Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 206. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 2., vasárnap INDUL A FELSŐFOKÚ ÓVÓNŐKÉPZÉS SZEKSZÁRDON (3. old.) ALSÖHETENYI MÉRLEG (4. old.) A GENERÁCIÓK EGYÜTTÉLÉSE (5. old.) JO FELKÉSZÜLÉS — MAGABIZTOS RAJT (6. old.) Bányásznapon Még évtizedekkel ezelőtt honosodott meg nálunk a szakmai napok intézménye, amikor egy-egy kiemelkedő szakma dolgozóit köszönti az ország. Ilyen például az építők napja, a pedagógusnap, a vasutasnap, s a szeptember első vasárnapján megünnepelt bányásznap is. Az idei bányásznap — amely immár a 34. a fel- szabadulás óta — mindenekelőtt az ország 166 ezer szén-, szénhidrogén-, illetve érc- és ásványbányászának belső ünnepe. Ilyenkor — a hagyományokhoz híven — hazánk szinte minden bányásztelepülésén zenés ébresztőt rendeznek a díszegyenruhás zenekarok, gyűléseket tartanak, ünnepi beszéddel és méltatással, amit majálishangulatra emlékeztető kultúrműsorok szoktak követni, a többnyire elmaradhatatlan virslivel és sörrel. A bányásznap alkalmával őszinte megbecsüléssel gondolunk azokra, akik évi 25—26 miLlió tonna szenet, 2 millió tonna kőolajat, 6,5 milliárd köbméter földgázt, 3 millió tonna bauxitot, 2 millió tonna fémes és nemfémes ásványi nyersanyagot adnak az országnak, ök hozzák a felszínre a föld mélyéből az uránércet is, amely — a számunkra nélkülözhetetlen külföldi feldolgozást követően — lehetőséget nyújt arra, hogy fűtőanyaggal lássuk el a paksi atomerőművet. A hazai bányászat évi mérlegéhez tartozik még mintegy 50 millió tonna különböző építőanyag. (Gondoljunk például a családiház-építők által kedvelt pilisvörösvári kőporra.) Bányászok — közelebbről a Bányászati Aknamélyítő Vállalat munkásai és mérnökei — dolgoztak és dolgoznak még a pécsi, egri, budafoki, szentendrei, szekszárdi városrészek alatt húzódó pincelabirintusok megerősítő munkáin, sőt, még a pesti metró legújabb szakaszának építkezésén is jelen vannak. A többi között közműa'lagutat építettek, valóságos műszaki bravúrt hajtva végre, hogy a munkálatok ellenére se kelljen elterelni a felszíni forgalmat. Visszatérve a kulcsfontosságú energiára és ásványi nyersanyagokra; az ország közvéleményét az elmúlt 12 év viharos világgazdasági eseményei megtanították arra, milyen kiemelkedő értéket képviselnek korunkban az energiahordozók, a véges mennyiségű természeti kincsek. Már ezért is megkülönböztetett figyelem kíséri a bányászok munkáját, életét. A bányász ismerősök elbeszéléseiből, a televízió jóvoltából szinte mindenki tudja nálunk, hogy a bányászkodás nehéz, férfias szakma volt és maradt az automatizálás korában is. Ismeretes, hogy az ország legmélyebb ércbányái már több mint 1200 méter mélyre nyúlnak, ahol már mintegy 50 fokos a kőzethőmérséklet, amihez ugyanilyen forró víz társul. A bányászok mégis mélyítik az aknákat, emberi tartózkodásra, munkavégzésre alkalmas vágatokat, fejtéseket alakítanak ki ott, így az ország hozzájuthat a nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz. Az ország közvéleménye ezért követte megértéssel azt a hírt, hogy a Minisztertanács a közelmúltban — az ország szűkös anyagi erőforrásaiból is — további százmilliókat juttat a bányászat munkahely-korszerűsítési és bérfejlesztési gondjainak enyhítésére. Ezért fogadjuk megnyugvással, hogy — noha az utóbbi években kevesebb pénz jut állami lakásépítésekre, mint korábban — a hatodik ötéves terv időszakában is felépül nyolcezer bányászlakás az ország bányásztelepülésein. A bányászok iránt érzett megbecsülésünket fejezi ki az is, hogy — a több évtizedre visszanyúló tradíciót folytatva — az idén is hűségjutalmat osztanak ki közöttük, amelynek együttes összege ebben az évben eléri az 1,2 milliárd forintot. Jellemző közvéleményünk érzelmeire, hogy 1983 nyarán, amikor megtudták, hogy Bányászati Alapítványt hoztak létre a bányaszerencsétlenségek áldozatai hozzátartozóinak megsegítésére, tömeges adakozás indult meg az ország nem bányász foglaLkozású állampolgárai, a bányászattól eltérő profilú vállalatok körében is. Ma már 25 millió 378 ezer forintot ér el az alapítvány összege, s ebből 8 milliót külső személyek és cégek adtak össze. Az alapítvány kamataiból — az idei bányásznapon először — 471 ezer forintot osztanak ki 31 szerencsétlenül járt bányász családja számára. Tiszteljük, becsüljük a bányászokat azért is, mert ez a munkásréteg mindig a magyar munkásmozgalom egyik legszilárdabb bázisa volt történelmünkben. Maga a bányásznap is erre utal, hiszen az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz áldozataira emlékeztet, azokra, akik nem akartak és nem tudtak belenyugodni abba, hogy leverték a Tanácsköztársaságot. Az ország idősebb nemzedéke még emlékszik arra, hogy 1945-ben, amikor kizárólag a széntermelés meny- -lyiségétől függött az ipar, a vasút energiaellátása, a bányászok tízezrei nélkülözve, két-három szem sülti umplival a zsebükben szálltak le a föld mélyébe. A hajdani széncsaták ma már deres hajú hősei is »v ott lesznek az idei bányásznapon, s együtt ünnepelnek fiatal pályatársaikkal. Szeptember első fele még a nyárutó időszaka szokott lenni, napfényes szép idővel. Reméljük, szeptember 2- án is ilyen nap virrad az ünneplőkre. MAGYAR LASZLÚ A Szovjetunió a komoly é$ konkrét tárgyalások hive Konsztantyin Csernyenko válaszai a Pravda kérdéseire A Szovjetunió a komoly és konkrét tárgyalások híve, s e szemszögből ítéli meg a közte és az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata közötti kérdések megoldását. Nagy horderejű politikai kérdésekről folytatandó párbeszéd és tárgyalás értendő ezalatt olyan kérdésekről, amelyektől az emberiség sorsa függ. Bennünket nem kell meggyőzni e párbeszéd hasznosságáról. Ezt hangsúlyozta Konsztantyin Csernyeko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Prav da kérdéseire adott válaszában. Washingtonban sajnos e tárgyalásokat másképpen kezelik. Például a hadászati és közép hatótávolságú nukleáris fegyverzet korlátozása és csökkentése Washington több mint egy éven át minden ürügyet megragadott arra, hogy kitérjen a tárgyalások elől. Ezt az időt arra használta fel, hogy újabb széles körű katonai programok megvalósításához lásson hoz* zá — mutat rá Csernyenko. Az SZKP KB főtitkára válaszában kitér arra is, hogy Washington tárgyalási készségéről beszél az űrfegyverkezés kérdésében, sőt úgy fogalmaz, hogy delegációt is küld Bécsbe. Valójában az űrfegyverkezés megakadályozását az Egyesült Államok kormányzata nem akarja. Szándékai arra irányulnak, hogy a világközvélemény előtt igazolja kozmikus fegyverkezési terveinek megvalósítását. Éppen emiatt nem kapott pozitív választ amerikai részről a szov* jet tárgyalási javaslat. Az amerikai fél a tárgyalás céljainak megvitatásakor mindenekelőtt e tárgyalások témakörének megváltoztatására törekedett. A Szovjetunió azt javasolja, hogy zárják ki a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjedésének lehetőségeit; teljesen mondjanak le a kozmikus támadóeszközökről, így a műhold-elhárító fegyverekről is. Vagyis, hogy ne érje háborús fenyegetés a Földet a világűrből, a világűrt a Földről és a világűrből. Legelső lépésként a Szovjetunió azt javasolja, hogy a tárgyalások megkezdésével egyidejűleg kölcsönösen fagyasszák be a kozmikus támadórendszerek kipróbálását és hadrendbe állítását. Egy ilyen megállapodás nemcsak, hogy elejét venné a kozmikus fegyverkezési hajszának, hanem elősegítené más stratégiai fegyverzetek korlátozása és csökkentése kérdésének megoldását is — hangoztatta Konsztantyin Csernyenko. A republikánus párt kongresszusán elhangzott beszédekből, az ott elfogadott választási programból következtetni lehet arra, hogy miként tekint a világra az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata, milyenek a szándékai, s meg kell mondanom, hogy benyomásaink (Folytatás a 2. oldalon.) Marjai József látogatása Pekingben Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottságának elnöke befejezte hivatalos látogatását a Kínai Népköztársaságban. Látogatása során fogadta Csao Ce-jang, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke és Jao Ji-lin, a KKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, miniszterelnök-helyettes. A Miniszter- tanács elnökhelyettese Pekingben Li Penggel, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnökével folytatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon részletesen és tárgyszerűen értékelték a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés helyzetét, és kijelölték a soron következő feladatokat. A látogatás alkalmával került sor a magyar—kínai műszaki-tudományos együttműködési bizottság 23. ülésszakára. Marjai József szombaton elutazott Pekingből. Apró újítások, nagy megtakarítás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szalmahordók, a tárcsázó, szántó traktorok hatalmas porfelhői emlékeztetnek csak az aratásra Kölesden. — Most van egy kis lélegzetvételnyi szünet, újabb erőgyűjtés — kezdi a beszélgetést Benke István műhelyfőnök, a kö- lesdi Egyetértés termelőszövetkezet szakembere. — A szerelők két vetőgépet vettek bonckés alá ... — A körmöskapcsolókkal volt örökös probléma. Egy- egy szezonban többször is kellett cserélni, mert az eredeti öntvények gyorsan tönkrementek. Mi most házilag, esztergályozással állítjuk elő. Tartósnak mutatkozott, két szezont is kibírt, még csak hozzá sem kellett nyúlni. Most minden vetőgépet az elgondolásunknak megfelelően alakítunk át. — Az udvaron egy frissen festett kombájn csillog. Ez nem vett részt az aratásban? — Ez csak külsőleg kombájn. Az alapváz, a motor és a járórész maradt meg a hajdanvolt SZK—5-ből. Most magfeltöltő a neve. Ezzel a vetési időszakot tudjuk lerövidíteni. Eddig két munkás 12—15 perc alatt töltötte fel a 'kiürült vetőgépeket — zsákokból öntözve a magot — most ehhez egy perc is elegendő. S vetőgépenként egy segítő is elég, aki a nyomjelzőt kezeli, és a csoroszlyákat figyeli, hogy ne duguljanak el. A magfeltöltő kombájnt mindig egy szerelő viszi ki a földre — gyomrában négy tonna vetőmaggal — irányítja a töltést, s szükség esetén az apróbb beállításokat, hibákat is megjavítja. — Ügy tudom, hogy a gyűrűshengerekkel is volt baj elég. — Volt, nem is kevés. Az öntvényházas csapágyak hamar telítődtek porral, földdel, és ez a tengelyek kopásához vezetett. Próbálkoztunk facsapágyas megoldással — de eredménytelenül. Végül az XT—3-as tárcsa csapágytartó házát és csapágyait erősítettük fel — némi A gyürűshengerre szerelt csapágyak. Az egyik újító Benke István A vetőgépet (eltöltő kombájn módosítással — gyűrűshengereinkre. Egyben tömör anyagból készítettük a tengelyeket is — s most három, négy szezont is kibír, — hiszen zsírozható, gondozható a gyűrűshenger kopásnak legjobban kitett alkotórésze, a csapágy. Van még egy újításunk. Egy elektromos mérleg, ami Antóni Lajos autó- villamosság-szerelő elgondolása alapján készült. Ennek akkor vesszük hasznát, amikor a terményeket zsákokba rakva kell szállítanunk. A mérleg 0 és 200 kilogramm, közötti beállításnak megfelelően mér, de nemcsak mér, hanem adagol is. Ez a pontos adagolás és mérés fele any- nyi emberrel történik, és tízszeres teljesítmény érhető el. — Ezek a házi újítások túlnőnek a téesz határain. Voltak már érdeklődők? — Igen, voltak, főleg környékbeliek. Megnézhettek mindent, ami kielégítette az érdeklődésüket. " A — Az elismerés? — A közös munka eredményét tesszük a közös asztalra, így mindenkinek haszna tehet belőle — fejezte be a beszélgetést Benke István. KONRAD íASZLO
