Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 188. szám ARA: 1,80 Ft 1984. augusztus 11., szombat Mai számunkból (3. old.) (8. old.) Gyarapodásunk tükre „Egy ország gazdagságát nem néhány mértéktelen vagyon alkotja, hanem nagyszámú közepes vagyon” — írta Stendhal. A francia író aforizmája a statisztikusok nyelvén is megfogalmazható, mert az utóbbiak azok, akik árgus szemekkel figyelik, hogy az anyagi gyara­podásban, honnan hová jutottunk. Nem mintha feltétlenül a statisztikai kiadványok­hoz kellene fordulnunk tapasztalásért. Látjuk-halljuk azt jártunkban-keltünkben. A statisztika legfeljebb pontosabban, sokszor részletesebben mutatja meg azt, amit egyedi jelenségekből általánosítani hajlamosak vagyunk. Például, hogy ennek erre telik, annak meg arra sem. Érdemes megfigyelni és felfigyelni: kezd di­vattá válni — mint a fejlett tőkés országokban — a jövedelmek, a felhalmozott vagyon körüli titkolódzás; a felvágás, a kivagyiság helyett, vagy talán még min­dig amellett. S akkor észleljük ezt, amikor a társada­lom igazságérzetébe már nem ütközik annyira a jól végzett munka nagyvonalú anyagi elismerése. (Ám kétségtelen, a feltűnő gyarapodás láttán munka nél­kül szerzett jövedelmeket, vagy adócsalást vélünk fel­fedezni. Ilyen esetben a titkolódzás persze érthető.) A gazdagító szocializmus korát éljük? A pontatlan meghatározásra is igenlő lehet a válasz. Az egyéni­családi gyarapodás azonban jókora különbségeket mu­tat az átlag körül. Az átlag, az egy vagy száz főire ju­tó termékek száma, valóban imponáló napjainkban, ha az öt vagy tíz évvel ezelőtti adatókhoz mérünk. A ház­tartások gyakorlatilag mindegyike rendelkezik mosó­géppel, hűtőgépei, sőt a családokban a második, har­madik rádió, televízió sem ritka. A családok harma­dának saját gépkocsija van. És a lakás, társadalompolitikánk e neuralgikus pont­ja? Az átlag-lakás kétszobás, száz lakásban — átlag­ban! — kétszáznyolcvanan élnék. Otthonában még nincs mindenkinek külön szobája, de tavaly már az újonnan épült lakások több mint fele három- vagy többszobás volt. A lakásállomány gyakorlatilag vil­lamosított, kétharmada vízzel, háromnegyede vezeté­kes vagy palackos gázzal, s több mint fele vízöblítéses vécével ellátott. A fenti, komfortosítást jelző mutatók a frissen épült lakások esetében már a 100 százalékot közelítik. Mindehhez járult a rohamos lépésben épü­lő magánnyaralók hálózata, a telékállomány bővülése. Szabad-e csak az átlagra figyelnünk? Kétségtelenül nem. Látnunk kell a szélső értékeket is ahhoz, hogy pontosan megítélhessük jelenlegi gazdagságunk mérté­két, társadalmi vonatkozásait. Sőt, napjainkban egyre fontosabbá vált — elsősorban a fiatalok helyzetére vo­natkozóan — vizsgálni, hogy az életciklus mely szaka­szaiban szerzik meg maguknak a családok az önálló lakást, a gépkocsit, a háztartás alapvető felszerelési tárgyait. Egy nemrégiben megjelent közleményben a Központi Statisztikai Hivatal társadalmi statisztikai főosztálya éppen ezt mutatta meg. Például azt, hogy a most családot alapító fiatalok több mint 50 százaléka a házasságkötést követő első öt évben eljut az önálló lakáshoz, de 70 százalékuknak már ebben az időszakban megszületik legalább az első gyerekük. A következő öt esztendőben újabb 20 szá­zalék jut el az önálló otthonhoz. S ami érdekes, aki tíz év alatt nem szerzett kiutalással, építéssel, vásár­lással, örökléssel, eltartási szerződésen keresztül lakást, annak ilyen irányú esélyei csökkennek. Ebben a kate­góriában viszont megtaláljuk a családok 6 százalé­kát. A házasság időtartama és a gyerekszám között bio­lógiai, anyagi felhalmozási összefüggések vannak, csak éppen az ok-okozati kapcsolat nem egyértelmű. Minél hosszabb ideje áll már fenn a házasság, annál nagyobb a valószínűsége a gyermek megszületésének, de hosszabb a felhalmozási időszak is. így nem cso­dálható, ha a gyermekszámmal egyenesen arányos a lakáshoz jutás esélye. A megszerzett lakás nagysága, komfortossága viszont már fordítottan arányos a gyermekek számával. Me­gint csak összeadva, kivonva, szorozva, osztva az de­rül ki, hogy a megfelelően nagy és komfortos lakásra a kétgyermekes, 6—10 éve már házasságban élő csa­ládoknak van a legnagyobb esélye. Ebben tükröződik a gyermek köré vont egyéni és társadalmi gondosko­dás, de a múló idő is. A gyermekeseknek van több háztartási gépük is: a teljes, hagyományos háztartás vezetése megkívánja az otthoni munkák megkönnyítését. Ezeknek a felszere­lési tárgyaknak az árai természetesen nagyságrenddel kisebbek, mint amit egy nagyobb lakásra, vagy kor­szerűsítésére ki kellene adni. Mégis a családoknak az első gyermek megszületése után 4—5 évet is kell vár­niuk, míg elegendő pénzük gyűlik össze a háztartás gépesítésére. Az viszont már elgondolkodtató, s a tár­sadalmi cselekvés, segítőkészség 'irányát a jelenleginél is jobban meg kellene határoznia, hogy a harmadik és további gyerekek megléte a családokban minden eddig említett mutatót — szinte függetlenül a házas­ságban eLtöltött időtől — negatívan befolyásolja. Ha ez ennyire egyértelmű, akkor az szinte intézkedése­ket követel. Az MSZMP KB állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Az MSZMP Központi Bi­zottsága üdvözli, hogy a nép­gazdaság különböző területe­in dolgozó szocialista brigá­dok, vállalatok, szövetkeze­tek és intézmények kollektí­vái munkaverseny-felajánlá- sokat tettek a párt közelgő XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 40. évforduló­jának tiszteletére. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli a dolgozók kez­deményezéseit, amelyek a szocialista haza iránti elkö­telezettségről, a párt politi­kájával való egyetértésről, tettrekészségről tanúskodnak. Az üzemek, szövetkezetek, intézmények feladataihoz kapcsolódó vállalások telje­sítése hozzájárul a népgaz­dasági terv valóra váltásá­hoz, az ország gyarapodásá­hoz. A mozgalom — hagyo­mányainak megfelelően — erősíti a munkához való szo­cialista viszonyt, a köteles­ségtudatot, amely a nehe­zebb gazdasági feltételek kö­zött nélkülözhetetlen az elő­rehaladáshoz. A szocialista brigádok, a dolgozó kollektívák munka­verseny-vállalásai összhang­ban vannak a gazdaságpoli­tikai célokkal, örvendetes, hogy a felajánlások közép­pontjában az eredményes gazdálkodás, a tartalékok feltárása és hasznosítása, az ésszerű takarékosság, a ter­mékek minőségének és ver­senyképességének javítása, az exportfeladatok teljesíté­se, a munka szervezettségé­nek és fegyelmének növelé­se áll. A társadalomnak és minden állampolgárnak ér­deke, hogy ezek a törekvé­sek minél jobban érvényre jussanak. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a dolgozók a vállalt kötelezettségeket becsülettel teljesítik, s ily módon is hozzájárulnak az idei és jövő évi népgazdasá­gi tervek eredményes meg­valósításához. Ehhez elen­gedhetetlen, hogy a párt, a szakszervezet és a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tá­mogassa a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, a gazda­sági vezetők pedig biztosít­sák a vállalások teljesítésé­nek feltételeit. A kommu­nisták és az ifjúsági szövet­ség tagjai járjanak élen a kezdeményezésben, mutassa­nak példát a helytállásban. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyben kiemelke­dő eredményeket elérő 25 vállalatnak, szövetkezetnek és intézménynek kongresszu­si zászlót, 80 szocialista bri­gádnak pedig kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és ok­levelek átadására az 1986. május 1-i ünnepségek alkal­mából kerül sor. Budapest, 1984. augusztus 10. Az MSZMP Központi Bizottsága A HALÄSZMESTER (4. old.) HÉT SZÁZALÉK (5. old.) A KÖRNYEZETVÉDELEM ELLENLÁBASAI (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MŰLTUNKBÖL (6. old.) BONYHADON, A HÁRMAS IKREKNÉL (7. old.) AZ IGÉNY A LEHETŐSÉGEK MÖGÖTT KULLOG? (7. old.) LENGYEL GYEREKFALU (9. old.) KŐMŰVESEK (10. old.) FARKAS PÁL GÍMSZARVASA A BALATON PÁRTJÁN (11. old.) AZ OPERA — NYITÁS ELŐTT (11. old.) GYORSAN FELSZERELHETŐ DARU (12. old.) A BŰVÖS NÉGYZET (13. old.) TORNYIEDZŐ ÚJ FEJEZETET KEZD (14. old.) Határidő előtt átadják a A BONY Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezet bony­hádi telepén, a Bajcsy-Zsi- linszky utcában már látvá­nyos szakaszához érkezett a kisegítő épület építése. A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet kapott megbí­zást az épület elkészítésére, aminek a munkálatait 1983. októberében kezdték meg. Az elmúlt héten befejezték a tetőfedést is, és a 40x14 mé­teres alapterületű székház építési munkálatai olyan jól állnak, hogy a vállalati szer­ződésben szereplő 1985. jú­niusa helyett már április 4­„BONY KS” én sor kerülhet az ünnepé­lyes avatásra. A 26 millió forintos be­ruházás munkálatait — a szövetkezet saját fejlesztési alapjából — a BONY leg­nagyobb megelégedésére ki­váló minőségben végzik az új épületét építők. Az épületben bemu­tatótermet, modellériát, száz­fős étkezdét és szociális blokkot alakítanak ki. A te­tőtér-beépítés lehetővé teszi azt is, hogy ott a szövetkezet KISZ-fiataljainak klubot lé­tesítsenek. BREITNER MIKLÓS Szép színfoltja lesz Bonyhádnak az ízléses épület

Next

/
Thumbnails
Contents