Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

Mai számunkból

„BANSZKO AZ ÉLET” (8. old.)

FELFELÉ A LEJTÖN (12. old.)

GABONAHORDAS (13. old.) SÁRKÁNY A MAGASBAN (13. old.)

IPARKÖRZETEK A BAM MENTÉN (8. old.)

KÖZÉP-ÁZSIA ÜDÜLŐKÖZPONTJA (8. old.)

MAGYAR—SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL (9. Old.)

AZ ÜVEG IFJÜ MŰVÉSZEI (9. old.)

AZ AGYAGTÄBLÄKTOL A KÖNYVMINIATÜRIG (9. old.)

A NAGY SZÍNÉSZ ÁTUTAZÓBAN (10. old.) MAGYARHON ELSŐ KÖLTŐJE (10. old.)

SZŐNYI ISTVÁN- EMLÉKKIÁLLÍTÁS (11. old.)

ALAPlTSUNK-E

MÜZEUMOT?

(11. old.)

CSILLOGÁS NÉLKÜLI LENCSÉK (12. old.)

Hazaérkezett Romániából

a magyar küldöttség

Péntek délelőtt elutazott Bukarestből a magyar pártós állami küldöttség, amely Gáspár Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével részt vett a Románia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepségeken. A delegációt Nicolae Constantin, a Román Kommunista Párt KB PVB tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, Constantin Oancea külügyminiszter-helyettes és más hivatalos személyiségek búcsúztatták.

A küldöttség pénteken hazaérkezett Budapestre. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, és Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete, aki állomáshelyén maradt.

A párt- és állami küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Kovács Lásziló, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ott volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete.

Nicaragua továbbra is külső agressziótól tart

Az' amerikai titkosszolgálat, a CIA több száz nicara- guai ellenforradalmárt szállított át Hondurasból Costa Ricába, hogy Nicaragua déli határán újabb frontot nyisson a sandinista rendszer ellen — jelentette be Mana- guábaa Dániel Ortega, a ni- caraguai kormányzó tanács koordinátora.

Daniel Ortega hangsúlyozta, hogy a washingtoni kormány egyre szélesíti a Nicaragua elleni agressziót, és a

helyzet csak romlani fog, ha Ronald Reagant újra elnökké választják. A Republikánus Párt választási programjából egyértelműen kiderül, hogy a Reagan-karmány egyik fontos külpolitikai céljának tekinti a sandinista forradalom megsemmisítését — mondta a politikus. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok már minden előkészületet megtett egy Nicaragua elleni katonai akció megindításához.

„A LÁNYOM NEM LESZ ÁPOLÓNŐ”

(7. old.)

NAGYKÖNYI BESZÉLGETÉSEK (7. old.)

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam, 199. szám ÁRA: 1,80 Ft 1984. augusztus 25., szombat

Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny

VIRÁGOK ÉS FEGYVEREK (2. old.)

EREDMÉNYESEN MŰKÖDNEK AZ MSZBT- TAGCSOPORTOK (3. old.)

SZENT KÖVEK (4. old.)

JÉG UTÁN A JÉGESŐRŐL (4. old.)

A HÉTKÖZNAPOK DEMOGRÁFIÁJA (5. old.)

MÚLTÚNKBÓL (6. old.)

Galván üzem-rekonstrukció

lalat társ-gyárai is. öt szekszárdi munkás Budapesten dolgozott, hogy az alkatrészigényeket kielégítsék. Segített az MMG—AM szekszárdi gyára is, azzal, hogy azokat az alkatrészeket soron kívül galvanizálta, amelyek a napi termeléshez feltétlenül kellettek.

A tmk komplex brigádjának 25 tagja közben napi 16 órát dolgozott, folyamatos munkarendben, tehát szombaton és vasárnap is.

A galvanizáló szerkezeteit augusztus 20-ra beépítették, 22-én este 10 órára pedig befejezték a beüzemelést. Ez a többletfelajánlás azt jelenti, hogy a BHG szekszárdi gyárának galvánüzeme négy nappal előbb termelt. A rekonstrukció során az addig 45 ezer négyzetméter kapacitású berendezés ma 70 ezer négyzetméter alapanyag galvanizálására képes, amely a tervek szerint 1990-ig a gyár igényeit kielégíti.

A BHG szekszárdi gyárában évente hatvanezer négyzetméter alkatrészt kell galvanizálni ahhoz, hogy a gyár termelési tervét teljesítse. Az üzem munkája kulcsfontosságú, leállása, karbantartása az utóbbi időben a termelésben fennakadást jelentett.

A hétéves berendezés elhasználódott, felújítása már nem tűrt halasztást. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny során a tmk

szocialista brigádjai vállalták, hogy a mintegy hatmillió forint értékű rekonstrukciót határidő előtt négy nappal befejezik.

Négy szocialista brigád egy komplex brigádot alakított, amely egyhónapos előkészítő munka után július 26-án szétszedte a berendezést, majd az új egységeket beszerelte. Közben a termelés zökkenőmentessége érdekében az alkatrészek kikészítésébe besegítettek a válIdegenforgalmi ország

Gyerekek kedvenc szórakozása manapság: a szembejövő, vagy a járda mellett parkoló gépkocsik rendszámtábláiról találgatják, milyen országból érkeztek. Kétségtelen, alig van Európának olyan országa, ahonnan ne jöttek volna hozzánk vendégek. Többségükben turisták, akik erre az évre magyarországi nyaralást terveztek, vagy több országot érintő útjuk során keresik fel hazánkat. S ami éppenséggel nem mellékes: egyre többen vannak köztük, akik már nem először jártak itt, szívesen jönnek vissza újra meg újra.

Már az év első felében 27 százalékkal több külföldi érkezett hozzánk, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Szám szerint 3 millió 731 ezren. Ebben a számban még nincs benne a július. Erről a — nyári képet alig-alig mutató, szeszélyesen hűvös — hónapról egyelőre csak annyit tudhatunk teljes bizonyossággal: még tovább nőtt a beutazók száma, s minden valószínűség szerint arányaiban is jóval meghaladja a tavalyit.

Bármennyire befolyásolja is az időjárás az idegen- forgalmat, éppen az elmúlt július mutatja, hogy a külföldiek nemcsak a Balaton hús hullámainak kedvéért jönnek hozzánk. S éppen ez az örvendetes. Hiszen a jó szándék korábban is megvolt az idegenforgalmat irányító és lebonyolító intézményekben, hivatalokban, utazási irodákban, hívták-várták a külföldieket. Csak éppen sokáig — alig volt mire idehívni őket.

Nem csupán az új szállodákról van szó, bár kétségtelen, hogy bizonyos — jól kereső — rétegek számára igen vonzó, hogy Magyarországon most már megtalálják ugyanazt a luxus-színvonalú hotelt, amelyhez más országokban hozzászoktak.

Jól tudjuk azonban, hogy a hazánkba érkező vendégseregnek csak egy kis része veszi igénybe a legdrágább szálláshelyeket. A nagy többség beéri az alapvető kényelmet nyújtó fizetővendég-szolgáltatással, a kempinggel, szerényebb szállodával. Ami az utóbbit illeti: ott még — finoman szólva — akadnak tennivalók. Mondhatjuk úgy is, hogy szerencse dolga, ki milyen színvonalú kiszolgálással találkozik. Hogy eleve udvarias-e a szállodai személyzet, vagy csak akkor, ha biztos reménye van magas borravalóra. Hogy az étlapon szereplő árakat találja a vendég a személyére szóló számlán is, vagy netán vastagabban fog a pincér ceruzája. Hogy megkapja-e a szálláshelyen, illetve közvetlen környékén a számára szükséges napi cikkeket — vagy be kell érte járnia a mesz- sze környéket. S a sort még — sajnos — folytathatnánk.

Ilyen és hasonló természetű bejegyzések bizony vissza-visszatérnek a szállodai vendégkönyvekben, a hazatérő külföldiek leveleiben, amelyeket a magyar utazási irodáknak, idegenforgalmi intézményeknek írnak. Tegyük hozzá: sokszor nem is felháborodott panaszként, hanem — sokkal inkább — segítő szándékkal, azért, hogy a magyar illetékesek mielőbb javítsák ki a hibákat.

Hogy a baráti országokból jövő turisták szívesen töltik itt szabadságukat, arra — sok minden mellett — bizonyíték az is, hogy az első félévben Csehszlovákiából 38, Lengyelországból 49, Bulgáriából 23 százalékkal többen jöttek, mint tavaly ugyanebben az időszakban, s a többi európai szocialista ország felénk irányuló idegenforgalma is nőtt. Egyre többen jönnek a nyugati országokból is. Csupán június 30-ig Ausztriából 20, az NSZK-ból ugyancsak 20, Olaszországból 50 százalékkal több turista jött, mint tavaly ilyenkor, s a határra érkező külföldiek aránya más országokból is jelentősen növekedett.

Elmondhatjuk, hogy — sok éves munka eredményeként — Magyarország része lett a nemzetközi idegenforgalomnak. Szívesen jönnek távoli országokból is hozzánk, mert szilárd a politikai helyzet, az országban nyugalom van, más országokénál hasonlíthatatlanul jobb a közbiztonság. S mert az utóbbi években egy sor olyan könnyítés lépett életbe, ami egyszerűbbé teI

szi az idejövetelt: az Ausztriával fennálló kölcsönös vízummentességtől a külföldiek bejelentkezésénél bevezetett könnyítésig sok minden, ami az utóbbi években így is vonzóbb úticéllá tette Magyarországot.

Mi tagadás, az idegenforgalom: üzlet is. Senki sem tagadja, hogy az országnak szüksége van arra a pénzre, amit a külföldiek hoznak, az idegenforgalom a legolcsóbb export. Az idén e téren sincs ok panaszra: az első félévben az idegenforgalmi bevételek a KGSTI országokból jött turistáktól 40, a tőkés országokból érkezettektől 11 százalékkal haladták meg a tavalyi első félévi összeget.

A külföldiek is mind gyakrabban találkoznak saját országukban magyar turistákkal. Csaknem kétmillió — pontosabban 1 millió 915 ezer — magyar indult külföldre az év első felében, s a szám azóta még tovább nőtt. A KGST-országokba a tavalyinál 25 százalékkal többen, Jugoszláviába körülbelül ugyanannyian, más országokba az 1983-asnál 11 százalékkal többen utaztak hazánkból. Ami azt bizonyítja, hogy minden gazdasági nehézség, drágaság ellenére szeretünk utazni.

Sok jelzőt aggattunk már önmagunkra. Most hozzájuk tehetünk még egyet: idegenforgalmi ország lettünk. Vagy inkább: kezdünk azzá lenni. Hogy egészen elérjük ezt a minősítést, még van teendőnk. S nemcsak azoknak, akik hivatásszerűen foglalkoznak az idegenforgalommal.

VARKONYI ENDRE

A galvanizáló ismét folyamatosan terme)