Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

1984. augusztus 3. 4. NÉPÚJSÁG Tolnai utakon Tolna megye 1984. I. félévi közlekedési baleseti helyzete Tolna megye Rieten--------------------21— 1984. I. f élévében 235 közúti közleke­dési baleset történt, 23-mal több, mint -az elmúlt év azo­nos időszakában, az emelke­dés 10,8 százalékos, A belesetek közül 16 volt halálos kimenetelű, kettővel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban, 114 végződött súlyos, 105 -pedig könnyű sérülések­kel. Az előbbi 13-mal, az utóbbi 12-vel volt több, mint 1983. I. félévében. A baleseték száma jelen­tősen emelkedett Szekszárd belterületén (25-ről 38-ra), Pakson és környékén (33-ról 53-ra), végül Bonyhádon és környékén (19-ről 26-ra). Az emelkedés Tamásiban és kör­nyékén minimális volt (2), Szekszárd környékén, vala­mint Dombóváron és a hozzá tartozó területeken csökkenés' mutatkozott. A bekövetkezett balesetek során 18 ember életét vesz­tette, 139 súlyosan, 168 köny- nyebben megsérült; a meg­halt és megsérült személyek száma tehát összesen 325 volt, 41-gy-el több, mint a múlt év I. félévében. A balesetek mennyiségé­nek ilyen mértékű növekedé­se annál inkább nyugtalanító, mivel mér a múlt év folya­mán is lényeges emelkedés mutatkozott az előző évhez viszonyítva, a közlekedési balesetek szaporodása így megyénkben folyamatossá vált. Az első félévben előfordult 235 baleset közül 54 elköve­tőnél volt megállapítható az alkoholos befolyásoltság, ami az összes elkövetők 23 szá­zaléka. Noha a múlt évi adatokhoz képest ez az arány 3 száza­lékkal csökkent, megelége­désre nem lehet ok, mert az ittas járművezetők, az ittasan karambolozok száma még így is túlzottan magas. Legtöb­ben Szekszárd környékén, Pakson és környékén, vala­mint Tamásiban és környé­kén okoztak balesetet itta­san, bár a Szdkszárdhoz tar­tozó területen számuk a ta­valyihoz mérten felére csök­kent. Az említett balesetek során a társadalmi és a személyi tulajdon sérelmére, becslés szerint, 4 828 450 forint anya­gi kár keletkezett, 1 996 000 forinttal több, mint egy év­vé! korábban. A balesetek okait vízs­------------------------• gálva válto­zatlanul a legrosszabb a hely­zet a járművek sebességének megválasztása terén. A bal­esetek 28,5 százalékát, szám szerint 67-et a gyorshajtők okozták, mégpedig a relatív gyorshajtók, nem alkalmaz­kodva kellően az adott kö­rülményekhez, a látási, az út-, a forgalmi’ stb. viszonyokhoz. Abszolút számuk megegyezik a tavalyival, százalékos ará­nyuk valamivel több, mint 3 százalékkal csökkent, ám ez a tény sem adhat megelége­désre ökot. A gyorshajtás miatti karambolok mennyisé­ge ezúttal Szekszárd belterü­letén, Pakson és környékén, Bonyhádon és környékén, va­lamint Tamásiban és környé­kén emelkedett jelentősen. A gyorshajtás miatti bal­esetek állandó, kedvezőtlen alakulásánál is egyre rosz- szabbak megyénk útjain az állapotok, a figyelmetlen, gondatlan vezetéssel előidé­zett, balesetekbe torkolló ve­szélyhelyzetek szaporodása terén. Gondatlan járműveze­tés miatt az idei I. félévben 37, tízzel több baleset tör­tént, mint a múlt év I. fél­évében. Legtöbb a Szekszárd- hoz, Pákshoz, Bonyhádhoz és Dombóvárhoz tartozó terüle­teken, tehát a megye útjai­nak többségén. Féléves ada­tok tükrében e téren nem lehet sem negatívan ható idő­járási frontátvonulásokra, sem más külső tényezőre hi­vatkoznunk, csupán a forga­lom résztvevőinek jelentős hányada által tanúsított könnyelmű, felelőtlen maga­tartásra. Az elsőbbség meg nem adá­sából eredő balesetek száma a tavalyi 45-ről az idén 41-re csökkent. Ez azonban még mindig az összes baleset 17,4 százaléka, a többségük válto­zatlanul alsőbbségadás köte­lezettségét jelző táblákkal védett itták ikereszteződésé- ben fordult elő a megye egész területén, a forgalom sűrűsé­gétől függő mennyisében, szóródva. Az agresszív tulaj­donságokon és a vakmerő kockázatvállalásokon túl, ezéknek a baleseteknek is Oka lehetett olykor a köny- nyelmű figyelmetlenség. A tavalyi 12_ről 16-ra nö­---------------i— vékedett az idén a szabálytalan előzések­ből származó szerencsétlensé­gek száma. Kevés járműve­zető akad, aki az előzés sza­bályait többé-kevósbé ne is­merné. Ezeknek a balesetek­nek csaknem mindegyike a gyakorlatlanság, vagy a meg nem engedett mértékű kocká­zatvállalás következménye volt. De esetenként az is, hogy járműoszlop előzésébe kezdett járműnek, szemben jövő forgalom esetén az oszlop egyetlen tagja sem adott lehetőséget a jobbra húzódásra, pedig ez nem szí­vesség, hanem kötelesség lett volna részükről. 14-ről 17-re emelkedett a szabálytalan kanyarodás, irányváltoztatás következté­ben előfordult balesetek szá­ma. Ezek zöme lakott terü­leten belül történt, nem egy helyen több, mint a múlt év első félévében. Példa rá, hogy amíg tavaly az év első 6 hó­napjában Szekszárd belterü­letén lilyen természetű baleset egy sem volt, az idén 5 ese­tet rögzített a statisztika. A szabálytalan kanyarodá­sok túlnyomó többségénél a szabályismeret hiánya volt tapasztalható. A KRiESZ ez év július 1-én hatályba lé­pett módosítása részben az irányváltoztatás és az azzal járó irányjelzési kötelezett­ség szabályait is megváltoz­tatta. Az új rendelkezések el­sajátítása, és az azókhoz való maradéktalan alkalmazkodás révén remélhetőleg csökken­ni fog a szóban forgó össze­ütközések mennyisége. Szokatlanul magasra------------------------- ugrott az év első felében megyeszerte a gyalogosok hibájából ke­letkezett balesetek száma. A tavalyi 17 ilyen baleset az idén 9-cel volt több. Ezek a balesetek kettő kivételével lakott területen belül történ­tek és csupán 10 végződött közülük könnyű 'sérüléssel, a többi halálos, vagy súlyos kimenetelű volt. E téren a legnagyobb emelkedés (2- ről 9-re) a megyeszékhely belterületén volt tapasztal­ható, csökkenés viszont Ta­mási és környéke kivételé­vel sehol sem mutatkozott. E kérdéskörön belül külön ki keill hangsúlyoznunk 'azt a szomorú tényt, hogy a gya­logosok hibájából őket ért szerencsétlenségek felének 14 éven aluli gyermekek vol­tak az előidézői, s természe­tesen ezzel együtt szenvedő alanyai is. Ez a körülmény figyelmeztetésül kell, hogy szolgáljon szülőknek, neve­lőknek egyaránt, de minden olyan felnőttkorának is, aki­nek adott szituációban lehe­tősége van gyermekbalesetek elhárítására, megelőzésére. Legjobb eszköz erre a sze­mélyes példamutatás, e téren azonban nem egyszer hajme­resztőén veszélyes magatar­tásoknak lehetünk szemtanúi olyan felnőttek esetében is, akik gyermekeket kézen ve­zetve követnek el durva sza­bálytalanságokat. A baleseteket okozó jár­művezetők között már hosz- szú évek óta, így most is, el­ső helyen állnak a személy­gépkocsi-vezetők. Számuk a múlt év első feléhez viszo­nyítva az idén 9-cel emel­kedett, 90-ről 99-re. ök vol­tak felelősek a balesetek több, mint a 42 százaléká­Szabálytalan kanyarodás Nagymányok belterületén — egy súlyos sérült ért, azaz csaknem a feléért. A személyautók vezetői ál­tal okozott balesetek terén jelentősebb csökkenés (36- ról 27-re) csupán a megye- székhely környékén volt ta­pasztalható, Dombóváron és környékén számuk mindösz- sze eggyel csökkent. A me­gye többi útjain viszont ki- sebb-nagyobb mértékben mindenhol emelkedett, leg­magasabbra Szekszárd bel­területén (11-ről 18-ra), il­letve Pakson és a hozzá tar­tozó környéken (15-ről 21-re). A személygépkocsi-veze­tők okozta balesetek koráb­bi nagy számának a további növekedése, a balesetek ter­mészetét is vizsgálva, azt mutatja, hogy útjainkon megszaporodtak a kellő ve­zetői készséggel, gyakorlattal nem rendelkező magánautó­sok. Ennek pedig az lehet a magyarázata, hogy a gépko­csik üzemeltetési költségei­nek emelkedése folytán a személyi tulajdonban lévő autók ritkábban kerülnek ki a garázsokból, mint koráb­ban. Következésképpen az úgynevezett „hétvégi veze­tők” kiesnek a gyakorlatból és még kellő szabályismeret mellett sem tudnak mindig a munkaszüneti napok meg­növekedett forgalma adta követelményeknek eleget tenni. Persze, a gyakorlat­lanság sokszor gátlástalan­sággal, sőt ittassággal is pá­rosul, s ezek a tényezők szinte törvényszerűen vezet­nek balesetekhez. Mindeze­ken túl kívánatos lenne a magán személygépkocsi-ve­zetők szervezettebb, követke­zetesebb továbbképzése is. Aggasztó Jelenség, hogy __22----------- a korábbi é vekkel ellentétben már szin­te tendenciaszerűen emelke­dik a hivatásos balesetek száma és aránya is. A tár­gyalt időszakban a tavalyi 20-szal szemben 23 baleset előidézői voltak, arányuk pe- dik a múlt évi 9,4 százalék­ról 9,8 százalékra nőtt. Ezen kedvezőtlen irány­zat további romlásának meg­akadályozásáért a teherautó­vezetőkön kívül felelősek az üzemben tartók iis, közvetle­nül azon beosztású szemé­lyek, akiknek fokozott el­lenőrző munkája telephelye­ken és utakon egyaránt el­engedhetetlen kötelességük. A tavalyi adatokhoz képest a tehergépkocsi-vezetők a múlt évi eggyel szemben az idén 4 balesetet okoztak Bonyhádon és környékén, de a megye más területein sem volt szóra érdemes, jelentő­sebb javulás. Az autóbusz-vezetők a múlt évi 3 balesetüket az idén 2-re csökkentették. Egy Paks, egy pedig Tamási kör­nyékén fordult elő. Az egy nyomon haladó járművek vezetői közül a motorkerékpárosok a múlt év első feléhez viszonyítva 5-tel (30—25), a kerékpáro­sok eggyel (24—23), keve­sebb balesetért voltak felelő­sek, ugyanakkor a segédmo­toros kerékpárok vezetői kettővel többször (21—23) karamboloztak ez év első fe­lében. Számuk összesen 4- gyel, arányuk 35,3 százalék­ról 30,2 százalékra csökkent, ami biztató jel lehet a jö­vőre nézve, s nem kevésbé köszönhető a motorosok és segédmotorosok most már kötelezően előírt, szervezett oktatásának is. Noha a kerékpárosok kép­zése továbbra sem történik tanfolyamon, széles körű fel- világosító, propagandamunka révén megyénk egész terü­letén lehetőséget kell talál­ni, hogy főleg a módosított KRESZ reájuk vonatkozó rendelkezéseit, településeink néhányának egyes útjain (azok mentén) rövidesen fel­festésre, megépítésre kerülő kerékpársávok és utak sza­bályos- használatát megis­merhessék. Sajnálatos tény, hogy a----’---------------fogatolt jár­művek hajtői a múlt évi eggyel szemben az idén négy, a mezőgazdasági von­tatók, lassú járművek veze­tői pedig 3-mal szemben 6 közúti baleset előidézői vol­tak. Bizonyított, hogy az ál­lati erővel vont járművek hajtóinak jelentős hányada nem rendelkezik a kötelező­en előírt hajtási igazolvány­nyal, a forgalmi szabályok alapfogalmait sem ismerik. Ennek ellenére fogatolt jár­művekkel, nem egyszer ál­lami, szövetkezeti tulajdont képezőkkel is részt vesznek a forgalomban hajtőkként a járművek üzemben tartóinak ^allgatólágos beleegyezésével. E téren a törvényes rend megteremtése, az említett balesetek megelőzése végett, nem tűrhet halasztást. D e mint a baleseti statisz­tika számadatai mutatják, a mezőgazdasági vontatók, s egyéb lassú járművek, mun­kagépek vezetőinek szabály­tisztelő magatartása is kí­vánnivalóikat hagy maga után. tehát az ők ellenőrzé­sének a megszigorítása is in­dokolt. Az elmúlt félév során idő­ben észre nem vehető mű­szaki hiba miatt két baleset történt a tavalyi első félév­ben előfordult 3-mal szem­ben. állatok kivédhetetlen elütéséből ugyancsak kettő. (Ilyen eset 1983. első hat hó­napjában egy sem volt). Pá­lyahibából baleset sem az idén, sem a múlt évben nem történt a megyében. Mindez arra enged következtetni, hogy a baleseteknek több, mint 98 százaléka hibás em­beri magatartás következmé­nye volt. A nem megyebeli és kül­földi járművezetők közül összesen 77 volt felelős Tol­na megyében az első félév­ben közúti balesetekért, ami azt mutatía, hogy a közúti szerencsétlenségek 67,3 szá­zalékát helybeli járműveze­tők, illetve gyalogosok idéz­ték elő. 83 baleset (35,3 százalék) megyénk főútvonalain, 74 (31.4 százalék) városaink bel­területén, 78 (33,2 százalék) pedig egyéb útjainkon követ­kezett be. A közúti közlekedés biz- ------------------ tonsága és za­vartalansága fontos társadal­mi érdek, ezért mindenki­nek kötelessége minden le­hetőt megtenni annak érde­kében, hogy útjainkon keve­sebb ember veszítse életét, kevesebben járjanak szeren­csétlenül, hogy úticélját min­dig mindenki baj nélkül el­érhesse. A TOLNA MEGYEI TANÁCSI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT értesíti tisztelt ügyfeleit: 1984, augusztus l-től közületek, lakossági és közületi üdülőkben keletkező, valamint állati eredetű szippan­tott szennyvizek elszállítását 105,— Ft/m3 egységáron vállalja. A lakossági szolgáltatást 50,— Ft/m3 egy­ségárban teljesíti. Szolgáltatásunk megrendelhető: személyesen, írásban, vagy telefonon. Dombóvár; Pf.: 8. Telefon: 10-65. Dunaföldvár: Előszállási út 77., Pf.: 18. Pincehely: Pf.: 8. (a volt téglagyár helyén). Szekszárd: Palánk 7., Pf.: 30. Telefon: 12-822. (93). A Tolna és Vidéke Körzeti Afész 1984. október l-től 1987. szeptember 30-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alább felsorolt üzleteit: 1. 9. sz. italbolt, IV. o., Fácánkert, Lenin u. 2. 25. sz. Sport büfé,, IV. o., Fadd, Sport u. 3. 3. sz. söröző, II. o., Tolna, Deák F. u. 4. 56. sz. vegyesbolt, Fadd, Gagarin major 5. 27. sz. vegyesbolt, Bogyiszló, Honvéd u. 6. 9. sz. vegyesbolt, Tolna, Magaspart 23. A meghirdetett egységekre vonatkozó tájékoz­tató adatokat, valamint bővebb felvilágosítást a szövetkezet központjában, 1984. augusztus 15-től 1984. szeptember 10-ig, délelőtt 8—12 óráig a főkönyvelő és a kereskedelmi osztályvezető ad. A pályázatokat 1984. szeptember 10-ig, délután 16 óráig írásban kell benyújtani a szövetkezet által rendszeresített nyomtatványon a követke­ző címre: ÁFÉSZ, Tolna, Árpád u. 16., központi iroda. A versenytárgyalás ideje: 1984. szeptember 14., délelőtt 10 óra, helye: Áfész, Tolna, központi iroda. Tolna és Vidéke Áfész Igazgatósága (145) Pályázati felhívási A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vezetősége (Szekszárd, Mártírok tere 5—7.) PÁLYÁZATOT HIRDET A VÁLLALAT GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTESI MUNKAKÖR MEGHATÁROZOTT IDŐRE VALÓ BETÖLTÉSÉRE. A meghatározott idő 3 évre értendő, mely köl­csönösen többször is meghosszabbítható, vagy határozatlan időre változtatható. A vállalat „B” kategóriájú, a munkakör beso­rolása az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet A/B/2- es kategóriába tartozik, mint gazdasági igazgató- helyettes, szervezi, irányítja és ellenőrzi a vál­lalat tervezési, számviteli, pénzügyi tevékenysé­gét. Képesítési feltételek: Közgazdasági egyetem vagy számviteli-pénzügyi főiskola, középfokú politikai végzettség, 5 év szakmai és vezetői gyakorlat. A pályázatot 1984. szeptember 1-ig kell benyúj­tani a személyzeti osztályra. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a jelenlegi munkahelyét, beosztását, besoro­lását, jövedelmét; — szakmai és politikai végzettségét; — a jövőbeni szakmai elképzeléseit, kitünteté­seit, egyéb végzettségét. A pályázathoz mellékelni kell egy kézzel írott részletes önéletrajzot. A pályázat 1984. november 1-ig kerül elbírálásra teljes diszkréció mellett. A munkakör 1985. ja­nuár l-től tölhető be. Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Szekszárd. (148)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents