Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
í 1984. szeptember 20. Képújság 3 Orvos a mezőgazdaságban Azelőtt az üzemegészség, ügyről csak az iparral kapcsolatban esett szó. Ma pedig természetesnek tekintjük, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben is van egészségügyi szolgálat. A mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmét, illetve ellátását — tekintettel a szövetkezetek és a gazdaságok területi elhelyezkedésére — értékelni csak a községi körzeti orvosi szolgálat és a mezőgazdasági üzemi orvosi hálózat fejlesztésében elért együttes eredményekkel lehet. 1 Nagyon is indokolt volt — egyebek mellett — a foglalkozási megbetegedések alakulása miatt is — az üzem- egészségügyi ellátás fejlesztése. A mező- és erdőgazdaságban 1978—1982 között lassan emelkedett a foglalkozási betegségek száma. A leggyakoribb fertőző megbetegedés például a kullancs- enkefalitisz az erdőgazdaságokban; a sentésorbánc, a brucellózis, a tehenész csomó az állattartásban foglalkoztatottaknál. A bejelentett betegségeknek negyven százaléka fertőző. Viszont számottevően csökkent a mérgezés és a növényvédő szerek okozta betegség, A malacvisítás zajártalom Érdekes egybevetni az elvi megállapításokat az Állatorvostudományi Egyetem Tangazdasága üzemorvosának szavaival. „Néhány évvel ezelőtt zajmérést végeztettem a lucernaszárító-, a takarmánykeverő- és a vetőmagüzemekben — mondotta dr. Tímár László. — Továbbá a központi lakatos- és asztalosműhelyben, valamint a sertéstelepen. Mindenütt a megengedettnél magasabb zajszintet találtak. (A kívülállónak furcsának tűnhet, hogy az etetés előtti malacvisítás milyen súlyos zajártalom!) A vizsgálat hatására a KÖJÁL egyéni hallásvédelmet, évenkénti ellenőrzést, néhány munkafolyamat műszaki és technológiai módosítását rendelte el, amelyeket a gazdaság végre is hajtott. A másik ellenségünk a takarmánypor. A legporosabb a hizlalda volt. Az etetés technológiájának megváltoztatásával, rendszeres szellőztetéssel ez az ártalom lényegében megszűnt. — Ügy tudom, ön üzemikörzeti orvos. Mit jelent ez a feladatkör? — Ez több szempontból előnyös. A külterületi ren- deléséken nemcsak a gazdaság dolgozóit, hanem — te. kintet nélkül a munkahelyére — valamennyi lakost ellátunk. Táppónzbevételi jogom csak a gazdaság dolgozóira terjed ki. A fekvőbetegek pedig mind a bel-, mind a külterületen a körzeti orvos kollégáimhoz tartoznak. Ez a szervezeti forma kedvező a dolgozóknak, mert a munkahelyükön vagy az otthonukhoz közéi, rövid várakozás után orvosi ellátásban részesülnek. „Gazdaságos” a gazdaságnak, mert nem kell a központi rendelőbe szállíttatni a beteg munkásokat, illetve hozzátartozóikat. És végül az orvoslás szempontjából is előnyös. Megismerjük dolgozóink munkakörülményeit, családi és szociális helyzetét és így nem egyszer közelebb kerülünk panaszaiknak, tüneteiknek valóságos okához. Több mint 70 ezer gondozott Hogy mennyire hatásos és kiterjedt lett az utóbbi évek. ben az üzemegészségügyi ellátás a mezőgazdaságban, arról a forgalmi adatok is tanúskodnak. A munkaviszony előtti vizsgálat 1978—1982 között hetven százalékkal, az egyéb alkalmassági és szűrővizsgálat ötven százalékkal növekedett. Megkétszereződött a gondozottak száma, ami jelenleg több mint hetvenezer. Közülük legtöbben magas vérnyomásban, mozgás- szervi, szív- és érrendszeri, illetve emésztőszervi betegségekben szenvednek. Amikor az országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága megvitatta a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátását, megállapította: az eredmények magukban foglalják a gazdasági, szövetkezeti vezetők anyagi és személyi ráfordításait. A továbbhaladás sem képzelhető el megértő támogatásuk, a .munkafeltételek műszaki-technikai fejlesztése nélkül. Székelyné Kertész Katalin Előkészületek a lehalászásra Megkezdődtek az előkészületek az őszi lehalászásra. A hűvös, nyári idő — miután a hidegebb vízben a halak kevesebbet esznek — nem kedvezett az állomány fejlődésének, azonban így is a (tavalyihoz hasonló, mintegy 33 ezer itonna étkezési hal- zsákmánnyal számolnak a gazdaságok. Mindenesetre a szokásosnál most néhány héttel később, október elején veltik ki a hálókat, a napos, enyhe szeptemberben még gyarapodhat a ponltyok, busák súlyai A halhús iránt — elsősorban viszonylag olcsó ára miatt — megnövekedett a kereslet. A halászattad, foglalkozó, megközelítően 200 gazdaságban az elmúlt évek fejlesztése nyomán számottevően emelkedett is a haltermelés, a fogyasztás azonban alig emelkedik. Ennek fő oka az — legalábbis a termelők szerint —, hogy a kereskedelem nem szívesen rendel a többlötvesződséggel járó kényes árunak számító halból. Az üzletek egy részében a megfelelő eszközök is hiányoznak a halárusításhoz. Ezért a termelőüzemek maguk igyekeznek az értékesítést kézbe venni. A győri, az esztergomi, a szolnoki, a szegedi halászati szövetkezet saját boltját látja el a városokban friss hallal, a Bikali Állami Gazdaság Komlóra, Pécsre, Dombóvárra szállít rendszeresen az áfészek üzleteibe. A megtermelt halnak mintegy 40 százalékát már maguk értékesítik a termelők. A halászati gazdaságok egy része az elmúlt években saját halfeldolgozó üzemet is épített, hogy fél- vagy konyhakész haltermékkel lássa el a kereskedelmet. Jelenleg öt üzemben évente mintegy 9 ezer tonna szeletelt, paní- rozotit halhús, halászlé kocka, halpástétom, frikadella gyártására van kapacitás. Ám a mintegy 40 féle termék egy részét a fogyasztók alig ismerik, kevés a rendelés, emiatt a feldolgozók csak részben állítanak elő halételeket, a gépek más részét egyéb húskészítmények gyártására fogják be. Az őszi lehalászásnál az áru egy része tárolótavakba kerül, innen biztosítják majd karácsonyra is a halat, más részét exportálják. Az országban egyedül a MEDICOR debreceni gyárában készítenek kézi orvosi műszereket — szériában 1000, egyedi gyártásban pedig közel 1500 típust. Sok kézügyességet igényelnek a műveletek, hiszen a kézi orvosi műszerek gyártása csak részben gépesíthető. A különleges rendeltetésű és formájú fogók, ollók, csipeszek jelenleg igen keresettek. A debreceni gyár termékeinek 90 százalékát külföldi piacokon értékesíti. A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió, az NDK, az NSZK és a fejlődő országok. Folyik a késztermék minősítése, ellenőrzése. Atomerőmű-építkezés A tudomány és a gyakorlat összhangja A napokban fejeződött be Pakson az a nemzetközi konferencia, melyen a hazai tudósok és gyakorlati szakemberek és nyolc ország képviselői megvitatták az atomenergia békés felhasználásának eddigi eredményeit. Gyimesi Zoltán, a KFKI Atomenergetikai Kutató Intézetének igazgatója elnökölt a „Kísérletek az üzembe helyezés során” szekcióban. Tőle kértünk interjút a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról. — Nagyon régóta — 1956- tól — vagyok ebben a szakmában, sok nemzetközi konferencián vettem részt. Ezért is mondhatom, hogy óriási eredmény: Magyarország már a harmadik atomtechnikai szimpoziont tudja tartani. És ez a paksi tanácskozás már jelent valamit, azt, hogy atomenergetikában, a gyakorlatban és a tudományban nagy szellemi hátérrel rendelkezünk. Bizonyítja ez a tanácskozás azt is, hogy a tudósok és a paksi szakemberek között kialakult a kölcsönös megértés, a jó légkör. Az előadások zömét hazai szakemberek tartották, melyek olyannyira kapcsolódtak egymáshoz, hogy a laikus is észreveheti: megértés van a kutatás és az ipar között, ami más ágazatokban még nem mondható el. A hazai atomenergia-ipar igényli a kutatóktól az újat, sőt, ezt az igényt alig győzzük kielégíteni. — Kérem, kicsit beszéljünk a KFKI-ról, mert az átlagember nem sokat tud erről a nemzetközileg is elismert intézményről? — A tervek előbbre jártak, mint a megvalósítás. Ezért Magyarországon már korábban foglalkozhattunk reaktorfizikával. Csillebércen 1956-ban építették az első reaktort, 25 éve üzemel. Ebből eredően elsősorban a reaktortudományok területén értünk el eredményeket. A Magyar Tudományos Akadémia olyan helyzetben volt, hogy a szellemi hátteret meg tudta teremteni: többek között reaktorfizikával, a reaktor irányításával, sugárvédelemmel, reaktorkémiával és diagnosztikával foglalkozhattunk. Azt tartottuk fő célnak, hogy tudományos hátteret teremtsünk Paksnak. Ez véleményem szerint találkozott az itteniek igényével is. — Jelentős a szerepük a KGST-n belül is. — Több irányú elfoglaltságunk van a KGST-n belül. Az egyik legfontosabb, amely 10 éve megy már, a ZR—6 nevű reaktorfizikai program, melyben részt vesz minden Gyimesi Zoltán KGST-ország. Finnország és Kuba — 80 kutató. A zéróreaktorokkal végzett kísérleteink eredményeit dolgozzuk fel most. A zérószinten mért adatokat összevetjük a már működő erőművek adataival. Foglalkozunk a reaktorok termodinamikájával. Villamosán fűtött fűtőelemekkel dolgozunk és képesek vágunk az 1000 megawattos reaktorok előzetes kísérleteit elvégezni ezzel a berendezéssel. Van közös szovjet—magyar program, amelyben eddig mintegy 20 tervezői ajánlást adtunk át: — A hazai atomerőmű építőinek is segítettek? — Mi készítettük el a paksi atomerőmű környezetellenőrző rendszerét. Már a hatvanas években Csillebércen kidolgoztuk az ottani védelem elméletét és természetesen azt meg is valósítva már olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a rendszer nagyban, itt Pakson is jól működik. A reaktorirányítás nukleáris ellenőrzésére kidolgoztunk egy műszercsaládot. Ezt Pakson, Finnországban és szerte a világon használják már. Készítettünk egy számítógéprendszert a reaktorokhoz, amely az adatgyűjtésben és az irányításban kap szerepet. Líbiában működik három éve egy ilyen berendezésünk, kifogástalanul. — Tehát azt is mondhatjuk, hogy amit Pakson gyakorlatban használnak, azt már mint készárut tudjuk eladni külföldre? — Az atomenergetika nemzetközi. A magyar tudósok részt vesznek számtalan kísérletben, sok eredményt is elkönyvelhetünk. — Rendkívül sokat foglalkoznak biztonsági kérdésekkel? — Az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv egyik prográmja az atomerőművek biztonsága kérdésével foglalkozik. Négy éve fut a program, 10 magyar intézmény dolgozik rajta és a KFKI koordinálja. — Felvetődik az emberben az a kérdés, hogy a kutató mit tud hasznosítani a paksi gyakorlatból? — A tizenöt év alatt sok témát feldolgoztak kutatóink. Végig itt voltak Pakson. A működő erőmű újabb témákat vet fel, egyes kérdésekben új programokat indíthatunk, mert — az itteni tapasztalatokat -leszűrve — már meghatározhatjuk, hogy melyik témakörben érdemes és kell mélyebbre ásni, amit később újból hasznosítani lehet. — A KFKI kapta feladatul, hogy dolgozza ki és tervezze meg a magyar szimulátort, amire óriási szükség van. Hogy állnak ezzel a munkával? — Rendkívül fontos, hogy az atomerőmű kezelőszemélyzetének kiképzése tökéletes legyen. A gépek és az auto- matikák tökéletesek, de mégis az emberi hibák a legnagyobb befolyásolási tényezők. Feltétlenül szükség van Magyarországon egy olyan gyakorló szimulátor megépítésére, amit a kiképzésben hasznosítani lehet. Mi olyan szimulátort tervezünk, amely nemcsak arra alkalmas, hogy gyakorolják rajta az üzem irányítását, hanem arra is, hogy létrehozzúnk olyan hibákat is, amelyek szinte soha sem fordulnak elő. A paksi tréning-szimulátornak szinte többet kell tudnia, mint az igazi kezelőpultnak, vagyis a blokkvezenyioneK. Ebben együtt dolgozunk a finn kollégákkal. Várhatóan 40 hónap szükséges a szimulátor elkészítéséhez. Olyan óriási rendszert kell felépíteni, amely azonos a blokkvezénylővel. A számítógép rendszerének pedig többet kell tudnia a blokkszámítógépnél. Mert a számítógép segítségével tudjuk elkészíteni azt a programrendszert, amely alkalmas mindenféle imitáció előidézésére. Ez a szimulátor nemcsak tréningre lesz alkalmas, hanem képes lesz különféle folyamatok, az irányító és a szabályozó rendszerek vizsgálatára. Keményen dolgozunk. Pár év múlva már a magyar szakembereket Pakson képezhetik. — Köszönöm a beszélgetést. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Műszaki Fejlesztési Pénzügyi cgy£5Ü!és Négyszázmillió fejlesztésre A megalakulása óta eltelt másfél esztendő alatt a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés — az Állami Fejlesztési Bánik és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság társulásával létrehozott pénzintézet — mintegy 30 vállalati műszaki fejlesztés finanszírozására vállalkozott. A pénzintézet által támogatott fejlesztések többsége gépesítés, szervezés, a gyártás technológiájának korszerűsítése. A beruházások építési hányada kicsi, csupán 15 százalék. Mind több licenc és know-how megvásárlásához is kölcsönt nyújt a kis bank. így a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát a bank pénzének felhasználásával vásárolta meg a Szovjetunióból a folyamatos pezsgőgyártás licencét. A Magyarországon is közkedvelt ital gyártását már jövőre megkezdik. A Révai Nyomda szintén külföldi technológia felhasználásával korszerűsíti a reprodukciós technikát. Külföldi megoldások honosítása mellett több magyar találmány megvalósítására is adott pénzt az alap. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet banki támogatással fejleszti ki a Proper személyi számítógépcsaládot, a Mosonmagyaróvári Timföldgyárban pedig nagy hőmérsékletű olvasztó kemencékhez új, korszerű bélésanyagot állítanak elő. Áz innovációs kölcsönök mellett a kis bank újabban saját pénzügyi eszközeivel vállalatalapításban is részt vesz. A közelmúltban megalakult Polifoam magyar— japán vegyesvállalat egyik tulajdonosának, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnak az alapításához kölcsönöztek pénzt. A másfél éves működés eredményeként a kis bank 400 millió forintot helyezett ki. A pénzügyi eszközök bővítését az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság célbetétekkel segíti elő. Ennek keretében az egyesülés egyes, az OMBF által kijelölt műszaki fejlesztéseket is finanszírozza. Fölméri az innováció gazdaságosságát, fejlesztési ráfordításait és a megvalósítás utáni várható hozamot. Vagyis komplex szolgáltatással bővíti a pénzintézeti tevékenységét. Az egyesülés részvételével már megvalósult fejlesztések eredményéből eeves vállalatok megkezdték a felvett kölcsönök visszafizetését. Ogy számolnak, hogy az idén és jövőre a kihelyezett tőke 25 százalékát már visz- szakapják. Kézi orvosi műszerek
