Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 188. szám ARA: 1,80 Ft 1984. augusztus 11., szombat Mai számunkból (3. old.) (8. old.) Gyarapodásunk tükre „Egy ország gazdagságát nem néhány mértéktelen vagyon alkotja, hanem nagyszámú közepes vagyon” — írta Stendhal. A francia író aforizmája a statisztikusok nyelvén is megfogalmazható, mert az utóbbiak azok, akik árgus szemekkel figyelik, hogy az anyagi gyarapodásban, honnan hová jutottunk. Nem mintha feltétlenül a statisztikai kiadványokhoz kellene fordulnunk tapasztalásért. Látjuk-halljuk azt jártunkban-keltünkben. A statisztika legfeljebb pontosabban, sokszor részletesebben mutatja meg azt, amit egyedi jelenségekből általánosítani hajlamosak vagyunk. Például, hogy ennek erre telik, annak meg arra sem. Érdemes megfigyelni és felfigyelni: kezd divattá válni — mint a fejlett tőkés országokban — a jövedelmek, a felhalmozott vagyon körüli titkolódzás; a felvágás, a kivagyiság helyett, vagy talán még mindig amellett. S akkor észleljük ezt, amikor a társadalom igazságérzetébe már nem ütközik annyira a jól végzett munka nagyvonalú anyagi elismerése. (Ám kétségtelen, a feltűnő gyarapodás láttán munka nélkül szerzett jövedelmeket, vagy adócsalást vélünk felfedezni. Ilyen esetben a titkolódzás persze érthető.) A gazdagító szocializmus korát éljük? A pontatlan meghatározásra is igenlő lehet a válasz. Az egyénicsaládi gyarapodás azonban jókora különbségeket mutat az átlag körül. Az átlag, az egy vagy száz főire jutó termékek száma, valóban imponáló napjainkban, ha az öt vagy tíz évvel ezelőtti adatókhoz mérünk. A háztartások gyakorlatilag mindegyike rendelkezik mosógéppel, hűtőgépei, sőt a családokban a második, harmadik rádió, televízió sem ritka. A családok harmadának saját gépkocsija van. És a lakás, társadalompolitikánk e neuralgikus pontja? Az átlag-lakás kétszobás, száz lakásban — átlagban! — kétszáznyolcvanan élnék. Otthonában még nincs mindenkinek külön szobája, de tavaly már az újonnan épült lakások több mint fele három- vagy többszobás volt. A lakásállomány gyakorlatilag villamosított, kétharmada vízzel, háromnegyede vezetékes vagy palackos gázzal, s több mint fele vízöblítéses vécével ellátott. A fenti, komfortosítást jelző mutatók a frissen épült lakások esetében már a 100 százalékot közelítik. Mindehhez járult a rohamos lépésben épülő magánnyaralók hálózata, a telékállomány bővülése. Szabad-e csak az átlagra figyelnünk? Kétségtelenül nem. Látnunk kell a szélső értékeket is ahhoz, hogy pontosan megítélhessük jelenlegi gazdagságunk mértékét, társadalmi vonatkozásait. Sőt, napjainkban egyre fontosabbá vált — elsősorban a fiatalok helyzetére vonatkozóan — vizsgálni, hogy az életciklus mely szakaszaiban szerzik meg maguknak a családok az önálló lakást, a gépkocsit, a háztartás alapvető felszerelési tárgyait. Egy nemrégiben megjelent közleményben a Központi Statisztikai Hivatal társadalmi statisztikai főosztálya éppen ezt mutatta meg. Például azt, hogy a most családot alapító fiatalok több mint 50 százaléka a házasságkötést követő első öt évben eljut az önálló lakáshoz, de 70 százalékuknak már ebben az időszakban megszületik legalább az első gyerekük. A következő öt esztendőben újabb 20 százalék jut el az önálló otthonhoz. S ami érdekes, aki tíz év alatt nem szerzett kiutalással, építéssel, vásárlással, örökléssel, eltartási szerződésen keresztül lakást, annak ilyen irányú esélyei csökkennek. Ebben a kategóriában viszont megtaláljuk a családok 6 százalékát. A házasság időtartama és a gyerekszám között biológiai, anyagi felhalmozási összefüggések vannak, csak éppen az ok-okozati kapcsolat nem egyértelmű. Minél hosszabb ideje áll már fenn a házasság, annál nagyobb a valószínűsége a gyermek megszületésének, de hosszabb a felhalmozási időszak is. így nem csodálható, ha a gyermekszámmal egyenesen arányos a lakáshoz jutás esélye. A megszerzett lakás nagysága, komfortossága viszont már fordítottan arányos a gyermekek számával. Megint csak összeadva, kivonva, szorozva, osztva az derül ki, hogy a megfelelően nagy és komfortos lakásra a kétgyermekes, 6—10 éve már házasságban élő családoknak van a legnagyobb esélye. Ebben tükröződik a gyermek köré vont egyéni és társadalmi gondoskodás, de a múló idő is. A gyermekeseknek van több háztartási gépük is: a teljes, hagyományos háztartás vezetése megkívánja az otthoni munkák megkönnyítését. Ezeknek a felszerelési tárgyaknak az árai természetesen nagyságrenddel kisebbek, mint amit egy nagyobb lakásra, vagy korszerűsítésére ki kellene adni. Mégis a családoknak az első gyermek megszületése után 4—5 évet is kell várniuk, míg elegendő pénzük gyűlik össze a háztartás gépesítésére. Az viszont már elgondolkodtató, s a társadalmi cselekvés, segítőkészség 'irányát a jelenleginél is jobban meg kellene határoznia, hogy a harmadik és további gyerekek megléte a családokban minden eddig említett mutatót — szinte függetlenül a házasságban eLtöltött időtől — negatívan befolyásolja. Ha ez ennyire egyértelmű, akkor az szinte intézkedéseket követel. Az MSZMP KB állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli, hogy a népgazdaság különböző területein dolgozó szocialista brigádok, vállalatok, szövetkezetek és intézmények kollektívái munkaverseny-felajánlá- sokat tettek a párt közelgő XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság nagyra értékeli a dolgozók kezdeményezéseit, amelyek a szocialista haza iránti elkötelezettségről, a párt politikájával való egyetértésről, tettrekészségről tanúskodnak. Az üzemek, szövetkezetek, intézmények feladataihoz kapcsolódó vállalások teljesítése hozzájárul a népgazdasági terv valóra váltásához, az ország gyarapodásához. A mozgalom — hagyományainak megfelelően — erősíti a munkához való szocialista viszonyt, a kötelességtudatot, amely a nehezebb gazdasági feltételek között nélkülözhetetlen az előrehaladáshoz. A szocialista brigádok, a dolgozó kollektívák munkaverseny-vállalásai összhangban vannak a gazdaságpolitikai célokkal, örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában az eredményes gazdálkodás, a tartalékok feltárása és hasznosítása, az ésszerű takarékosság, a termékek minőségének és versenyképességének javítása, az exportfeladatok teljesítése, a munka szervezettségének és fegyelmének növelése áll. A társadalomnak és minden állampolgárnak érdeke, hogy ezek a törekvések minél jobban érvényre jussanak. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozók a vállalt kötelezettségeket becsülettel teljesítik, s ily módon is hozzájárulnak az idei és jövő évi népgazdasági tervek eredményes megvalósításához. Ehhez elengedhetetlen, hogy a párt, a szakszervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség támogassa a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, a gazdasági vezetők pedig biztosítsák a vállalások teljesítésének feltételeit. A kommunisták és az ifjúsági szövetség tagjai járjanak élen a kezdeményezésben, mutassanak példát a helytállásban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elérő 25 vállalatnak, szövetkezetnek és intézménynek kongresszusi zászlót, 80 szocialista brigádnak pedig kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására az 1986. május 1-i ünnepségek alkalmából kerül sor. Budapest, 1984. augusztus 10. Az MSZMP Központi Bizottsága A HALÄSZMESTER (4. old.) HÉT SZÁZALÉK (5. old.) A KÖRNYEZETVÉDELEM ELLENLÁBASAI (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MŰLTUNKBÖL (6. old.) BONYHADON, A HÁRMAS IKREKNÉL (7. old.) AZ IGÉNY A LEHETŐSÉGEK MÖGÖTT KULLOG? (7. old.) LENGYEL GYEREKFALU (9. old.) KŐMŰVESEK (10. old.) FARKAS PÁL GÍMSZARVASA A BALATON PÁRTJÁN (11. old.) AZ OPERA — NYITÁS ELŐTT (11. old.) GYORSAN FELSZERELHETŐ DARU (12. old.) A BŰVÖS NÉGYZET (13. old.) TORNYIEDZŐ ÚJ FEJEZETET KEZD (14. old.) Határidő előtt átadják a A BONY Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezet bonyhádi telepén, a Bajcsy-Zsi- linszky utcában már látványos szakaszához érkezett a kisegítő épület építése. A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet kapott megbízást az épület elkészítésére, aminek a munkálatait 1983. októberében kezdték meg. Az elmúlt héten befejezték a tetőfedést is, és a 40x14 méteres alapterületű székház építési munkálatai olyan jól állnak, hogy a vállalati szerződésben szereplő 1985. júniusa helyett már április 4„BONY KS” én sor kerülhet az ünnepélyes avatásra. A 26 millió forintos beruházás munkálatait — a szövetkezet saját fejlesztési alapjából — a BONY legnagyobb megelégedésére kiváló minőségben végzik az új épületét építők. Az épületben bemutatótermet, modellériát, százfős étkezdét és szociális blokkot alakítanak ki. A tetőtér-beépítés lehetővé teszi azt is, hogy ott a szövetkezet KISZ-fiataljainak klubot létesítsenek. BREITNER MIKLÓS Szép színfoltja lesz Bonyhádnak az ízléses épület
