Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

1984. augusztus 23. ( TOLNA NÉPÚJSÁG 3 Megkezdték a lébab betakarítását Hektáronként 508 ezer tő (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben har_ rnadik éve termesztenek ló­babot. Az idén vetőmagot ál­lítanak elő, 70 hektár terü­leten. Az eddigi átlagok hektáronként 2—2,5 tonna körül alakultak, a vetésterü­let pedig 20—25 hektár volt. Most a betakarítás első napján úgy tűnik, hogy re­kordtermést takarítanak be. A vetésterület teljes egészén a Kisvárdai 25 elnevezésű fajtajelöltet termesztik. Ne- mesítője, Vágó Mihály júni­us 21-én 3,5—3,8 tonna ter­mést becsült hektáronként. Elmondása szerint a dom­bóvári lóbab az egyik leg­szebb állományú, melyet az idén látott. Véleménye sze­rint a termesztés kulcskér­dése a korai és a minél mé­lyebbre történő vetés, azaz az előírt vetési mélység pontos betartása. A termelőszövetkezet szak­embereinek véleménye sze­rint a lóbab jól illeszkedik vetésszerkezetükbe, nem csúcsidőre esik a betakarí­tása, növényvédelme és technológiai műveletei meg­oldottak, nem igényel kü­lönleges, speciális gépeket. Kedvező a növényvédőszer- költsége, ára is kedvező, ugyanis 100 kg vetőmag 900 —1500 forint között változik szaporítási fokonként. Így megközelíti 10 tonna kukori­ca hektáronkénti hozamát. Melléktermékét, a szalmát bálázzák és mivel könnyen éghető anyag, a kukorica szárításánál fogják felhasz­nálni. Most, a betakarítás idősza­kában az időjárás is kedve­ző, mivel száraz időben csak az esti, kora reggeli órákban lehet csépelni, — így nem pereg a mag. Hüvelyenként átlagban 4 magot találunk, ami a jó termésre vall. Vegyszeres gyomirtása is megoldott, hasonló a napra­forgóéhoz, mely szintén nem okoz gondot a gazdaságnak, hiszen napraforgót is ter­mesztenek. Itt ugyan eltértek a gesztorgazdaság (Kaposvá­ri Mg. Főiskola) által ki­adott technológiától, alapoz­tak a 2 éves termesztési ta­pasztalatra is. A lóbab a tenyészidőszak közepéig szinte nem igényel beavatkozást. A legnagyobb veszélyt a levéltetű jelenti. Az idén két alkalommal vé­dekeztek helikopterrel e ve­szélyes kártevő ellen. Gom­babetegségekre nem érzé­keny, annak ellenére egy ke­zelést végrehajtottak, levél­trágyával kombinálva, — mindezt a csapadékos időjá­rásra való tekintettel. Ha ezt a kezelést nem végezték volna el, e rendkívül csapa­dékos időjárásban megtá­madhatta volna a növényt a zsírfoltosság és a peronosz- póra. Fontos ápolási munkája a szelekció. Ezt a műveletet július elején végezték el, ennek során távolították el az állományból a beteg (ví­rusos), illetve a fajtaidegen töveket. Az ilyen tövek szá­ma egyébként nem volt szá­mottevő. A lóbab jó fehérjepótló ta­karmány, abrakkeverékekben helyettesíti a szóját. A ve. tőmagtermesztésből kiesett tört szem a gazdaság állat- tenyésztésében hasznosul. A szakemberek azt is megem­lítették, hogy jobban kedve­lik a lóbabot, mint a napra­forgót: nem fertőzi a határt sem kórokozókkal, sem gyomnövényként nem jele­nik meg más kultúrákban. Tápanyagigényéről elmond­ták, hogy hektáronként mintegy 280—330 kilogramm vegyes hatóanyaggal meg­oldható a termesztése, tehát nem különösen igényes nö­vény. Természetesen az is­tállótrágyát magasabb hoza­mokkal hálálja meg. A hü­velyes növények között a legjobban hasznosíthatja az istállótrágyát. Tápanyagigé­nyét a termelőszövetkezet­ben a MÉM által kiadott tá­jékoztató alapján állították össze. A tőszámlálás során meg­állapítottuk, hogy a szövet­kezet eltért a szakirodalom­ban javasolt tőszámtól, ugyanis 400 ezer tő helyett 508 ezer tövet találtunk hek­táronként. A Kisvárdai 25- ös fajtajelölt ilyen nagy tő­számmal is eredményesen termeszthető. Ez köszönhető jó állóképességének és an­nak, hogy a betegségekkel szemben kevésbé fogékony. Az említett előnyeire való tekintettel javasolható más gazdaságoknak is termesztés­re. Jól jövedelmező, magas árbevételt adó növény. * BODÚ IMRE Fotó: Bállá Sándor A betakarítógép és a szállítójármű — megszokott együt­tes Etetünk számokban Megjelent a Statisztikai Évkönyv A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Statisztikai évkönyv, amely a legfontosabb ada­tokról több évtizedre visz- szamenően nyújt áttekintést, képet ad az ország társadal­mi, gazdasági szerkezetéről, a lakosság életkörülmé­nyeiről. A népmozgalmi adatok szeriint az országnak 1984. január 1-én 10 678 770 la­kosa volt, a lélekszám öt év óta folyamatosan csökken. Tavaly 21 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek. 127 258 gyermek született, köztük 1352 kettős, 12 hármas, egy négyes és egy ötös iker. 1948-tól 1983- ig a legtöbb ikerpár — 1900. — 1975-ben, a legtöbb hár­mas iker — 26 — 1981-ben, egy év alatt két négyes iker pedig 1980-ban született. Ötös ikrek az utóbbi 36 esz­tendőben tavaly jöttek elő­ször világra hazánkban. A férfiak és nők aránya évek óta nem változik, 48,4, illetve 51,6 százalék. A vá­roslakók száma és aránya növekedett: jelenleg Buda­pesten él az ország lakossá­gának 19,3, a vidéki váro­sokban 36,7, a községekben 44 százaléka. Nőtlen, illetve hajadon a 15 éven felüli korosztály 18,1, házasságban él 65,4, özvegy 10,8, elvált pedig 5,7 százaléka. Több a nőtlen, mint a hajadon, az elváltak és özvegyek na­gyobb hányada viszont nő. Az elmúlt évben 75 969 há­zasságot kötöttek az or­szágban, — 419-e! többet, mint egy évvel azelőtt —, ugyanakkor 750-el több volt a válás: 29 337 házassá­got bontottak fel. A házasu­ló férfiak átlagos életkora 27,7, a nőké 24,6 év. A sta­tisztika egy esetről tud, ami­kor 20 éven aluli fiatalem­ber 50 évesnél idősebb nőt vett feleségül, arra viszont két példa akadt, hogy a vő­legény 60 évesnél idősebb, a menyasszony viszont 20 évesnél fiatalabb völt. Az országban 1983-ban 74 214 lakás épült, s 15 449 megszűnt. Tavaly újabb 48 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 54 ezret pedig a közcsatorna­hálózatba. A gázt 47 ezer, a távfűtést csaknem 30 ezer lakásba vezették be. Az át­lagos villamosenergia-fo- gyasztás tovább növekedett: az elmúlt évben egy háztar­tásban havonta átlagosan 138 kilowattórát használtak fel, nyolc kilowattórával többet, mint egy évvel ko­rábban. A személygépkocsik száma meghaladja az 1,2 milliót. Útjainkon legtöbb — 372 143 — a Zsiguli, nagyságrendben ezt követik a Trabantok, majd a Skodák. Az orszá­gos közúthálózat 29 690 ki­lométer, mindössze 6 kilo­méterrel gyarapodott egy év alatt. Az autósok Budapes­ten 76, vidéken 385 helyen tankolhatnak. A vidéki ben­zinkutak száma nem válto­zott, a fővárosiaké héttel csökkent az egy évvel ko­rábbihoz képest. A közművelődés adatai szerint az ország 4809 nyil­vános könyvtárát egymillió 626 ezren látogatták, 21 ezerrel többen, mint egy év­vel korábban. A mozik 193 filmet mutattak be, 69 millió nézőnek. A mozilátogatók száma az elmúlt években Budapesten és a községek­ben csökkent, a vidéki váro­sokban kis mértékben nö­vekedett. A színházakban 636 dara­bot mutattak be, 12 898 elő­adáson, valamivel több mint 6 millió néző előtt. 39 ezer­rel kevesebb látogatót von­zottak a színházak mint a megelőző esztendőben. A televízió-előfizetések száma egy év alatt 26 ezer­rel gyarapodott, s elérte a kétmillió 864 ezret. Tejről, tehenekről II. Az állat maga dönti el, hol jobb neki Rekonstrukció Madocsán Zárt rendszerben áramlik a tej» Hallani mostanában arról is, hogy jó néhány üzemben a tejtermelő ágazat fejlesz­tése mellett döntenek, s ez nem elsősorban az állomány növelését, hanem a techno­lógia átalakítását kívánja. Különösen azokban az üze­mekben változtatnak a tech­nológián, ahol a 60-as évek végén, a hetvenes évek ele­jén kötött tartású istállókat építettek, amely — mint utóbb kiderült — nem nyújt tökéletes komfortot az állat­nak, következésképpen ke­vesebb a tej, s magas az egységnyi termék önköltsége is. Természetesen ez nem csupán józan tenyésztői el­gondolást, hanem pénzt is feltételez. Madocsán, az Igazság tsz- ben a tehenészeti telep re­konstrukciójáról Scheid! La­jos tsz-elnökkel és Jankovics Lajossal, a szövetkezet fő­állattenyésztőjével beszél­gettünk. — Mikor, és miért döntött a szövetkezet a rekonstrukció mellett? — Három éve úgy határo­zott a szövetkezet vezető­sége, hogy az 1967-ben épí­tett tehenészeti télepet át­alakítjuk. Ennek több oka is volt. A Tejipar már 5—6 éve jelezte, hogy ez év január­jától a tiszta, alacsony csíra­számú .tejért fizet többet. A szarvasmarha-gondozók kö­zül sokan készültek nyug­díjba, és az utánpótlást nem láttuk tökéletesen biztosi- tottnak, viszont a kötött tar­tás sok kézi munkát igényel. A tejtermelésről lemondani nem akartunk semmiképp, hisz egy tehénre jutó éves ! A koráin burkolata: lignitpornye fejési átlag hét év alatt 2500 literről 4600 literre emelke­dett. A rekonstrukció lénye­ge: az állatok az istállóban, vagy a karámban tartózkod­nak, ott, ahol nekik éppen a legjobb, ahol jól érzik ma­gukat — természetesen emel­lett legeltetünk is. — Mennyibe került a re­konstrukció? — Tízmillió forintba, de amikor a telepet teljesen át­alakítottuk, kétmillió forint állami támogatást kaptunk. A beruházást két éves bon­tásban, 1983-ban és 1984-ben valósítottuk meg, s az átépí­tést, az építést a szövetkezet építő részlege végezte, csu­pán néhány kisebb munkát adtunk ki alvállalkozóknak. — Milyen rendszerben dolgoztak korábban, és me­lyek lesznek a lényeges el­térések? — A tehénlétszám 410 volt, s ennyi is marad. Korábban egy gondozóhoz 27 tehén tartozott, ugyanaz a gondozó etette és fejte az állatokat. Az etetés, a fejés rendkívül sok és aprólékos munkát kí­vánt, fejésnél például min­den egyes tehénre rá kellett kapcsolni a berendezést, az­tán pedig a kifejt tejet a két hektós tartályba önteni, a tartályt tovább Búzni. A tő- gyet vödörből mosták, a tej közvetlenül érintkezett az istálló ammóniák szagú le­vegőjével, és rengeteg csírát tartalmazott. Jelenleg, ami a fejést illeti: .zárt rendszer­ben jut el a tej a tőgytől a tartályig, tehát lényegesen tisztább, mint korábban volt. — Az alacsony csíraszám alapfeltétele, hogy minél gyorsabban lehűljön a kifejt tej. — Az idén decemberben elkészül a freon-gázos hűtő- berendezés, ami nem órák, hanem percek alatt lehűti a tejet, s így nem szaporodhat­nak a baktériumok. — A karámokat egyszerű fából ácsolták, s egymás mellett többet is elhelyeztek. — Az állatok természete­sen sokkal jobban érzik magukat, ha nem karikára fűzve álldogálnak a jászol előtt, hanem járkálhatnak, mozoghatnak. Az istállókból is kiszedtük a korlátokat, oszlopokat, csővezetéket, csupán a jászol maradt meg, amibe az egyetlen traktoros az etetőútról adagolja a ta­karmányt. Egy-egy karámba 70 állat tartozik majd, így könnyebben lehet figyelem­mel kísérni, mozgatni őket. A karám burkolása egy rend­kívül okos újítás nyomán 'lignitpernye, ami az inotai erőmű mellékterméke. Ezt az anyagot 40 centi vastagon terítettük el a karám alján. Az elmúlt hét végén 60 mil­liméter csapadék hullott, de az állatok teljesen száraz ta­lajon járnak. — Az állatokat tehát nem kell kihúzni a mély sárból, kevesebb a betegségforrás, s a közelben a legelő is. — A tehenészeti telephez tartozik a 120 hektáros le­gelő, amin intenzív gyepter­melést valósítottunk meg. és állandóan öntözünk. Az álla­tok májustól októberig a reg­geli és az esti fejés között kinn vannak a legelőn. Ezen is változtatni akarunk, hisz amikor meleg van, nem igen legelnek, a hűvös esti és reg­geli legeltetésre igen alkal­mas órákban pedig benn vannak a telepen. Ezért úgy terveztük, hogy a legelőt hat egyenlő részre osztjuk, itt lesznek éjjel-nappal az ál­latok, csupán a fejés idejére hajtjuk be őket. Míg eddig 4—5 órát voltak, azután 10—12 órát lesznek majd a legelőn, s ez jó az állatok­nak, s ráadásul költségmeg­takarítást is jelent. Mert az eddigi napi 40 kilogramm helyett 60 kilogramm táp­anyagot eszik meg az állat kinn a legelőn. — Az új fejési rendszer mellett mennyire tiszta a tej? — Sajnos, egyelőre hiába korszerű a technológia, az első osztályú tejet nem tud­juk garantálni, mert a ház­táji tejet is a téesz veszi át, s a Tejipari Vállalat ugyan­abban a tartálykocsiban szállítja el mindkettőt. Amint azonban teljesen el­készül a hűtőrendszer, már elkülönítik a kétféle tejet. — A rekonstrukció mellett jutott-e pénz a szövetkezet más ágazatainak fejlesztésé­re? — Szerényebb mértékben, de jutott, évente 2,5 millió forint összeget költöttünk gépvásárlásra, befejeztük a gépműhely építését. Mi a beruházással nem álltunk le egyetlen évre sem. Igaz, ezt lehetővé tette a szövetkezet állandóan növekvő nyeresé­ge: 1981-ben 12 millió, ta­valy pedig 19 millió forint volt a tiszta nyereségünk. Elsősorban ez adott módot arra, hogy előrelépjünk, hi­szen a szándék önmagában kevés, s hiába látja az ember, hogy mit kéne tenni, ha nincs rá pénz. — Az új rendszer teljes kialakításával nagyobb lesz az ágazat nyeresége? — Ezt elvárjuk, hisz ke­vesebb lesz az élőmunka, az egy liter tejre kifizetett bér. Minden reményünk megvan arra, hogy emelkedik a tej­hozam: évenként 5000 liter fölött várunk. Koncentrátu- mot nem fogunk vásárolni, az állatokat a szövetkezet­ben megtermelt abrakon tartjuk. — Milyen munkák vannak még hátra a telepen? — Az istállók belső átala­kítását be kell fejeznünk, s hátra van még a hűtőberen­dezés felszerelése is. A re­konstrukció december 1-re elkészül. — Tartanak majd az át­adás alkalmából ünnepséget? — Nem lesz semmiféle ce­remónia, ez nálunk nem szo­kás. Végezzük a dolgunkat, s lehetőleg jobban, mint ed­dig. D. VARGA MARTA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents