Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

XXXIV. évfolyam, 186. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 9., csütörtök Mai számunkból TÜZBE BORULT SZIGET (2. old.) PUCCS DOMBORIBAN (4. old.) LÁTNI ÉS ÉRTENI (5. old.) ÜJ BAJNOKSÁG — ÜJ JEGYÁRAK (6. old.) ATOMERŐMŰ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Úthálózatunk jövője öt éve az MSZMP gazdaságpolitikai bizottsága ha­tározta él a közúthálózat hosszú távú fejlesztési keret­tervének kidolgozását. E döntés magyarázata kézen­fekvő: a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfelté­tele a megfelelő közúthálózat. A mai helyzetet, az út­hálózat jelenlegi szerkezetét történelmi örökségként tartjuk számon. Jellemző a sugaras szerkezet, azaz az egyszámjegyű fűutak — egy kivételével — a főváros­ból indulnak ki, s ugyancsak sugaras szerkezetet alkot­nak a megyeszékhelyeket az úthálózatba kivétel nél­kül bekapcsoló kétszámjegyű fűutak. Az újabbkori beruházások is mindenekelőtt ebben az irányban fejlesztették a hazai úthálózatot. Elvég­re az autópályák — az M 1-es, az iM 3-as, az M 7-es és most épülő M 5-ös igazodnak a korábbi közlekedési irányokhoz, s tulajdonképpen kapacitásbővítő létesít­mények. Hasonló célt szolgált az a program is, amely­nek keretében teherbíróbbá tették és kiszélesítették a legfontosabb közutakat. A kapacitás bővítését termé­szetesen indokolta a motorizáció ugrásszerű fejlődése. S ha ennek növekedése le is lassult, hiszen a korábbi esztendőkben százezer fölötti számban értékesített a Merkur személygépkocsit, ám újabban ez a szám jó­val kisebb, még a jelen gazdasági körülmények közt sem szabad megfeledkezni a fejlesztésekről. A motorizáció alapja az út. A pálya, amely lassít­hatja, vagy éppenséggel — például az autópályákat fi­gyelembe véve — gorsíthatja a forgalmat. Áruk ton­náinak százmillióit fuvarozzák teherkocsik, kamionok, speciális járművek az utakon, a személyforgalom több­ségét is motorkerékpárok, autóbuszok, személygép­kocsik bonyolítják le. Az illetékeseknek több mint har­mincezer kilométeres országos úthálózatról kell gon­doskodniuk, és egyre sürgetőbb igény a korszerűsí­tés, az új utak, hidak építése. I mik arról szólni, hogy számos okos gyakorlatnak már eddig is tanúi lehettünk. így például annak, hogy rendre épültek és épülnek a városkerülő utak Veszp­rémben, Székesfehérvárott, Nyíregyházán, Egerben, Szentendrén, Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Tata­bányán, Békéscsabán. Ezek az utak tehermentesítik a belvárosokat a tranzitforgalomtól, és nem llebecsülendő környezetvédelmi és a közlekedésbiztonság javítását szolgáló hatásuk sem. E beruházások mindenütt ré­szét képezték egy szélesebb körű rekonstrukciónak; amelyek nyomán új városközpontok születtek, a ko­rábbinál magasabb fokú infrastruktúrával. Magyarán az élet minősége javult azokon a településeken, ahol korszerűsítették az országos főutak városi átkelő sza­kaszát. A fejlesztések ellenére valamiben mindmáig nem történt előrelépés. Hazánk gazdasági fejlettsége és szerkezete egyre jobban igényli a sugaras szerkeze­tű közúthálózat helyett a sugaras-gyűrűs szerkezetet. Ehhez azonban nemcsak új utakra, hanem új hidakra is szükség van. Bármely hihetetlen, hazánkban a fel- szabadulás után nem épült előd nélküli, új műtárgy a folyók felett. A Dunát Tahinál átívelő néhány éves létesítmény egy korszerűtlen, keskeny híd közvetlen közelében épült fel, s a régit az új átadása után ha­marosan le is bontották, a körösi hídprobram része­ként épített hidak mindegyike úgyszintén az elavult elődöt volt hivatva fölváltani. Méltán követelmény ugyancsak, hogy a jövőben az úthálózatot érintő fejlesztések segítsék a kistelepülé­sek népességmegtartó szerepének erősödését. E fon­tos szempontokat szem előtt tartva bocsátotta május végén társadalmi vitára a Hazafias Népfront a közle­kedési tárca által elkészített hosszú távú országos köz­úthálózat-fejlesztési tervezetet. Elsőként Pécsett, majd Győrben, aztán Debrecenben, Miskolcon, Szegeden — végezetül a Pest megyei elképzelésekre is kitérve — , Budapesten ültek össze egy-egy országrész szakembe­rei, hogy véleményükkel, javaslataikkal hozzájárul­janak a leendő munkák előkészítéséhez. Hazánk távlati közúthálózat-fejlesztési tervét — : Mihályfy Árpád irányításával — tavaly kezdték el ki­alakítani az UVATERV-nél, méghozzá három válto­zatban. A prognózisok szerint az ezredfordulóra min­den ötödik lakosra jut majd egy személygépkocsi, ám az úthálózat tervezőinek, építőinek arra is fel kell ké- i szülniük, hogy a következő évszázad folyamán elérjük, hogy ezer lakosra 300 személygépkocsi jut. Ez a mai­nál lényegesen nagyobb forgalmat teremt majd. Tudva, hogy úthálózatunk — elsősorban a forgalmi aránytalanságok miatt — már napjainkban is nehe- j zen birkózik meg a közlekedés lebonyolításával, nem 1 látszik korainak a Hazafias Népfront és a közlekedési I szakemberek közös akciója. Ne feledjük, hogy sok- | féle érdeket kell figyelembe venni, sokféle szempon­tot mérlegelni. A környezet védelme és a gazdasági szempontok, a kényelem, a biztonságos közlekedés és a termőföldek védelme nem lehetnek egymást kizáró szempontok. F. GY. Ünnepségek augusztus 20-án illést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Napirenden a kisajátítási ügyintézés, Gyönk és társközségei A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­nap délelőtt megtartott so­ros ülésén tárgyalta meg dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető beszámolója alapján a kisajátítási kárta­lanítások és az ezekkel kap­csolatos szakértői tevékeny­ség gyakorlatának tapaszta­latait. Miután a kisajátítás, kártalanítás a tanácsi ügy­intézésnek igen fontos lánc­szeme, mely része a beruhá­zási folyamatnak, részt vett a testület ülésén dr. Kolláth György főosztályvezető-he­lyettes is a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviseleté­ben. A beszámoló öt év munkáját elemezte azt álla­pítva meg, hogy a kisajátí­tási eljárásokban, kártalaní­tásokban hiba nincs. Az el­járások jól segítik a beruhá­zások, város- és községfej­lesztési programok megvaló­sítását. Akkor is reális ez a megállapítás, ha a közvéle­mény állásfoglalása nem ilyen egyértelmű olykor. A tapasztalat az, hogyha a programozott kisajátítás elő­készített, ha nem éri várat­lanul az embereket, alig van gond. Hozzájárul ehhez az is, hogy a kisajátítási szer­vek mind összehangoltabban végzik munkájukat. Az ered­mény: csökken a peres ügyek száma. Tavaly, 1983-ban a kisajátítási, kártalanítási el­járás 502 személyt érintett döntően városainkban, na­gyobb településeinken. Az érintettek közül mindössze 144 személy esetében nem sikerült egyezségre jutni, pert mégis csak 56-an kez­deményeztek. A testület széles körű vi­tában szögezte le, hogy Tol­na megyében javult a kisa­játítás, kártalanítás gyakor­lata, összefüggésben a jó szabályozással, a kisajátítást, kártalanítást végzők szakmai fölkészültségének növekedé­sével. Várhatóan tovább fog emelkedni a megegyezéses ügyek száma és tovább csök­kenni a pert kezdeményező­ké. A megyei tanács elnöke zárszavában a testület elis­merését fejezte ki a kisajá­títási ügyintézésben tevé­kenykedőknek végzett mun­kájukért. Ülésének harmadik napi­rendjeként foglalkozott a végrehajtó bizottság a gyön- ki Nagyközségi Közös Tanács V. B. tevékenységének öt­évenként esedékes áttekinté­sével Körcsönyei József ta­nácselnök beszámolója, to­vábbá a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének, Ribling Ferencnek kiegészí­tő jelentése alapján. A na­pirend tárgyalásának tanács­kozási jogú meghívottjaként vett részt a megyei tanács vb munkájában Varga Meny­hért, az MSZMP nagyközsé­gi pártbizottságának titkára, Jankó György, a közös ta­nács általános elnökhelyette­se és Vigyinszky János vb- titkár. A napirend kapcsán el­hangzott kérdések megvála­szolását követően igen élénk vitában állapította meg a Tolna megyei Tanács V. B., hogy Gyönk nagyközség Kö­zös Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának tevékenysége jó színvonalú és hatékony. Eredményesen valósította meg a megyei tanács vb ál­tal 1979-ben megjelölt fel­adatokat. Augusztus 20-án Budapes­ten, a Kossuth Lajos téren — immár hagyományosan — ünnepélyesen avatják fel néphadseregünk új tisztjeit. Ismét megrendezik a Parla­ment előtti Duna-szakaszon a vízi és légi parádét, este pedig színpompás tűzijáték nyújt látványosságot — tá­jékoztatták az újságírókat a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédelmi Szö­vetség budapesti vezetőségé­nek képviselői szerdán a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában. Idén immár tizenhatodik alkalommal avatnak tiszte­ket az ünnepnap délelőttjén 10 órakor a Parlament és az Állami Zászló előtt. A ma­gyar katonai felsőoktatási intézményekben idén végzett hallgatók mellett ezúttal olyan fiatalok is fogadal­mat tesznek, akik a Szovjet­unióban és a Lengyel Nép- köztársaságban sajátították el a katonai ismereteket. A tisztavatás mindig sok érdeklődőt vonzó programja után 11.30 órakor kezdődik a vízi és légi parádé, amely­nek rendezője a Magyar Honvédelmi Szövetség buda­pesti vezetősége. Az idei (Folytatás a 2. oldalon.) Melioráció 300 hektáron Azok, akik Szekszárdról Pécs felé, vagy onnan Szek- szárd felé közlekednek, a 6­os számú főúton a megye- székhelytől mintegy hat kilo­méterre hatalmas kotrógépek. dózerek mozgására figyelhet­nek fel. Az Aranyfürt Mgtsz mintegy 300 hektáros terüle­Kotrással 5,5 kilométer hosszúságú árokrendszert alakítanak ki tén végeznek meliorációs munkálatokat a Szekszárd— Paksi Vízitársulat emberei. Ezen az igen jó termőadott- ságú részen — búzából hat, kukoricából nyolc tonna ter­mést várnak — a völgyfe­néken való elhelyezkedés miatt hiányzott eddig a biz­tonság, hiszen a szemben emelkedő dombokról itt gyűlt össze a csapadék. Fontos feladattá vált te­hát a lefolyó és a talajban mozgó vizet felfogni, illetve eltávolítani. A Szekszárd- Paksi Vízitársulat július 23- án kezdte meg a mintegy 8 millió 750 ezer forintos ki­vitelezési munkát. Jelenleg 18 dózerrel és öt kotróval dolgoznak, ezen a héten az alagcsövezést végzik el, amelynek teljes hossza 45 kilométer lesz. A tervek sze­rint augusztus végére feje­zik be a terület melioráció­ját. Ami egyúttal azt is je­lenti, hogy az Aranyfürt Tsz- ben valamennyi hasonló jel­legű munkát elvégeztek. T. Zs.—K. A. Kényszerpihenő: hűtőcsere Négymázsás gyűrűk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents