Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-09 / 186. szám
1984. augusztus 9. NÉPÚJSÁG 5 Nyelvtanulás kevés eredménnyel Látni és érteni \ Jogról - mindenkinek Döntött a Legfelsőbb Bíróság Rövidesen elkészül a művelődési intézményeink 1984/85-ös kínálata, mely módot ad a választásra. Kiki eldöntheti, milyen nyelv- tanfolyam hallgatói közé sorakozik. Igen, divat az idegen nyelvek tanulása nálunk. Ki angolul, ki németül akar tudni, mások oroszt vagy spanyolt tanulnak. Hódítanak a világnyelvek, de akad olyan is, aki inkább a kevésbé felkapott és szűkebb határok között beszélt nyelvek iránt érdeklődik. Senki nem végzett ilyen számításokat, mégis leszögezhető, hogy évente komoly összegeket adunk ki tanfolyamokra és magánórákra, nyelvkönyvekre, nyelvleckéket tartalmazó hangleme- mezekre és magnószalagokra, idegen nyelvű napi- és hetilapokra, folyóiratokra és könyvekre. Dolgozó, gyermeket nevelő, ezer gonddal küszködő felnőttek — munka- vagy szabad idejükből — értékes órákat szentelnek a nyelvtanulásnak. Fényűzés mindez? A gyerekek szótárfüzeteket írnak tele az iskolában, nyelvtani szabályokat fújnak kívülről, gyakran értelmetlen olvasmányok szövegét próbálják kisebb-nagyobb nehéségek árán átültetni magyarra. A baj csupán az, hogy beszélni nem tudnak! Sem oroszul, sem angolul, sem más idegen nyelven. Beszélni nehéz. . . Beszélni luxus ? Mondják, mondjuk: a legfontosabb mégiscsak az, hogy mindenki saját anyanyelvével legyen tisztában, használja helyesen, igényesen, választékosán. Nagy eredmény, ha társadalomvagy természettudományos szakszövegek sem okoznak nehézséget. Élmény, ha a szépirodalmi alkotások stílusát élvezni tudjuk. Irreális tehát, ha a magyar nyelven kívül más népek nyelve, kultúrája iránt is érdeklődünk ? Akad szakmai és szórakoztató irodalom szép számmal magyarul. Az időnk viszont kevés. Minek még a külföldi is? Kérdezik sokan. A felelet? Több szem többet lát. A máshonnan származó információt adó olvasmányok tágíthatják nézőpontunkat, alakíthatják ítélőképességünket, egy szóval gazdagíthatnak bennünket. Sok mű magyarra fordítása néha várat magára. Meg aztán az eredetiben való olvasás más ízt, élményt nyújt. Olyasmi az, mint amikor valaki tőlünk távoli országban otthonos ételeket és italokat kóstolgat, ízlelget. Divat a turizmus. Utazunk. Nagyon sokan utaznak. És miért ne értethetné meg magát az a magyar utazó, aki valamelyik külföldi országba látogat — „emberi módon”, tudni illik emberi beszéddel. Szólnia kellene a vendéglátókkal, mert lennének kérdései. Ha idegeneket látunk kézzel-lábbal magyarázkodni, jót derülünk rajtuk. De vajon észrevesz- szük-e önmagunkat is külföldön, amikor nem tudunk semmit a vendéglátók nyelvén és magunk is kézzel- lábbal „beszélünk”? Nem azt mondom, hogy addig ne utazzunk sehová, amíg nem vagyunk mesterei egy-egy idegen nyelvnek. Azt sem mondom, hogy minden európai nyelvvel foglalkoznunk kellene, hiszen az képtelenség De meggyőződésem, hogy valamelyik világnyelv, csak egyetlen egy a több közül mindenki számára elérhető, legalább olyan szinten, hogy olvasni, írni, beszélni tudjon. Határozottabb az ember, ha egymaga tájékozódni tud, ha nincs „hídra”, tolmácsra vagy szótárra utalva, és főleg ha nincs kiszolgáltatva. Közvetlenebb és mindenképpen meggyőzőbb, ha szavakkal adjuk tudtára partnerünknek, beszélgetőtársunknak, vagy új ismerőseinknek, hogy mit is akarunk. Mit jelent valójában egy idegen nyelvet jól beszélni — tehát nemcsak szótári alakokban, szavakat felsorolva, minden ragozás nélkül, hanem hibátlan mondatokban, még ha egyszerűen is, ám igazán társalogni tudni —, azt csak az látja, aki anya- nyelvén kívül legalább egy idegen nyelvet jól beszél. Lehet ezt luxusnak nevezni? Nem! Nekünk, magyaroknak inkább az a luxus, ha nem beszélünk egyetlen világnyelvet sem. —a— Vakációzó gyerekek Több helyen olvastam már nyáron azt a magvas gondolatot, hogy a nyár nem lehet a pihenést követő teljes szellemi leépülés időszaka. Ez érvényes a gyerekekre is, annak ellenére, hogy nekik az egész nyár a pihenés, a tanulás utáni kikapcsolódás időszaka kell, hogy legyen. A hétköznap délelőtti hőségben Szekszárd utcáin nemigen találkoztam gyerek járókelőkkel. A Prométheusz szökőkútjának medencéje is háborítatlan volt. Ez időben biztosan sokan ültek a tv előtt, hogy a szerencsésen megváltozott műsorszerkesztés eredményeként 10 órakor kezdődő matiné filmjeit megnézzék. Hogy mi vár rájuk még ezen kívül? Hétfőn és csütörtökön a Panoráma Filmszínház matiné előadásaira látogathatnak el, ahol mindig megtekinthető egy-egy már régen várt jó film. A Széchenyi utcai gyermekkönyvtár is várja olvasóit, akik ugyan mostanság csak be-beugranak egy kis olvasnivalóért, nem töltenek túl sok időt a könyvtárban, és számuk mindössze 30— 40 fő. A könyvtár foglalkozástervezeteket juttatott el az iskolák napközis csoportjaihoz, akik nem éltek még ez idáig a lehetőségekkel. Ezen kívül augusztus 14— 23. között a Sötétvölgyben olvasótábort szervez a könyvtár. Az úttörőház „házhoz” (iskolába) is megy, de állandóak a programok a házon belül is. ötletes kezdeményezésnek tartom a lakótelepeinken megrendezésre kerülő „lakóterületi játszók” programokat is. Augusztus 21-én 10 órakor a Baktai lakótelepen, 24-én pedig a Herman Ottó lakótelepen várják a nem csak ott lakókat érdekes programokkal. A városi gyermek vakációs napjai több veszélyt rejtenek magukban, napjukat tehát gondosabban meg kell szervezni. S hogy mi pótolhatja a természettel való kapcsolatuk időszakos hiányát, a gondtalan kerékpározás, a nyári mezőkön való barangolás messziségét? Ilyen melegben csakis a strand nyújthat vigaszt mindezért. Törvénysértő kisajátítás Egy telek tulajdonosai megdöbbenve értesültek arról, hogy ingatlanukat a községi tanács nemcsak állami tulajdonba vette, de értékesítette is. Kiderült, hogy a tanács korábban helyszíni szemlét tartott és megállapította: az ingatlan nincs megművelve. Erre a tulajdonosokat figyelmeztette, mire azok a helybeli tsz-nél a föld megművelését megrendelték. A fél év múlva tartott újabb határszemlén is a korábbi kép fogadta a tanácsiakat. Ezekután a községi tanács megkeresésére a városi és járási földhivatal az ingatlant kártérítés nélkül állami tulajdonba vette és elrendelte a tanács kezelői jogának bejegyzését. Erről a telektulajdonosoknak írásbeli értesítést küldött, de azt a posta „Címzett ismeretlen” jelzéssel visszaküldte. A tanács az ingatlant három részre osztotta: egyet közterület céljára megtartott, kettőt eladott és azokon lakóházak épültek. Amikor a tulajdonosok mindezt kiderítették, a földhivatal határozata ellen nyomban fellebbezést nyújtottak be. Ennek eredményeként a megyei földhivatal a járási földhivatal határozatát megsemmisítette, és a tulajdonosok birtokjogát visszaállította. A községi tanács csereingatlant ajánlott fel nekik, amelyet, mint nem megfelelőt, visszautasítottak, és a járási földhivatal ellen kártérítési pert indítottak. A Legfelsőbb Bíróság megállapította: a járási és városi földhivatal törvénysértően járt el, mert az állami tulajdonba vételnek a jogszabály által megkívánt feltételei nem voltak meg. A községi tanács felszólítására ugyanis a tulajdonosok a föld megművelésére a szükséges intézkedést megtették. De törvénysértően járt el a hivatal azért is, mert határozata még nem volt jogerős, ennek ellenére az állami tulajdonjogot bejegyezte. Tekintve, hogy a községi tanács megfelelő csereingatlant nem tud adni. ezért a tulajdonosokat készpénzzel kell kártalanítani. Ennek összegét ingatlanforgalmi szakértők megállapították, s ezt a járási földhivatalnak a tulajdonosok részére meg kell fizetnie. A vásárló védelmében A Bizományi Áruházban egy vállalat húszezer forintért Toshiba számológépet vásárolt. Alig négy hónap múlva a gép meghibásodott, de az a vállalat, amelyet a Bizományi ajánlott, alkatrész hiányában nem tudta megjavítani. Ezért a vevő pert indított, melyben a számológép kicserélését vagy a vételár visszafizetését kérte. Az első fokon eljárt bíróság a Bizományit a kereset szerint elmarasztalta. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új bizonyítási eljárást rendelt el. Mint az ítélet indokolásából kiderül, a hibát az okozta, hogy a gépet nem külföldi, hanem hazai gyártmányú papírszalaggal működtették, s emiatt a kiíróegység elkopott. A vevő arra hivatkozott, hogy a vásárláskor nem tájékoztatták arról, a használathoz külföldi papírszalagra van szükség, ami egyébként belföldön nem is kapható, épp így a kiíróegység sem szerezhető be. A Bizományi tagadta, hogy a vállalatot a vásárláskor nem tájékoztatták. A vita eldöntésére a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a bizományi eladójának és a vállalatnak a vásárláskor eljárt, megbízottjának kihallgatását, szükség esetén szembesítését. Felelősség a tsz veszteségéért Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet az 1981. évet veszteséggel és fejlesztési alaphiánnyal zárta. Ezért a megyei tanács vb a szövetkezet hitelképességének helyreállítása érdekében, a veszteség és az alaphiány rendezésére, költségvetési fedezetet biztosított. Ennek egyik feltételeként előírta, hogy a veszteségért felelősek: az elnök, a főkönyvelő és a fő- agronómus az 1981-ben kapott munkabérük tizenöt százalékát kötelesek visszafizetni. A tanács határozatát a közgyűlés elfogadta. Ilyen előzmények után az időközben a szövetkezettől megvált három vezető visz- szafizetési kötelettségük alóli mentesítés érdekében a munkaügyi bírósághoz fordult. A bíróság a közgyűlés határozatát megváltoztatta, és az illetők keresetének helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy 1981-ben a tsz-t az állami törvényességi felügyelet által kijelölt szakember irányította, ezért a vezetők szervezési és gazdálkodói tevékenységet nem tudtak kifejteni. Tehát kártérítési kötelezettségük alól mentesíteni kellett őket. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Leg; felsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az iratokat elbírálásra a tsz vezetőségéhez áttette. — Annak a közgyűlési határozatnak a végrehajtásáról, amely a tanács által kikötött feltételeket elfogadta, a szövetkezet vezetőségének kellett volna intézkednie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A vezetőség határozata ellen pedig a volt elnök, főkönyvelő és főagronómus a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhatott volna, majd ha annak határozatát sérelmesnek találják, a munkaügyi bírósághoz. Mindebből következik: A bíróságnak észre kellett volna vennie, hogy az ügyben sem a szövetkezet vezetősége, sem döntőbizottsága még nem határozott. Ezzel szemben a közgyűlésnek a veszteség rendezésére vonatkozó feltételeket elfogadó határozatát felülvizsgálta, holott ez nem tartozik a bírói hatáskörbe. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra, a veszteséges gazdálkodásért fennálló felelősségnek nem feltétele a dolgozó vétkes kötelességszegése, vagy kimutathatóan hibás intézkedése. A veszteségért felelős vezető beosztású dolgozók munkadíja visz- szatartásának mértéke sem igazodik a veszteség keletkezésében történt közrehatásuk fokához, mert az esetek többségében ez ki sem mutatható. Tehát a közgyűlésnek a visszatérítést elrendelő döntése semmiképpen sem tekinthető kártérítési határozatnak. Hajdú Endre Polgári védelem A költségvetési üzem gyakorlata A műszaki alegység gyakorlata Közös filmgyártás A kiképzési tervnek megfelelően a Bonyhádi Költség- vetési Üzem részére a városi polgári védelmi parancsnokság komplex felmérő, be- gyakorló foglalkozást vezetett le. A gyakorlat vezetősége célul tűzte ki, hogy felmérje az önvédelmi törzs, az önvédelmi szervezetek, a szak- szolgálati alegységek és az üzemi dolgozók tevékenységét, a dolgozók komplex védelme, az üzem állóképességének növelése, a mentésmentesítés, az együttműködés megszervezésében és Végrehajtásában. A gyakorlaton az üzem dolgozóin kívül részt vett a Vasipari és a Cipőipari Szövetkezet egy-egy tűzoltó raja, a Gabonaforgalma Vállalat területi ellenőrző állomása, a bonyhádi önkéntes tűzoltó testület, és a szekszárdi állami tűzoltók egy- egy raja. A gyakorlat előkészítéséhez tartozott az előírt tervek, okmányok előkészítése, a dolgozók 30 órás polgári védelmi kiképzése a feladatokra. A gyakorlat helyéül az üzem területét, a városközpontban lévő romos épületet, illetve utcát jelölték ki. A gondosan kiválasztott helyen népgazdaságilag hasznos munkát végeztek. A romos épület bontásával, és az út mentesítésével kettős feladatot láttak el. Az ott lévő lakosság láthatta a polgári védelmi feladatok sokoldalúságát, hatékonyságát, a gyakorlaton részt vevő állomány pedig bizonyította magas fokú felkészültségét, összehangolt, együttes munkáját. A gyakorlatot megtekintették a város környéke üzemeinek, szövetkezeteinek vezetői, a környező tanácsok elnökei, Somogyi József alezredes, a Tolna megyei Polgári Védelem törzsparancsnoka, Krizsán István, az MSZMP városi bizottságának titkára, Ezer Mihály, a városi tanács elnöke is. A gyakorlat első mozzanata a háborút közvetlenül megelőző veszélyeztetettségi időszak feladatainak feldolgozása, begyakorlása volt. Közben Hübner József üzemvezető bemutatta az üzemet, a városban végzett tevékenységét. Második mozzanatként gyakorolták az ellenség hagyományos és tömegpusztító csapása következtében kialakult kárterület felderítését, a szakszolgálati, önvédelmi alegységek, üzemi dolgozók alkalmazását a mentés, mentesítés halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkájában. A váraljai parkerdőben rendezett ebéd előtt az üzem polgári védelmi parancsnoka értékelte a gyakorlat végrehajtását, majd jutalmakat adott át. A gyakorlat jól példázta a város fegyveres testületéinek, üzemeinek együttműködését. A munkásőrség a rendfenntartásban és a területzárásban, a tűzoltók tűzoltásban működtek közre. Kiemelném az üzem dolgozóinak fegyelmezett, a feladathoz való aktív hozzáállását, Kővári Zoltántól a műszaki mentés irányítását, Vál Józseftől a tűzoltás szakszerű megszervezését, Kovács István gépkezelőtől az óvóhely feltárását. Nagy Zoltán városi törzsparancsnok A „Természet titka” című, magyar—szovjet—bolgár együttműködéssel készülő filmsorozat folytatásáról állapodtak meg a Mafilm Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdiója és a szovjet Centrnaucsfilm vezetői. A sorozatból eddig négy rész készült el. A filmszakemberek tárgyaltak más filmek közös megvalósításáról is: így például a Halley-üstö- kösről készítendő egész es- tés filmírói, a „Stressz az állatvilágban” című produkcióról, valamint egy, a bábművészet világába vezető film együttes forgatásáról A Tolna megyei Tanács Kórház-Rendelőintézete, Szekeszárd FELVÉTELT HIRDET főkertész állás betöltésére. A munkakör betöltéséhez szakirányú középiskolai végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlat, vagy kertészeti szakmunkás- és 10 éves szakmai gyakorlat szükséges, TOVÁBBÁ felvesz telefonközpont-kezelőt. Bérezés a 14/1983. (XIL 17.) ÁBMH. sz. rendelet alapján. Jelentkezni az intézet központi ellátási osztály- vezetőjénél lehet. (378)
