Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

(~ TOUNA \ _ _ 2 'riEPUJSAG 1884. augusztus 1. Megemlékezés Hirosimában Hirosimában mintegy ötvenezren vettek részt az amerikai atomtámadás 39. évfor dulóján tartott békedemonstráción. (Telefotó) Pravda-cikk Washington álláspontjáról Vogel­interjú A Német Szocáldemokrata Párt esélye arra, hogy az 1987-es országos választás után újra kormányra kerül­jön, fokozatosan nő saját, jó tevékenysége és a Kohl-kor- mány sorozatos hibái nyo­mán — jelentette ki hét­főin Hans-Jochen Vogel, az SPD elnökhelyettese, az SPD parlamenti frakciójának el­nöke. A DPA nyugatnémet hír- ügynökségnek adott, igen optimista interjújában Vogel még azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy a keresztény uniópártok saját érdekük­ben még 1987 előtt leváltják a kormánypolitika hibáiért felelős Kohl kancellárt. A szociáldenokrata vezető azt sem tartotta kizártnak, hogy a súlyos helyzetben le­vő és megosztott Szabadde­mokrata Párt parlamenti frakciója végül is két részre szakadt, s egyik része ellen­zékbe vonul. Vogel szerint még nem jött el annak az ideje, hogy Wil­ly Brandt, az SPD 71. élet­évében járó elnöke távozzék erről a posztról. „Utódlás­ról még korai lenne beszélni, köztem és Johannes Rau, az SPD másik elnökhelyettese között nincs olyan megálla­podás, hogy ki lesz a párt elnöke és ki a párt kancellár- jelöltje” — közölte Vogel. Az Egyesült Államok kor­mányzata továbbra is nega­tív álláspontot foglal el a világűr militarizálásának megakadályozását célzó, a Szovjetunió által javasolt tárgyalások ügyében. Wa­shington ily módon, sajnos továbbra is lehetetlenné teszi a tárgyalások megkezdését — állapítja meg hétfői szer­kesztőségi oikkében a Prav­da. Az amerikai kormányzat az utóbbi napokban igyek­szik olyan látszatot kelteni, mintha „rugalmas” lenne, s gyakorlatilag egyetértene a Szovjetunió által javasolt tárgyalások céljával és tár­gyával. Valójában azonban az a helyzet, hogy a Szovjet­unió a világűr militarizálá­sának .megakadályozásáról javasolt tárgyalásokat, Wa­shington azonban a világűr militanizálásáról szeretne tárgyalni, azaz lényegében a fegyverkezési hajsza világ­űrbe történő 'kiterjesztésének legalizálásáról. Washington élzárkózik az űrfegyverek betiltása elől is. Ehelyett e fegyverek létreho­zásának programján fárado­zik. A Szovjetunió azt java­solja, hogy a felek kölcsönö­sen és teljesen mondjanak le a műhold-elhárító fegyve­rekről, az Egyesült Államok azonban ezt is ellenzi. Nem ért egyet azzal sem, hogy a javasolt tárgyalások megkez­désének időpontjától a felek hirdessenek moratóriumot az űrfegyver-kísérletekre és te­lepítésre. Washington ráadásul úgy akarja módosítani a javasolt tárgyalások témakörét, hogy azok napirendjére kerüljön más fegyverzetek kérdése is. Miközben az amerikai kor­mányzat lehetetlenné és ér­telmetlenné tette a nukle­áris fegyverzetekről tartott genfi tárgyalásokat, most ezt a témát szeretné „becsem­pészni” a világűrről folyta­tott tárgyalásokra. Az amerikai álláspont, bárhogy vizsgáljuk, nyilván­valóan lehetetlenné teszi a javasolt tárgyalások meg­kezdését. Egyben azt is vilá­gosan megmutatja, hogy Washington felelőtlenül kö­zelíti meg a fegyverkezési hajsza megfékezésének ügyét, nem kíván őszinte, komoly tárgyalások révén megállapodásra jutni az emberiség számára létfontos­ságú kérdésekben — állapít­ja meg végül a Pravda. PANORÁMA BUDAPEST A Bolíviai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte dr. Hernan Siles Zua- zo köztársasági elnököt. • Az Elnöki Tanács dr. Bá­nyász Rezsőt, a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vetét e tisztségéből felmen­tette, s egyidejűleg államtit­kárrá, a Minisztertanács pe­dig a Kormány Tájékozta­tási Hivatalának elnökévé nevezte ki. KRASZNOVODSZK Türkménia legszárazabb vidékei kapnak vizet azon a több mint ezer kilométeres csatornán keresztül, melyet most adtak át. Az egyik leg­nagyobb szovjet közép-ázsiai folyó, az Amudarja vizét vin szí a sivatagos vidékre. A csatornának 290 kilométer hosszú szakaszán acélból ké­szült mederben vezetik az éltető vizet. MADRID A baszk terrorszervezet ak­ciói elleni leghatékonyabb védekezés módszereiről tár­gyalt hétfőn Madridban Jósé Barrionuevo spanyol és Pier­re Joxe francia belügymi­niszter Madridban. A hétfői találkozóról kiadott közös közlemény szerint a két fél megerősítette, hogy folytat­ják együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelem­ben. Megvizsgálták, hogy mi­lyen intézkedéseket tegyenek kölcsönösen állampolgáraik biztonságának szavatolása érdekében. ROMA Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO nem tartja valószínű­nek, hogy az idén számotte­vően növekedjen a mezőgaz­dasági termékek világpiaci ára és nemzetközi kereske­delme. Az 1983-as esztendő­ről rendelkezésre álló előze­tes adatok szerint az élel­miszerek és az erdészeti ter­mékek kereskedelme csak né­mileg növekedett tavaly, ez várható az idén is. PÁRIZS A francia haditengerészet Dzsibutiban horgonyzó hajói készek segítséget nyújtani a Vörös-tengeren és a Szuezi- öbölben úszó aknák felsze­déséhez — közölte tévéinter­júban Charles Hernu francia hadügyminiszter. uatyiyilése A vasárnap tartott ünne­pi istentisztelettel befejező­dött a Lutheránus Világszö­vetség Budapesten rendezett VII. nagygyűlése. A Buda­pest Sportcsarnokban tartott szertartáson ott voltak a vi­lág mintegy száz országából érkezett hivatalos vendégek, egyházi személyiségek, a ma­gyarországi társegyházak, felekezetek képviselői és hí­vők ezrei. Anette Nuber NSZK-beli lelikésznő prédi­kált. A liturgikus szolgálat­ban magyar és külföldi egy­házi személyiségek működ­tek közre. Az istentiszteleten felol­vasták az LVSZ VII. nagy­gyűlésének a világ evangé- likusságához intézett üzene­tét. A felhívás többek között hangsúlyozza: „Magyarorszá­gi találkozásunkon először ült össze szövetségünk kelet­európai szocialista ország­ban. Itteni találkozásunk és a vendégszeretet, amellyel itt fogadtak minket, megmutat­ta nekünk, hogy bizalmunk 'ehet egymás iránt, és hidat tudunk építeni a népek kö­zött politikai és ideológiai határokon át.” A háborús fenyegetettség­ről szólva a dokumentum ki­emeli: hogy az erősödő fegyverkezési verseny növel­te a Kelet és Nyugat közötti feszültséget, és ez megcsú­folja a biztonságot, és végső nukleáris pusztulással fe­nyeget. Az egyház ezzel kapcsola­tos szerepére utalva az üze­net azt hangsúlyozza: „Ahol korlátozzák az emberi jogo­kat, és megsértik az emberi méltóságot, ott felhívjuk és elkötelezzük az embereket arra, hogy munkálkodjanak a vélemény félelem nélküli kifejezésének szabadságáért... Keresztyén szeretetünket ab­ban akarjuk gyakorolni, hogy összefogunk azokkal az értelmes emberekkel, akik az egész világ jólétét kíván­ják és a béke reménységé­nek erősítéséért munkálkod­nak.” A nagygyűlés befejeztével Carl Mau, a világszövetség főtitkára öszefoglalta a ta­nácskozás tapasztalatait az MTI munkatársa számára. Elöljáróban elmondta: az 55 millió evangélikust összefo­gó keresztyén szervezet szá­mára áttörést jelentett, hogy a tagegyházak képviselői szocialista országban adhat­tak egymásnak találkozót. A konferencia munkájáról szólva kiemelte: számos fon­tos döntés született a nagy­gyűlésen, amelynek résztve­vői jelentős nyilatkozatot tet­tek a béke mellett. Ez az üzenet irányítja majd a Lu­theránus Világszövetség te­vékenységét a jövőben. — A két hétig tartó ta­nácskozássorozat plenáris és munkacsoportülésein a világ 97 tagegyházát képviselő kül­döttek hitet tettek a fegy­verzetek csökkentése mel­lett, elutasították a háborút, mint lehetőséget, s kijelen­tették: az államok vezetői­nek párbeszédet kell foly- tatniok egymással. A nagy­gyűlésen többen véleményt nyilvánítottak arról, hogy a békét nemcsak a háború, hanem a társadalmi és gaz­dasági igazságtalanság ve­szélye is fenyegeti. A dele­gátusok elkötelezték magu­kat amellett, hogy támogat­ják a világnak azt a részét, amely társadalmi-gazdasági igazságtalanságtól szenved. — Afrikában napjainkban több mint 150 millió ember éhezik. A világszövetség le­hetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy enyhítse a földrészen élők szenvedéseit. — Fontos határozatokat hoztunk az ökumenikus kap­csolatokat illetően is — hangsúlyozta a főtitkár. — A tanácskozás résztvevői újabb elkötelezettséget vál­laltak az egyház egységére vonatkozóan. Nagy érdeklő­déssel kísért napirendi pont­ként szerepeltek a tanácsko­záson az emberi jogok eltip- rásának, és a faji megkü­lönböztetésnek a problémái. A munkacsoportokban — az elmúlt év végén a zimbab­wei Harareban tartott nagy­gyűlési előkészítő konferen­cia javaslata alapján — újó­lag hangsúlyt kapott * az apartheid rendszer elutasí­tása. Ennek következtében a szavazati joggal rendelkezők 81 százaléka — a világszö­vetség történetében első íz­ben — két afrikai tagegy­ház felfüggesztése mellett szavazott. Ugyanakkor tá­mogatásukról biztosították a Dél-afrikai Evangélikus Egyházat és a Délnyugat- afrikai (namíbiai) Német Evangélikus Egyházat, hogy országukban szembefordul­hassanak az apartheid rend­szerrel. A szervezet előtt álló fel­adatokról szólva a főtitkár elmondta, hogy a következő hét évben is a béke ügye melletti kiállás határozza meg a világszövetség prog­ramját. — Bízom benne, hogy az az ajtó, amelyet most kinyitottunk Budapes­ten, még tágabbra nyílik a jövőben — mondotta. — Ügy ítélem meg, hogy az egyháznak lehetősége van arra, hogy saját lehetőségei­vel segítséget nyújtson a kelet—nyugati kapcsolatok intenzívebbé tételéhez. — A jövőben mind na­gyobb teret engedünk a ke­resztyén közösségek közötti egység kibontakozásának. Missziós tevékenységünkhöz új impulzusokat adtak a ma­gyar fővárosban szerzett ta­pasztalataink — mondotta végezetül Carl Mau főtitkár. Elhmyl Závodi Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Závodi Imre elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, és az MSZMP Fejér megyei Bizottsá­gának tagja, a Fejér megyei Tanács elnöke augusztus 4-én, szombaton 57 éves korában baleset következtében elhunyt. Temetése augusztus 10-én, pénteken 14 órakor lesz Székes- fehérváron, a Berényi úti Csutora temetőben. Elhunyt elv­társunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága, Fejér megye Tanácsa. * * ♦ Závodi Imre 1927. szep­tember 11-én született Bia Herceghalom-pusztán. Apja uradalmi cseléd volt, nyolc gyermeket nevelt fel. Závo­di Imre 1943-ban a főváros­ba, a Samma gyárba került, itt lett műszerésztanuló, majd csoportvezető, gyártás­előkészítő és diszpécser lett. 1953-ban kérésére Sztálin- városba, a későbbi Dunai Vasműbe helyezték át, ahol különböző beosztásokban dolgozott. 1962. júliusától a gyáróriás igazgatói, vezér- igazgatói, majd gazdasági igazgatói teendőit látta el. 1973-tól töltötte be a Fejér megyei Tanács elnökének tisztét. Závodi Imre kora ifjúsá­gától részt vett a munkás- mozgalomban. 1951-ben lé­pett a párt tagjainak sorá­ba. 1954-ben megválasztot­ták a Dunaújvárosi Kohásza­ti Üzemek pártbizottságának tagjává. Az ellenforradalom idején kommunistához mél­tóan állt helyt a szocialista vívmányok védelmében. 1962-ben a dunaújvárosi párt-végrehajtó bizottság, majd a Fejér megyei pártbi­zottság tagja lett. 1963-tól a dunaújvárosi, 1967-től a Fe­jér megyei tanácsnak is tag­ja volt. Az MSZMP XII. kong­resszusán választották a Köz­ponti Bizottság tagjainak so­rába. Závodi Imre közéleti tevé­kenységét magas állami ki­tüntetésekkel ismerték el. Birtokosa volt a Munka Ér­demrend különböző fokoza­tainak, s megkapta a Szoci­alista Magyarországért Ér ■ demrendet is. Peresz alakíthat kormányt Simon Pereszt, az eddig el­lenzékben tevékenykedő Iz­raeli Munkapárt elnökét bízta meg 'kormányalakítás­sal Chaim Herzog államfő — jelentették be hivatalo­san. Herzog arra szólította föl a kijelölt miniszterelnö­köt, hogy az eddigi kormány­fő, Jichak Samir vezette Li­kud pártszövetséggel alakít­son ki koalíciót. A 60 éves Peresznek húsz napja van, hogy parlamenti többséget élvező, életképes koalíciót hozzon létre. Érte­sülések szerint Peresz továb­bi három hetet fog kérni a kormányalakításra. Ha kísér­lete sikertelen lesz, akkor az államfő feltehetőleg Samir- nak ad esélyt a kormányala­kításra. A múlt hónapi parlamenti választásokon az Izraeli Munkapárt kapta a legtöbb szavazatot s ezért kapott el­sőként Peresz lehetőséget a kormányalakításra, ivével a 120 fős parlamentben csak 44 mandátuma van, a Mun­kapárt kénytelen minden­képpen koalíciós partnereket keresni. A Reuter szerint Peresz most először azt kez­di majd kipuhatolni, hogy lehet-e valamiféle „nemzeti egységkormányt” létrehozni a Samir vezette Likud- tömbbel. Simon Peresz sajtónyilat­kozatában megerősítette, hogy Chaim Herzog állam­fő felkérésének megfelelően kész megkísérelni kormány- koalíció létrehozását az ed­digi Samir-kormány mögött álló Likud pártszövetséggel. Peresz elmondta, hogy az általa létrehozandó kormány elsőrendű feladata az ország nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetének javítása lesz. Kö­zölte azt is, hogy program­jában egyebek között a had­sereg további erősítése és a Camp David-i megállapodá­sok megvalósítása szerepel. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. augusztus 7-től. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 569,22 6 575,80 6 582,38 Ausztrál dollár 4 156,83 4 160,99 4 165,15 Belga frank 85,17 85,26 85,35 Dán korona 472,17 472,64 473,11 Finn márka 818,38 819,20 820,02 Francia frank 560,90 561,46 562,02 Holland forint 1 523,79 1 525,32 1 526,85 Japán yen (1000) 203,99 204,19 204,39 Kanadai dollár 3 766,64 3 770,41 3 774,18 Kuvaiti dinár 16 659,29 16 675,97 16 692,65 Norvég korona 599,22 599,82 600,42 NSZK márka 1 720,88 1 722,60 1 724,32 Olasz líra (1000) 28,01 28,04 28,07 Osztrák schilling 245,14 245,39 245,64 Portugál escudo 33,31 33,34 33,37 Spanyol peseta 30,50 30,53 30,56 Svájci frank 2 032,31 2 034,34 2 036,37 Svéd korona 592,40 592,99 593,58 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 946,63 4 951,58 4 956,53 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. július 31-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. augusztus 7-től. Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 378,53 6 773,07 Ausztrál dollár 4 036,16 4 285,82 Belga frank 82,70 87,82 Dán korona 458,46 486,82 Finn márka 794,62 843,78 Francia frank 544,62 578,30 Görög drachma a) 42,13 44,73 Holland forint 1 479,56 1 571,08 Japán yen (1000) 198,06 210,32 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 657,30 3 883,52 Kuvaiti dinár 16 175,69 17 176,25 Norvég korona 581,83 617,81 NSZK márka 1 670,92 1 774,28 Olasz líra (1000) 27,20 28,88 Osztrák schilling 238,03 252,75 Portugál escudo 32,34 34,34 Spanyol peseta 29,61 31,45 Svájci iránit 1 973,31 2 095,37 Svéd korona 575,20 610,78 USA dollár 4 803,03 5 100,13 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as

Next

/
Thumbnails
Contents