Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
1984. augusztus 18. irsiÉPÜJSÁG 3 Újabb művelődési intézménnyel gazdagodtunk Kitárta kapuját Szekszárdon a Művészetek Háza Az avatóünnepség előtti pillanatok (Folytatás az 1. oldalról.) A köszöntő szavak és a volt zsinagógaépületet ízléses és elegáns műalkotásaikkal megszépítő iparművészek bemutatását követően a megyei tanács művelődési osztályának vezetője felkérte Császár Józsefet avatóbeszédének megtartására. — Hagyományokban gazdag ünnepünket — mondta a megyei tanács elnöke —, augusztus 20-át iitt, Tolna megyében e művelődési, művészeti intézmény avatásával köszönthetjük. Népünk életének jeles ünnepe augusztus 20-a. Ekkor emlékezünk I. István országalapító királyunkra, akinek cselekedetei hosszú időre megszabták a magyarság sorsát, akinek életműve sugallja, hogy a nemzeti függetlenség, és a társadalmi haladás, a műveltség és egy nemzet boldogulása nem választható el egymástól. — Augusztus 20-a, az új kenyér megszegésének ünnepe is. A felszabadulás után augusztus fontos vonásokkal gazdagodott. A fiatal népi demokrácia az új kenyér, az államalapításra való emlékezés napját szentelte az alkotmány ünnepének. Az alkotmány a népjog kenyere, mert mikénit a betévő falatot jelképező kenyér nélkül nincs élet, azonképpen nincs jog, társadalmi igazság, szocialista rend, szocialista alkotmány nélkül — mondotta a Tolna megyei Tanács elnöke, majd arról szólt, hogy az 1949-ben megalkotott, 1972-ben megreformált alkotmányunk azoknak a hatalmát, jogát törvényesíti meg, akik abból ezer éven át ki voltak rekesztve: a többségét, a dolgozókét, a népét. Császár József ezt követően összefoglalta a szekszárdi izraelita hitközség volt templomának történetét, majd a tegnapi ünnepélyes eseményig vezető útját, s így folytatta: — Most, amikor köszönetét mondunk a hitközségnek az éptímény megteremtéséért és megőrzéséért, engedjék meg, hogy megbecsülésünket fejezzük ki az átalakítóknak, tervezőknek, alkotóknak. Kívánjuk, hogy az építési múlthoz, a mai tervezés, az átépítés gondosságához méltó legyen ennek az épületnek az élete. Mielőtt háromnegyed tizenkettőkor Császár József hivatalosan is átadta volna a Művészetek Háza kulcsát Kovács Jánosnak, a megye- székhely tanácselnökének, így zárta ünnepi beszédét: — Kívánjuk, hogy ez a ház adjon otthont neves alkotó- művészeknek, festőknek, szobrászoknak, minden művésznek egyaránt. Legyen itolmácsolója a XX. század művészetének, de a gyerekek és felnőttek is találják itt meg nemes szórakozásuk feltételeit. A Művészetek Házának kulcsátvételéit követően Kovács János Szekszárd lakóinak nevében szólt, majd Tolna megye Tanácsának elnöke elismeréseket és jutalmakat adott át. Kerényi József Ybl-díjas építész munkáját Babits Emlékplakettel ismenték el, négyen pénzjutalomban részesültek. Az avatási ünnepség a Szózat elhangzásával ért véget. Alkotó-díjasok, 1934 Arany István 1962 március 1. óta elnöke a mözsi Űj Élet Mgtsz-nek. Ezt megelőzően volt a mözsi gépállomás főagronómusa, a megyei tanács termelőszövetkezeti osztályának vezetője, a gépállomások megyei igazgatóságának főagronómusa. Fontos munkát végzett kommunista vezetőként a mező- gazdaság szocialista átszervezésében, majd elnökké választása után nagy felelősségérzettel, fáradhatatlanul dolgozott a nagyüzemi gazdaság alapjainak lerakásán és dolgozik jelenleg is a gazdálkodás színvonalának emelésén. Következetes vezetői munkájával érte el, hogy a korábban gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet évről évre javuló eredményekkel a jók, majd az országosan is elismert legjobbak közé került. A tsz kiemelkedő eredményeinek elismeréseként 1970-ben, 1972-ben, 1976-ban és 1982-ben nyerte el a ^Kiváló” címet. Arany István, aki híve, segítője az új eljárásoknak, az egyes döntések előkészítésében a tudományos eredményekre, köz- gazdasági elemzésekre épít. Az általa vezetett tsz dinamikus fejlődése lemérhető a magas szintű terméseredményekben, a növekvő pénzügyi mutatókban, a tagság személyes jövedelmének emelkedésében. Kezdeményezésére jött létre 1974-ben a mözsi burgonyatermesztési együttműködés, de a MÉM már 1972-ben zöldségtermesztési modellgazdasággá jelölte a mözsi téeszt, amelyben igen nagy figyelmet fordítanak a munkakörülmények, munkafeltételek javítására csakúgy, mint a szociális ellátás fejlesztésére. Helyben 300 adagos üzemi konyhát, Harkányban üdülőt hoztak létre és 1968-itól rendszeresen kiegészítik az alacsony nyugdíjakat, járadékokat. Arany István azonban nemcsak sikeres gazdasági vezetőként ismert a megyében. Tagja az MSZMP tolnai nagyközségi bizottságának, a megyei tanácsnak és a megyei tanács végrehajtó bizottságának is. Eredményes tsz-elnöki és kiemelkedő társadalmi tevékenységének elismeréseként részesült a Tolna megyei Tanács Alkotó-díja kitüntetésben. Bárd Flórián a Babits Mihály művelődési központ felnőttoktatási szak- bizottságának nyugdíjas vezetője ugyancsak megyeszer- te ismert és tisztelt személyiség. A jászapáti születésű, 75 esztendős Bárd Flórián 1945 előtt falusi tanítóként dolgozott, majd igen aktívan kapcsolódott be a politikai életbe. A koalíció éveiben volt Szekszárd polgármestere is és a tanácsok megalakulását követően lett a szekszárdi járás tanulmányi felügyelője, majd röviddel ezután a megyei tanács művelődés- ügyi osztályán tevékenykedett. Innen került a bogyiszlói általános iskola igazgatói székébe, az ellenforradalmat követően pedig kinevezték a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőhelyettesének. E beosztásából 65 évesen ment - nyugdíjba 1970-ben. Nyugdíjba vonulása után lett tiszteletdíjas munkatársa a megyei művelődési központnak. Megyénkben az ő nevéhez fűződik a felnőttoktatás megszervezése, ennek szolgálatában az iskola és közművelődési intézmények szoros, egymásra épülő, egymást segítő együttműködésének szorgalmazása, ö volt a kezdeményezője a 80+12 órás osztályozó vizsgákra előkészítő tanfolyamoknak, melyek rövidesen országszerte elterjedték. Itthon, a megyében az e módszerrel szervezett csoportokban több, mint 4000 felnőtt szerezte meg az általános iskolai végzettséget. De részt vett a dolgozók iskolája tananyagának e formára történő adaptálásában, a szakmunkásképzés különböző tanfolyami formáinak kísérleteiben, a középiskolai tananyag falusi viszonyok között való 3 éves elsajátításában is. Félévszázados oktatói, nevelői munkája, értékes társadalmi tevékenysége elismeréseként köszönthetjük a megyei tanács 1984. évi Alkotó-díjasainak sorában. Ezeres Béla a kapuspulai Ezüstkalász Mgtsz főagronómusa, aki 55 évesen, 1952-ben végezte el az agrártudományi egyetemet. Pályafutását nem szőkébb hazájában, Somogybán kezdte, hanem a Zala megyei felsőbagodi gépállomáson, ahova a MÉM helyezte főagronómusnak. A tsz megalakulásakor, 1959-ben hívták haza Kapospulára, s kérték föl a főagronómusi tisztség ellátására. A termelő- szövetkezet — miként Ezeres Béla szülőfaluja, Kapos- pula is — korábban Somogy megyéhez tartozott, ám a közös gazdaság ott is az élenjárók között foglalt már helyet. Az Ezüstkalász a Tolna megyéhez való csatolás óta is igen magas színvonalú gazdálkodást folytat, termelési eredményei kiegyensúlyozottan növekvőek. Különösen példás a termelőszövetkezet üzemgazdasági tevékenysége, aminek alapját az ésszerű, takarékos gazdálkodás alkotja. Szántóterületük jelentős részén a gabona- program főbb növényeit termesztik, a megyei átlagot jóval meghaladó eredménynyel. De foglalkozik a tsz a Dombóvár városi és a helyi zöldség- és burgonyaellátás zökkenőmentes megoldása érdekében zöldség- és burgonyatermesztéssel is. Állat- tenyésztésben a szarvasmarha-ágazatuk dinamikus fejlődését bizonyítja vágómarha-értékesítésük és a tejtermelésük folyamatos növekedése. Kapospulán a gazdálkodási eredményekkel pár- huzamonsan nőtt az egy tagra jutó személyes jövedelem is. így, magától értetődő, hogy Ezeres Béla több évtizedes főagronómusi munkájával nagy tekintélyt vívott ki mind a vezetőség, mind a tagság, mind pedig a munkatársai körében. A kapospulaiak főagr.onó- musa azonban gazdasági munkája mellett közéleti tevékenységet is folytatott a Somogy megyei Tanács tagjaként, egy ciklusban a TOT-ban 'is helyet foglalt megyéjének küldötteként. Jelenleg a község közéletének aktív részese. Negyed- százados irányító tevékenységével nagyban járult hozzá ahhoz, hogy a kapospulai Ezüstkalász Mgtsz. 1972-ben, 1974-ben, 1975-ben és 1976- ban elnyerte a „Kiváló Szövetkezet” címet. Ezeres Béla Alkotó-díja az eredményes szakmai munka elismerése. Ünnepi tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap délután tartották Dombóváron az ünnepi megemlékezést alkotmányunk 35. évfordulójáról. A városi tanács tanácstermében megtartott ünnepség résztvevőit Vidóczy László tanácselnök köszöntötte, majd dr. Imhof Sándorné, a városi tanács vb-tagja mondott ünnepi beszédet, augusztus 20. történelmi jelentőségét méltatva. A dömbóvári Alkotmány Mgtsz elnöke ezt követően új lisztből sütött kenyeret adott át a városi tanács elnökének. Az ünnepi ülés a Szózat elhangzásával ért véget. M. E. Megyénk vezetői és a meghívottak A pódiumon a szekszárdi madrigalkórus
