980-ban elérte a 4332 tonnakilométert, amely a Dunán lebonyolított teljes külkereskedelmi áruforgalom 24,9 százalékát jelenhette. Szállítanak fémet, műtrágyát, faanyagot, papírt, gyapotot, valamint mozdonyokat, autóbuszokat, transzformátorokat, útépítő gépeket, tartályokat, továbbá nagy mennyiségű gumit. Ez az értékes nyersanyag ezen az úton jut el a leggyorsabban Malaysiából, Vietnamból és Kambodzsából a Duna menti feldolgozó üzemekbe. Az In- terlichter-tagországok szállításainak növekedése szükségessé tette a rendszer bővítését és tökéletesítését. Növelik a lichterek és konténerek számát, javítp szervizt létesítenek, gyorsítják a be- és kirakodást. Lengyelország Hősök emlékezete Márványtáblák a házak falain, obeliszkek a városok, falvak terein, emlékművek a folyók partjain, hősi temetők: mind a nagy csaták, nemzeti felszabadító harcok, háborúk hőseinek emlékezetét őrzik Lengyelországban. Sok ezer van belőlük szerte az országban. A legtöbb a második világháború katonáinak, partizánjainak, civil hőseinek állít emléket. A több mint 20 ezer lengyelországi csatateret és hősi helyszínt felidéző emlékművek egy része azok előtt a lengyel és szovjet katonák előtt tiszteleg, akik életüket áldozták az ország felszabadításáért. Varsóban az Ismeretlen Katona Sírjánál látható márványtáblán szinte hónapról hónapra végigkövethető a Leninótól Berlinig vezető hadiút valamennyi fontosabb állomása. A Visztula partján felállított emlékművek a Lengyel Néphadsereg Dab- rowski- és Traugott-hadosz- tályának katonáira hívják fel az emlékezők figyelmét, ök siettek a varsói felkelők segítségére. A Vár téren emelkedő Zsigmond-oszlopon elhelyezett márványtábla a Kosciuszko-hadosztály katonáinak emlékét őrzi, akik 1945. január 17-én felszabadították Varsót. A Visztula mindkét partján ott állnak azok az emlékművek, amelyek a lengyel föld felszabadításáért életét adó 600 ezer szovjet katona előtt tisztelegnek. A kegyelet virágai, az emlékezés mécsesei veszik körül a Pomerániai Fal, Ko- lobrzeg hőseinek emlékét. Siekerki temetőjében 1970 lengyel katona alussza örök álmát. A Lengyel Néphadsereg I. Hadseregének katonái voltak, akik 1945 áprilisában részt vettek az oderai átkelésben. Zgorzelec temetőjében 3396-an nyugszanak. A 2. Hadsereg katonái voltak, Luzsicánál, a nysai átkelés harcaiban estek el. Fogyasztási Fogyasztási cikkek Csehszlovákiából A KGST tagállamai 1979- ben hosszú távú célprogramot fogadtak el a fogyasztási cikkek gyártására. Azóta öt esztendő telt el, érdemes tehát szemügyre venni, hol tart a program megvalósítása. Csehszlovákiában ennek a programnak kezdettől fogva fokozott figyelmet szenteltek. Az ország ma már 170 egyezményben érdekelt, elsősorban a textil-, az üveg- és a fafeldolgozó iparban. Nézzük meg például a bútorgyártást. Bútorokból Csehszlovákia számottevően növeli szállításait a Szovjetunióba. Ezek értéke 1990-ig eléri a hétszáz millió rubelt, összehasonlításul: 1983-ban az ilyen eladások nyolcvan- millió rubelt tettek ki. Az ország részvétele ebben a programban többek között azért is jelentős, mert úgynevezett beruházási bútorszállítmányai hozzájárulásnak számít a hmelnyicei atomerőmű építkezéseihez. A A Calex Vállalat dolgozói hét százalékkal teljesítették túl tavalyi exporttervüket. Termékeit elsősorban a szocialista államokba szállította, de Franciaországba is exportált 18 ezer hűtő- és fagyasztógépet. Bacvanski-Várhidi - a vak színész A magyar és a szerb színháztörténet mind a mai napig egyik legérdekesebb egyénisége a tragikus sorsú Alek- sandar Bacvanski-Várhidi. Színészek között ritka adottsággal és szerencsével rendelkezett: tökéletesen beszélt két nyelven is, s két ország közönségét bűvölte el tehetségével, fantasztikus mesterségbeli tudásával. Temesvárott született 1832- ben. Apja szerb, anyja magyar származású volt. Az idősebb Bacvanski állami tisztviselőként dolgozott, s halála után a fiú édesanyjával Szegedre költözött, ahol aztán befejezte gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után, 1850-ben állami szolgálatba lépett, Pesten helyezkedett el. Két év múlva Kecskemétre került, s végre teljesedett régi vágya: színész lett a helyi társulatnál. Ekkor vette fel a Várhidi nevet. Később sokfelé megfordult, játszott Kassán, Aradon, Szegeden. Tehetségének híre bejárta az egész országot. Fölfigyelt rá Molnár György, a budai Népszínház igazgatója, s szerződtette. Erre az időre tehető a belgrádi színházi élet fellendülése. Bacvanski-Várhidi népszerűsége fölkeltette az itteni színházi emberek figyelmét is, különösen azután, hogy híre ment a színész szerb származásának és nyelvtudásának. Rövidesen szerződtették az-1869. október 20-án megnyílt belgrádi Nemzeti Színház társulatához. Bacvanski-Várhidi 1870- ben megszervezte a színészképző iskolát, s tanárként is működött. A szerb színjátszás későbbi nagy művészei közül sokan nála tanultak. A színház és az iskola nem tudta eltartani önmagát. Először a képzőt zárták be 1873- ban, majd megszűnt a társulat is. A színészek a belgrádi Weifert-sörözőben és Zi- monyban tartották előadásaikat. 1874-ben újból megnyílt a Nemzeti Színház, ahol Bacvanski-Várhidi már rendezett is. Népszerűsége — és a színházé is — nőttön nőtt. Ügy látszott, a színház és a színész sorsa is egyenesbe jutott, ezután azonban nehéz napok következtek. A művész látása egyre jobban gyengült. 1875 elején egy előadásról hazatérve elesett és agyrázkódást szenvedett. A következmény rettenetes volt: megvakult. Bécsben gyógykezeltette magát, de hiába, s ráadásul a költségek minden pénzét felemésztették. Barátai közbenjárására a színház újra szerződtette. Ettől kezdve szinte példa nélkül álló volt pályája. A világtalan művész havonta kétszer lépett a közönség elé és kedvenc szerepeiben aratta fölényes sikereit. Nagy közmegbecsülésnek örvendett. Haláláig játszott. 1881-ben, 49 éves korában hunyt el. Gázmeghajtású autók Leningrádban Sűrített gázzal töltik fel a , gépkocsikat Leningrád legújabb töltőállomásán. Ez az első állomás ahhoz, hogy a városi közlekedési eszközöket gazdaságos és ökológiailag tiszta fűtőanyagra állítsák át az arra irányuló* program megvalósítása során. Sztanyiszlav Vojtekunasz, a szovjet Gázipari Minisztérium tervezőintézetének igazgatója elmondta, hogy a közeljövőben Leningrádban húsz ilyen új típusú töltőállomás üzembe helyezésére kerül sor. Ezek mindegyike — nagynyomású csővezetéken keresztül — naponta 500 gépkocsi kiszolgálására lesz alkalmas. Partizánfalváról a világ hetven országába exportálnak cipőt. Csak a Szovjetunióba évente több mint tizenegymillió párat adnak el. bútorokért cserébe Csehszlovákia igen előnyös feltételekkel villanyáramot kap. A tartós használati cikkek és háztartási berendezések gyártásában Csehszlovákia kezdeményező szerepet játszik. Elsősorban mosó-, hűtő- és fagyasztó gépekkel jelentkezik a KGST-országok piacán. A Tatramat és a Calex vállalat arra törekszik, hogy termékeivel a legmagasabb igényeket is kielégítse. E kiragadott példákból is látható, Csehszlovákia fontosnak tartja a célprogram megvalósítását. Ez biztosítja többek között a tartós használati cikkek stabil, hosszú távú szállítási lehetőségeit a KGST-tagállamokban, s hoz- zájárül a csehszlovák gazdaság intenzív fejlesztéséhez. (ORBIS — KS) Műtrágya — három—öt évre Ránézésre sokszínű, fényes üveggyöngy. Akár felfűzni is lehetne. Ám ezeknek a granulátum-gyöngyöknek más a rendeltetésük. A mezőgazdaságban széleskörűen alkalmazzák a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyákat. Ezeken kívül a növényeknek szükségük van még (igaz, csak kisebb meny- nyiségben) borra, molibdén. re, cinkre és több más vegyi elemre is. Ezeket általában szervetlen sók formájában kapják meg. Ám ezéknek a sóknak van egy komoly hibájuk: könnyen oldódnak vízben. így a talaj- és esővíz gyorsan kimossa őket a talajból. Hogyan lehetne megállítani ezt a folyamatot? A Gprkiji Lobacsevszkij Tudományegyetem Kémiai Kutatóintézetének munkatársai kidolgoztak több új, polimer bázisú mikroelemeket tartalmazó műtrágyát, (rézzel és cinkkel), amelyeket az eső- és talajvíz nem mos ki a talajból. A gyakorlati alkalmazás során bebizonyosodott, hogy egyszeri talajba juttatás után három—öt éven keresztül fejtik ki hatásukat. Ez azzal magyarázható, hogy a műtrágyából folyamatosan kerülnek át a talajba a mikroelemek — ioncserévesl. A kutatók eredeti módszert javasoltak a polimer bázisú mikroelem-műtrágyák gyártására — a papír- és cellulózipar hulladékaiból, a szül. fitlúg-oldatokból. Az új mikroelem-műtrágyák agrokémiai vizsgálatait különféle mezőgazdasági kultúrákon és a Szovjetunió különböző éghajlati övezeteiben, különféle talajokon végzik. A termőföldeken végzett kísérletek pozitív eredményekét adtak. A mikroelem-műtrágyák alkalmazásával (egy hektárnyi vetésterületre két- három kilogramm granulátum) tíz—negyven százalékkal nőtt a gyapot, a takarmánynövények, az őszi búza, a takarmány- és a cukorrépa, a vetőmaglucerna és több más mezőgazdasági kultúra terméshozama. Több esetben tapasztalták a termesztett növények minőségének javulását is (például jelentős mér. tékben növekedett a cukorrépa cukortartalma). APN—KS
