Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
1984. augusztus 26. NÉPÚJSÁG 3 Néhány perc közgazdáiig Nmgydorog Az újságolvasó ember sok új közgazdasági fogalommal találkozik manapság. Ezek közé tartozik a tőke- allökáció is, amelyről a következőket írja az 1983-ban kiadott gazdaságpolitikai kisszótár: „Allokáció: elosztás, szétosztás, áttelepítés. Közgazdasági értelemben leggyakrabban a tőke allokációjáról, a munkaerő allokációjáról stb. beszélünk. A tőke allokációja termelési pénzeszközök átcsoportosítása; a munkaerő-allokáció a rendelkezésre álló foglalkoztatottak elosztása, áthelyezése. Az allokáció végbemehet a központi gazdaságirányítás rendelkezése alapján (jelenleg ez a gyakoribb), vagy vállalati kezdeményezésre. Ez utóbbinál fontos szerepe van a kellő anyagi érdekeltség megteremtésének. ..” E bevezető után tekintsük át, höl tart ma a tőkeallokáció Magyarországon? Nem is olyan régen az elosztás szinte kizárólagos csatornája a bankrendszer volt. A vállalati fejlesztéshez a Magyar Nemzeti Bank adott hitelt, évente több mint 20 milliárd forintot. A kölcsön féltételei, a törlesztés, a kamatok a gazdaság- politika céljai szerint alakultak: például a magas kamatlábak — jelenleg 13—14 százalék — a hatékonyabb és főleg gyorsabb megtérülésű beruházásoknak adtak zöld utat. Ám a múló évek során nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló hitelek elosztásában nem jó, ha csak egyetlen bank vagy pénzintézet vesz részt. Óhatatlanul elhúzódik az engedélyezés, s míg végre a kérvényre jóváhagyó pecsét kerül, az üzlet esetleg már nem is hozza az ígért hasznot. Ezért újabb kezdeményezések történtek. Az utóbbi években számos új kisbank, vállalkozási alap jött létre: például a Magyarország és több más ország által alapított Közép- európai Bank, amely külföldi tőke bevonásával finanszírozza a magyar vállalatok fejlesztéseit, a honi hitelpolitikai irányelvek szabta határok között. Hamar nagy hírnévre tett szert az Innovációs Alap — őket dicséri a Debrecenben gyártott Nedecky-féle ránctalaníitó krém, vagyis a sokak által ismert Hélia—D menedzselése, s tavaly jött létre a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt a Vállalkozási Alap, amelyik többek között építőipari kisgépek bérbeadását finanszírozza. Amint említettük, a vállalatok is kezdeményezhetik egymás között a tőkealllokáci- ót Az adatok szerint ez egyelőre még meglehetősen alacsony szinten mozog; a fejlesztési források mindössze 5—7 százaléka vándorol évenként egyik cégtől a másikhoz. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a kormányzat sokat lazított a korábbi megkötéséken, és a fejlesztési alapok átadásának szabályozásával új formákat teremtett a jövedelmező vállalkozások finanszírozására. Csakhogy éppen ezekben az években növekedett számottevően az alaphi- ányas és a veszteséges vállalatok száma, vagyis, pénz híján nem tudnak élni a felkínált lehetőségekkel. A probléma másik oldala, hogy már meglévő eszközöket, gépeket, nyersanyagot nem szívesen ad át egyik cég a másiknak, még akkor sem, ha azok évek óta kibontatlanul állnak a gyárudvaron. De a készletezés terhei egyre súlyosabbak, s ez talán ösztönzően hat majd a tőkeallokáoió eme formájára. Utoljára, de nem utolsóként maradt a felsorolásban a kötvény. Nagy sikert arattak például a Bács-Kds- kun megyei vállalatok körében meghirdetett telefonértékpapírok. A kötvényvásárlás, ha a kamatok igazodnak a reális viszonyokhoz — magyarán ha az átlagos fejlesztés hasznát ígérik legalább — jó üzlet mindkét fél számára. A pótlólagos tőkebevonással olyan elképzeléseket lehet megvalósítani, amelyek hosszú évek óta lapulnak az íróasztal mélyén tárolt előterjesztésekben, s a haszonból mindannyian részesednek. Ilyen kötvényeket ma már nemcsak a vállalatok bocsátanak ki, hanem az államháztartás is. Az egyre szaporodó kibocsátás miatt nő a kötvénytulajdonos vállalatok száma, az öt, tíz, tizenöt évre befagyasztott pénzekre azonban esetleg hamarább is szüksége lehet a bajba jutott cégeknek, főleg az egyre súlyosabb pénzügyi gondokkal küszködő vállalatoknak. Az eladásnak nincs semmiféle jogi akadálya, de egyelőre hiányzik az erre az üzletágra szakosodott intézmény. Pedig a kötvény csak akkor töltheti be a neki szánt feladatokat a tőkeáramlásban, ha nemcsak jegyezni lehet, hanem bármikor adni és venni. Már a Nemzeti Bank szakemberei is foglalkoznak e problémával, esetleg a patinás intézmény égisze alatt is létrejöhet a kötvények piaca. E vázlatos felsorolásból is kiderült, manapság már számos módot találhatnak arra a cégek, hogy felesleges tőkéjüket, pénzüket és gépeiket egymásnak átadják. Remélhetőleg a külpiaci verseny és a hazai ellátás javításának kettős szorításában mind többen próbálkoznak meg a hatékony befektetés ezen formáival. Elsőrendű érdeke a népgazdaságnak, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök a lehető leghatékonyabban működjenek. LAKATOS MÁRIA Újfajta védőkesztyű A Taurus Gumiipari Vállalat a Sasad Tsz-szel közösen sav- és olajálló védőkesztyűk gyártását kezdte meg. Ezeket a védőeszközöket eddig külföldről vásárolták a forgalmazók. Az ipari védőkesztyűk gyártásának technológiáját a Taurus fejlesztési és kutatási központjának szakemberei a Bőripari Kutatóintézet, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete munkatársaival közösen fejlesztették ki. E termék előnye, hogy kötötthurkolt kelmével bélelt, s így nem fülled bele a kéz, hosszabb időn át is kényelmes viselet. A kesztyűk textilvázát most még a Győri Kötöttkesztyűgyárban készítik, és a Sasadnál ezt dolgozzák össze a Taurus különleges gumikeverékével. A tervek szerint a későbbiekben a kesztyűk textilvázát is a Sasadnál készítik. Előrehaladott kísérleteket folytatnak a kesztyűk csúszás- mentes változatának kialakítására, a tenyérrész gumi- recézéssel való ellátására. A gumikesztyűkből évente félmillió párat készítenek, forgalmazásukra a MÜÁRT vállalkozott. w Épül az M-5-ös autópálya Az autósok nagy örömére 1985 őszén újabb autópályával bővül az ország úthálózata. Akkorra készül el az M—5-ös autópálya első negyven kilométeres szakasza. Pontosabban: Üjhartyánig a bal pálya, amit a következő években a 70-es kilométerig építenek ki. Az autópálya építésével egy időben készül a fővárosba vezető szakasz, a Nagykőrösi út rekonstrukciója is. Nagydorog belterületén van egy 3,7 hektáros erdő. Fürdő- kertnek hívják, mivel annak idején, a századforduló után, amikor a gróf telepítette, a közepe táján építtetett egy fürdőmedencét is. Szép, gondozott volt ez az erdő régen, és 1945 után, amikor már nem volt tiltott terület a dorogiak számára, iskolai kirándulásokat, majálisokat rendeztek itt. Jó harminc éven át azonban alig járt erre valaki. A tisztást benőtte a bozót, a fák egy része korhadásnak indult, kidőlt. Alakulása után a termelőszövetkezet kapta meg, úgy kezelte — fatermelési célú erdőként — mint a többi, közel félezer hektárnyi erdejét. 1977-ben döntött úgy a szövetkezet — és ezzel az erdőrendezőség is egyetértett, megállapítva, hogy kívánatos volna park jellegű felújítása, hogy átadja a tanácsnak, üdülőerdő céljára. A munkákhoz azonban pénz kellett, ami — lévén a tanácsnak éppen elég helye, amire fordítsa szűkös pénzét — erre nem volt. Ekkor született a gondolat, hogy pályázatot nyújtanak be. — Az erdő nem akármilyen fákból áll — mondja Jankovics László, a nagyközségi pártbizottság titkára, aki egyébként maga is erdész volt, mielőtt párttitkár lett. — Errefelé csak az akác és a fenyő honos, itt viszont van vagy húsz-harminc fafaj, köztük Vénitz szil, szürkenyár, gyertyán, mézgás éger, platán. Kitűnő lehetőség az iskolások növénytani ismereteinek gyarapítására. Sokféle madár is „lakja” az erdőt. A tó — pontosabban a medence — fölött egy hatalmas egerészölyvfészket találtunk, a vízben pedig egy jól fejlett mocsári teknőst. A pályázatban nemcsak kérnek a dorogiak, hanem ajánlanak is. A százezer forint csak indulótőkének kell, az anyagköltségek fedezésére. A többi — több mint háromszorosa a százezer forintnak — társadalmi munka. Húszezret már a pályázat benyújtása előtt teljesített a téesz fa-, és földmunkák végzésével. További ötvenezret vállaltak a szövetkezet szocialista brigádjai, különféle játékokat készítenek. A Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat asztalosüzemének brigádjai a Pribenszki Ferenc faanyagok, játékok konzerválására vállalkoztak. Az erdészet — a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság — nagydorogi erdészetének brigádjai mászókákat, játékokat készítenek, Szakái Gyula erdészetvezető szakmai tanácsadással segíti a munkát. A tanács költségvetési üzemének brigádjai 80 ezer forint értékű építési, sétaút- helyreállítási, vízlevezető- árok-tisztítási munkát vállaltak. Az önkéntes tűzoltóegyesület a tó kitisztítását végzi el; a vízművesek a vízvezeték szerelésére vállalkoztak, a KISZ-bizottság a folyamatos karbantartást vállalta. A munkák felelős irányítására Pribenszki Ferenc, a szövetkezet erdészeti üzemágának vezetője vállalkozott. — A szövetkezet a terület átadásával mintegy kétezer köbméter fáról mondott le, ami kitermelhető lenne — mondja Pribenszki Ferenc. — De kár is lett volna ezeket a szép fákat kivágni. — Majd magyaráz. Itt lesz a főbejárat, a parkolóhely, az eligazító tábla, hogy mi hol található. Odébb, az egyhektárnyi tisztáson pályák a különböző labdajátékokhoz, ping-pongasztalok, esőbeállók, szalonnasütő helyek, a sétautak mellett pihenőpadok ... Ottjártunkkor hangos volt az erdő. Traktor vonszolta a kivágott, korhadt fatörzseket, egy másik a gallyakat vitte, a vöröskeresztes szervezet asszonyai-lányai a sétautat tisztították, a téesz egyik szocialista brigádja a bozótot irtotta, a tűzoltók éppen a vizet szivattyúzták a tóból-medencéből. Ügy tűnik, forrása van, mert ahogy elérték az iszapot, újra emelkedni kezdett a vízszint. — Két éve itt kutatófúrást végeztek meleg víz után. Vagy kilencszáz méteres mélységig jutottak el, a felhozott kőzet 65—70 Celsius- fokos volt — mutat egy lezárt csőre Pribenszki Ferenc. — Talán még megérjük, hogy termálvizünk is lesz. — Mikorra készülnek el? — Egy év múlva, 1985. augusztus 20-án szeretnénk avatni a felújított parkot — mondja Jankovics László. J. J. Önkéntes tűzoltók a medence vizét szivattyúzzák Bozótirtás A Vöröskereszt-alapszervezet tagjai tisztítják az egyik sétautat Miért előnyös a tőkeallokációi Grin fürdőkertből - pikeaípark
