Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-08 / 159. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 159. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. július 8., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) JÁTSZÓTÉRI LÁTLELET (5. old.) FOLTOS LABDASZELETEK (6. old.) LAGERABSCHUSS: TÁBORZÁRÁS VÁRALJÁN (3. old.) n Automatizálás és mezőgazdaság Nagyot változott a világ — állítja traktoros ismerősöm. Negyedszázada, fiatal legény korában még az eke szarvát fogta, mos a légkondicionált traktor vezetőfülkéjében ül. Különféle lámpák villognak előtte, jelezve a traktor működését. Terjed a magyar mező- gazdaságban is az automatika. Üzemóraszámlálót szeréinek a gépekre, amellyel ellenőrizhető a kihasználás, javítható a szervezés. Szemveszteségjelző, terhelésszabályozó van a kombájnokon, amelyek ugyancsak a masinák teljesítményét javítják. A hetvenes években terjedtek el a nagy teljesítményű traktorok, amelyek egyben sokba is kerültek. Gazdasági érdek lett a gépek kihasználása. Az automatizálás segített ebben, hiszen a gépekre szerelhető műszerekkel pontosan lehet mérni a teljesítményt, a terhelést, s ezekből kikövetkeztethető a traktoros szorgalma vagy figyelmetlensége, a szervezés sikere és kudarca. Az automatizálás alapvető feltételei — a kiforrott termelési technológiák, a gépesítés magas színvonala, a gépkihasználási érdekeltség — többnyire már adottak. Emelkedtek az üzemanyagárak, drágábbak lettek a gépek, s mindezek az üzemeltetés gazdaságosságának javítására serkentették a gazdaságokat. A szakemberek szerint ma már ott tartunk, hogy az automatizálás hiánya a termelés gátja lehet. Persze, így jobbára csak a kutatók gondolkodnak. A gyakorló szakemberek számba veszik az automatizálás nehézségeit is. A vetésellenőrző, szemveszteségjelző műszerek csak néhány hétig, vagy napig működnek, a termelés idényjellegéből következően. Ehhez képest drágák, megtérülésük lassú. Mások — ugyancsak a gyakorló szakemberek — ellentmondanak ennek. Szerintük a műszerek kihasználását nem szabad vizsgálni, a rájuk fordított kiadást nem érdemes sajnálni, hiszen az 50—60 ezer forintot érő berendezések két— hárommillió forintos gépek teljesítményét javítják. Ezzel szemben is van ellenérve a kétkedőknek. A mezőgazdasági gépek üzembiztonsága nem mindenkor kielégítő, esetenként akadozik az alkatrészellátás. így aztán hiába van meg a csodálatos automatika, ha alkatrészhiány miatt a tábla végén áll a hárommillió forintos kombájn. Nem megoldott a műszerek szervizelése sem. Egy-egy típust munkacsúcsok idején használnak, egymástól távoli területeken, s így a meghibásodott műszerek javítása is gyakorta döcög. Másutt a műszerek felszerelése okozza a gondot. A hazai traktorállomány nem egységes, a különféle típusokhoz másként és másként illeszthető a gondosan szerkesztett automatika is. A vitát persze, a maguk módján döntik el a gépkezelők. Könnyen eltéved kezükben a kalapács, s a féltett műszerre sújt, ha a traktorosnak nem érdeke a műszer alkalmazása. Márpedig ez nem mindenütt érdeke. Ha a műszer a gépkezelő ellenőrzését szolgálja csak anyagi ösztönzés nélkül, több bosszúságot, mint örömet hoz. Ezért a legdrágább és a legkényesebb automatika is csak akikor szolgálja a termelést, ha ezt engedi a gépkezelő, ha saját érdekét is megtalálja a műszerek alkalmazásában. Az ösztönző bérezés nélkül csak cicoma a villogó műszer a traktoron. Az érdekeltség serkenthet a számítógépek használatára is. Gyakorta hallani, hogy nálunk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése mögött elmaradnak a korszerű szervezési, irányítási módszerek. Ez persze, indokolatlan. hiszen világszerte ismertek ezek az eljárások. Egyike a lehetőségeknek a számítógépek alkalmazása, melyek a legutóbbi esztendőkben terjednek is a mezőgazdaságban. Terjednek, de rendkívül lassan. A gazdaságok vezetői tartózkodóak, az ország számítástechnikai eszköz- állományának alig több mint egy százaléka működik a mezőgazdaságban. Van gazdaság, ahol mindössze egyetlen számológépet tartanak, de az is többet van a fiókban, mint használatban. Másutt három számítógép is működik. A különbség egyik oka lehet, hogy a mezőgazdasági árak központilag szabályozottak, a termelési lehetőségek, a termőhelyi adottságok ismertek. így aztán elég a papír és ceruza ahhoz, hogy eldöntsék a gazdaságok: melyik növényből mennyit termeljenek. A termelési szerkezetet ugyanis a közgazdasági szabályozás dönti el. Jóllehet, szűk körű ez a szemlélet, valamelyes igazsága mégis van az eképpen gondolkodóknak. Az auto- matikák, számítógépek használatától ugyanis meg kell követelni a gazdaságosságot csakúgy, mint a termelés más tényezőitől. Csak azért, mert új, korszerű, nem érdemes bevezetni egyetlen termelési eljárást, irányítási, szervzési módszert sem. Ha papíron kiszámítható a termelési szerkezet, nincs szükség számítógépre; ha bosszúsággal jár a műszerek felszerelése, szervizelése, könnyen lemondanak használatukról. Ezért az automatizálás is csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazásának feltételeit is megteremtik. V. FARKAS JÓZSEF Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Vállalások Tolnán és Mizsön Tolnán is Mözsön is számba vették: mi lehetne az a plusz, amivel a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny keretében hozzájárulhatnának üzemük, községük, az ország fejlődéséhez. A PATEX tolnai gyárában a brigádvezetők rövid megbeszélést tartottak és úgy döntöttek: a vetés- és a minőségi tervüket 1 százalékkal túlteljesítik. A község fejlődése érdekében elhatározták, hogy a második félévben műszakonként egy nyolcórás kommunista szombatot szerveznek és a községi torna-' csarnok építkezésén az igényeknek megfelelő társadalmi munkát végeznek. A Tolnai Selyemgyár dolgozói azt vállalták, hogy a festöde termelését mintegy 20 százalékkal növelik 1983- hoz képest. E vállalásuk teljesítésével a népgazdaság szintű import kiváltását segítik elő és az itteni termelés növelésével hozzájárulnak a továbbfelhasználók exporttervének teljesítéséhez. Részt vesznek a községfejlesztésben is. A község településfejlesztési feladatainak megoldásához 5000 óra társadalmi munkával járulnak Hozzá. Ügy döntöttek, hogy mindezeken felül a torna- csarnok építéséhez két kommunista műszak bérét ajánlják fel. A tolnai Aranykalász Termelőszövetkezetben 11 szocialista brigád kezdeményezésére az egész tagság vállalta, hogy: a termőterület jobb kihasználása és az exportképes szemes termény mennyiségének növelése érdekében a tervezett másodvetések területét negyven százalékkal növelik, a tervezett összes gabonatermést 5 százalékkal, 560 tonnával túlteljesítik, az egy tehénre jutó tervezett 5000 literes tejtermelést 400 literrel megemelik, a háztáji és kisegítő kisgazdaságok integrációján belül tervezett 4000 sertés felvásárlását és értékesítését 10 százalékkal megnövelik, a szövetkezet 1984-re tervezett árbevételét 5 százalékkal (hétmillió forinttal), a nyereségtervét pedig 8 százalékkal túlteljesítik. Az Aranykalász tagjai is gondoltak községük fejlesztésére. A nagyközség település- feljesztési feladatainak jobb megoldását 600 ezer forinttal és társadalmi munkával támogatják. A Gemenc Ipari Szövetkezetben munkásgyűlésen döntöttek: exporttervüket 5 százalékkal, éves tervüket pedig 3 százalékkal túlteljesítik. Ugyanezen a gyűlésen vállalták, hogy mindenki két napot dolgozik társadalmi munkában a tornacsarnok építkezésén. E két nap keretében felállítják a csarnok vasvázszerkezetét és lerakják a parkettát. A mözsi Üj Élet Termelő- szövetkezet szocialista brigádjai és tagjai a már vállaltakon felül — a felszabadulási munkaverseny most itt is kibővült a kongresszusival — elhatározták, hogy az országos gabonaprogram célkitűzéseinek megvalósítása érdekében 500 tonnával több gabonát takarítanak be. Ugyancsak vállalták, hogy zöldségből és burgonyából, a lakosság jobb ellátása, a bevételek növelése érdekében 500 tonnával többet termelnek és értékesítenek. Tejtermelésüket 5, malacszaporulati tervüket 10, sertéshús-értékesítési tervüket pedig 10 százalékkal teljesítik túl. A mözsi Űj Élet tagjai a nagyközségi fejlesztési tervek teljesítéséhez 100 000 forint értékű társadalmi munkát, illetve készpénzhozzájárulást vállaltak. Ezen túlmenően az Űj Élet tagjai rendszeresen karbantartják a község földútjait és vállalták, hogy a mözsi gyermekintézmények működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtéséhez hozzájárulnak. Vili. Duna menti folklórfesztivál Kiállítások, szoboravatás, gálaestek Ma: lakodalom a Sárközben Folytatódtak tegnap a VIII. Duna menti folklórfesztivál városaiban: Kalocsán, Baján és Szekszárdon a nagyszabású találkozó eseményei. Kalocsán délelőtt fél tízkor nyitotta meg dr. Nagy László, a NIT elnöke a nemzetközi népművészeti vásárt az I. István úti I. sz. Általános Iskola udvarán. Baján ifjú népművészek tartottak játszóházi foglalkozást 9 és 11 óra között. A Sárköz központjában, Decsen pedig délelőtt 10-kor két kiállítást nyitott meg Mátyás István, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első titkára a Kossuth Lajos utca 34-ben és 36-ban. Az egyik kiállítás Karcag népi iparművészetének remekeit mutatja be egy hónapon át. A Sárköz népi iparművészetének mesés gazdagságát tükröző kiállítást állandónak szánja a Sárközi Népi Ipar- művészeti Szövetkezet. Jelen volt a kiállítások megnyitóján István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, a megye párt, állami, társadalmi életének több vezető személyisége és kívülük azok a vendégek, akik a mai fő eseményre, a sárközi lako(Folytatás a 2. oldalon.) A legkisebb szoboravatók — ——----------------------------------------------------------------------------------------------------Űrfegyverek Washington válasza Az amerikai kormány illetékesei kétértelműen reagáltak a TASZSZ pénteki nyilatkozatára, miszerint továbbra is érvényes a Szovjetunió javaslata, hogy kezdjenek tárgyalásokat a világűr militarizálásának megakadályozásáról. „Ott leszünk Bécsben szeptemberben, készen a tárgyalásokra” — mondotta Larry Speakes, fehér házi szóvivő. „Elfogadtuk a szovjet javaslatot, s nem támasztunk előfeltételeket a tárgyalási javaslat elfogadásához” — nyilatkozta Alan Romberg külügyi szóvivő. Speakes ugyanakkor megismételte: nincs változás abban a korábbi amerikai álláspontban, hogy a Szovjetunió által javasolt tárgyalások napirendjére fel kell venni a „fegyverzetellenőrzés” kérdését. * A Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) 25. ülésszaka az ausztriai Grazban befejeződött. A tanácskozás résztvevői olyan hatékony intézkedéseket szorgalmaztak, amelyek lehetővé tennék, hogy a világűrt kizárólag békés célokra lehessen felhasználni. Hangoztatták, hogy a világűr militarizálása megakadályozásának nagy jelentősége van a béke és a biztonság megőrzése szempontjából. Alkotását Kiss Sándor szobrászművész adta át a decsiek tanácselnökének
