Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

XXXIV. évfolyam, 221. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 20., csütörtök Mai számunkból ORVOS A MEZŐGAZDASÁGBAN (3. old.) KISZ-VEZETŐKÉPZŐ DOMBORIBAN (4. old.) HOGYAN OLVASNAK ÚJSÁGOT? (5. old.) OLDALHALÓ ’84 (6. old.) PSZICHOLÓGUSNŐ GYESEN (4. old.) Vb-ülés Szekszárdim, Dembóváran, Pakson Lehetőség Nem szabad azon meg­lepődni, hogy az emberek érdekeik szempontjából — pontosabban: abból is — ítélik meg a dolgokat. A gazdaságban már polgár­jogot nyert az érdekeltség elve, a politikában is nyil­vánvaló, hogy Osztályok, rétegek, embercsoportok érdekei fejeződnek ki. Az úgynevezett egysze­rű állampolgárnak is jo­ga van ahhoz, hogy cso­portja, vagy személyes ér­deke szerint beszéljen, kö­zösségi fórumon is. Az már más kérdés, hogy meg kell győzni, ha az egyéni érdeket, például mint cso­portérdeket tüntetik fel. A következtetések sze­mélyes élményen is alapul­nak, ugyanis elkezdődtek a közép- és hosszabb távú területfejlesztési koncep­ciók lakossági vitái. Már az elsőkön kiderült, ami oly sokszor bebizonyoso­dott, hogy az állampolgár­nak van véleménye, érdek­lik a közügyek, és ha van rá lehetősége, akkor véle­ményét el is mondja. Természetesnek kell te­kintenünk, hogy ezeken a beszélgetéseken vita van, esetenként nemcsak véle­mények és érvek, hanem szenvedélyek is összecsap­nak. Már az első ilyen fó­rumok tapasztalata, hogy meglehetősen alacsony ‘ színvonalú a vitakultú­ránk, gyakori az ingerült­ség, a kelleténél nagyobb hangerő, és nem ritka az „itt csak nekem lehet iga­zam” szemlélet. Vagyis fel sem merül az illetőben, hogy másnak is lehet vé­leménye, hogy az egyik igazság nem feltétlenül zárja ki a másikat, és hogy ésszerű kompromisz- szum is van a világon. Szálkán például horgá­szok és nem horgászok há­borúja zajlott, végül nem feleslegesen, mert a hor­gászok lelkes és kezdetben igen agresszív képviselője lassan belátta, hogy a nem horgász is ember, és neki is joga lehet az egyéb­ként valóban kicsi tófelü­let egy részére. Mellette meg annak igazsága állt, hogy eddig is sokat tettek, és pénzt is befektettek a víztározóba, jogaik tehát egyenlőek, de a hozzájá­rulás mértékében részesed­hetnek a „haszonból”. Mindez persze még a jö­vő zenéje, hiszen ezeknek a terveknek a valóra váltása elsősorban anyagi kérdés, tehát most csak az elkép­zelésekről kell dönteni, fi­gyelembe véve a már meg­lévő helyzetet. Hogy mi a meglévő helyzet, azt viszont nagyon sokan nem tudják, éppen ezeken a vitákon hallanak róla először. Űjabb tanul­sága a dolognak, hogy mennyire fontos a tájékoz­tatás, mert érdemben vé­leményt nyilvánítani csak a valóság ismeretében le­het. A mai viták lényege pe­dig az, hogy az elhangzó lakossági javaslatokból mi kerül be majdan a ki­viteli tervekbe. Remélhe­tően lesz arra is fórum, ahol erről számot adnak az illetékesek. Ihárosi Élénk vitát váltott ki a Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtti soros ülésén Póla Károly művelődési osz­tályvezetőnek az az előter­jesztése, mely az általános iskola 7—8. osztályaiban ta­nulók pályára irányultságá­nak tapasztalait summázta, kiemelten foglalkozva a lá­nyok pályaorientációjával kapcsolatos tennivalókkal. Mint azt a testület megál­lapította, megyénkben javult az elmúlt öt év során a pá­lyára irányításban érdekelt szervek együttműködése. Ki­alakult az üzemi, iskolai pá­lyaválasztási felelősök mun­kakapcsolata, rendszeressé vált a pályaorientáció fel­adatát ellátó pedagógusok felkészítése, továbbképzése. Kialakult a Hazafias Nép­front közreműködésével a szülői munkaközösségek fo­lyamatos tájékoztatása, bevo­nása is a pályairányításba. S ami ugyancsak nem mellé­kes: aktív információáram­lás és együttműködés ala­kult ki az iskolák és az üze­mek között. A kialakítható helyzetkép mégsem felhőt­len. A jól tanuló fiúk jelen­tős része még mindig nem választja továbbtanulás ese­tén a gimnáziumot. Ugyan­akkor, az országos tenden­ciákkal megegyezően növek­vő a szakközépiskolákba irá­nyulok aránya. Évente — az átlag 2500—3000 végzős kö­zül — 900—1000 tanuló ide küldi továbbtanulási lapját. Az idén a szakközépiskolába jelentkezettek aránya elérte az 1034 főt. Ez az összes je­lentkező 29,6 százalékát je­lenti. A lányoknál az arány 33 százalék. A felvétel nem A csapadékhiány miatt je­lentősen lelassult idén a nö­vények fejlődése. A hosszan tartó szárazság nagy veszte­ségeket okoz a mezőgazda­ságnak, különösen a kapá­soknál, és a zöldségnövé­nyeknél. Elkelne az eső, kü­lönösen most, amikor köze­ledik az őszi gabonák veté­sének ideje. Az érés elhúzódása érez­teti hatását az őszi betaka- rítású növények esetében. A silókukorica betakarítása mintegy kéthetes késéssel indult, és befejezése is a múlt évhez viszonyítva ki­tolódik. Ezzel párhuzamosan a szemes kukorica betakarí­tásánál is jelentkezik a ké­sőbbi kezdés, mely a befeje­zés idejének a kitolódását jelentheti. A vegetáció meg­hosszabbodása miatt maga­sabb víztartalmú lesz a ku­korica, mely a szárítás ré­vén fokozottabb energiafel­használást jelenthet. Az őszi talaj munkáknál is várható­an jelentkezni fog a későbbi befejezés. Jelenleg a mezőgazdasági munkáknál a legnagyobb fel­adatot az őszi érésű növé­nyek betakarítása jelenti. Ezen belül is a napraforgó aratásával szeretnének mi­előbb végezni a megye me­zőgazdasági üzemei. Ezt a realizálja a szakközépiskolai irányulást. Évente ebben az oktatási formában 400—45Ö gyerek kezdi el a tanulmá­nyait. A fel nem vett lányok közül a jobb tanulók a gim­náziumok, a gyengébbek a szakmunkásképzők még sza­bad helyeit foglalják el. A szakmunkásképzőkbe egyéb­ként évente 1400—1700 gye­rek jelentkezik. A felvettek száma pedig 1448 és 1623 kö­zött mozog. Általános tapasztalat, hogy a szándékfelmérés időszaká­ban a hetedik osztályosok jelentős részének nincs még kialakult pályaelképzelése és noha körükben is csökken a továbbtanulni nem szándé­kozók száma, különösen problematikus a lányok helyzete. A központi és he­lyi intézkedésekre jelentő­sen nőtt a szakmunkáskép­zőkben, szakközépiskolákban továbbtanuló lányok aránya még a nehezen beiskolázható szakmákban is. De továbbra is szembe kell néznünk olyan, a lányok továbbtanu­lását akadályozó tényezők­kel, mint iskolarendszerünk felvevőképessége, a szakkép­zési igények, a szemléleti problémák, családi elképze­lések, a hagyományos női szakmák népszerűsége. A lá­nyok pályaválasztási dönté­seiben meghatározó szerepű az a tanulás, ami rövidebb idő alatt befejezhető, ezen­kívül a jobb elhelyezést biz­tosító, könnyű és tiszta mun­kák, a humán szakmák von­zása nagy. Változatlanul szá­molni kell tehát azzal, hogy a lányok kevesebb lehetőség­ből választhatnak és szüleik idegenkednek továbbtanulás fontos ipari növényt átlagon felüli jövedelmezőségi szín­vonala miatt mihamarabb igyekszenek betakarítani, hisz így minimális lesz a veszteség. A lombtalanítást már mindenhol befejezték, s valamennyi üzem igyekszik a kedvező időjárást kihasz­nálva meggyorsítani a beta­karítást, mielőbb biztonság­ba helyezni a termést. Az üzemekben teljes kapa­citással folyik az összetett gyomrú állatállomány tö- megtakarmány-szükségleté- nek megalapozását jelentő munka: a silózás. Bár a má­sodvetések az idei aszály mi­att ebben a tekintetben nem jöhetnek számításba, de a fő vetésű kukorica tápanyag- összetételének megóvásával ez a kiesés pótolható. Fontos feladat tehát, hogy a kuko­ricát időben betakarítsák az üzemek. A mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazda­ságok szakvezetésének ilyen irányú törekvését igazolja a gyors ütemű munkavégzés, je­lenleg ugyanis a vetésterület több mint a feléről letakarí­tották a silókukoricát. Ezekben a napokban több műszakban, megfeszített erő­vel folyik a talaj-előkészítés az őszi vetésű gabonafélék alá. Idén ősszel az üzemek esetén mind a bentlakástól, mind pedig a bejárástól. Mint azt a végrehajtó bi­zottság az előterjesztéssel egybehangzóan állapította meg, a lányok továbbtanulá­sában mutatkozó feszültsé­gek a demográfiai hullám tetőzése miatt a következő tanévekben erősödni fognak. Ebből eredően gyarapodnak a pályára irányítás feladatai is. Nagy figyelmet kell fordí­tani a középfokú intézmé­nyek fejlesztésére, bővítésé­re, összhangban a megyei gazdaságfejlesztési felada­tokkal, munkaerő-gazdálko­dási és -foglalkoztatási cé­lokkal. A végrehajtó bizottság ülé­sének további részében tár­gyalta meg az 1984. évi első félévi mérlegét, költségvetési és fejlesztési alap tervének, majd a szeptember 26-ra összehívandó III. negyedévi megyei tanácsülés anyagá­nak előkészítésével foglalko­zott. * (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvár városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén Nagy Jenőné osztály- vezető számolt be az ez évi működési költségvetés és fej­lesztési alapterv első félévi teljesítéséről. Ezt követően tekintette át a testület a sza­bálysértési ügyintézés tapasz­talatait, figyelemmel az egy éve életbelépett új törvény- módosításra, amely a bírsá­golás eddigi, 1000 forintos értékhatárt 2000 forintra emelte. A tapasztalatok szerint a szabálysértők köre igen tar­megyénkben 59 594 hektáron vetnek búzát, az őszi árpa vetőmagja 11 300, a rozsé pe­dig 465 hektáron kerül a földbe. Eddig a tervezett té­ka képet mutat. Nagyjából három nagy csoportra oszt­ható. Az első csoportba tar­toznak a kisebb lopások, ga­rázdaságok. A második cso­portba az államigazgatási szervek munkáját akadályo­zó mulasztások (pl. építési, illetve egészségügyi szabály- sértés) és végül a harmadik csoportba a társadalmi együttélés szabályainak meg­szegésével elkövetett cselek­mények (pl. csendháborftás, becsületsértés). * A feljelentések többnyire megalapozottak és általában hivatalból kezdeményezettek. Hiányosság az, hogy az el­lenőrzéssel megbízott dolgo­zók szívesebben tesznek fel­jelentést, mint alkalmaznak helyszíni bírságolást. A végrehajtó bizottság ha­tározatában megállapította, hogy a szabálysértési ható­ság magas színvonalon látja el tevékenységét, és ezért el­ismerését fejezte ki. Magyarszéki Endre Pakson a városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén elsőként Dallos Tibor ta­nácselnök számolt be a le­járt határidejű végrehajtó bizottsági határozat végre­hajtásáról, majd Pogár Zol­tánná pénzügyi-, terv-, és munkaügyi osztályvezető tett jelentést a testületnek a költségvetési és fejlesztési alap, valamint az adóterv évközi teljesítéséről. Ezt követően különböző bejelentéseket tárgyaltak, valamint előkészítették a so­ros tanácsülést is. rület több mint felén készí­tették elő a növényállomány optimális fejlődéséhez szük­séges magágyat. A gazdaságokban jelenleg Befejeződött a TAKEH szemináriuma A Babits Mihály Megyei Művelődési Központban teg­nap délután befejezte mun­káját a tanácsi költségvetési elszámoló hivatalok és kü­lönböző intézmények (TA­KEH felhasználói kör) részé­re szervezett hetedik szemi­nárium. Háklár László, a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet igazgatója szekción­ként — pénzügyi, tanácsi könyvelés, illetmény, lakos­sági adó, adatfeldolgozási és üzemeltetési szekció — ösz- szefoglalta és értékelte a vég­zett munkát, majd néhány, napjainkban tapasztalható jelenségre, valamint a jövő­ben várható feladatokra irá­nyította a figyelmet. A településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetése jelen­tősen megnöveli a tanácsi apparátus munkáját. Egyre több helyen jelentkezik jo­gos igény a számítógépek alkalmazására. Sajnos sokan nem fordítanak kellő gondot a beszerzéskor a megfelelő teljesítményű gép kiválasztá­sára, így aztán előfordul, hogy a vásárlás után derül ki. hogy a személyi számí­tógép nem képes tárolni azt a mennyiségű adatot, amiért megvásárolták. Háklár László végezetül megköszönte a két nap alatt végzett munkát — amit igen hasznosnak értékelt — to­vábbá azokat az észrevétele­ket, javaslatokat, amelyeket a következőkben jelentkező feladatok megoldásánál fel tudnak használni. valamennyi munka minden tekintetben az elképzelések szerint folyik, s jó szerve­zéssel igyekeznek pótolni az időjárás miatti késedelmet. Száraz a talaj, nehéz a szántás Napraforgó-betakarítás, silózás, vetéselőkészítés A mözsi Új Élet Téeszben egy hete szedik a burgonyát, ez a munka előreláthatólag szeptember 25-ig tart

Next

/
Thumbnails
Contents