Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
u Képújság 1984. augusztus 1. színpadra. A Valpurgis éj című jelenetben Szakály György és Szőnyi Nóra táncol szólót. A Faustot láthatja a közönség vasárnap is. Szombaton Szörényi—Bródy: István, a király című rockoperája lesz műsoron. A Szegedre látogatók napközben tucatnyi kiállítást is megtekinthetnek. A városi sportcsarnokban szombaton és vasárnap lesz a Szőke Tisza ’84 elnevezésű nemzetközi társastánc-verseny. Ausztriai, osehszlovákiai, olaszországi, NSZK-beli és magyar táncosok vetélkednek standard és latin-amerikai táncok kategóriában, egyéni és csapatversenyben. A zenét a Melody Combo szolgáltatja. Szombaton este az egyéni, vasárnap délután a csapatok versenyét, vasárnap este pedig a győztesek gálaműsorát tartják meg. Népművészeti vásár Augusztus 5-én immár hetedik alkalommal rendezik meg Veszprémben az országos népművészeti vásárt. A rendezvényre több, mint félszáz rangos népművész jelentkezett, húsz népművészeti ág képviselői, köztük a népi keramikusok, a szövők, csipkeverők, a csont- és fafaragók, ezüst- és rézművesek, a szűcsök, kosárfonók, kékfestők és tűzzománc tárgyak készítői. A vásár színhelyén, a veszprémi vásárcsarnok mellett az Alföld és a Bakony legjobb művészegyütteseinek műsora kínál programot. A rendhagyó Otelló Csányi János különös pályája Prózai színész és filmsztár, tévésorozatok népszerű figurája, operett-bonviván, Wag- ner-hős — két évtizede így ismeri Csányi Jánost a közönség országszerte. Rendhagyó a karrierje is! — Énekesi pályára lépésem előtt autószerelőként dolgoztam. Szenvedélyesen sportoltam, első osztályú tornász, ökölvívó, hosszútávúszó voltam, de minden sportágat szerettem. Lábtöirésem miatt azonban eltiltottak a versenyektől. A műhelyben gyakran énekeltem. Egyszer Tóth Aladár, az Operaház akkori igazgatója a kocsiját nálunk javíttatta. Hallotta, amikor kollégáimat szórakoztattam. Behívott másnap az Operába. Biztatott és felvillantotta, milyen jövő várhat rám, ha komolyan foglalkozom énekbeli képességeim kifejlesztésével. Megfogadtam a tanácsát. Mint statiszta, minden nap végig élvezhettem az Operában az előadásokat, és sokat tanultam. Rövid idő múlva elfogadtam a kaposvári Csiky Gergely Színház ajánlatát bonviván szerepkörre. Az operett műfaj híres alakjait személyesíthettem meg, Mr. X., Gábor diák, Szu-Csong herceg, a Koldusdiák szólamait énekelhettem a kaposvári közönség előtt. — Életem kiemelkedő szakasza volt a vidéki portyázás. Nemsokára a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtem, ahol prózai, és ezzel párhuzamosan operafőszerepeket kaptam.- Egyik este Bánk bánként, másnap Pinkerton- ként léptem színpadra. Izgalmas próbatétel volt! — A fővárosba 1966-ban hívtak vissza, az Operett Színházhoz, tenorfőszerepekre, és végre, 1969-ben teljesült régi vágyam, magánénekese lehettem az Operának. Nagyszabású vállalkozásba kezdett az Operaház, évtizedes szünet után Wagner Ringjánek valamennyi zenedrámáját színpadra állította. Siegfried címszerepét Csányi Jánosra osztották. Soha ennél találóbb választás! Csaknem tíz esztendőn át élvezte a közönség ezt a művet — Csányi Csányi János Ot ellő szerepében játékán, hiteles alakításán keresztül. „... illúziót keltő, a figura lényegét megjelenítő Siegfried — írta róla kritikájában Kroó György. Nemcsak csodálatos színpadi jelenség, amilyet Bayreuth is megirigyelhetne, hanem egész egyéniségéből az a fajta atmoszféra árad, amit a zene nyomán Siegfriedhez képzelünk. Nem tudom megítélni, hogy mennyire képezhető még a hangja, hogy mit és milyen mértékben tanulhat meg, de így, ahogy van, tulajdonképpen az ismeretlenségből előlépve, minden magyar Siegfriedhez fűzött várakozásunkat felülmúlja...” — Mintha pályafutásom Walhallájába érkeztem volna ... testestől, lelkestől Siegfrieddé váltam. Megkívántam Wagner 'többi tenorfőszerepeit, Siegmund erejét, Parsifal balgaságát, állhatatosságát, s talán e drámai iskolának köszönhetem azt a bennem forrongó belső tüzet, amit — különös módon Otellóként adhattam ki magamból. Beugrással énekelhettem el Sass Szilviával Verdi remekművét. Akkor döbbentem rá, mióta él bennem a ciprusi mór, mennyire vártam rá. Csányi János emlékezetes alakításai között foglal helyet a Borisz Godunov ál Dimit- rije a Szegedi Ünnepi Játékokon. „Igazi színpadi ereje volt — jegyezte fel kritikájában Pályi András, nemcsak, mert kiművelt tenorja a hatalmas szabadtéri színpadot is be tudta tölteni, hanem azért is, mert olyan értékekkel rendelkezik, amelyek nem túl gyakoriak operáinkban. A figurát Borisz drámai- lag méltó ellenfelévé tudta emélni.” ... És aki a mozi-, a tévé- filmeket kedveli, mostanában gyakrabban találkozhat Csányi János nevével. Az „Egy óra múlva itt vagyok” sorozatból, Katica úrként úton, útfélen leszólították, a bűnügyi filmekben is népszerű. ERDŐSI MÁRIA Soproni műemlékek Negyedszázada kezdődött meg Sopron középkori belvárosában az összehangolt műemlékvédelem, ezalatt helyi, megyei és országos erőforrásokból több mint egymilliárd forintot költöttek a gótikus és barokk műemlékházak rendbe hozására, felújítására. Eddig összesen 1500 lakást, számos középületet hoztak rendbe. Kitatarozták az Es- terházy-palotát is, amelyben Európa-hírű gyűjteményével a Központi Bányászati Múzeum szervezete és állandó kiállítása kapott helyet. A híres Stornó-ház felújítása még hátra van. A család nagy értékű muzeális örökségét Sopron városa 10 millió forintért vásárolta meg a külföldön élő örökösöktől, miután a gyűjtemény utolsó, Sopronban élő tulajdonosa elhunyt. A Városházával szemben álló saroképület felújítására több mint 20 millió forintot költenek. Sopron középkori belvárosa, a budai várnegyed után az ország legnagyobb és legértékesebb védett műemléki városrésze római kord alapokra épült: a már több helyen szabaddá tett középkori városfalon belül több mint kétezer év építészeti emlékeit lehet megcsodálni. A negyedben ezután a többnyire magántulajdonban lévő kisebb épületeket újítják fel, és beépítik a foghíjakat. A helyreállított épületek földszintjein hangulatos vendéglők, üzletek nyílnak. A középkori városfal kibontását is folytatják, s ahol lehetőség lesz rá, zöld területeket alakítanak ki. Szegedi program A hét végén ismét három előadást tartanak a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Pénteken lesz Gounod: Faust című operájának bemutatója. A szövegkönyvet a rendező, Szinetár Miklós dolgozta át. A zenekart Oberfrank Géza vezényli. A díszletek Forray Gábor, a jelmezek Márk Tivadar tervei alapján készültek. A koreográfus Pethő László, a karigazgató Molnár László. A címszerepet Kelen Péter énekli. A többi szerepekben: Bajtay Horváth Ágota, Gregor József, Mészöly Katalin, Németh József, Szakály Péter és Zempléni Mária lép PETŐFI NÉPE Pénz helyett vetőmaggal fizet a Bácsalmási Állami Gazdaság. Mint a Petőfi Népe írja: a Bácsalmási Állami Gazdaság és az Űjvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet között — az államközi kapcsolatok részéként — gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Az új napraforgófajták, hibridek vetőmagjainak kipróbálásával kezdődött, de jelenleg ugyanolyan fontos a búzatermesztésben létrejött kapcsolat. Az új jugoszláv, nagy termőképességű gabonák szuperelit vetőmagját Bácsalmáson szaporítják. A gazdaságban egyébként a csaknem 1700 hektár gabonaterület 80 százalékán az újvidéki fajtákat termesztik. A jugoszláv búzák hektoliter, és ezermagsúlya minden várakozást felülmúl, hasonlóképpen a terméseredmények is magasabbak, mint ameny- nyire a szakemberek számítottak. Ezt annál is inkább érdemes aláhúzni, mert a téli és a kora tavaszi időjárás nem kedvezett a gabonának. Szerencsére májusban, júniusban hullott némi csapadék, s az érés időszakában nem volt túlságosan meleg az idő, ami segítette a növény fejlődését. Ehhez járult a technológiai fegyelem betartása. Mindez együtt eredményezte a jó termést. Az újvidéki nemesítők rendszeresen ellátogatnak a bácsalmási gazdaságba tapasztalatcserére, és figyelemmel kísérik fajtáik viselkedését. Természetesen a bácsalmásiak is gyakori vendégek Üjvidéken. Tanulmányútra mennek ide. Üj vonás a kapcsolatukban, hogy a jugoszláv vetőmagokért járó li- cencdíjat — tetemes összeg — a jövőben nem pénzben, hanem vetőmagban fizetik, így mind a két fél jól jár. SOMOGY"*™ Megyénknek is köze van az ország egyik legkorszerűbb fejőházához és a hozzá kapcsolódó létesítményekhez, amelyeket a nagyberki Ka- posvölgye Termelőszövetkezetben építettek. A több mint 70 millió forintos beruházás kivitelezési munkáiban részt vett a Tamási Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat is. A faszerkezetes állattartó épületeket a korábbi gyakorlattól eltérően úgynevezett kötetlen, nagycsoportos állattartásra alakították ki, s mivel a telepet már egy évvel ezelőtt részben üzembe helyezték, ezért a tervezett állatállomány mintegy felét — nagy részük a hagyományos technológiával üzemelő régi, elavult telepekről került ide — már korszerű körülmények között tartották. Különösen figyelemre méltó a BOU—MATIC poligén rendszerű fejőház és a tej- ház, amellyel a megyében csak a Dél-somogyi Állami Gazdaság, de országosan is csupán néhány gazdaság rendelkezik. A 32 állásos fejőteremben óránként 140—160 tehenet fejnek. A tej zárt rendszerben jut el a tejházba, ahol két 8000 literes gyűjtőtartályban az előírásoknak megfelelő hőfokon tárolják az elszállításig. Az alkalmazott technológiai rendszernek a gyorsaságon és a tej tisztaságának biztosításán kívül további előnye, hogy a tej hűtése során keletkező hővel vizet melegítenek, s ezzel energiát takarítanak meg. A fejés és az egyéb munkafolyamatok gépesítése ugyanakkor felkészült szakembereket is kíván, ezért az elmúlt évben a Lengyeli Szakmunkásképző Intézetben 33 dolgozó sajátította el az új, mintegy 1000 férőhelyes, a jövő követelményeinek is megfelelő telepen folyó munkákhoz szükséges ismereteket. Dunántúlt napló Hiányzik a reklám. Sajnos, nemcsak Harkány esetében. A Dunántúli Napló arról ir: milyen a híre Harkánynak a világban? Nemrég nemzetközi balneológuskongresszust tartottak Portugáliában. A világ minden tájáról a gyógyszanatóriumokból érkezett résztvevők egymás között csodás színes prospektusokat osztogattak, amelyekben látni és olvasni lehetett, milyen gyógyszolgáltatásokat nyújt az az intézmény, amelyet képviselnek. A harkányi főorvosnak nem volt ilyen prospektusa. A harkányi kénes víz gyógyító hatását 1823-ban fedezték fel. Arról nincs adat, hogy a másfél évszázados felfedezést követően hányán találtak gyógyulást Európa egyik legjobb gyógyvizében, de Harkány írásos emlékei között kutatva kitűnik, hogy egy angol pénzcsoport 1890- ben, a Hitelbank pedig 1911- ben hétmillió korona befektetéssel modern gyógy- és fürdőhellyé szerette volna kiépíteni Harkányt. 1958-as adat szerint az évben 300 ezren keresték fel a gyógyfürdőt. Azóta az évente idelátogatók száma jóval a millió fölött van. Eddig jóformán csak száj- hagyomány útján terjedt Harkány híre a világban. Aki egyszer elvetődött ide, az legtöbbször ismét visszajött, vagy elmesélte otthon a szomszédnak, barátnak és azok is eljöttek. Négy éve volt egy holland betegük, aki kint élő magyaroktól hallott Harkányról. Az itt kapott kezelések meggyógyították. Amikor hazament, a helyi újságban cikket íratott Harkányról, majd magánutazási irodát alapított és kizárólag ide, Harkányba szervez résztvevőket. Évente két alkalommal hoz 20 tagú csoportokat. A harkányi kórház idegenforgalma jószerivel ilyen véletleneken múlik. Nem rendelkeznek megfelelő reklámmal. Pedig volna mit reklámozni. Olyan víz, mint a harkányi, Európában kevés van. Reklám nélkül nyolc-tíz külföldi betegük szokott lenni. Pillanatnyilag egy sincs. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Hírlapban is a búzáról olvastunk. Aratás idején ez természetes. Az viszont már nem ilyen természetes, hogy a szakemberek régi vágya teljesült: nagyüzemi körülmények között sikerült először a székes- fehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetben elérni, illetve meghaladni búzából a tíztonnás hektáronkénti átlagot. A székesfehérvári termelőszövetkezet egyik nagyüzemi tábláján 10,34 tonnás hektáronkénti átlaggal fizetett az idén minősített Mv 13-as búzafajta. Ugyancsak búzáról ír a Tészta tojás nélkül című tudósításában a lap munkatársa. Kolumbusz tojása volt arra rájönni, hogy a tésztaféléket a tojás teszi drágává, s nemcsak a boltban kell többet fizetni érte, a hosszú elkészítési idő miatt több energiára is van szükség. A kukoricaliszt megadja a szükséges színt, ugyanakkor a főzési idő egyharmaddal lecsökken. Az Alba Regia Tésztagyár új terméke a speciális kukoricaliszt-adalékkal dúsított köretnek való tészta. Eddig csak a nagyipar ismerte, július 1-től azonban a kiskereskedelemben is megjelent az ugyancsak tojás nélküli, durum darából készített tészta. A durum búzából készült tészta a túlfő- zésre nem érzékeny, törés nélkül elő- és újramelegíthető, így ugyancsak alkalmas levesbetétek készítésére. Természetesen az ára ennek is alacsonyabb, mint a hagyományos tojásos tésztáké. rff&TaMEOBCKflfl W npRBflfl Szovjetunióbeli testvérlapunk, a Tambovszkaja Pravda arról számolt be, hogy nívódíjjal jutalmazták a Tambov megyei születésű Andrej Belkin: „Vlagyimir lljicset hallgatjuk” cimű könyvét, amely két évvel ezelőtt jelent meg és igen nagy érdeklődést, váltott ki az olvasók körében! A szerző e könyvében összegyűjtötte mindazokat az érdekes anyagokat, amelyek arról adnak tájékoztatást, hogyan, milyen körülmények között vették gramofonlemezre Lenin 16 beszédét az 1919—21-es években és hogy napjainkban ismét hallhatóvá vált Vlagyimir Iljics hangja. Ez a köny helyet kapott a (Szovjet sajtó pavilonjában, Moszkvában, a Népgazdaság Eredményeit Bemutató Kiállításon. A „Vlagyimir lljicset hallgatjuk” című könyv szerzőjét, Andrej Belkint a legjobb népszerű tudományos könyvért járó díjjal jutalmazták. Közlekedés a pusztavacsi békefesztiválra Augusztus 4-én és 5-én a pusztavacsi békefesztiválra vonattal, vagy menetrend szerinti autóbusszal érkezőket a Volán 20. sz. Vállalat monori üzemigazgatóságának járművei szállítják az ünnepség helyszínére. A vonattal érkező utasok az Örkényi és az atbertirsai vasútállomásról induló autóbuszokkal érhetik el a fesztivál színhelyét. A menetrend szerinti, távolsági autóbusszal érkezőknek az 5-ös számú főúton, az Örkény, pusztavacsi elágazás nevű megállóhelyen kell le- szállniuk. Innen, az Aranyfürt nevű vendéglő elől induló autóbuszokkal utalhatnak a fesztiválra. Az autóbuszok mindhárom helyről 3—10 percenként indulnak. A menetjegy ára: az albertirsai vasútállomásról 14 forint, az Örkényi vasútállomásról 8 forint, az Örkényi Aranyfürt vendéglőtől 8 forint. Bérlet- és szabadjegyek ezeken a járatokon nem érvényesek. A fesztiválról visszainduló járatokról a helyszínen működő hangosbemondó, illetve az ott-tartózkodó forgalom- irányítók adnak felyilágosí- íást. Budapestről, a Népstadion autóbuszállomásról szombaton és vasárnap is indulnak autóbuszok. E járatokra, amennyiben van rajtuk még szabad férőhely, Budapesten az alábbi megállókban lehet felszállni: Budapest — Határ út, Budapest — Pesterzsébet felsővasútállomás, Budapest — Soroksár, Hősök tere. Az autóbuszok menetideje 80 perc. A fenti járatokon kívül 07.00, 07.30, és 08.30 órakor a Budapest Népstadion autóbuszállomásról — a Nagyvárad tér érintésével, Monoron keresztül — közvetlenül a fesztivál helyszínére céljáratok indulnak, amelyekre a bérletek és szabadj egyek nem érvényesek. A kecskeméti autóbuszállomásról Örkény felé ugyancsak indulnak autóbuszjáratok. A menetidő 40 perc.
