Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

1984. kuiuiitni 26. A NÉPÚJSÁG • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi indokolja? Tizennyolc aláírással érke­zett Sióagárdról a levél. Alá­írói a lapunkban július 20- án megjelenít „Átépülő Sió- agárd” című írásból értesül­tek arról, hogy a Kossuth és a Kölcsey utca belső terüle­tein újabb tucatnyi telket tárnak fel. „Azt kérdezzük: mi indokolja ezlt? A faluban még több ltucait foghíjas tte­lek van. Ráadásul ez a te­rület méreteiben sem felel meg a követelményeknek. Ezen a területen sem állat­tartásra, sem termelésre nem lesz lehetőség.” A kérdésre Vig Istvánná, a Sióagárd Községi Közös Tanács elnöke adott válását. — Sióagárd összevont ren­dezési terve 1978-ban készült. A tervet a tanács 1979. má­jus havi ülésén hagyta jóvá. A terv jóváhagysát megelő­zően a tervezésre irányadó jogszabályoknak megfelelően a tervet közszemlére tettük ki. A tervre vonatkozóan a lakosság észrevételt nem tett. A terv alapjában véve jó, végrehajtása folyamatos. Végrehajtását felettes szer­veink is figyelemmel kísérik. — Az ügyet megvizsgáltuk. A végrehajtás ütemezését il­letően az ágazatilag illetékes városi és megyei szakigazga­tási szervtől szakvéleményt kértünk. Ezek birtokában az augusztus 28-i /tanácsülésen megtárgyaljuk a beépítés ütemezését, és ha a testület úgy foglal állást, akkor más területen alakítunk ki eset­leg házhelyeket. — Megjegyezni kívánom, hogy az a kitétel, mely sze­rint „a faluban közművesített területen több más és éssze­rűbb lehetőség van” nem fe­lel meg a valóságnak. Köz­művesített területen, tanácsi rendelkezés alatt, mindössze 4—5 házhely van, magánte­rületen további négy ilyent lehetne kialakítani. Ez a te­lekszám azonban nem elégí­tené ki a meglévő igényeket. A foghíjtelkek száma sem „több tucat”, mindössze 6—8 ilyen telek van. Ezek is ma­gántulajdonban. E telkek egy része jelenleg értékesítés T elefonszámunk: 16-211 alatt áll. E telkek kisajátítá­sára a tanácsnak nincs le­hetősége és ráadásul e tel­kekkel a tanács a házhely biztosítására vonatkozó fel­adatát nem is tudta volna megoldani. Mikor lesz városi színvonalú? A kérdést Drescher József szekszárdi olvasónk tette fel levele végén. „A buszmenet­rend jó pár szekszárdi lakos indulatát váltotta ki. Ez a buszokon és a megállóhelye­ken is kiderül. Csak az nem hallja, aki nem akarja. A menetrendi visszásságok és pontatlanságok mellett csak fokozta a polgárok haragját az, hogy a menetrendfüzet csaknem használhatatlan, tele van fantomjáratokkal (nincs egyáltalán, vagy a nem megadott állomásig közlekedik, más időpontban jár, stb.). Ezt tetézi pár újabb — és valójában régi — adalék: a baktai (csatári) rész ellátása változatlanul rossz, hétvégeken több órás eltéréssel lehet csak buszt lelni; délelőtt és későn, este pedig alig, s a legfájdalma­sabb, a vonatokhoz, a gyors­vonatokhoz sincs csatlako­zás, illetve nagyon hiányos. A gyanútlan utas például a 21.15-ös 10. sz. járat hűlt he­lyét találja csak. A 7. sz. vo­nal minden induló járata nem szerepel a menetrendi füzetben, s legalább ennyire bosszantó, hogy egyes jára­tok, amelyek a környék jó ellátását lennének hivatottak biztosítani, valójában csak 16—17 óráig közlekednek. A bevásárló lakók emiatt zsú­folt buszokon kénytelenek közlekedni. Az már unikum csupán, hogy a vasúti tájé­koztató is kimaradt ez év­ben a Volán-füzetecskéből.” A kérdésekre Pech József­től, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatójától kértünk választ. — Szekszárd fejlődése fo­lyamatos — kezdte válaszát Pech József — lakóinak szá­ma évről évre növekszik. A lakóépületek a város pere­mén épülnek. E területek a városközponttól és az ipar­teleptől is egyre távolabb esnek. Az itt lakók a helyi járatú autóbuszokat is igény­be veszik, ezért a fejlesztés évről évre szükséges. A já­ratszám növekedése mellett fejlesztjük helyijáratú háló­zatunkat. Ezek az utak, for­dulóhelyek megépítésével valósulhatnak meg. Mind az utasszám növekedése, mind az utasszám-növekedésre, mind a hálózatbővítésre az építési tervekből szerezzük be az információt. Ez az in­formáció a menetrendi éven belül szűkebb időszakra (negyedév, hónap) jó. A me­netrend viszont éves érvé­nyességgel jelenik meg. Eb­ben a fél év múlva lakáshoz jutók utazását szolgáló jára­tok is szerepelnek. Előfordul az is, hogy a belépő utas­szám a tervezett fejlesztést meghaladja. Ebben az eset­ben külön értesítéssel a me­netrendben szereplő járato­kon felül új járatot állítunk be. Ezeknek a járatoknak a száma elenyésző. — A levélben általánosan rossznak ítélt helyi járati közlekedést — a július havi vizsgálat alapján — vállala­tunk másként ítéli meg. A járatok a valóságban kis hatékonysággal, kihasználat­lanul, nagy utazási kényel­met biztosítva közlekednek. A jelenleg érvényes menet­rend szerint munkanapokon 161, szombaton 83, vasárnap pedig 52 helyi járat érinti a baktai lakótelepet. Ezenfelül a csatári toroki megállóban mukanapokon 56, szombaton 32, vasárnap pedig 20 hely­közi járat is megáll. Ezek a járatok a városközi szaka­szon helyi járati feladatot is ellátnak. A baktai lakótelepet az 5., 6., 7., 10., 15. számú he­lyi járatok érintik. Ezek kö­zül a 7. sz. járat 17.50 óra­kor, a 15. számú pedig 17 órakor áll le. Az 5., 6., 10. számú vonalon 17 óra után még 29 helyi járat és 12 helyközi járat ad utazási vá­lasztékot. A járatok menet­rendje a helyi menetrend­könyvben megtalálható. Ami az utast, a menetrendszer­kesztést és a közlekedést egyaránt zavarja, az a rend­szeres útelterelés, korláto­zás. Júliusban terelőúton közlekedett a 9. és 10. szá­mú, korlátozott útvonalon a 7., 10., 12. és 15. számú já­rat. A változások nem köz­lekedésszervezési vagy me­netrendszerkesztési okokból történtek, hanem útépítési, gázvezeték-építési, illetve el nem hárítható (útleszakadás, hídmegrokkanás) okokból. — Szekszárd város helyi járati közlekedését, annak fejlesztését a város útviszo­nyai és a tényleges utazási igények határozzák meg. Szakmai megítélés szerint a korlátozott pályaviszonyok a helyi járati közlekedésben kihasználtak, a tömegközle­kedési igények messzemenő­en kielégítettek. A kifogásolt vonatcsatlakozások hiánya — évek óta vizsgáljuk — a tapasztalatok szerint nem je­lent problémát. Az átszálló utasszám rendszeresen még taxiigényt ^em jelent. A vo­natcsatlakozást kiszolgáló kísérletezéseinket nagymér­vű érdektelenség jellemezte. Az egész havi utasszám mindössze 3 utas volt. Tehát heti átlagban még egy utast sem szállítottunk. — A helyi járatokon uta­zók a leírt körülményekről maguk is meggyőződtek, tu­domásul veszik, hogy a le­szakadt úttesten, vagy so­rompóval elzárt vasúti átjá­róban az út kijavítása, illet­ve a sorompó felhúzása után lehet csak közlekedni. A közlekedési vállalat eze­ken a körülményeken a jö­vőben sem tud változtatni. — A csatári fordulóhoz csak a 800 méter hosszú út megépítésével tudunk eljut­ni, a 10. számú járat ere­deti — meghirdetett — út­vonalán csak a gázvezeték lefektetése után tud közle­kedni. Addig minden erre közlekedő utasunktól elné­zést kérünk. — A vasúti menetrend megjelentetéséhez a helyi menetrendkönyvben a vasút nem járult hozzá, mivel te­rületi vasúti menetrendi tá­jékoztatást készített. Ezt a vasútállomásokon meg lehet vásárolni. Ml VÁLASZOLUNK Gondolatok a gyalogos-átkelőhelyről Szakemberek körében meglehetősen ismert tény, hogy hazánk közúti baleseti helyzete — különösképp a nálunk fejlettebb motorizá­ció jú országokkal egybevet­ve — kedvezőtlen. A nem­zetközi összehasonlítások azt is bizonyítják, hogy a gyalo­gosok biztonsága különösen nem kelégítő. E témával fog­lalkozó tanulmányok szerint a gyalogosok elütése követ­keztében — azonos baleset­számra vetítve — hazánkban háromszor annyian halnak meg, mint Belgiumban, vagy Ausztriában, kétszer annyi­an, mint Finnországban, Dá­niában, vagy Svájcban. Sta­tisztikai tény az is, hogy a gyalogosoknak nagy része a kijelölt gyalogos-átkelőhelye­ken sérül vagy hal meg. A kijelölt gyalogos-átkelő­hely — népszerű nevén a zebra — a közutaknak az a speciális helye, ahol a jár­művek pályái és a gyalogo­sok útvonalai metszik egy­mást. A gyalogosoknak és a járművezetőknek egyaránt megvan az önálló úticéljuk, haladási elgondolásuk. Moz­gásuk nem függ egymástól, így teljesen véletlenszerű, hogy találkoznak-e az átke­lőhelyen vagy sem. A tekin­télyes tömegkülönbség miatt a „találkozás” a gyalogos számára életveszélyes lenne, a véletlenszerű folyamatba ezért be kell avatkozni, a védtelenebb gyalogos épségét meg kell óvni. Ezt a felada­tot teljesíti a KRESZ, ami­kor szabályozza a járműve­zetők magatartását a gyalo­gosokkal szemben. Elsőbbség — óvatosság A KRESZ 43. § (1) és (2) bekezdése szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a jár­művel a gyalogosnak elsőbb­séget kell adni. Ezért a gya­logos-átkelőhelyet járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel sza­bad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kö­telezettségének — a szük­séghez képest megállással is — eleget tudjon tenni és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne té­vessze meg. A helyes értelmezés sze­rint az áthaladási elsőbbség kifejezetten csak azokat a gyalogosokat illeti meg, akik már a kijelölt gyalogos-át­kelőhelyen haladnak, függet­lenül attól, hogy — a jármű­vezető szempontjából vizs­gálva — az úttest menet­irány szerinti jobb, vagy bal széléről kezdték meg az át­kelést. Sokan úgy vélik, hogy a gyalogosoknak feltétlenül elsőbbségük van a kijelölt átkelőhelyeken a járműveze­tőkkel szemben, és ezt úgy értelmezik, hogy a gyalogos itt bármikor leléphet az út­testre, hiszen a jármű veze­tője köteles „szükség esetén megállással is” biztosítani az áthaladást. Életveszélyes tévedés Számos baleset bizonyítja, hogy a fenti életveszélyes tévedés, hiszen sok esetben közlekedhet olyan jármű, amit vezetője a fizikai tör­vények következtében már nem képes megállítani az át­kelőhely előtt. A kijelölt gyalogos-átkelő­helyen áthaladó gyalogos el­sőbbsége „feltétlen” ugyan, azonban nem abszolút tartalmú. Ugyanis a KRESZ 21. § (6) bekezdése szerint a gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött an­nak veszélytelenségéről, az úttestre váratlanul nem lép­het. Kifejezetten a gyalogosok védelme érdekében a KRESZ 21. § (6) bekezdése, vala­mint a 43. § (1) és (2) be­kezdése között sorrendiséget érintő összefüggés van, a járművezető köteles fokozott óvatossággal és mérsékelt sebeséggel közelíteni a gya­logos-átkelőhelyhez, és szük­ség esetén elsőbbséget bizto­sítani, de ezt megelőzően a gyalogosnak az úttestre lé­pés előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelensé­géről, vagyis arról, hogy le- lépése nem éri-e váratlanul a vezetőt. Erről a gyalogo­soknak a saját jól -felfogott érdekükben soha nem sza­bad megfeledkezni. Nagyobb figyelmet A gyalogosok védelmét szolgálja az a jogszabályi rendelkezés is, amely szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni, és továbbha­ladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok el­sőbbségének a megsértése nélkül megteheti. E rövid cikk keretében nincs mód és lehetőség a té­mával kapcsolatos minden kérdéssel foglalkozni. Befe­jezésül így arra hivatkozom, hogy a balesetek csökkenése csak a nagyobb figyelemtől, a járművezetők és gyalogo­sok kölcsönös, szabálytiszte­lő közlekedésétől várható, ez pedig nemcsak egyéni, ha­nem társadalmi — vagyis valamennyiünk érdeke. DR. KARDOS JANOS közlekedési ügyész A közúti gépjármű­vezetők pályaalkal­massági vizsgálatá­ról szól a közleke­dési miniszter és a belügyminiszter ,15/1984. (VIII. 8.) KM-BM számú együttes rendelete, amelynek hatálya kiterjed a -gép játrmű vezetők re, valamint azokra, akik gépjárműveze­tői tanfolyamra vagy vizs- ,gára jelentkeznek. Nem ter­jed ki a rendelet hatálya a fegyveres erőik és a fegyve­res testületek gépjárműveze­tőire (kivéve azokat, akik autóbuszvezetői tanfolyamra illetőleg vizsgára jelentkez­nek), és trolibuszvezetőkre. A rendelet előírja, hogy: 1. Pályaalkalmassági vizsgá­lat szükséges: a. gépjárművezetői mun­kakör betöltéséhez, ide­értve a fuvarozó kis­iparost és magántaxist is; b. közhasználatú személy- gépkocsi (taxi), autó­busz, nemzetközi forga­lomban rendszeresen részt vevő tehergépko­csi és megkülönböztető jelzésekkel! ellátott gépjármű vezetésé­hez; c. ha azt a gépjárműveze­tő előzetes orvosi Vizs­gálatát végző orvos, il­letőleg orvosi bizottság elrendelte. 2. Rendkívüli pályaalkal­massági vizsgálat szüksé­ges: a. a gépjárművezetési gyakorlatból az ötödik sikertelen vizsgát köve­tő újabb vizsga letéte­léhez; b. a rendőrhatóság, a bí­róság, az ügyészség megkeresésére; c. a gépjárművezető idő­szakos vagy soron kí­vüli orvosi vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság meg­keresésére ; d. a gépjárművezető munkáltatójának ké­résére; e. a gépjárművezető ké­résére. Gépjárművezetői munka­körben, illetőleg a jogsza­bályban említett gépjármű­vet csak az vezethet, akit arra a pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmasnak mi­nősítettek. A pályaalkalmassági vizs­gálat során a gépjárműveze­tő — függetlenül attól, hogy a vizsgálat mire irányult — Olyan gépjármű vezetésére is alkalmatlannak minősít­hető, amelyre korábban al­kalmasnak minősítették, il­letőleg amelynek vezetésé­hez pályaalkalmassági minő­sítésre nincs szükség. A pá­lyaalkalmassági vizsgálatot a Közlekedési Főfelügyelet Pályaalkalmasság vizsgáló Intézete (röviden: PÄV) végzi Budapesten, a pályaal­kalmassági minősítést a gép­járművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaal- ikalmassáigi vizsgálatát kez­deményezte, a vizsgálatot követő 15 napon belül hatá­rozatban közli, e határozat ellen annak 'kézbesítésétől számított 15 .napon belül le­het fellebbezni. Ha a gép- járművezetőt alkalmatlannak minősítették, újabb vizsgá­latra két év eltelte után je­lentkezhet. A rendelet a Magyar Köz­löny idei 33. számában je­lent meg és kihirdetése nap­ján — 1984. augusztus 8-án — hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 15. számá­ban megjelent, a méhekre veszélyes növényvédő szer­rel okozható elhullások meg­előzésére vonatkozó tájé­koztatóra, amely sze­rint egyes vándo/rméhészek nem tesznek eleget a jogsza­bályban előírt bejelentési kötelezettségüknek, figyel­men kívül hagyják a méhek telepítésére vonatkozó kor­látozó rendelkezéseket, nem szerzik be a telepítéshez a nagyüzemek hozzájárulását. A tájékoztató utal arra, hogy meghatározott esetekben a gazdasági növények védelme méhekre veszélyes szerrel is végebajtható, az ilyen ese­tekben a méhészeket erről tájékoztatják, a méhész pe­dig köteles a tájékoztatás után méheinek biztonságba helyezéséről gondoskodni. Ennek elmulasztása esetén a méhész a kárigényét si­kerrel nem érvényesítheti. A méreg jelzésű növényvédő szerekkel okozható méhel- hullások megelőzése érdeké­ben a tájékoztató szükséges­nek tartja, ‘hogy a méhészek a méhészetüktől számított 5 km-es körzeten belüli me­zőgazdasági nagyüzemekkel folyamatosan fenntartott kapcsolat útján jó előre tá­jékoztatást szerezzenek a ké­szülő vegyszeres növényvé­delmi munkáról DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Kőedények exportra A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat­nál új technológiával készülnek az iparművészek által tervezett kőedények (étkészletek, dísztárgyak stb.). A műszaki és higiéniai szempontokat figyelembe véve egy­re több terméket tudnak értékesíteni a konvertibilis el­számolású országokban. A vállalat féléves tervét 6—8 százalékkal túlteljesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents