Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
wmm Mai számunkból-r . -.. v " AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 182. szám ARA: 1,80 Ft 1984. augusztus 4., szombat Társadalombiztosítás és demokratizmus A társadalombiztosítást 1950-ben adták át a szak- szervezetnek. Akkor egyesítették a különböző, ilyen jellegű intézeteket: a MABI-t, az OTBA-t, ugyanúgy az SZTK-iba olvasztották be az OTI-t is. A lényeg az volt, hogy politikai döntés született: legyen egységes és szakszervezeti a társadalombiztosítás. Az átállás kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de alapjában jól sikerült. (Ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindig, mindenki meg volt elégedve az SZTK-val.) Csakhogy akkor még az ország lakosságának alig egyharmada volt biztosított. Nagyjából ugyanannyi, amennyien tagjai voltak a szakszervezetnek, vagyis a bérből és fizetésből élők. Köztudott, hogy utánuk a munkáltatók fizették és fizetik az SZTK-járulékokat, természetes tehát, hogy gazdái legyenek a társadalom- biztosításnak. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, s megannyi változás történt a társadalomban. Ezek között is elsőrendű jelentőségű, hogy megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami társadalombiztosítási szempontból is döntő változást jelentett: hazánk lakosságának minden korábbinál hasonlíthatatlanul nagyobb része nyert jogosultságot társadalombiztosításra. Megalakultak az ipari és egyéb szövetkezetek is. Elismerést nyert a magánszektor jelentősége, ami abban nyilvánult meg, hogy az új rendelkezés szerint a magániparosok és -kereskedők teljes jogot is kaptak a társadalombiztosításhoz. így jutottunk el a 99 százalékhoz, vagyis odáig, hogy gyakorlatilag teljes körű lett a társadalombiztosítás. Ez viszont kérdésessé tette, hogy az egész társadalmat átfogó szolgáltatás irányítására eiegendőek-e, képesek-e a szakszervezetek. Még akkor is, ha tudjuk, hogy időközben az Országos Társadalom- biztosítási Tanácsban — a SZOT tanácsadó testületében helyet kaptak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, valamint a KIOSZ-nak és a KISOSZ-nak képviselői. Ez még inkább felemás helyzetet teremtett, különösen 1975 Után, amikor általános, állampolgári jogon igénybe vehető lett az egészségügyi ellátás. Szinte magától értetődő, hogyha az egészségügyi ellátás igénybe vétele polgári joggá lett, a társadalom- biztosításnak is az állam irányítása alá kell kerülnie. Hozzá tartozik, hogy ez eddig is állami feladat volt, de a szakszervezetek látták el. S ha meggondoljuk, hogy a magyar társadalombiztosítás kiadásai meghaladják az évi százmilliárd forintot — aligha akadna, aki ne a társadalombiztosítás állami irányítás alá vonása mellett voksolna. Mondhatja erre valaki, hogy nem kérdezték meg erről a biztosítottakat. Ez azonban tévedés. Három éven át folytak az előkészületek, s ez alatt igen sok és sokféle véleményt hallgattak meg. Végül megszületett a döntés: az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó, országos hatáskörű szervvé alakult, ennék megfelelően a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok a megyei tanácsok felügyelete alá tartoznak, hát beleszólása természetesen ezután is lesz minden érdekképviseleti szervnek, miivel az Országos Társadalombiztosítási Tanács önkormányzati jellegű testületként alakult újjá. 45 tagjából 19-et az ágazati szákszervezetek, négyet a SZOT delegál, a többieket a szövetkezeti szövetségek, a Nőtanács, a KISZ, a kisiparosok és a kiskereskedők érdekképviseleti szervezete, valamint az egyes társadalombiztosítási kérdésekben illetékes állami szervek. Hasonló az összetétel a megyékben is. A vezetőséget mindenütt demokratikusan választják, kétharmados többséggel. Az a dolgozó emer, akinek társadalombiztosítási ügye van — az átszervezésből nem sokat vesz észre. Segélykérését ezután is az üzemi társadalombiztosítási tanácshoz nyújtja be, az üdülés, az üzemi konyha, a sportolási lehetőség továbbra is a gyári vagy vállalati szakszervezeti bizottsághoz tartozik. Abból a 60 milliárd forintból, ami egy évben szociális célokra rendelkezésre áll — 10 milliárd fölött az SZB rendelkezik. Ami az egyes állampolgárt a legjobban, a legközelebbről érinti: vajon jobb, korszerűbb, bürokrácia- mentsebb lesz-e ezután a társadalombiztosítás? A kérdésre nehéz felelni, mindenekelőtt azért mert — az ország közismert gazdasági helyzetében — ettől nem lesz több a pénz a társadalombiztosítási kasszákban. Ami viszont a sokszor, és joggal szidott bürokráciát illeti, azon az új irányítási rendszer keretében — remélhetőleg — könnyebb lesz segíteni. Csak éppen a beleszólás jogát kell nagyon komolyan venniük azoknak, akik részt vesznek a társadalombiztosítási tanácsok munkájában. Nem szabad elfeledniük, hogy dolgozó társaikat képviselik, s hogy megválasztásukkal lehetőséget kaptak régi, meggyökeresedett hibák, bürokratikus intézkedések kiküszöbölésére. VÁRKONYI ENDRE Alkotmányosság M agyarországon Dr. Rőder Edit nyilatkozata Felnőtt az a generáció, alkotó erejében van az a korosztály, amely akkor született, amikor — 1949. augusztus 20-án — megszületett Magyarország első, írott, azóta is hatályos Alkotmánya, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. A közelgő évforduló alkalmából az Alkotmányból, az alkotmányosság érvényesüléséről és az alaptörvény legutóbbi módosításával életre hívott Alkotmányjogi Tanács munkájáról nyilatkozott dr. Rőder Edit országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács titkára Tóth Ferencnek, MTI főmunkatársának. — Három és fél évtizeddel ezelőtt — mondta a többi közt — alkotmányunk, ez az alaptörvényként ismert jogszabály szentesítette országunkban a nép hatalmát, s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus felépítését. — A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások eredményeként 1972-ben került sor az Alkotmány módosítására. Ez a jogszabály-kor (Folytafás a 3. oldalon.) Chile Nem engedik haza a baloldali vezetőket A chilei kormányzat megakadályozza, hogy az országból nemrégiben kitoloncolt és jelenleg Kolumbiában tartózkodó három baloldali politikus visszatérjen az országba. A chilei belügyminisztérium a kormány csütörtöki ülése után erről közleményben tájékoztatta a külföldi légiforgalmi társaságok santiagói irodáit. Ezt megelőzően a kolumbiai külügyminisztérium arra utasította a helyi Avianca légitársaságot, hogy saját kérésükre szállítsa vissza Chilébe Luis Godoy volt kommunista szenátort, a Chilei KP KB tagját, Osiel Nunezt, a Népi Demokratikus Mozgalom főtitkárát, és Rene Largo Failiast, a Chilei KP KB tagját. ENSZKONFERENCIA ELŐTT (2. old.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) SÉTAHAJÓVAL A DUNÁN (4. old.) AZ IDŐ TÖBB, MINT PÉNZ (5. old.) EGY REPÜLŐGÉP- CSALÁD TERVEZŐJE (8. old.) UTAZAS A ZÖLD ALAGÜTON (9. old.) ELMÚLÁSUNK GYÖKEREI (10. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) HAZAI TÁJAKON (11. old.) ÚJFAJTA VITORLÁS (12. old.) PISZKAPÉNZ (13. old.) TÖRTÉNETEK ÉS TÖRTÉNELEM (7. old.) BALKEZES A JOBB ÁTLÖVŐ (14. old.) Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Többlettermelés, minőségjavítás, anyagtakarékosság A Tölna megyei Építőanyag-ipari Vállalat 12 szocialista brigádjának 132 tagja is csatlakozott hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és a párt XIII. kong- reszusa tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez. A mázaszászvári betonüzem dólgozói vállalták, hogy 1984. évi üzemi árbevételüket nyolcmillió forinttal túlteljesítik. A csatári kerámiaüzem szocialista brigádjai a minőség javítása mellett az eredeti tervüket túlteljesítik, és 15 millió forintos árbevételt érnek el, felajánlották, hogy a szekszárdi V-ös Általános Iskola kerítését társadalmi munkában befestik. A fo- lyamkavicskotró üzem 19 fős szocialista brigádja eddigi vállalásán felül a tdlnai tanács részére ezer köbméter, a íaddi nevelőotthon részére pedig kétszáz köbméter folyamkavicsot termel ki társadalmi munkában, és a létesítmények építésében is részt vesznek. A paksi betonüzemben dolgozó kollektívák, az üzem vezetőségével egyeztetve 1,5 millió forint többlettermelést vállaltak, és társadalmi munkaként az eddigi felajánlásaikon túl három kommunista műszakon vesznek részt. Három megye útjaira vigyáznak A Pécsi Közúti Igazgatóság Baranya, Somogy és Tolna megyei üzemmérnökségein a dolgozók munkásgyűléseken kimondták, hogy 25 évi kemény munkával hozták rendbe a gondjaikra bízott közúthálózatot, ezt átérezve, vállalták, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ez a nemzeti kincsünk állaga továbbra is jó tegyen. Ezen belül vállalták, hogy feladataikat a tervezett önköltségi szint alatt teljesítik, a megtakarításokkal biztosítják a közútakaf ért elemi károk elhárításának anyagi feltételeit. Az üzemanyag-felhasználás a bázist meghaladó szállítási teljesítmények mellett sem lépheti túl az 1983-as mennyiséget. Az anyagfelhasználásban úgy érnek el megtakarításokat, hogy főleg az energiatakarékos, olcsó technológiák bevezetését szorgalmazzák. A kavicskotrók a Dunán dolgoznak Több építőanyag készül el Pakson, a betonüzemben
