Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-19 / 220. szám
A^fePÜJSÄG 1984. szeptember 19. Fusz György a világkatalógusban FUSZ GYÖRGY A szekszárdi iparművész oldala A 'kerámiaművészet ápolásáról híres olaszországi város. Faenza Editrice S. p. A könyvkiadója nemrégiben jelentette meg külső megjelenítésében is páratlanul szép idei albumát, A modern kerámia mestereit. Az albumban — mely egyúttal katalógus is — a világ harminc országának kétszáztíz kerámikusművészé- nek portréja, és rövid önéletrajza mellett egy-egy munkájáról készült fotó is megtalálható. A világkatalógus a benne szereplő mesterek munkáin keresztül keresztmetszetet ad a modern kerámiaművészet különböző ágazatairól és irányzatairól. Az albumban helyet kapott tizennyolc magyar művész között szerepel a Szek- szárdon született és itt alkotó 29 éves kerámikus iparművész, Fusz György. E katalógus nemcsak az albumot kiadó ország művészetbarátainak készült, mert — a kiadói előszó szerint — küldenek belőle egy-egy példányt a világ jelentősebb múzeumainak, galériáinak és a gyűjtőknek is. Leg-ek, érdekességek az új helységnévtárból A közelmúltban jelent meg az új magyar helység- névtár, amely 3066 magyar település adatait tartalmaz, za, az 1983. január 1-i állapotnak megfelelően. Megtudhatjuk belőle, hogy immár két olyan városunk is van, amelyiknek lakosságszáma meghaladja a kétszázezret, mivel e kategóriába lépett — Miskolc mellé — Debrecen is, legfiatalabb százezres városunk pedig Kecskemét. A 109 magyar vá. ros átlagos lakosságszáma 36 126. Furcsa véletlen, hogy a legnagyobb — Borsod-Aba- új-Zemplén — megyében van az ország legkisebb városa, a 6204 lelkes Encs. Ebben a megyében van a leg. több város, kilenc, míg a legkevesebb — három-három — Nógrád és Fejér megyében. Az ország legnagyobb területen fekvő városa Hódmezővásárhely — 483 négyzetkilométer —, s ebből a szempontból a Pest megyei Százhalombatta a legkisebb, mindössze 28 négyzetkilométer. A legnépesebb megye- székhely a már említett Miskolc. A legkevesebb lakója ezek közül a városok közül Szekszárdnak van: 37 019. A hegyek közé szoruló borsodi megyeszékhelyen a legnagyobb a népsűrűség városaink közül, egy négyzetkilométeren 891 ember él, ez a mutató mindösz- sze 47 főt jelez a Miskolccal hajszálnyira azonos köz. igazgatási területű Szolnok megyei Turkevén. Mivel ez év január elsején megszűntek a járások, új közigazgatási fogalmakkal — városkörnyék, városi jogú nagyközség környék — találkozhatunk a helység- névtárban. Az ide vonatkozó adatokat figyelve megállapíthatjuk, hogy a legtöbb községet — kilencven- kettőt — a baranyai Siklós igazgat, a legkevesebbet a Szolnok megyei Karcag; az egyetlen Kunmadarast. Legkisebb az átlagos településlé- lekszám a zalai Lenti város- környéken: 554 fő, a legnagyobb a Pest megyei Dunakeszi környékén: 18 ezer. Magába foglalja a helység- névtár 2 957 hazai nagyközség, község adatait is. A nagyközségek — számuk 318 — közül harmincnégynek városi joga van, harminckét, tőt pedig közvetlenül irányítanak a megyei tanácsok. Az ország legnépesebb községe a Pest megyei Vecsés nagyközség, 20 831 lakossal, legkevesebben élnek az 1945. április 4-én utolsónak felszabadult Vas megyei Ne- mesmedves társközségben, csak tizenöt (!) ember. Harmadik nevezetessége is van ez utóbbi községnek: itt a legalacsonyabb a népsűrűség az országban, három ember négyzetkilométerenként, a legmagasabb pedig a Pest megyei Szigethalmon, itt 1053 lélek él egy négyzetkilométeren. A városi jogú nagyközségek közül a legtöbb társközsége a somogyi Tabnak van (11), a nagyközségek közül a baranyai Vajszlónak (13), a községek közül pedig a zalai határ- állomás Rédicsnek: szintén tizenegy. Az ország legnagyobb területű faluja Hortobágy: 285 négyzetkilométer, a legkisebb pedig a zalai Búcsúszentlászló: nem egészen másfél négyzetkilométer. A legkisebb önálló tanácsú — társközség nélküli — község a Heves megyei Szarvaskő, ahol 334-en laknak, a legnagyobb ilyen a már említett, 9481 lakosú Szigethalom. A városi jogú nagyközségek legnépesebbi- ke Budaörs (19 164 lakossal), legkevesebb (négyezer száz- kilencvenketten) a nógrádi Rétságon laknak. Az ország 19 megyéje közül Bács-Kiskunnak a. legnagyobb a területe ’ (8,362 négyzetkilométer), legkisebb (2,250 négyzetkilométer) Komáromnak. A legtöbb település (348) Borsod megyében van, a legkevesebb (55) Csongrádiban. A legnagyobb népsűrűségű megye Pest (154 ember négyzetkilométerenként). míg a legritkábban lakott Somogynál, ez a mutatószám csak 59. Legkisebb a települések átlagos lélek- száma Zalában (1 240), legnagyobb (8 266) Csongrádban. A zalai térképen található az ország 37 — száz léleknél kevesebbet számláló — törpefalujából a legtöbb, tizennégy. Üj községalakítás 1969-től 1982-ig nem volt nálunk, de a legutóbbi másfél év alatt két új község is alakult, ez. zel szemben viszont 54 település neve — főleg más településekkel való egyesítés miatt — eltűnt a térképről. A leghosszabb nevű magyar település — húsz betűjellel írható — a Szolnok megyei Jászfelsőszentgyörgy, a három legrövidebb nevűből — Ág, Bő, Sé — az első Baranyában, a két utóbbi Vasban található. Az 1984. évi magyar helységnévtár — mint Fényes Elek jó százharminc éve volt úttörő munkája óta megany- nyiszor — a Fejér megyei Aba község nevével kezdődik, a Szabolcs-Szatmár megyei Zsurk neve zárja. HEGYES ZOLTÁN Jubileumi képzőművészeti kiállítás Nagyszabású képzőművészeti kiállítás előkészületei kezdődtek meg ez év tavaszán, amikor a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére meghirdette a „40 alkotó év” című tárlatot. A tervek szerint jövő év március 25-én a Műcsarnokban nyílik meg a bemutató, amelyre a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Művészeti Alapnak és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai küldhetnek alkotásokat. ^ Sós László grafikusművész, a kiállítás rendezője az előkészületekről az MTI munkatársának elmondta, hogy a kiállítás tartalmi és szemléleti eredményessége érdekében a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztálya vázlatpályázatot hirdetett, amelyre 103 művész küldte el munkáit. A zsűri közülük harmincötöt fogadott el, s a továbbiakban több mint 400 ezer forinttal segítik a művek létrehozását. A jubileumi tárlat elsősorban azt akarja tükrözni, hogyan látják napjainkban a művészek a szocialista, humanista művészet feladatait. Somogyi Néplap A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága előtérbe állította a cardiológiai ellátást. E fő témának szentelte háromnapos tanácskozását a somogyi orvosnapok programja. A siófoki tanácskozáson mintegy kétszáz orvos vett részt. Mint dr. Üj- sághy Erzsébet, a megyei egészségügyi osztály vezetője megnyitójában elmondta, a rendezvénysorozat célja a tudományos tapasztalatcsere az alapellátás javításának érdekében. — A somogyi orvosnapok elsősorban az itt élő orvosok fóruma, de a hagyományos rendezvényt számon tartják az egész Dunántúlon. Az érdeklődők köre bővült, az idén már több körzeti orvos tart előadást. Az pedig világjelenség, hogy a specializálódás mellett a tudomány a komplexitásra is törekszik. Az égési sérülések mind gyakoribbak a háztartásban. Széles. Lajos naki lakostól származik a Naksol nevű szer, melyet 1980 óta a kaposvári megyei kórházban is ' eredményesen alkalmaznak. Dr. Tóth Károly osztály- vezető főorvos csaknem kétszáz beteg Naksolos kezelésének tapasztalatait ismertette előadásában. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet által előállított szer hatásának köszönhető, hogy az égési sérültek a gyors ellátás eredményeként fájdalommentesen várhatnak a gyógyulásra. — Az égési sérülések milyen balesetek következményei? — Betegeink nagyobb része a háztartásban forrázás következtében szenved égési sérüléseket. Gyakori a' gázpalackrobbanás okozta égési sérülés is. Köztudott, hogy a boltokban kapható Irix nevű szer, amely azonban csak az elsőfokú égés kezelésére alkalmas, de súlyosabb égési sérüléseknél ez nem alkalmazható eredményesen. Dunántúlt napló Pécsen és Pécs környékén köztudottan sok a zártkert, a szőlő és a gyümölcsös. Csak a város területén 15 000 zártkerti adófizető van. Emellett rengeteg a 200 négyszögöl alatti kiskert is. A zártkertekben itt is 30 négyzetméteres alapterületű házikók emelhetők, van is belőlük elég. Néhány dombtető olyan már, mint egy sűrűn lakott falu. A tanácsi bérkerteket mintegy 1700 bérlő gondozza. Az igények egyre nőnek, a hely viszont fogytán van. A pécsiek közül összességében itt a városban és a város körül 22 ezer embernek van kiskertje. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya éppen most méri fel a további lehetőségeket. Pécs környékén 65 hektárnyi olyan terület van, ami nagyüzemi művelésre alkalmatlan, így várható, hogy ezeken a területeken tartós használatú bérkerteket alakítanak ki. Erről azonban rövidesen egy átfogó tájékoztatást ad majd a tanács. A pellérdi tavak továbbra is kizárólagosan gazdasági célokat szolgálnak, holott elképzelhető volna másfajta hasznosítás is. Vannak még igénybe vehető területek a vasasi elágazás közelében is. A pécsi, Pécs környéki telekárak négyszögölenként 80 és 500 forint között mozognak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Minden korábbi nyárnál népesebb volt idén a Ve- lencei-tó üdülőkörzete. A strandidény 15 hete alatt — mint az már évek óta bevált gyakorlat — a posta székes- fehérvári 2-es hivatala látta el az üdülőkörzet postai és társadalmi árushelyeit napi. és színes lapokkal. Az üdülővendégek számának növekedésével arányosan nőtt a különböző lapok forgalma is a tóparton. Az említett 15 hét alatt a telepített és mozgó árushelyeken 1 857 500 forint értékű újságot adtak el, s az üdülőhelyi hivatalok árusforgalmával együtt ez az érték meghaladta a kétmillió forintot is. Mindemellett természetesen változatlanul sokan olvasták a különböző lapokat előfizetőként is. A statisztika szerint például Népszabadságból 1793, Fejér megyei Hírlapból pedig 2291 példányt kézbesítettek naponta az előfizetőknek. Ezek — és a többi napi. és heti-, lap, folyóirat előfizetői példányainak — értéke az említett kétmillió forinton felül van. A legnagyobb újságforgal- ¥hat ezen a nyáron is a Velencei-tó környéke Áfész ABC-áruházai bonyolították le.^Az agárdi 8-as ABC-ben 466 165 forint értékben adtak el újságot, a gárdonyi 4-es ABC forgalma elérte a 275 ezer forintot, de százezer forint feletti forgalmat ért el az 1-es és a 28-as áruház, illetve bolt, és megközelítette a százezres forgalmat a 35-ös számú kis ABC-áruház is. A posta-árushelyek közül a legnagyobb forgalmat az agárdi strand területén idén felállított pavilon árusa érte el, meghaladva a 120 ezer forintot. PETŐFI NÉPE Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál értékelték a szocialista brigádok munkaversenyének eredményeit. A mozgalom fejlesztésére új szabályzatot készítettek még az év elején. Halmos Géza munkaverseny. felelős az igazgatóság bajai székházában arról tájékoztat, hogy a brigádok tagjai jelentős munkatöbbletet vállaltak, amelynek egy részét máris teljesítették. — A Paksi Atomerőmű II. számú szivattyútelepénél a meder kotrását és a part rendbehozását 80 helyett 45 nap alatt végezték el, ezzel az előzetes kalkuláció szerint 1.4 millió forint megtakarítást értek el. A magyar—jugoszláv országhatárnál hazai területen az árvédelmi töltés oldalán egy mélyfekvésű terület húzódik, amelyet biztonsági okokból feltöltenek. A brigádok komplex vállalásként a ’ 20 millió forint költséggel épülő sárosparti kanyarszabályozás második ütemét a tervezett november 30. Helyett e hónap végéig befejezik. A Sió-torok környékének rendezését ugyancsak szeptember 30-ig szeretnék elvégezni, ezzel 560 ezer forint megtakarítást érnek el. A Sió-torok környékének rendezése során a második ütem költségelőirányzatánál is a már említett újításnak köszönhetően mintegy 15 millió forint megtakarítás várható. Az 1984-re meghatározott beruházási feladatokat szintén egy hónappal előbb teljesítik a szocialista kollektívák. Az említetteken kívül a brigádok **— mint az előbbiekben szó volt róla — külön felajánlásokat is tesznek. Az összesített vállalások alapján az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a tervezettnél jóval magasabb termelési értékkel zárja az esztendőt, és a nyereség is várhatóan több millió forinttal magasabb lesz. Befejezés előtt az Operaház felújítása Teljes szépségében kibontakozott a Magyar Állami Operaház megfiatalított százéves épülete: a homlokzati állványok eltávolítását követően most már lebontották az építők felvonulási területének utolsó kerítésszakaszát is a Középületépítő Vállalat dolgozói. A kocsifeljáróknál még dolgoznak, az utolsó simításokat végzik a díszes mennyezet restaurátorai és aranyozói. Az épületen belül fő tevékenységgé lépett elő a nagytakarítás, az újjávarázsolt helyiségek, folyosók és lépcsőházak alapos portalanítása, a máryány- padlók megtisztítása és fényezése. A leglátványosabb munkát az alpinisták végezték a nézőtéren: kötélen füg- geszkedve, rendkívül óva. tosan porszívóval távolították el az építés közben lerakodott lehelletvékony porréteget a restaurált freskókról és a felújított, aranyozott díszekről. A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat Szekszárd jövedelemérdekeltségű rendszerben működő 104. • sz. ABC áruháza — Szekszárd, Herman Ottó lakótelep PÁLYÁZATOT HIRDET BOLTVEZETŐ ES BOLTVEZETŐ-HELYETTES munkakörök betöltésére. A bolt: — ,,B’ kategóriás egység, — éves forgalma 22 millió Ft. — dolgozóinak létszáma 12. A boltvezetői munkakör bérkategóriája: — alapbér; 3200—6200 Ft. — prémium 4- többletjövedelem. A boltvezető-helyettesi munkakör bérkategóriája: — alapbér; 2800—5200 Ft — prémium -f- többletjövedelem. Pályázati feltétel mindkét munkakör betöltésénél: — szakmunkás-bizonyítvány, — több éves kereskedelmi és vezetői gyakorlat, — tiszta erkölcsi bizonyítvány. A pályázatban szerepeljen a pályázó részletes önéletrajza, valamint a képzettségét igazoló okmányok másolata. A pályázatot 1984. október 15-ig lehet benyújtani a vállalat személyzeti vezetőjének (Szekszárd, Arany J. u. 23—25. Telefon: 11-811.) (599)
