Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
1984. augusztus 16. , TOLNA \ _ IRÉPÜJSÁG 5 Felszámolják az Irsdagépipari és Finommechanikai Vállalatot Az ipari miniszter határozatot hozott az Irodagépipa- ri és Finommechanikai Vállalat (IGV) felszámolására, mivel a vállalat gazdaságos működése nem biztosítható. Az IGV már hosszabb ideje veszteségesen dolgozik, a műszaki fejlesztésben elmaradt, a termelés gyakran akadozott, s a vállalat jelentősen eladósodott. Mindebben közrejátszottak külső hatások is, sújtottá a vállalatot a világpiaci recesszió, továbbá nehezítették helyzetét a szabályozás szigorú feltételei. Az új követelményekhez a vállalat nem tudott alkalmazkodni, ehhez gyengének bizonyult szervezettsége és vezetése. A kedvezőtlen helyzeten az 1982-ben végrehajtott igazgatóváltás sem segített, nem tudott javítani a termelés szervezettségén, nem tudta megteremteni a feltételeket a gyártmányszerkezet megújításához, a gazdálkodás javításához. Mivel törekvései nem jártak sikerrel, ez év első napjaiban szanálási eljárás indult, miniszteri biztost neveztek ki, és tárcaközi bizottságot is létrehoztak a helyzet rendezésére. A termelőmunka azonban a szanálási eljárás idején tovább romlott, sok dolgozó kilépett, az anyagellátási problémák súlyosbodtak. Az érintett kormányzati szervek egyetértettek abban, hogy a vállalat szervezetét mai formájában nem lehet fenntartani. Időközben a Telefongyár megvásárolta az IGV kiskőrösi finommechanikai gyárát, ahol elsősorban fénymásoló gépeket állítanak elő, az MMG Automatika Művek pedig a kecskeméti gyárat vette meg, ahol pénztárgépek készülnek. Ezzel a két gyár nem vált ugyan az IGV jogutódjává, de a Telefongyár vállalta a fénymásoló gépek, az MMG Automatika Művek pedig az elektronikus pénztárgépek további gyártását. Ezt követően a vállalat budapesti és vásárosnaményi gyárának sorsáról kellett dönteni: ezeket a gyárakat gazdaságilag erős vállalatba olvasszák-e, vagy jogutódlás nélkül felszámolják és telepeit, felszereléseit így adják el a jelentkező vállalatoknak. Az elemzések alapján az illetékesek az utóbbi megoldást választották, s így a felszabadulás óta most fordult elő hazánkban első ízben, hogy jogutódlás nélkül felszámoltak egy jelentős vállalatot. A Medicor Művek bejelentette, hogy kész a budapesti és a vásárosnaményi gyárat megvásárolni, és szeptember 15-ig nyilatkozik arról, hogy a két gyár gyártási profilját — írógépek, elektromechanikus pénztárgépek és lapmásoló gépek gyártását — át kívánja-e venni. A felszámolás folyamata hivatalosan szerdán kezdődött el, és áz év végéig tart. Ez idő alatt felmérik a vállalat állóeszközeit, gépeit, készleteit, továbbá hazai és nemzetközi kötelezettségeit. E kötelezettségek teljesítéséről — pótalkatrészek gyártásáról, szervizről — mindenképpen továbbra is gondoskodnak. A felszámolás munkálataiba kezdettől bekapcsolódik a Medicor Művek is. A budapesti és a vásárosnaményi gyárban jelenleg körülbelül 1200—1300 dolgozót foglalkoztatnak, s jóllehet, az új vállalat kötelékében a feladatok, a munkák változnak, azzal lehet számolni, hogy a dolgozók nagy részét az új feladatokra át tudják képezni. Csak azoknak kell új munkahelyet keresniük, akik az átképzést, illetve az új feladatokat nem tudják, vagy nem akarják vállalni. Az Ipari Minisztérium megnyugtatónak tartja, hogy a most felszámolás alatt álló vállalat valamennyi részlege olyan vállalathoz kerül, ahol hagyományai vannak a finommechanikai kultúrának, így jó hasznát vehetik az IGV-dol- gozók szaktudásának, a berendezések alapot nyújtanak a továbbfejlesztéshez és adott esetben a megszűnő vállalat volt vevőkörével is számolhatnak. (MTI) Oltás kézi Az oltás tulajdonképpen gyűjtőfogalom, azokat a szaporítási eljárásokat értjük rajta, amelyekkel a szaporítandó növény (a nemes) valamely leválasztott részét egy másik növényen (az alanyon) ejtett sebbe helyezzük, s azzal összenövesztjük. Az alannyal egybeforrt nemes részből kihajtó új növény az oltvány. A növények közül azoknál alkalmaznak oltást, amelyek más módon nem, vagy csak nehezen, költségesen szaporíthatok. A különféle oltási módok közül a legelterjedtebb a szemzés, amellyel a nemes növényről levágott rügyet (a szemet) oltjuk az alanyra. Ideiét tekintve beszélünk hajtó- és alvószemzésről. Nemcsak a szemzés. az át- oltás, a zöld vagy zöldre fás oltás is hozzáértést, gyakorlatot kívánó, idő- és munka- igényes művelet. E munka minden nehézségét megoldja egy magyar találmány, a P—2 jelű univerzális kézi oltókészülék. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy tenyérbe jól illő fogó, amely- lyel szakképzettség nélkül, gyorsan bárki képes szőlőt, gyümölcsfát, cserjéket, dísznövényeket helyben átoltani. A készülékkel lehetővé válik a zöldoltás, vagy a nem kívánt fajtának korszerű fajtára való átoltása. De megvalósítható az egysze- mes oltás is, így kevés nemes anyagból is gyorsan szaporíthatunk. készülékkel A kézi oltókészülék A készülékkel való oltás 6—12 milliméter vastag vesszőknél lehetséges^ Fontos tudnivaló, hogy e módon egyforma vastagságú alany, illetve oltóvessző illeszthető csak össze. A vesszőket úgy helyezzük a kéziszerszámba, hogy az oltócsúcs középre essen, és a szem alatt 12— 15 milliméterrel vágjuk le az oltóágat, illetve a vesz- szőt. Augusztus 24-25. Postások konferenciája Augusztus 24—25-én rendezik meg Gödöllőn a XII. országos postáskonferenciát. Több száz postást várnak az országos értekezletnek otthont adó Agrártudományi Egyetem épületeibe, ahol gazdag szakmai programot szervez a Budapest-vidéki Postaigazgatóság. A Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozatának szakmai előadássorozata átfogó képet ad a Magyar Posta gazdasági, műszaki helyzetéről, a népgazdaságban betöltött szerepéről. A szakemberek egyebek között beszámolnak a távközlésfejlesztés lehetőségeiről, a hálózatfejlesztési igényekről, a műsorszórás szolgáltatásainak bővítéséről, a postaforgalmi szolgálat eredményeiről és gondjairól. A posta mellett hat iparvállalat, illetve szövetkezet is jelentkezik azon a kiállításon, ahol technikai újdonságokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Emellett látható lesz a máshol már nagy sikert aratott „A nevem: posta” vándorkiállítás is. A XII. postáskonferenciát megelőzően augusztus 17-én Gödöllőn két mobil központot helyeznek üzembe, bekapcsolva a várost az országos távhívó hálózatba. Használt az eső a növényeknek Szemmel is láthatóan használtak az augusztusi esőzések a korábban négy-öt héten át a szárazságtól sínylődő növényeknek, fáknak. Ebben a hónapban záporok formájában kapták a nedvesség-utánpótlást a földek; az ilyen hirtelen érkező csapadéknak, mivel az a föld felszínén gyorsan elfolyik, általában kevésbé örülnek a mezőgazdászok, most azonban teljes volt megelégedettségük. A helyenként felhősza- kadásszerűen lezúduló víztömeget ugyanis a száraz talaj gyorsan elnyelte, és így a nedvesség nagy részét fokozatosan felhasználhatják a növényeik. A csapadék nyomán sokat javult a helyzet a földeken. ADunántúlon elegendő a talajok vízkészlete, mivel 50— 70 milliméteres esők voltak, és a korábbi időszakban is több volt az eső az országnak ezen a vidékén. Itt is voltak azonban az esőfelhőktől elkerült részek, ahol 15 —20 milliméter volt csak a csapadék. A kedvezőtlenebb helyzet júliusban a Duna— Tisza közén, illetve a Tiszántúl egyes területein alakult ki. Az elmúlt két hétben azonban ide is jutott csapadék, igaz kevesebb, mint a Dunántúlra. Az Alföldön a legtöbb helyen még 40—60 milliméter esőt is felvenne a talaj. Sokfelé csak 10—15 milliméter jutott, s ez a kukorica nevelkedéséhez távolról sem elég. Mindenekelőtt azért, mert a kánikula idején a növény felső gyökérzónája elszáradt, a nedvfelszívó felület már nem él, és így a talaj felső rétegében lévő víznek a jótékony hatása nemigen érvényesül. Mindenekelőtt Bács- Kiskun és Szolnok megye egyes térségeiben a mezőgazdák továbbra is lesik az esőfelhőket, de máshova is elkelne a további csapadék. „Közlekedés- biztonsági nap” A magán-gépjárművezetők közlekedési moráljának javítása, KRESZ-ismereteinek bővítése, valamint a közlekedési balesetek megelőzése érdekében a Magyar Autóklub (az OKBT támogatásával) meghirdette a „Ki a legügyesebb autó- és motorvezető” versenyt, amely az országos közlekedésbiztonsági nap keretében szeptember 8-án kerül lebonyolításra. Ezen országos akció részeként a Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága, a Magyar Autóklub Tolna megyei Szervezete, a Volán 11. sz. Vállalat KISZ- szervezete, a szekszárdi városi KISZ-bizottság, valamint a Tolna megyei Húsipari Vállalat KlSZ-szerve- zete 9—14 óra között Szek- szárdon, a Húsipari Vállalat területén — éttermében és parkolójában — elméleti, valamint ügyességi versenyt rendez személygépkocsi és kerékpáros kategóriában. A versenyre benevezhet bárki a helyszínen 8.50 óráig, aki érvényes vezetői engedéllyel és az előírásoknak megfelelő — személyi tulajdonban lévő — személygépkocsival rendelkezik. Kerékpáros kategóriában nevezők részére a megyei KBT kerékpárokat a helyszínen kölcsönöz. Minden kategóriában a nevezések számától függően (kevesebb, vagy több helyezésig) ajándékutalványok és egyéb értékes jutalomtárgyak kerülnek kiosztásra a legjobb eredményt elért versenyzők között. Sezmélygépkocsi kategóriában azon résztvevők részére, akik személygépkocsijának időszakos műszaki vizsgája a közeljövőben (3 hónapon belül) esedékes, a Magyar Autóklub Szervezete a versenyen kiadott igazolás alapján a vizsgálatot soron kívül elvégzi és a vizsgálatért egyébként járó 160 Ft befizetését elengedi. A versenyen résztvevők és érdeklődők kívánságára szakemberek műszaki tanácsokat adnak, valamint a gépkocsikon műszeres vizsgálatokat (CO-mérést, gyújtást és fényszóró-beállítást) is elvégeznek. A rendezvényen közlekedési tárgyú filmek tekinthetők meg és a közlekedési szabályokkal összefüggő kérdésekre felvilágosítást adnak. Sok a pénzünk? Ki tudja? Sok vagy kevés az az ötven forint, ami a zsebemben lapul, s honnan tudjam, hogy a Kedves Olvasónál lévő összeg mennyi, s mire elég. Az bizonyos, hogy az ötvenes nem sok. Tehát kevés a pénzem. Ez magánügy. Amikor viszont országjáró utaim során látom a pénzpocsékolás különböző formáit, rögvest azt kérdem magamtól, kollégáimtól: — sok a pénzünk? Miért kérdem ezt? Mert úgy tűnik, hogy rengeteg pocsékolnivaló forintunk van, amely lényegében nem forint. hanem tárny, berendezés, beruházás — tehát emberi munka. Nézzük azonban kissé közelebbről, a múlt heti „termésben", azaz tapasztalatban válogatva. A szekszárdival kell kezdenem. Bekapcsolták a Rákóczi—Széchenyi—Marx utcai közlekedési lámparendszert. Bekapcsolták ... Jöttek az autósok, úgy, mint, amikor még nagy káosz volt ebben a térségben, s a rendőrök itt szorgalmasan szedték az autósok „fölösleges” forintjait. Most azonban más történt. Kikapcsolták a lámparendszert, és légkalapácsos emberek jelentek meg az útkereszteződésben. Vágták a friss aszfaltot, valamit felszedtek, valamit leraktak, visszaaszfaltoztak. Egy brigád gépekkel együtt jelentős summát jelent — forintban mérve. A bosszúságról nem is szólok. Ki nem végeztette el az átadás előtt a felbontás miatt kimaradt munkát? Szívesen közölném nevét egy mínu- szos hírben ... Más. A szekszárdi 17-es Népbolt-üzletbe hétfőn reggel 140 poharas kakaót szállított a tejipar. Ne tessék rosszra gondolni! A kakaó minőségével nem volt baj, azzal a hat (!) pohárral, amelyet el lehetett adni. Ugyanis 134 pohár kakaót visszavittek az iparnak. A poharakat töltő gép egy hete rossz. A múlt hét minden napján ilyen poharas kakaó érkezett a szekszárdi 17-es boltba, úgy gondolom, a többi bolt sem lezárt pohárban kapta a kakaót. Ki nem vette észre már az első félórában, amikor a gép elromlott, hogy folyik a pénz?! Korcsmák. Sok a pénzünk, mert ha nem így lenne, nem szaporodnának a korcsmák. Egyre-másra nyílnak a maszek italozóhelyek — nem bögrecsárdák, hanem puccos vendéglők, presszók. Idegenforgalmunk fellendítésének egyik eszköze-módja a korcsmároztatás. Hallom aztán, hogy manapság nem lehet művelődési házat, oktatási bázist stb. építeni korcsma nélkül. Elkészült például a szekszárdi szakszervezeti ház — italt mérnek benne szeszes italt. A futballisták vagy szurkolóik kondíciójának fokozására — csak én gondolom ezt — sörözőt nyitottak. Mindkét „közművelődési” intézmény a Gemenc-szálló szomszédságában. Amennyiben információim nem csalnak, akkor a Babits-ban is lesz kocsma — most csak söröző, kármentés italméröhely van ... Es itt vannak az autóbuszok. Bevallom, a benzin árának emelkedése óta én is többet járok busszal. Sokan mások is így vannak, tapasztalataim ezt igazolják. De tessék csak utazni például Faddra, Tolnára, Bonyhádra csuklós autóbusszal. Ügy kétszáz személyre alkalmas ez a közhasznú jármű. Tizenöten, húszán utaznak bennük rendszeresen. Azután sem fog lényegesen nőni az utasok száma, ha elkezdődik az iskola- szezon, a múlt évi példák bizonyítják ezt. A csuklós busz üzemeltetése lényegesen többe kerül, mint a kisebb befogadó képességű buszoké... Tehát több forintba kerül a nagy busz járatban tartása — s tegyem még hozzá, a díjtételek emelése ellenére is — az „állam elvtárs” hozzájárul a helyi járatú buszoknál útiköltségünkhöz. Egy heti „termelés-tapasztalatból” ennyire futotta, nem biztatom a Kedves Olvasót, hogy keressen emlékezetében példákat arra, hogy bizonyítani segítsen nem azt, miszerint sok a pénze az államnak. Nekem kevés forintom van. PALKOVÁCS JENŐ Újdonság: a gazdaságos és sokoldalú Rába 15-ös típusú univerzális kistraktor A mezőgazdaság kisebb egységei, a háztáji gazdálkodás is igényli a termelékenységet és a terméshozamot növelő változatos gépállományt. Az új Rába 15-ös típusú kistraktor segíti a mezőgazdasági munka színvonalának emelését és a kézzel végzett munka mennyiségének csökkentését. A könnyen kezelhető, mozgékony és takarékos üzemű kistraktor négyke- rékmeghajtása révén maximális vonóerővel dolgozik. A hozzákapcsolható különféle vontatható vagy hordozható berendezés (pótkocsi, fűkasza, eke, kultivátor, tolólap stb.) a mezőgazdasági kisárutermelés és a kommunális ágazat minden területén használható. A forgalmi adót is magában foglaló fogyasztói ára: 160 000 Ft. Megrendelhető: a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mezőgép-értékesítési osztályán. Levélcím: Győr, Pf.: 50. 9002. Telefon: 15-165. Telex: 02 4201. Kiszolgálás: az AGROSZER békéscsabai, debreceni, győri, lajosmizsei és pécsi telephelyén. A garanciális javításokat az AGROSZER kiszolgáló telephelyein, valamint a budapesti, a hódmezővásárhelyi, a sajószentpéteri és a székesfehérvári üzemegységében végzi. (529)
