Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
1984. kuiuiitni 26. A NÉPÚJSÁG • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi indokolja? Tizennyolc aláírással érkezett Sióagárdról a levél. Aláírói a lapunkban július 20- án megjelenít „Átépülő Sió- agárd” című írásból értesültek arról, hogy a Kossuth és a Kölcsey utca belső területein újabb tucatnyi telket tárnak fel. „Azt kérdezzük: mi indokolja ezlt? A faluban még több ltucait foghíjas ttelek van. Ráadásul ez a terület méreteiben sem felel meg a követelményeknek. Ezen a területen sem állattartásra, sem termelésre nem lesz lehetőség.” A kérdésre Vig Istvánná, a Sióagárd Községi Közös Tanács elnöke adott válását. — Sióagárd összevont rendezési terve 1978-ban készült. A tervet a tanács 1979. május havi ülésén hagyta jóvá. A terv jóváhagysát megelőzően a tervezésre irányadó jogszabályoknak megfelelően a tervet közszemlére tettük ki. A tervre vonatkozóan a lakosság észrevételt nem tett. A terv alapjában véve jó, végrehajtása folyamatos. Végrehajtását felettes szerveink is figyelemmel kísérik. — Az ügyet megvizsgáltuk. A végrehajtás ütemezését illetően az ágazatilag illetékes városi és megyei szakigazgatási szervtől szakvéleményt kértünk. Ezek birtokában az augusztus 28-i /tanácsülésen megtárgyaljuk a beépítés ütemezését, és ha a testület úgy foglal állást, akkor más területen alakítunk ki esetleg házhelyeket. — Megjegyezni kívánom, hogy az a kitétel, mely szerint „a faluban közművesített területen több más és ésszerűbb lehetőség van” nem felel meg a valóságnak. Közművesített területen, tanácsi rendelkezés alatt, mindössze 4—5 házhely van, magánterületen további négy ilyent lehetne kialakítani. Ez a telekszám azonban nem elégítené ki a meglévő igényeket. A foghíjtelkek száma sem „több tucat”, mindössze 6—8 ilyen telek van. Ezek is magántulajdonban. E telkek egy része jelenleg értékesítés T elefonszámunk: 16-211 alatt áll. E telkek kisajátítására a tanácsnak nincs lehetősége és ráadásul e telkekkel a tanács a házhely biztosítására vonatkozó feladatát nem is tudta volna megoldani. Mikor lesz városi színvonalú? A kérdést Drescher József szekszárdi olvasónk tette fel levele végén. „A buszmenetrend jó pár szekszárdi lakos indulatát váltotta ki. Ez a buszokon és a megállóhelyeken is kiderül. Csak az nem hallja, aki nem akarja. A menetrendi visszásságok és pontatlanságok mellett csak fokozta a polgárok haragját az, hogy a menetrendfüzet csaknem használhatatlan, tele van fantomjáratokkal (nincs egyáltalán, vagy a nem megadott állomásig közlekedik, más időpontban jár, stb.). Ezt tetézi pár újabb — és valójában régi — adalék: a baktai (csatári) rész ellátása változatlanul rossz, hétvégeken több órás eltéréssel lehet csak buszt lelni; délelőtt és későn, este pedig alig, s a legfájdalmasabb, a vonatokhoz, a gyorsvonatokhoz sincs csatlakozás, illetve nagyon hiányos. A gyanútlan utas például a 21.15-ös 10. sz. járat hűlt helyét találja csak. A 7. sz. vonal minden induló járata nem szerepel a menetrendi füzetben, s legalább ennyire bosszantó, hogy egyes járatok, amelyek a környék jó ellátását lennének hivatottak biztosítani, valójában csak 16—17 óráig közlekednek. A bevásárló lakók emiatt zsúfolt buszokon kénytelenek közlekedni. Az már unikum csupán, hogy a vasúti tájékoztató is kimaradt ez évben a Volán-füzetecskéből.” A kérdésekre Pech Józseftől, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatójától kértünk választ. — Szekszárd fejlődése folyamatos — kezdte válaszát Pech József — lakóinak száma évről évre növekszik. A lakóépületek a város peremén épülnek. E területek a városközponttól és az iparteleptől is egyre távolabb esnek. Az itt lakók a helyi járatú autóbuszokat is igénybe veszik, ezért a fejlesztés évről évre szükséges. A járatszám növekedése mellett fejlesztjük helyijáratú hálózatunkat. Ezek az utak, fordulóhelyek megépítésével valósulhatnak meg. Mind az utasszám növekedése, mind az utasszám-növekedésre, mind a hálózatbővítésre az építési tervekből szerezzük be az információt. Ez az információ a menetrendi éven belül szűkebb időszakra (negyedév, hónap) jó. A menetrend viszont éves érvényességgel jelenik meg. Ebben a fél év múlva lakáshoz jutók utazását szolgáló járatok is szerepelnek. Előfordul az is, hogy a belépő utasszám a tervezett fejlesztést meghaladja. Ebben az esetben külön értesítéssel a menetrendben szereplő járatokon felül új járatot állítunk be. Ezeknek a járatoknak a száma elenyésző. — A levélben általánosan rossznak ítélt helyi járati közlekedést — a július havi vizsgálat alapján — vállalatunk másként ítéli meg. A járatok a valóságban kis hatékonysággal, kihasználatlanul, nagy utazási kényelmet biztosítva közlekednek. A jelenleg érvényes menetrend szerint munkanapokon 161, szombaton 83, vasárnap pedig 52 helyi járat érinti a baktai lakótelepet. Ezenfelül a csatári toroki megállóban mukanapokon 56, szombaton 32, vasárnap pedig 20 helyközi járat is megáll. Ezek a járatok a városközi szakaszon helyi járati feladatot is ellátnak. A baktai lakótelepet az 5., 6., 7., 10., 15. számú helyi járatok érintik. Ezek közül a 7. sz. járat 17.50 órakor, a 15. számú pedig 17 órakor áll le. Az 5., 6., 10. számú vonalon 17 óra után még 29 helyi járat és 12 helyközi járat ad utazási választékot. A járatok menetrendje a helyi menetrendkönyvben megtalálható. Ami az utast, a menetrendszerkesztést és a közlekedést egyaránt zavarja, az a rendszeres útelterelés, korlátozás. Júliusban terelőúton közlekedett a 9. és 10. számú, korlátozott útvonalon a 7., 10., 12. és 15. számú járat. A változások nem közlekedésszervezési vagy menetrendszerkesztési okokból történtek, hanem útépítési, gázvezeték-építési, illetve el nem hárítható (útleszakadás, hídmegrokkanás) okokból. — Szekszárd város helyi járati közlekedését, annak fejlesztését a város útviszonyai és a tényleges utazási igények határozzák meg. Szakmai megítélés szerint a korlátozott pályaviszonyok a helyi járati közlekedésben kihasználtak, a tömegközlekedési igények messzemenően kielégítettek. A kifogásolt vonatcsatlakozások hiánya — évek óta vizsgáljuk — a tapasztalatok szerint nem jelent problémát. Az átszálló utasszám rendszeresen még taxiigényt ^em jelent. A vonatcsatlakozást kiszolgáló kísérletezéseinket nagymérvű érdektelenség jellemezte. Az egész havi utasszám mindössze 3 utas volt. Tehát heti átlagban még egy utast sem szállítottunk. — A helyi járatokon utazók a leírt körülményekről maguk is meggyőződtek, tudomásul veszik, hogy a leszakadt úttesten, vagy sorompóval elzárt vasúti átjáróban az út kijavítása, illetve a sorompó felhúzása után lehet csak közlekedni. A közlekedési vállalat ezeken a körülményeken a jövőben sem tud változtatni. — A csatári fordulóhoz csak a 800 méter hosszú út megépítésével tudunk eljutni, a 10. számú járat eredeti — meghirdetett — útvonalán csak a gázvezeték lefektetése után tud közlekedni. Addig minden erre közlekedő utasunktól elnézést kérünk. — A vasúti menetrend megjelentetéséhez a helyi menetrendkönyvben a vasút nem járult hozzá, mivel területi vasúti menetrendi tájékoztatást készített. Ezt a vasútállomásokon meg lehet vásárolni. Ml VÁLASZOLUNK Gondolatok a gyalogos-átkelőhelyről Szakemberek körében meglehetősen ismert tény, hogy hazánk közúti baleseti helyzete — különösképp a nálunk fejlettebb motorizáció jú országokkal egybevetve — kedvezőtlen. A nemzetközi összehasonlítások azt is bizonyítják, hogy a gyalogosok biztonsága különösen nem kelégítő. E témával foglalkozó tanulmányok szerint a gyalogosok elütése következtében — azonos balesetszámra vetítve — hazánkban háromszor annyian halnak meg, mint Belgiumban, vagy Ausztriában, kétszer annyian, mint Finnországban, Dániában, vagy Svájcban. Statisztikai tény az is, hogy a gyalogosoknak nagy része a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken sérül vagy hal meg. A kijelölt gyalogos-átkelőhely — népszerű nevén a zebra — a közutaknak az a speciális helye, ahol a járművek pályái és a gyalogosok útvonalai metszik egymást. A gyalogosoknak és a járművezetőknek egyaránt megvan az önálló úticéljuk, haladási elgondolásuk. Mozgásuk nem függ egymástól, így teljesen véletlenszerű, hogy találkoznak-e az átkelőhelyen vagy sem. A tekintélyes tömegkülönbség miatt a „találkozás” a gyalogos számára életveszélyes lenne, a véletlenszerű folyamatba ezért be kell avatkozni, a védtelenebb gyalogos épségét meg kell óvni. Ezt a feladatot teljesíti a KRESZ, amikor szabályozza a járművezetők magatartását a gyalogosokkal szemben. Elsőbbség — óvatosság A KRESZ 43. § (1) és (2) bekezdése szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Ezért a gyalogos-átkelőhelyet járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének — a szükséghez képest megállással is — eleget tudjon tenni és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg. A helyes értelmezés szerint az áthaladási elsőbbség kifejezetten csak azokat a gyalogosokat illeti meg, akik már a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen haladnak, függetlenül attól, hogy — a járművezető szempontjából vizsgálva — az úttest menetirány szerinti jobb, vagy bal széléről kezdték meg az átkelést. Sokan úgy vélik, hogy a gyalogosoknak feltétlenül elsőbbségük van a kijelölt átkelőhelyeken a járművezetőkkel szemben, és ezt úgy értelmezik, hogy a gyalogos itt bármikor leléphet az úttestre, hiszen a jármű vezetője köteles „szükség esetén megállással is” biztosítani az áthaladást. Életveszélyes tévedés Számos baleset bizonyítja, hogy a fenti életveszélyes tévedés, hiszen sok esetben közlekedhet olyan jármű, amit vezetője a fizikai törvények következtében már nem képes megállítani az átkelőhely előtt. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogos elsőbbsége „feltétlen” ugyan, azonban nem abszolút tartalmú. Ugyanis a KRESZ 21. § (6) bekezdése szerint a gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, az úttestre váratlanul nem léphet. Kifejezetten a gyalogosok védelme érdekében a KRESZ 21. § (6) bekezdése, valamint a 43. § (1) és (2) bekezdése között sorrendiséget érintő összefüggés van, a járművezető köteles fokozott óvatossággal és mérsékelt sebeséggel közelíteni a gyalogos-átkelőhelyhez, és szükség esetén elsőbbséget biztosítani, de ezt megelőzően a gyalogosnak az úttestre lépés előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről, vagyis arról, hogy le- lépése nem éri-e váratlanul a vezetőt. Erről a gyalogosoknak a saját jól -felfogott érdekükben soha nem szabad megfeledkezni. Nagyobb figyelmet A gyalogosok védelmét szolgálja az a jogszabályi rendelkezés is, amely szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni, és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti. E rövid cikk keretében nincs mód és lehetőség a témával kapcsolatos minden kérdéssel foglalkozni. Befejezésül így arra hivatkozom, hogy a balesetek csökkenése csak a nagyobb figyelemtől, a járművezetők és gyalogosok kölcsönös, szabálytisztelő közlekedésétől várható, ez pedig nemcsak egyéni, hanem társadalmi — vagyis valamennyiünk érdeke. DR. KARDOS JANOS közlekedési ügyész A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szól a közlekedési miniszter és a belügyminiszter ,15/1984. (VIII. 8.) KM-BM számú együttes rendelete, amelynek hatálya kiterjed a -gép játrmű vezetők re, valamint azokra, akik gépjárművezetői tanfolyamra vagy vizs- ,gára jelentkeznek. Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erőik és a fegyveres testületek gépjárművezetőire (kivéve azokat, akik autóbuszvezetői tanfolyamra illetőleg vizsgára jelentkeznek), és trolibuszvezetőkre. A rendelet előírja, hogy: 1. Pályaalkalmassági vizsgálat szükséges: a. gépjárművezetői munkakör betöltéséhez, ideértve a fuvarozó kisiparost és magántaxist is; b. közhasználatú személy- gépkocsi (taxi), autóbusz, nemzetközi forgalomban rendszeresen részt vevő tehergépkocsi és megkülönböztető jelzésekkel! ellátott gépjármű vezetéséhez; c. ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi Vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság elrendelte. 2. Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges: a. a gépjárművezetési gyakorlatból az ötödik sikertelen vizsgát követő újabb vizsga letételéhez; b. a rendőrhatóság, a bíróság, az ügyészség megkeresésére; c. a gépjárművezető időszakos vagy soron kívüli orvosi vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére ; d. a gépjárművezető munkáltatójának kérésére; e. a gépjárművezető kérésére. Gépjárművezetői munkakörben, illetőleg a jogszabályban említett gépjárművet csak az vezethet, akit arra a pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmasnak minősítettek. A pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető — függetlenül attól, hogy a vizsgálat mire irányult — Olyan gépjármű vezetésére is alkalmatlannak minősíthető, amelyre korábban alkalmasnak minősítették, illetőleg amelynek vezetéséhez pályaalkalmassági minősítésre nincs szükség. A pályaalkalmassági vizsgálatot a Közlekedési Főfelügyelet Pályaalkalmasság vizsgáló Intézete (röviden: PÄV) végzi Budapesten, a pályaalkalmassági minősítést a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaal- ikalmassáigi vizsgálatát kezdeményezte, a vizsgálatot követő 15 napon belül határozatban közli, e határozat ellen annak 'kézbesítésétől számított 15 .napon belül lehet fellebbezni. Ha a gép- járművezetőt alkalmatlannak minősítették, újabb vizsgálatra két év eltelte után jelentkezhet. A rendelet a Magyar Közlöny idei 33. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1984. augusztus 8-án — hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 15. számában megjelent, a méhekre veszélyes növényvédő szerrel okozható elhullások megelőzésére vonatkozó tájékoztatóra, amely szerint egyes vándo/rméhészek nem tesznek eleget a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségüknek, figyelmen kívül hagyják a méhek telepítésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, nem szerzik be a telepítéshez a nagyüzemek hozzájárulását. A tájékoztató utal arra, hogy meghatározott esetekben a gazdasági növények védelme méhekre veszélyes szerrel is végebajtható, az ilyen esetekben a méhészeket erről tájékoztatják, a méhész pedig köteles a tájékoztatás után méheinek biztonságba helyezéséről gondoskodni. Ennek elmulasztása esetén a méhész a kárigényét sikerrel nem érvényesítheti. A méreg jelzésű növényvédő szerekkel okozható méhel- hullások megelőzése érdekében a tájékoztató szükségesnek tartja, ‘hogy a méhészek a méhészetüktől számított 5 km-es körzeten belüli mezőgazdasági nagyüzemekkel folyamatosan fenntartott kapcsolat útján jó előre tájékoztatást szerezzenek a készülő vegyszeres növényvédelmi munkáról DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Kőedények exportra A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalatnál új technológiával készülnek az iparművészek által tervezett kőedények (étkészletek, dísztárgyak stb.). A műszaki és higiéniai szempontokat figyelembe véve egyre több terméket tudnak értékesíteni a konvertibilis elszámolású országokban. A vállalat féléves tervét 6—8 százalékkal túlteljesítette.
