Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

Mai számunkból XXXIV. évfolyam. 204. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 31., péntek Faliújság az üzemben Ha üzemben járok, rend­szerint a portánál, vagy az üzemrész bejáratánál lévő tablók, faliújságok „átfu­tásával” kezdem munká­mat. Sok információhoz jutok ilymódon, mielőtt bárkivel beszéltem volna. Mármint ott, ahol ezek frissek, sokoldalúak. A Bonyhádi Cipőgyár­ba kedden mentem. A portán lévő faliújságból megtudtam többek közt, hogy egy francia népi együttes lép fel másnap a művelődési házban, és hogy elhunyt a gyár egyik régi dolgozója. Az aljázó termelési táblája arról tá­jékoztatott, hogy az egyes körök (kör = egy-egy fu­tószalag egy műszakja) milyen eredménnyel dol­goztak az előző napon. Például a 141-es kör 665 pár cipőt gyártott, ebből első osztályú volt 660, anyaghibás 3, műszaki hi­bás 2 pár. A kereskedel­mi I. osztályú 99,2 száza­lék, a műszaki I. osztályú 99,6 százalék. A 243-as kör viszont remekelt hétfőn, az általa előállított mind az 1065 pár cipő első osz­tályú minőségű volt. A jogsegélyszolgálat faliúj­ságja friss jogszabályokról tájékoztat, a közlekedési híradó balesetekről, az újí­tási híradó az ez évi fel­adattervről, valamint a „legfrissebb” újításokról. És folytathatnám a sort. Az emberek munkába jö­vet meg-megállnak a fali­újságok előtt, mert már megszokták, hogy fontos információkhoz juthatnak. Hasonló példákat mond­hatnék a Paksi Atomerő­műről, illetve az építke­zésről. A működő erőmű­ben, az irodaépületben és az építkezés munkahelye­in egyaránt megtalálhatók a faliújságok, melyeknek cikkeit, közleményeit rend­szeresen cserélik, azok tar­talmasak, tájékoztatnak és mozgósítanak. Vannak azonban — nem kis számban — ellenkező tapasztalataim is. Sok he­lyütt üres a faliújság, vagy elsárgult, időszerűségüket : már fél vagy egy éve el­vesztett írások „díszítik” a falat. Nem ritka az agitá- ciós munkáról párt-vezető­testület elé kerülő beszá­molóban az a megfogal­mazás, amit a legutóbb ol- vastam-hallottam: A ter­melőszövetkezet pártszer­vezetei eljuttatják a kü­lönféle központi írásos anyagokat tagjaikhoz, a dolgozókhoz, „nem megfe­lelő viszont a termelőszö­vetkezet területén talál­ható faliújságok felhasz- ; nálása, ezeknek az agitá- ciós munkába való bevo­nását meg kell oldani.” Az agitáció eszköztárá­nak skálája széles, az esz­közök egyike a faliújság. Az üzem eseményeiről, gondjairól tájékoztat, a jobb munkára, gazdálko­dásra mozgósít, dicsér és elmarasztal. Ha kézben tartják és „karbantart- j ják.” Ennek irányítására- eliencrzésére a pártszerve­zeteknek kellene nagyobb ; figyelmet fordítani. Már. ahol ma még nem hasz­nálják ki eléggé a téjékoz- j tatásnak és meggyőző munkának eme fontos — és nem is költséges — esz­közét. J. J. Ütést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ KB Intézőbizottsága együt­tes határozatot hozott az MSZMP XIII. kongresszusá­nak és a hazánk felszabadu­lása 40. évfordulójának tisz­teletére indult munkaver­senyben kimagasló eredmé­nyeket elérő vállalatok, szö­vetkezetek és kollektívák ki­tüntetéséről. Az MSZMP Központi Bizottsága által alapított 25 Kongresszusi Zászló, illetve 80 Kongresz- szusi Oklevél kitüntetésben — az állami kitüntetésekre vonatkozó szabályok alkal­mazásával — azok a kollek­tívák részesülhetnek, ame­lyek a munkaversenyben el­ért eredmények alapján egyidejűleg magas állami kitüntetést is kiérdemelnek. A kitüntetések átadására 1986. május 1. alkalmából kerül sor. A kormány csütörtöki ülé­sén tudomásul vette az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének tájékoz­tatóját a munkaügyi helyzet 1984. első félévi alakulásá­ról. Megállapította, hogy to­vábbra is teljes körű a fog­lalkoztatottság. A vállalatok többségénél a munka haté­konysága még nem javul a kívánt mértékben. A nép­gazdaság különböző terüle­tein a szükséges munkaerő­átcsoportosítás az indokolt­nál lassabban megy végbe. A keresetnövekedés — első­sorban az építőiparban és az iparban — meghaladja a tervezettet, amit a termelés eddigi alakulása nem tá­maszt alá. Az év hátralévő részében erőfeszítések szük­ségesek a teljesítmények nö­velésére, a népgazdasági terv céljainak megvalósítá­sára. (MTI). A szocialista országok külügyi konzultációja Az NDK külügyminiszté­riuma meghívására augusz­tus 28. és 30. között Ber­linben tartózkodtak a szo­cialista országok külügymi­niszter-helyettesei. Találko­zójuk célja az volt, hogy összehangolják a szocialista országok diplomáciai tevé­kenységét az ENSZ-közgyű- lés 39. ülésszakával össze­függésben. A kölcsönös megértés lég­körében lezajlott vélemény­cserén részt vett a Belorusz SZSZK, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet­unió, az Ukrán SZSZK és a Viletnami Szocialista Köz­társaság delegációja. Kül­döttséggel képviseltette ma­gát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa is. A megbeszélés az elvtársi együttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Szerdán Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere fo­gadta a résztvevő küldöttsé­gek vezetőit. Ifjú szőlész-borászok II. országos vetélkedője Nemcsak elméletben, gyakorlatban is Tegnap talán a legizgal­masabb eseményét bonyolí­tották le az ifjú szőlész-bo­rászok szakmai, politikai, munkavédelmi vetélkedőjé­nek II. országos döntőjét, amelynek a szekszárdi tör­ténelmi borvidék adott ott­hont. Reggel kilenc órakor kez­dődött a verseny két he­lyen, a szőlészeti ismeretek­ről és a borászati ismeretek­ről külön-külön adtak szá­mot az if jakból, álló négyfős csapatok. A szőlészettel kapcsolatos tudásanyagból a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetke­zet leányvári, százhektáros, három-, illetve négyéves új telepítésében adtak ismerte­tést a versenyzők. Dr. Domonyai Péter, a ter­melőszövetkezet kertészeti főágazat vezető je irányította a vetélkedőt. Elmondta, hogy öt munkahelyen kellett bi­zonyítania a négytagú csa­patoknak. Mint már ismer­tettük, minden csapatban egy mérnök, egy technikus és két szakmunkás foglalt helyet. A szőlészetben agrokémiai, fajtaismereti, tervezéstech­nológiai (szüret), telepítés­pótlási és. növényvédő szer ismeretből vizsgáztak a ver­senyzők. Ki több, ki keve­sebb sikerrel vette a próbát, a délelőtt folyamán szerzett tapasztalataink azt mutat­ják, hogy általában igen jól felkészült fiatal szakemberek a történelmi borvidék ven­dégei. Ugyanezt mondhatjuk el a Szekszárdi Állami Gzadaság pincészetében szerzett ta­pasztalataink alapján is, ahol a borászati ismereteik­ről kellett beszámolniok a versenyzőknek.-----------------------------------------------------------­--------------------------------------------------------------------------------------------------------—---------------------------­A Szekszárdi Szőlészeti és Borászati Társaság csapata szUreti tervet készít A zöldségellátásról tárgyalt a szekszárdi tanács Személyi változások Tegnap délután több fon­tos témát tárgyalt meg Szek- szárd város Tanácsa. Közér­deklődésre tarthat számot a város tömegsportjának érté­kelése, a tankötelezettségi törvény végrehajtása, és több interpelláció is elhang­zott. Aktualitása és jelentősége miatt érdemes kiemelni a sorból a gyümölcs és zöld­ségellátás • helyzetének elem­zését és a javításra megha­tározott intézkedéseket. Leg­utóbb 1976-ban tárgyalta a tanács átfogóan a témát, ak­kor parázs vita zajlott, hi­szen akkor nem volt ele­gendő áru a városban. E te­kintetben döntő változás ál­lott be napjainkra, mert van mit vásárolni. Az elemzés részletesen bemutatja, mi­lyen intézkedések és válto­zások történtek azóta. Tény­szerűen bizonyítja az anyag, hogy több lett a felhozatal, javultak a kiszolgálás körül­ményei és az áruk minősége. Kovács János tanácselnök szóbeli kiegészítésében szólt az idei helyzetről, amelynek fő kérdése az, hogy miért ilyen drága az, ami már kapható? Hozzájárult ehhez, a rendkívüli időjárás, az aszály, majd a vihar- és jég­kár is. Nem hallgatta el azt sem, hogy a termelők, a kereskedelem szektorai és a fogyasztók között komoly érdekellentét van. Tény. hogy nem sokkal rövidült le az út a termelőktől a fo­gyasztóig és közben minden­ki „ráteszi a maga hasz­nát,” ahogy egy tanácstag fogalmazott. A helyzet további javítása érdekében, több hosszú és rövidebb távú intézkedést hozott a tanács. A legálta­lánosabb terv egy nagybani piac létrehozása, amely töb­bek között az út lerövidíté­sét célozza, de addig is jó lenne, ha a nagyüzemek ak­ciókkal, nagyobb mennyisé­gű áruval igyekeznének sza­bályozni az árszínvonalat. Javítják a forgalmazás föl­tételeit, az új áruházak pe­dig e szempont figyelembe­vételével épülnek. A magán- kereskedők telephelyét és az alkalmi árusítást elsősorban az ellátatlan területeken en­gedélyezik. A feltárt és helyreállított pincéket a té­li tárolásra ajánlják fel a kereskedelmi szervezeteknek és a termelőknek. A tanács megbízta az illetékes bizott­ságot, hogy számoltassa be a termelő és kereskedelmi szerveket a háztáji termesz­tés segítéséről és a termelé­si, felvásárlási, valamint a forgalmi feladatok teljesíté­(Folytatás a 2. oldalon.) bizonyítottak a fiatalok Csapoláshoz készülnek a komáromi versenyzők □ Itt is öt munkaterületen, ötfajta ismeretből kellett felvenniök a versenyt, amint azt Vesztergombi Ferenc, a pincészet vezetője ismertet­te velünk ottjártunkkor, szőlőfeldolgozás, alapvető pinceműveletek, szűrés-bor- kezelés, borminősítés a la­boratóriumban, derítés, hi­bás borok felismerése. A vetélkedőt jól egészítet­te ki az a nagyszerű. ízlé- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents