Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

mm Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 180. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 2., csütörtök Mai számunkból TELJESÜLT CÉLOK (3. old.) SPÓROLÁS, VÁRAKOZÁS, ÖRÖM (4. old.) BONYHÁDON AZ IPAROSOK KÖZÜL ELSŐKÉNT A SZABOK SZÖVETKEZTEK (5. old.) HÉT NAP BARÁTOK KÖZÖTT (3. old.) r A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szakemberek elemzéseiben, ha­nem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásos­nál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdálkodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozó- rendszer szigorításának együttes hatására a vállalatok gazdálkodásában tavaly a korábbiaknál is erőtelje­sebben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényi István pénzügyminiszter utalt rá: „a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge telje­sítményű vállalat is van”. A pénügyminiszter a jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vál­lalatot, a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba Re­gia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálkodók sorában az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatot, a Ganz MÁVAG-ot, valamint a Veszprém megyei Álla­mi Építőipari Vállalatot említette. Ami az általános képet illeti, tavaly több mint 60 százalékkal növekedett a veszteségesen gazdálkodó szervezetek száma, a veszteség összegének növekedé­se pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 szá­zalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külke­reskedelmi vállalatnál jelenik meg, ugyanakkor meg­duplázódott az iparvállalatok hiánya is. összességé­ben — ha bővült is a hiánnyal gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a korábbi évekhez hason­lóan néhány nagyvállalatnál mutatható ki. Tizenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszteség összessége, és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti meg­oszlása arányosnak mondható. Például a kohászat és a nitrogénműtrágya-gyártás (mindkettő az úgyneve­zett válságágazatokba sorolható) is csak egy-két vál­lalattal képviselteti magát a gyengén gazdálkodók kö­zött. * Az arányos megoszlás mellett bizonyos aránytalan­ságok is felfedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázha­tó, hogy többségüket tavaly alapították, amikor vala­mirevaló bevételük nem volt, a költségeket azonban viselniük kellett. A viszonylag jelentős számú veszte­séges cukorgyárak hiányait viszont a készletezés költ­ségeinek emelkedésével, valamint a romló kapacitás- kihasználással indokolják a pénzügyi szakemberek. A szabályozók és a külpiaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzza­dásához. Ugyanakkor a szakértői elemzések leszöge­zik: például az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál, a Kalapgyárban, a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfekciógépgyárában, va­lamint több építőipari vállalatnál termelésszervezési és vezetési gondok, a piaci igényekhez nem igazodó termékszerkezet is okozója volt a veszteség keletke­zésének. Másutt, például a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, illetve a Magyar Gyapjúfonó- és Szövő­gyárban a termelő kapacitások kihasználatlansága ve­zetett hiányhoz. A külkereskedelmi és a külföldi fő- vállalkozásban részt vevő néhány építőipari vállalat veszteségszámláját a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve kivi­telezésekkel indokolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tud­tak úrrá lenni költséggazdálkodási hiányosságaikon. A pénzügyi hiányok rendezésével kapcsolatban is­mét érdemes Hetényi István expozéjára utalni: a ne­héz helyzetbe került vállalatok közül több, felismerve a helvzetet, saját erejéből tett lépéseket a veszteség és alaphiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesz­tési alaphiánvát, egyik gyáregységét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútéoítő Vállalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, mi­közben kötelezettségei növekedtek, mérsékelte, illetve átütemezte fejlesztéseit. Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, illetve megelőzését saját erőből kell megoldani. Még­pedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltá­rását, majd kiküszöbölésüket szorgalmazzák. A követendő példák sorába tartozik például néhány mezőgazdasági nagyüzem gyakorlata. A mezőgazda­ságban 1983-ban az előző esztendőhöz ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiányos szervezetek száma és a veszteség összege is. A folyamat elsősorban a tava­lyi rendkívül aszályos időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány kétharmada az aszály által legin­kább sújtott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, és Szol­nok megyében keletkezett. A kárt szenvedett üzemek zöme erőfeszítéseket tett a károk ellensúlyozására, egyebek között öntözéssel, másodvetésekkel és az ipari tevékenység kibővítésével.. . MOLNÁR PATRICIA Jól halod aratas Szállítják a körbálákat a bonyhádi Pannónia táblájáról Az időjárás kitűnő feltéte­leket nyújt az aratáshoz, a még mindig nagy feladatot jelentő mezőgazdasági mun­ka elvégzéséhez. A kombáj- nosok és a kombájnok ilyen körülmények között maxi­mális teljesítményre képe­sek, van elegendő üzem­anyag, és a tartalékalkat- rész-ellátás is jónak mond­ható, bár például a bálakö­töző zsineg országos hiány­cikk. Az üzemek példamuta­tó gondossággal szervezték meg az aratást, s a gépek kezelői érdekeltek a meny- nyiségen kívül a szemvesz­teség csökkentésében is. Zökkenőmentes a gabona átvétele is, igaz, nincs csa­padék, nincs kényszerszü­net, és így folyamatos a szállítás. A megye mezőgazdasági üzemei teljes kapacitással végzik az aratást, és jó né­hány tsz-ben — Zombán, Nagymányokon, Decsen és Tolnán — már a múlt hét végén be is fejezték. Tol­nában összesen 59 991 hek­tár búzát kell learatni, s a termés kilencven százaléka már magtárban van. Jó ütemben halad a beta­karító gépek átcsoportosítá­sa, a tolnai tsz Bogyiszlón, a pusztahencsei Várdombon, a kapóspulai a várongi, a döbröközi a gyulaji, a tolna- némedi, az ozorai szövetke­zetek a felsőnánai tsz gépei a Hőgyészi Állami Gazda­ságnak, a faddi Lenin Tsz pedig a dunaszentgyörgyi tsz-nek segít. Ami a többi kultúrát ille­ti, a napraforgó szklerotini­ás betegsége megyénk több üzemében jelentős tőszám- kiesést okozott, számolni kell a botritiszes tányérbe­tegség fellépésével is. Az alternáriás szárfoltosság év­ről évre erősödik, helyen­ként terméskiesést okoz. A kukoricaállományok nö­vényegészségügy! helyzete megyénkben jó, a károsítok elleni vegyszeres beavatko­zásra eddig nem volt szük­ség. A gabonafélék betakarí­tása során azonban számíta­ni kell a vetésfehérítő bo­garak tömeges átrepülésére, rohamos kártételükre. A fenti betegségek és kártevők elleni védekezésre a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás felhí­vást adott ki valamennyi mezőgazdasági termelő üzem növényvédelmi szakirányító­ja részére. dvm Fotó: Gk Tarlóhántás a szekszárdi Aranyfürt Tsz-ben Jó az idő, a traktorosok maximális teljesítményre képe­sek. Eller Ferenc szekszárdi traktoros pihenőt tart. Bővül a KGST-országok vállalatainak együttműködése A KGST-tógországok együttműködésében az állam­közi és minisztériumok kö­zötti megállapodások mellett mind nagyobb jelentőségűek a közvetlen vállalati kapcso­latok. A termelési kooperá­ciók kiszélesítéséit és tovább­fejlesztését a KGST-országok legutóbbi csúcsértekezletén az együttműködés egyik leg­fontosabb irányaként hatá­rozták meg. Ennek érdekében a tagországok elhatározták, hogy megteremtik a vállala­tok közös tevékenységének feltételeit is. Az ilyen együttműködésnek már eddig is több jó példá­ját kezdeményezték a válla­latok. A Videoton és a len­gyelországi Unitra-Polcolor gyárak közös erőfeszítésének eredményeként mindkét or­szágban gazdagabb lett a szí­nes televíziók választéka. A székesfehérváriak képcső nél­küli tévé-szetteket küldenek cserébe a lengyel színes kép­csöveként. A magyar vállalat e szállítások révén évente több mint egymillió dollárt takarít meg — amit hazai gyártás hiányában külföldi színes képcsövekért adna ki —, illetve fordíthat a csak tőkés importból beszerezhető alkatrészek megvásárlására. A lengyel partner pedig csak ezáltal tudja növelni a hazai piacra szánt készülékek kí­nálatót, addig is, amíg ilyen jellegű beruházásaik befeje­ződnek. A negyedik negyed­évtől a Videoton már távsza­bályozós televíziók szettjeit is szállítja. Az idén 14 ezer té­vé-szett és 35 ezer színes kép­cső cserél gazdát, jövőre pe­dig még ennél is több. Ter­veik között szerepel az is, hogy megkezdik a hordozha­tó színes készülékek szettjé­nek, illetve képcsöveinek szállítását. A Fegyver- és Gázkészü­lékgyár az NDK-beli dessaui gázkészülékgyárral abban ál­lapodott meg, hogy kölcsönö­sen átadják egymásnak olyan termékeik gyártását, melyeket náluk eddig gazdaságtalanul készítettek, de a másik fél adottságainál fogva kifizető­dőén állíthat elő. A szakoso­dási egyezmény alapján a magyar vállalat szállítja a cirkogeizerek főbb részegysé­geit a dessaui gyárnak, ahol ezeket késztermékké szerelik össze. Hasonlóképpen látja el a hazai piacot kisméretű víz­melegítővel a FÉG; ezek főbb részegységei az NDK-ból ér­keznek, majd itthon állítják össze késztermékké. Mindkét vállalat időről időre fejlesz­ti a gyártásmegosztás kere­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents