Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-21 / 222. szám
( ^^ÉPÜJSÁG 1984. szeptember 21. POLGÁRI VÉDELEM Kórházi osztályt költöztettek A dinamikusan fejlődő Bonyhádon a város lakosságának és üzemeinek felajánlása alapján kezdték meg a kórház rekonstrukcióját 1982- ben. A több lépcsőből álló építkezés egyik része volt az új belgyógyászati osztály berendezése. Az olvasóban felmerülhet az a kérdés, hogy a polgári védelmi munkához a kórházi rekonstrukció hogyan kapcsolódik. A polgári védelem alap- rendeltetése az elemi csapások, és ipari katasztrófák, illetve háborús körülmények között a lakosság és az üzemi dolgozók mentése, mentesítése, és a halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák megkezdése. Egyik részfeladata az elsősegély- nyújtás, az orvosi ellátás megszervezése, a meglévő és a zárolt készletek biztosításával. A kórház új belgyógyászati osztályán korszerűen felszerelt eszközök, jobb gyógyítási feltételek várják a betegeket. A városi parancsnokság vállalta az osztály új helyre való átköltöztetését. A bonyhádi cipőgyár egészségügyi százada a kiképzés keretében teljesítette ezt a feladatot. Klészáth János századparancsnok irányításával, lelkesedéssel, fegyelmezetten végezte el a munkát. Ez a nagyon hasznos kezdeményezés több szempontból is jó volt. Egyrészt az egészségügyi századba beosztott állomány a kiképzés során a valóságnak megfelelően gyakorolhatta saját feladatát — másrészt nép- gazdaságilag is hasznos munkát végzett. Harmadrészt, de Betegszállítás kórházi kocsin Könnyű beteget kísérnek nem utolsó sorban nagyszerű példáját adták a polgári védelmi feladatok propagálásának, mely a fegyelmezett, pontos munkájuk eredményeként méltán váltott ki elismerést a kórház vezetői, dolgozói körében. Ügy érzem, a polgári védelmi felkészítésnek a lehetőségek széles skálája adva van. Kezdeményezni, keresni kell a lehetőségeket, hogy a dolgozókat a polgári védelmi kiképzés során hasznos munkával készítsük fel feladataikra. N. Z. Kiképzés Kisvejkén Elkezdtük az 1984/85-ös kiképzési évnek tervezését, de azt hiszem, hogy az előző évi kiképzési eredményekről, tapasztalatokról nem szabad megfeledkeznünk — különösen nem, ha másoknak ötleteket, gyakorlati tapasztalatot is adnak. A Bonyhád városhoz tartozó Kisvejke községben hagyománya, jó példája van a polgári védelmi kiképzésnek. A községi tanácshoz három csatolt település tartozik. A termelőszövetkezet központja szintén Kisvejkén található. A községi tanács és a termelőszövetkezet évek óta közösen hajtja végre a szakszolgálatok, önvédelmi szervezetek, és a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált kiképzését. A községi tanács szakszolgálati alegységeinek, beosztott állományának 90 százaléka a termelőszövetkezetben dolgozik — és ez is indokolttá teszi az összevont kiképzést. így történt ez a közelmúltban, amikor a tűzvédelmi és az egészségügyi alegységek egész napos kiképzését tartották a helyi kultúr- házban, illetve a sportpályán. Hegyi Imre tanácselnök megnyitó előadásában a polgári védelem helyéről, szerepéről, Kasler Antal termelőszövetkezeti elnök a tűzvédelemről, a körzeti orvos pedig az egészségügy szerepéről, feladatairól beszélt. Az előadások után filmvetítések következtek, majd a závodi sportpályán az alegységek a saját feladataikat hajtották végre a begyakorlás módszerével, majd alegység szinten a két szakasz szoros együttműködésében. Az egész napos foglalkozáson a tanácsi és a termelőszövetkezeti vezetőkön kívül megjelent, és gyakorlati tanácsokkal segített Studer Péter főhadnagy, városi tűzoltóparancsnok. Javaslom a községeknek, üzemeknek, hogy használják ki a lehetőséget a kiképzési foglalkozások közös megtartására. A foglalkozásokat színvonalasabbá, hatékonyabbá lehet tenni, ezzel egyidejűleg az együttműködést is gyakorolják a különböző szakszolgálati alegységek. Bonyhád város és környékén a kisvejkei példán kívül Aparhanton és Tevelen is hasonló példával szolgálnak. Nagy Zoltán A tudományos tanács ülése Szarvason A polgári védelem tudományos tanácsa kihelyezett ülést tartott a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben. A tanács Molnár Miklós ezredes, a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka helyettesének elnökletével megvitatta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által irányított polgári védelmi kutatások eredményeit és helyzetét. Ezt követően Marjai Gyula, az intézet igazgatója tájékoztatta az ülést az általuk végzett kutatásokról. Dombóvári János, az intézet radiológiai osztályának vezetője beszámolt a talajjal és a hazai élelmezés szempontjából legfontosabb növényzettel kapcsolatos sugárszennyezési és mentesítési kísérletek tapasztalatairól, majd dr. Tóth István, a MÉM osztályvezetője ismertette az állattenyésztés terén végzett hasonló kutatások helyzetét. Az előterjesztéseket a tanács nagy aktivitással megvitatta és elfogadta. A tanács ülésén részt vett és hozzászólt Deák Péter ezredes, honvédelmi minisztériumi osztályvezető, a hadtudományok doktora és Mészáros István, a szarvasi Állami Gazdaság igazgatója. A tűzvédelmi alegység gyakorlata Környezetvédelem - polgári védelem A környezeti ártalmak meghatározásakor, elemzé- ---------------£--------------------------------sekor lényegében a bioszférát ért károsodásakról beszélünk. Korunk felgyorsult társadalmi fejlődése, a termelőerők és a termelési viszonyok forradalmi átalakulása mennyiségi és minőségi értelemben is megnövelte a káros hatásokat. A természetes élet- közösségek a fejlődés során kialakult rendszer szerint rendelkeznek bizonyos „öntisztuló képességgel”, amely a rendszeribe került szennyező anyag lebontása, közömbösítése irányába hat. A szennyezések mennyiségi növekedésével, minőségi megváltozásával, valamint az ún. „környezetidegen” (mű-)anyagok megjelenésével az öntisztuló képesség már nem tud lépést tartani, a környezeti rendszerek egyensúlya felborul, folytonossága megszakad. Az ökológiai rendszerben ugyanis minden mindennel összefügg, és ha a rendszernek akár csak egyik eleme is megváltozik, ez a változás kihat az összes többi összetevőre. A környezet védelme az ember egészségének, munkaképességének, a jövő generációnak érdekében történik. Szocialista társadalmunk egyenletes fejlődése szükségessé teszi a természet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakítását. Ez a követelmény csak akkor valósulhat meg, ha elveiben tisztázott, tudományosan megalapozott környezetvédelmi politikára támaszkodunk. Környezetvédelmi politikánk általános célkitűzései: — a környezetszennyezés csökkentésével a jelen és a jövő nemzedékek életkörülményeinek javítása; — a gazdasági növekedés és a környezetvédelem igényeinek optimális összehangolása; — a természeti erőforrások ésszerű, takarékos kihasználása. „A környezetvédelem feladata, hogy az emberi környezet megóvását és tervszerű alakítását elősegítse, a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okait felismerje, azok megelőzésének, csökkentésének, illetőleg megszüntetésének módját, feltételeit megállapítsa és a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre juttassa.” (1976. évi II. törvény.) Környezetünk védelme tehát nem passzív megóvást, a jelenlegi állapot konzerválását jelenti, hanem a környezet elemeinek gondos, előrelátó fejlesztését az ember érdekében. A környezetvédelem egyrészt — a népgazdasági terv részeként — összetett társadalmi igény, másrészt magának az emberi munkatevékenységnek lényeges, szerves része. A környezetvédelem legfontosabb feladata az ember komplex védelme, a környezet elemeinek megóvása, fejlesztése által. Elsőbbséget kell biztosítani az ember életét, egészségét, munkavégző képességét közvetlenül veszélyeztető ártalmak felszámolásának. A környezetvédelem tárgya: „A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet megóvásának érdekében védelem alatt áll: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet.” (1976. évi II. törvény.) A környezetvédelem társadalmi bázisának kialakítását elsősorban az oktatás, nevelés, tudatformálás, ismeretterjesztés és propaganda eszközei segítik. Ma már az oktatás minden szintjén, önálló vagy az egyes tantárgyakhoz kapcsolt formában valamennyi iskolatípusban tanítják a környezet- védelmi ismereteket. A társadalmi bóziis kiépítése, a tömegek nevelése, meggyőzése, mozgósítása hosszú és folyamatos munkát igényel. Egyre fontosabb a társadalom minden egyes tagjának aktív közreműködése a környezetvédelemben. A felvilágosító és propagandamunka a politikai, társadalmi szervezetek bevonásával, a lakosság összefogásával, az országos és helyi szervek együttműködésével eredményesebben valósítható meg. A környezetvédelem cselekvő bázisának kialakításában fontos feladat hárul a polgári védelemre. A polgári védelem környezetvédelmi munkájának -----———-------------------------— alapvető jellemzője a honvédelmi érdekek elsődlegessége. Ennek figyelembevételével, a lehetőségek adta keretek között kell mindent megtenni környezetünk károsításának elkerülésére. A környezet védelmére hozott törvények, intézkedések hatálya kiterjed a polgári védelemre is. Nehéz feladatokat kell megoldania a környezetvédelem valamennyi területén. Ezek a feladatok magukban foglalják a káros hatások, szennyeződések megelőzését, csökkentését és az elhárításra irányuló intézkedéseket. A néphadseregben és a polgári védelemben folyó környezetvédelmi munka tervszerűségének és hatékonyságának fokozása érdekében a honvédelmi miniszter a 75/1976. (HK 30.) számú utasításával létrehozta a Magyar Néphadsereg Környezetvédelmi Tanácsát. A Magyar Néphadsereg Környezetvédelmi Tanácsa a Honvédelmi Minisztérium koordináló, véleményező és ellenőrző szerve, mely előkészíti a honvédelmi miniszter környezetvédelemmel kapcsolatos utasításait, környezetvédelmi ügyekben véleményt nyilvánít, tervezi, szervezi, összehangolja, ellenőrzi a Magyar Néphadseregben folyó környezetvédelmi tevékenységet. A Magyar Néphadsereg Környezetvédelmi Tanácsa 1975 óta folytatott eredményes működését bizonyítja, hogy az elmúlt évek során a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnoksága áttekintette saját szakterülete környezetvédelmi helyzetét, elemezte a tapasztalatokat;, értékelte a végzett munkát és meghatározta a jövőre vonatkozó legfontosabb /tennivalókat, A Magyar Néphadsereg Környezetvédelmi Tanácsa szoros kapcsolatot tart a környezetvédelemért felelős országos társadalmi és politikai szervezetekkel. A Magyar Néphadseregre és a Polgári Védelemre vonatkozó környezetvédelmi feladatokat részletesen a 47/1978. (HK 23. HM számú Utasítás határozza meg, amely kimondja: „A Magyar Néphadsereg valamennyi katonai szervezettének, vállatának, üzemének és tagjának kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a néphadsereg tevékenysége során ne befolyásolja hátrányosan az emberi környezet védett tárgyait, az elkerülhetötlen káros hatásokat a lehétő legkisebb mértékre csökkentse, a bekövetkezett káros hatást megszüntesse és az eredeti állapotot helyreállítsa, /tevékenységének és technikájának fejlesztése során pedig juttassa érvényre a környezetvédelem érdekeit.,” A szakterületekre vonatkozóan a polgári védelem illetékes vezetői intézkedést adtak ki a miniszteri Utasítás előírásainak gyakorlati megvaHósításána. A Polgári Védelem különböző szakszolgálatainak, személyi állományának a környezetvédelemmel vailó kapcsolata igen sokrétű, ennek megfelelően a feladataik is különbözőek. Más-más célkitűzéseket kell megvalósítani a sikeres munka érdekében az egyes szakszolgálatoknak. A lakosság kollektív védelmének megvalósítása a poi- —-------------------gári védelem minden szakjterüleltein kiterjed ő, élőzetes intézkedések sorozatát követeli meg. Ez intézkedések keretében kell megvalósítani a környezet- és természetvédelmi feladatokat is. Helyes és megalapozott környezetvédelmi szemlélet birtokában a különböző célú, jellegű kiképzés és gyakorlatok során a polgári védelem személyi állománya cselekvő, alkoltó módon járulhat hozzá környezetünk védelméhez. Rippert György
