Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
1984. szeptember 1. tíÉPCUSÁG 11 magyar történelem képes A Történelmi Képcsarnok forrása Mátyás király, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth, Széchenyi, Deák arcképe. Bartsányi János, Petőfi, Liszlt, Erkel, Mészöly Géza, Réti István portréja. Buda 1686-os ostroma, jelenet az 1809-es győri csatáról, Görgey és Klapka az isaszegi csatában, a világosi fegyverletétel munkásgyűlés a Városligetben 1890. május elsején. Az első népképviseleti ország- gyűlés megnyitása, a Lánchíd alapkőletétele, Budapest újjáépítése. Arcok, események, jelenetek — hiteles képi megfogalmazásban. Történelmi személyiségek, írók, művészek, politikusok, uralkodók, hadvezérek portréi. Csaltajelene- tek, történelmünk sorsfordulói, tájak, várak, nevezetes épületek korfestő ábrázolásai. Képek, amelyek Magyar- ország történelmét illusztrálják. Festmények, grafikák, metszetek, amelyek megörökítik a magyarság jeles eseményeit és a mindennapi életet, neves személyiségek és egyszerű emberek vonásait, a főúri és paraszti viselete- kejt, városok és falvak épületeit, a hazai (tájat, kultúrtörténeti értékeket. Képek, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztálya, az éppen most száz éves Történelmi Képcsarnok őriz. „A Történelmi Képcsarnok — írja dr. Rózsa György, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője — a magyar történelem képes forrásainak gyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünk. Az ábrázolt téma miatt, tartalmi szempontból fontos képes forrás. A magyar történelem szereplőinek képmásai, eseményeinek képei, magyar- országi látképek mellett idetartozik minden olyan kép, amely a magyar kultúrtörténet egy-egy jellemző részletét a valóságnak megfelelően ábrázolja. Ezekre támaszkodhat az írott források mellett a történelmi rekonstrukció.” Amikor, 1884. május 13-án Trefort Ágoston kultuszminiszter felhatalmazást kapott az uralkodótól, hogy lépéseket tegyen „egy magyar történelmi képcsarnoknak az Országos Képtárral kapcsolatban Budapesten létesítendő felállítása iránt” — a gyűjtemény anyaga lényegében már együtt volt. Trefort Pulszky Károlyt, a neves műtörténészt, a köz- gyűjtemények felügyelőjét, az Országos Képtár igazgatóját bízta meg a Történelmi Képcsarnok megszervezésével Tervezetében Pulszky azt írta, hogy a Történelmi Képcsarnoknak „olyan intézménynek kell lennie, amely a magyar kultúrfej lődésnek egyfelől hiteles forrását képezze. Másfelől pedig neve- lőleg hasson a magyar közönségre. .. Feladata népünk múltjának, hiteles és egykorú képes emlékeinek gyűjtése, szakszerű rendezése, feldolgozása és kiállítása. Rendeltetése, hogy a tömegeket az igaz hazafiság érzésében megerősítse. A 'történeítudo- mányoknak pedig ábrázolt forrásanyaggal szolgáljon”.. Pulszky a festményeket a Nemzeti Múzeum Képtárából, a metszeteket az Országos Széchenyi Könyvtárnak még Széchenyi Ferenc által adományozott anyagából válogatta ki. Ebben az anyagKossuth Lajos Pestre érkezik. Tyroler J. acélmetszete. ban már olyan jelentős ikonográfiái értékű dokumentumok szerepelnek, mint a svéd David Richter 1704-ből származó II. Rákóczi Ferencet és feleségét ábrázoló arcképei. Még a 90-es években két gyűjteménnyel — a sok másolatot is tartalmazó Kreith- féle 48-as ereklye-múzeummal és a Lancfranconi kollekcióval gyarapodott a Képcsarnok. Ez utóbbival került a közgyűjteménybe a Batthyányiak képmássoro- zaita. Bubics Zsigmond, a grafikai gyűjtemény első rendezője fogalmazta meg, hogy „a hazánk múltjára vonatkozó legparányibb kép is értékkel bír, mert ezek egykor „történelmi kalauzul” szolgálnak, mivel azok metszői és rajzolói az események szemtanúi, sóit szereplői voltak, és a történéseket, ha nem is mindig művészien, de hűségesen illusztrálták”. Természetesen a mai 2500 művet számláló festmény és 40 ezer lapos grafikai gyűjtemény számos darabja forrásértékén kívül művészileg is kvalitásos. A 15—18. századi kollekcióban főleg a külföldi mesterek vannak képviselve — elsősorban bécsiek, de sok a magyar témát feldolgozó német, olasz, németalföldi művész is. Eredeti, egykori anyag Mátyás korától áll rendelkezésre. Budát Schedel nagy, képes világtörténetének fametszetéből ismerjük. Dózsa kivégzésének egyetlen korabeli ábrázolása Taurinus könyvének 1519-ben megjelent fametszete. Művészettörténeti jelentősége is van a 17. századi ismeretlen magyarországi fesitő Zrínyi és Frangepán búcsúja című képének, amelyet bizonyára ismert Madarász Viktor is, hiszen a híressé válit Zrínyi és Frangepán a siralomházban című festményén az alakok elrendezése igen hasonlít az ismeretlen mester kompozíciójához. A 17. századi rőúri viselet hű ábrázolásai jelennek meg a hazai későrene- szánsz ismeretlen festőitől származó Batthyányi Ádám és Batthyányi Boldizsárné — Zrínyi Dorottya (a szigetvár hős lánya) arcképén. Réz- és fametszők: Erhard Schön, Hoefnagel, Sibmacher, Zimmermann, Nypoort korabeli metszetei — képes röplapokon, történeti és földrajzi kiadványokban — várakról, csaták színhelyeiről, városokról adnak hű képet. Neuhauser Ferenc rajzai után készült metszetek örökítik meg a Hóra és Kloska lázadás eseményeit. Martin Engelbrecht színezett rézkarcai az adófizető jobbágyat ábrázolják. Különösen gazdag a Történelmi Képcsamoik 19. századi anyaga. Olyan művészek neve fémjelzi a minőséget, mint Borsos József, Barabás Miklós, Lotz Károly, Télepy Károly, Székely Bertalan, Brocky Károly, August Pet- tenkofen, Benczúr Gyula. Művészi és dokumentum értékűek Than Mórnak, a szabadságharc híres csatáiról készült festményei. A Par- laghy Vilma által festett Kossuth képmásról maga •Kossuth írta 1886-ban, hogy: „megszólalásig tökéletes a hasonlósága”. A magyar tájat, történelmi nevezetességű várainkat pontos hiteles// ( MŰVÉSZÉT séggel és művészi erővel örökítették meg Telepy Károly festményei. Lotz Károly sza- badsáigharci csatajelenete, táborozó huszártisztek című festménye, Borsos József Nemzetőrtisztje sokszor szerepéi történelmi művek illusztrációjaként. Barabás Miklós Díszt Fe. rencről készült portréja a Történelmi Képcsarnok legtöbbször reprodukált képe. (A művet a Képcsarnok Egylet rendelte meg 1847-ben a biedermeier legnépszerűbb festőjétől, Liszt második pesti látogatásakor.) Mint a magyar zenetörténet képes emléke, gyakran szerepel lemezek borítóján. Illusztrálnak vele zenetörténeti, művelődéstörténeti műveket. (Csakúgy, mint a kismartoni Esterházy-kastély látképével.) Barabás — aki az arckép minden műfaját és technikáját művelte — szinte minden jelentős kartársát megörökített festményein, litográfiáin. „És, hogy csodálják késő unokák: Megfestéd karod arcképcsarnokát” — írta róla Reviczky. Négyszáznál több kőnyomatát őrzi a Történelmi Képcsarnok is. Az emlékezetes 1959-es kiállítás óta önálló bemutatója nincs a Történelmi Képcsarnoknak. Annál többet szerepelnek a gyűjtemény képei a Nemzeti Múzeum és a hazai és külföldi társintézetek kiállításain. Évfordulós kiadványok, tudományos és népszerűsítő művek, folyóiratok veszik illusztrációikat a múltat szemléletesen megörökítő kollekcióból. KÁDÁR MÁR9Í& Kárpáti tájak Operettgála Berlinben és Rómában Kassai Ánton kiállítása A nagy hegyek — a végeláthatatlan erdőségekkel, patakokkal, homályos völgyekkel, a természet évszakonként váltakozó csodáival — elragadják az emberi képzeletei. Hogyne ragadná meg a Kárpátok hegyvonulata a festő fantáziáját? Kassai Anton. a Szovjetunió Kárpáton túli területén, Ungváron élő festőművész a Kárpátok vonzásában él és alkot. Szülőföldje e táj, itt nőtt fel, erdész édesapja gyakran magával vitte távoli erdei útjaira. Most, a Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában nyílt tárlata bizonyítja, hogy máig is milyen bensőséges a kapcsolata a természettel, szülőföldjével. Képein sajátos eszközökkel ábrázolja a természet változó, múlandó és megörökítésre méltó témáit, az erdő zöld homályát, a hegyvidéki alkonyok és hajnalok pírját, a hegyi patakok ezüstjét. De a természeti szépségek mellett megjelennek vásznain a tájformálta ember és a tájat formáló emberi akarat; a hegyi faluk hagyományos, tájba illő házsorai, múltat idéző fatemplomai és a mai ipari társadalmat idéző objektumok, hidak, völgyzáró gátak, gázvezetékek is. Kassai Anionnak, az Ukrán SZSZK kiváló művészének képei eljutottak Kanadától Japánig az Egyesült Államoktól Svédországig. Most hazánban köszönthetjük a művészt, aki személyesen részt vett tárlatának megnyitásán a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A.J. Többször, több helyen elhangzott külföldi kívánságoknak eleget téve a budapesti Nemzetközi Koncent- igazgatóság (Interkoncert) csaknem három évi egyeztető, előkészítő és szervező munkával operett gálaműsort állított össze. Operaházunk és operettszínházunk neves énekesei, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Szimfonikus Zenekara, valamint a KISZ Központi Művészegyüttes tánckara szövetkezett a nemes cél érdekében. Horváth Zoltán rendezésében, Szirmai Béla koreográfiájával, Kührner György karmester vezényletével, Csikós Attila díszlétei között, Wieber Mariann jelmezeiben lépett fel a társulat; először a Német Demokratikus Köztársaságban. Július 22-től 30- ig tíz előadást tartottak a berlini Palast der Republik nagytermében. Minden alkalommal telt ház előtt. A közönség előadásról előadásra vastapssal, ismétlések kérésével, szinte tombolva ünnepelte a magyar művészeket. Az ottani előadások két részből tevőditek össze: egy folklór-összeállításból és egy operettválogatásból. A csárdás, a méhkeréki tánc, a Rajkó-zenekar játéka egyaránt elbűvölte a berlini közönséget. Csakúgy, mint a második részben Kálmán Imre és Lehár Ferenc muzsikája. A berlini utat követte augusztus első napjaiban egy római. Meghívásra érkezett a társulat az olasz fővárosba, a Villa Borghese park szabadtéri színpadán rendezett operettfesztiválra, amelyen A KISZ Központi Művészegyüttes tánckarának tagjai — fellépés előtt... * — még spanyolok, franciák és osztrákok vettek részt. A fesztivál jellegének s a helyi kérésnek megfelelően a folklór rész itt elmaradt a műsorból, helyette az operettösszeállítás kibővült Jacobi Viktor ismert, kedveit dallamaival. A Magyar Állami Operaház énekművészei közül Pászthy Júlia, Miller Lajos, Horváth József, Ötvös Csaba és Berkes János, a Fővárosi Operettszínházból pedig Osz- vald Marika, Domonkos Zsuzsa és Farkas Bálint szerepelt a műsorban, amelyet két egymás utáni esten láthatott a római közönség. Az énekszámok, a lendületes táncok, a kosztümök és díszletek ott is föllelkesítették a közönséget. Különösen a második estén, amikor a kitűnően rendezett finálét — ekkor az összes énekes és táncos a színpadon volt — felállva tapsolták a nézők. A Nemzetközi Koncertigazgatóság tervezi, hogy kívánságra más országokba, fesztiválokra is elküldi ezt az immár jól összeszokott együttest; amely gondosan összeállított, jól rendezett műsorával tovább növelheti kultúránk, művészetünk hí- rét-hitelét a világban. Kassai Anton egy festménye előtt Budapesten Falu a Kárpátokban A pesti Vármegyeháza 1847 48-ban. R. Alt ecsetrajzával Sandmann kőrajza Hoefnagel rézmetszete: Pest és Buda 1617-ben
