Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-14 / 216. szám
1984. szeptember 14. / TOLNA \ IrsTÉPÜJSÁG 3 Nemzetközi állategészségügyi konferencia A Breuer—Semsey-napo- kat immár nyolcadik alkalommal rendezték meg, ez alkalommal Szekszárdon. Dr. Breuer Albert (1870— 1930) székesfővárosi vezető állatorvosként foglalkozott a húsvizsgálat gyakorlati oktatásával, valamint elméleti anyagának előadásával. Dr. Semsey Géza (1894—1947) c. egyetemi tanár nevéhez fűződik egyebek között a bakteriológiai húsvizsgálat bevezetése, a baromfihús kötelező vizsgálata. A rendezvénysorozatot Hegedűs János, a Tolna megyei Tanács vb-titkára nyitotta meg tegnap délelőtt a megyei és városi művelődési központban. Bemutatta a vendégeknek Tolna megyét, részletesen szólt az állattenyésztés megyei helyzetéről, élelmiszeripari üzemeinkről. A megnyitó utáni előadás- sorozatot dr. Glózik András, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya vezetőjének előadása nyitotta meg „Az állategészségügy felelőssége az aggály- mentes élelmiszertermelésben” címmel. Csütörtök délelőtt tartotta meg előadását több külföldi szakember, köztük dr. M. Szüle egyetemi tanár, a Varsói Mezőgazdasági Akadémia állatorvosi karának profesz- szora. Az élelmiszerek korszerű tartósításáról — például a radioaktív besugárzásról — is szólt előadásában. A délelőtti tanácskozást a Tolna megyei élelmiszeripari üzemek kóstolóval egybekötött termékbemutatója követte a művelődési központ márványtermében, majd délután többek között dr. Biró Géza és dr. Takács Imre, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem tanárai tartottak előadást. A csütörtöki programot délután 5 órakor üzemlátogatás zárta, a vendégek a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz látogattak. Ma folytatják a tanácskozást, melynek végén Pigler József, a Magyar Ág- rártudományi Egyesület Élelmiszerügyi Szakosztályának vezetője mond zárszót, majd ismét meglátogatnak egy üzemet, ez alkalommal a tejipari vállalatot. Környezet- és munkavédelmi tanácskozás Tengelicen A tengelici oktatási központban tegnap délelőtt a termelőszövetkezetek területi szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szervezésében a szövetkezetek és a gazdaságok vezetői részére környezet- és munkavédelmi . tanácskozást tartottak. A tanácskozást Horváth József, a TESZÖV titkára nyitotta meg. A szövetkezeti vezetők és képviselők elsőként az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelőségének munkatársa előadásában „A veszélyes hulladékok kezeléséről szóló 56/1981. évi minisztertanácsi rendelet végrehajtása a mezőgazdasági üzemekben” címmel hallgattak meg beszámolót. Dr. Galabár Emil- né előadásában elmondta, hogy alapos ellenőrzéseket tartottak, melyeknek anyagi következményei is voltak, valamint felhívta a figyelmet a további ellenőrzésekre is, melyek az ágazati feladatokkal kapcsolatban folyamatosan napirenden is maradnák. A dél-dunántúli felügyelőség három megye — Baranya, Somogy és Tolna — szövetkezeteiben és gazdaságaiban folytat vizsgálatokat. Veszélyes hulladéknak minősül mindaz, ami az emberi életre közvetve vagy közvetlenül károsan kihat. A termelők, ahol veszélyes hulladék keletkezik, kötelesek annak tárolásáról és szállításáról biztonságosan gondoskodni. Megyénkben a szövetkezetek és gazdaságok hetven százaléka jelentette be, hogy veszélyes hulladék keletkezik náluk. Sok helyen nem volt anyagmérleg, nyilvántartás és esetenként az égetési engedély is hiányzott. Az idén már a számonkérés is bekövetkezett, ami bírsággal is járt. Zorwbai László a dél-dunántúli felügyelőség munkatársa beszámolójában konkLesz mit megbeszélni otthon is rét kérdésekről szólt, — így többek között a papír- és fóliazsákok, az akkumulátorsavak és fáradt olaj kötelező gyűjtéséről. Egy átlagos nagyságú termelőszövetkezet évente 5—600 liter, — egy állami gazdaság pedig akár 1,5—2 tonna savat is felhasznál. A szakszerűtlen kezelés, a nem megfelelő tárolóhely így komoly gondot okozhat, amire nagyobb figyelmet kell fordítani. A gépjárművek mosásánál keletkező nagy mennyiségű veszélyes hulladék megfelelő módon történő kezelésére és megfelelő mosóberendezések építésére is felhívták á gazdaságok figyelmét. A téesz-szövetség ingyen bocsátja a szövetkezetek rendelkezésére a kocsimosók építéséhez szükséges terveket. A veszélyes hulladékok tárolására átmeneti tároló építését javasolják a szakemberek, amihez állami támogatás és az OKTH támoT gatása is megkapható. Az ellenőrzések hatására • sok téesz és gazdaság felülvizsgálta és megújította a veszélyes hulladékokról szóló jelentését, — ami már eredménynek számít. Kiss István, a KDT Vízügyi Igazgatóság szakembere az élővizek, vízfolyások, talajvizek védelméről tartott előadást. Ismertette a vízminőség általános helyzetét, szólt az ágazat erőfeszítéseiről, melyek a vízminőség biztosítása érdekében történnek lakossági és üzemi szinten egyaránt. Az alapvető rendelkezések — melyek az ország vízkincse fölötti — mennyiségi és minőségi gazdálkodást célozzák, ma már közügynek minősülnek. Szót ejtett a 3/1984. évi OVH-rendeletről, mely jelentősen megnövelte a szennyezésért járó bírságok összegét, — és elmondta, hogy a járható út a szennyvíztisztítók megépítése, nem pedig a bírság kifizetése. A tanácskozáson résztvevők ezután „időszerű munkavédelmi feladatok a mezőgazdaságban címmel hallgathattak meg előadást. Az előadásokat követően konzultációra került sor, ahol kötetlenebb formában, konkrét példákra keresték a oldást. Kínálati piac alakult ki gépekből Szedik a burgonyát, kombájnolják a napraforgót A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentése szerint megyénkben jó ütemben halad a silózás. Megkezdődött a burgonya szedése. Az eddigi eredmények alapján burgonyából jó termés várható. Köszönhető ez annak, hogy az aszály idején a nagyüzemek többsége öntözéssel pótolta a talajnedvességet. Megkezdődött a napraforgó betakarítása is. Áz augusztusi száraz időjárás miatt kisebbek a tányérok, mint az elmúlt években voltak. Sajnos tányérrothadás és szártőrothadás is károsította a növényállományt. A betegségek a legnagyobb kárt a korai fajtákban okozták. A jelenlegi időjárás és a hatékony növényvédelem együttes hatásaként sikerült megállítani a betegségek járványszerű elterjedését. A szemek általában kiteltek, üres kaszatot tartalmazó tányérokat főleg a korai fajtáknál találtak. A termés nagysága már csak a betakarítás alatti időjárástól függ. Szállítják már a helyben vetett paprika termését a konzervgyárnak. Ugyancsak egyre több léparadicsom érkezik a feldolgozó üzembe. Az AGROKER jól felkészült. A növényvédőszer- és a műtrágyaellátás jónak mondható. Gépekből kínálati piac alakult ki. Jelenleg — ez csak átmeneti — a TZ 4K—14-es csehszlovák traktorból nem tudják kielégíteni az igényeket. Alkatrészekből a kínálat jóval nagyobb, mint tavaly volt. Kétségtelen, hogy időszakos hiányok még vannak, de jó kapcsolat alakult ki a gyártókkal, ezért az igényeket rövid idő alatt ki tudják elégíteni, összességében megállapítható, hogy gép- és alkatrész-, hiány jelenleg nem gátolja az őszi betakarítási munkákat. Gyártók és üzemeltetők Kérdések az AgroLáng körül „A Láng . Gépgyár a me-, zőgazdasági maradványtermékek eltüzelésére alkalmas berendezések kifejlesztésével olyan új konstrukciót hozott létre, amely mostoha üzemi körülmények között korszerű, biztonságos és gazdaságos üzemelési módot valósít meg. A berendezés kifejlesztését különösen időszerűvé tette az a körülmény, hogy a mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkeznek hulladékok és melléktermékek (kukoricaszár, szója- és gabonaszalma, venyige stb.), ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemek ma még szinte kizárólag olajtüzelésű berendezéseket használnak fűtési és szárítási célokra... Az AgroLáng hőtermelő berendezés képes arra. hogy maximum 45 százalék ned- vességtar.talmú melléktermékek eltüzelésével egyrészt a mezőgazdaság járulékos hőigényeit (istállók, fiaztatók stb. fűtését) kielégítse, másrészt meleg levegőt biztosítson a szemes termények: búza, kukorica, árpa stb. szárításához.” Ennyit a gyártó szándékáról, és most nézzük meg közelebbről a gyakorlati megvalósítást. Nakon a Dózsa mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a következőket mondta: — A szövetkezetnél felállított berendezés működésével kapcsolatban több probléma jelentkezett. A közeljövőben a Láng Gépgyár illetékes szakembereivel egyeztető tárgyalást fogunk tartani, ezért addig a témában nem kívánok nyilatkozni. A választ elfogadtam, de a kérdések továbbra is érdekeltek, ezért felkerestem Dombóváron Bilek Sándort, a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének vezetőjét, s megkértem, tájékoztasson a termék „életútjárói”, jelenlegi helyzetéről. — Az 1980-as évek elején — saját tervezés alapján — kezdtünk a gyártáshoz. Az első évben egyenként 1,5 megawatt teljesítményű berendezéseket készítettünk, A sokat emlegetett csőfal Kiszállításra várva amelyek közül egyet a dombóvári Alkotmány Termelő- szövetkezetben, egyet Balmazújvárosban szereltünk össze. A kezdeti tapasztalatok után 1981—1982-ben további két 1,5 megawattos berendezést gyártottunk Pápa és Csárdaszállás részére. Bábolnára, Abonyba, Gyomára és Mezőszentgyörgyre már a nagyobb teljesítményű, 4 megawattos berendezéseket szállítottuk. — Két évvel ezelőtt szintén a nagy teljesítményű berendezésből helyeztünk üzembe egyet Nakon, egyet Kiskunhalason. Azt meg kell mondanom, hogy mi a berendezéshez nem terveztünk és nem is adtunk előkészítő gépeket, amelyek a mező- gazdasági maradványokat szecskázzák, illetve a tüzeléshez alkalmas méretre vágják. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalattal folytattunk tárgyalásokat ezeknek az egységeknek az elkészítéséről. Nem titok az sem, hogy az üzemeléssel kapcsolatban több helyről problémákkal jelentkeztek. Mi a meghibásodott berendezéseket a helyszínen kijavítottuk, amelyiket kellett, kicseréltük. A legtöbb gondot a csőfal okozta, ez ugyanis az üzemeltetés közben több esetben elégett. Véleményünk szerint a meghibásodás némely esetben a nem rendeltetés szerinti működtetés következménye volt. Az égetőművet — eltérően az olajkazánoktól — rendszeresen tisztítani kell, a tüzelőanyagot folyamatosan kell pótolni. Ha a tisztítás elmarad, olyan vastag lerakódás is keletkezhet, hogy légkalapáccsal is körülményes leszedni. Azt gondolom, ez az év választ ad a kérdésekre, hiszen az eddigi hibákat — a csőfal fedését — kijavítottuk, és a kukorica szárítása közben bebizonyosodik, hogy helyesen, módosítottuk-e, vagy az egyes egységeket le kell cserélni. — Jelenleg tíz berendezésünk van készen, itt tároljuk az udvarban. Megértem a termelőszövetkezetek türelmetlenségét, és bizonyos fokú bizalmatlanságát, de egy új termékről van szó, és ha az egyes elemeiben nem felel meg a gyakorlat által is megkívánt követelménynek, úgy közös jóindulatú hozzáállással előbbre tudunk jutni. Gondoljon csak rá, az elmúlt időszakban, hány Bábolna típusú szárító égett le, most mégis működnek. — Egy bizonyos, hogy ez a rendszer más emberi hozzáállást igényel, mintha olajégővel tüzelnének. A nagyobb fizikai munkát is igénybe vevő üzemeltetési mód talán idegen, s a termelőszövetkezetek jelenleg nem eléggé érdekeltek a tüzelőolaj kiváltásában. A következő rövid beszélgetésre a helyi Alkotmány Termelőszövetkezet gépműhelyének irodájában került sor, ahol megérkezésemkor Visegrádi László, a termelő- szövetkezet gépészmérnöke a Figyelő szeptember 6-i számában Sípos Sándor tollából megjelent — „Az energiaforrássok 2000-ig” című írást olvasta. Kérésemre, hogy az AgroLáng működéséről beszéljen, ezt válaszolta: — Üzemünkben 1980 óta dolgozunk a berendezéssel. Az az igazság, hogy emberileg nem vagyunk felkészülve az üzemeltetésre, itt nem elég megnyomni egy gombot. Ezzel a rendszerrel munka van, de a régi uradalmi gőzekével szántó iparos ezzel is tudna dolgozni. — Az országban többen hozzáfogtak hasonló berendezések gyártásához. Ügy gondolom, nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a fejlesztő munkára a gyártás előtt, de az induló eladási árat is aránytalanul magasnak tartottam. Továbbá célszerű volna megkérdezni azokat az üzemeket is, ahol kevesebb gonddal üzemeltetik a berendezést. Azt hiszem, hogy az üzemek jelenleg nincsenek rákényszerítve a melléktermékek felhasználására, de attól tartok, hogy el fogunk késni. — Az AgroLáng eddigi működésével kapcsolatos hibákat többé-'kevésbé ismerjük, nékem is az a véleményem, hogy a kukorica szárítása után többet mondhatunk. * A mezőgazdasági maradványtermékeket nemcsak nálunk, de külföldön is felhasználják hőenergia előállítására. A hazánkban üzembe helyezett berendezések nem működnek zökkenő- mentesen, ezért ezzel kapcsolatban a gyártóknak és az üzemeltetőknek még feladataik lesznek a jövőben. SZARVAS ANTAL Magyar olvasztómű az NDK-ban Hazatértek a magyar szakemberek az NDK-ból, miután sikeresen befejeződött a bösdorfi kombinát új acélöntödéjének, és benne a Kohászati Gyárépítő Vállalat által szállított olvasztóműnek a próbaüzeme. Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb acélöntödéjéhez a három, egyenként 8 tonna acélt befogadó ívkemencét, valamint azok segédberendezéseit a KGYV szakemberei tervezték és készítették el. Az NDK-beli kombinátban már korábban meggyőződhettek a magyar kohászati berendezések minőségéről, hiszen a KGYV-től több mint 15 évvel ezelőtt is vásároltak ívkemencéket, melyek azóta is kifogástalanul üzemelnek. Az új acélöntöde kialakításában japán cégek is részt vettek, az öntödei berendezéseket szállították. Az olvasztómű megrendelésével szinte egy időben a bösdorfi kombinát egy hőkezelő kemencét is vásárolt a KGYV-től. Az egyszerre 15 tonna acél hőkezelésére alkalmas berendezést is a magyar gyár szakemberei tervezték, gyártották és szerelték fel. Az új kemencék átadása után is kapcsolatban marad a két gyár, az NDK- beliek az üzemi tapasztalatokról, a magyarok pedig az új fejlesztésekről tájékoztatják partnerüket.
