Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
1984. július 7. KÉPÚJSÁG 11 Közművelődés a Mezőgazdasági Múzeumban Mezőgazdaságunkkal párhuzamosan a Mezőgazdasági Múzeum is jelentős tevékenységet folytat a maga területén, többek között és kiemelkedően a közművelődésben. Szemléletet formál, terjeszti a műveltséget, kedvet teremt a mezőgazdaság iránt az ifjúság körében, ezzel válik áttételesen termelési tényezővé is. Nagy jelentőségű, hogy az idén tizennegyedszer rendezi meg a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című országos rajzkiállítást általános iskolásoknak; ezzel párhuzamosan a kertészet, a npvénytermesztés, az állatgondozás, az erdőgazdálkodás témaköréből dolgozatokat kér középiskolásoktól. Ez a munka 1970-től folyamatos, hatékony egyetemi, főiskolai előkészítő, — agrárkulúránk egyik alapja. Ebben kiemelkedő eredményt ért el a múzeum közművelődési osztálya Dr. Szabó Loránd főigazgató irányításával. Impozánsak a mérőszámok. Jellemző, hogy a komplex pályázatra az idén 3159 pályamunka érkezett: rajz, szobor, grafika, kerámia, batik és írásbeli dolgozat a kertészet, az állat- tenyésztés, az erdőgazdálkodás, a növénytermesztés témaköréből az ország általános és középiskoláiból. Ez tekintélyes előrelépés. Annál is inkább az, mert az általános iskolákból érkezett 173 dolgozat, 2137 textilmunka, kisplasztika, rajz, kép, kerámia, érem és a 404 középiskolás írásos pályázat számottevő érték, alapozza az utánpótlást és a holnapot. Az is örvendetes, hogy az ország minden tájáról jelentkeztek, mintegy nyolcvan városból és településről. Izgalmas, hogy Budapestről, Debrecenből, Szombathelyről, Nyíregyházáról, Békéscsabáról, Szolnokról, Gyöngyösről, Makóról, és más városokból is számtalan munka érkezett, jelezve, hogy mezőgazdaságunk fejlődése nem korlátozódik csupán falvainkra. Az más kérdés, hogy kisebb-nagyobb községeink érdeklődése kiemelkedő. Most Vaszar több díjat vitt el, sok vaszari gyerek dolgozata, képzőművészt! alkotása példás. Holnap mindez a mezőgazdaság mérőszámaiban és minőségében jelentkezhet. Ez az alap, az alapozás. Vonzó, hogy több mint százezer forintot osztottak ki budapesti, gencsapáti, jászapáti, debreceni, kismarjai, gyáli, keceli és még tucatnyi helyre való gyerek között és elismerést kapott több rajztanár, festőművész, többek között Fegyó Béla, Pataki Tibor és a Fóti Gyermekváros nevelője, Sebestyén J. András. Jövőre jubiláris, tizenötödik kiállítására készül a múzeum. Jó lenne, ha a műfajok további bővítése és a mennyiség növelése mellett katalógust is kiadnának, — visszatekintést a múltra, előretekintést a jövőre. Ez a bemutató június végéig várja a látogatókat. A Francia mezőgazdasági kutatás és fejlesztés című kiállítás május 31-ig. A francia INRA szervezete ezt a példás technikai felkészültséggel, szórólapokkal, tv-adással bővített, számtalan makettet és statisztikai összefüggést is felvonultató anyagot, mely jelzi a francia mezőgazdaság tudományos és ipari alapon szerveződő fejlődését, mely a mi magyar mezőgazdaságunknak is hasznos tapasztalatokat adhat. Ad is: erről tanúskodik a sok látogató az állami gazdaságokból, a téeszekből. LOSONCI MIKLÓS Orbán Dezső kiállítása A ma 100 éves és még min. dig aktívan tevékenykedő, Ausztráliában élő Orbán De. zső gyűjteményes kiállítása nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában. Orbán nem készült festőnek, talán sose lett volna festő, ha kamaszkori osztálytársa, Gulácsy Lajos nem adja kezébe az ecsetet. 1905-ös, el. ső bemutatkozása a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán már olyan sikeres volt, hogy elha. tározta: egyetemi tanulmányai után festő lesz. Párizsba ment, ahol az ott élő Berény Róbert sietett segítségére, s megismertette Cézanne, Matisse, Van Gogh festményeivel, és az új festészeti irány, nyal. Amikor hazatért Párizsból, csatlakozott az új festői nyelvet beszélő művészi csoportosuláshoz, a Nyolcakhoz. Orbán ekkor készült csendéletein Cézanne hatása érezhető, de megfigyelhetjük Matisse és a fauve-ok inspirációját is. A Nyolcak társaságának felbomlása után 1917-ben mutatkozott be önálló kiállításon az Ernst Múzeumban. 1920-ban hosszú európai körútra indult, a megújulást kereső festő az európai művészet új mozgalmaival ismer, kedett: a dadaizmussal, az orosz konstruktivizmussal, a szürrealizmussal. Orbán új festői stílusa feszes felületű, fanyar színfoltokból komponált városképekben ölt testet. S mind a mai napig nem hagyta el a városfestészet műfaját. Hazatérve Magyarországra 1931-ben megnyitja iskoláját, ahol grafikát, kerámiát, lakásművészetet, textil- és di. vattervezést és fotózást oktatnak barátaival. Nagy tanári és művészi tapasztalatok birtokában kényszerül elhagyni 1939-ben Ma. gyarországot, Ausztráliában telepszik le, ahol csoportos kiállításokon vesz részt. 1943-ban már első önálló tárlatát is megrendezi. Sydneyben ismét iskolát nyit. Az 50-es években alakul ki jellegzetes absztrakt stílusa, amelyben minden absztrakción áttetszik természet-élmé. nye. egy-egy lakodalom költségeiről. Az egyikben így kezdődik a felsorolás: egy tehén, egy hízott borjú, két juh, 15 lúd, 30 akó bor... Igaz, ez az esküvő, az udvaron felvert sá. torban gyakran egy hétig is eltartott: hajnalban elmentek aludni, délután újra kezdték. Az utolsó napon a szakácsnők kását adtak, s akkor már nem szólt a muzsika sem. S aki nem akart hazamenni, azt a kásás kanállal tuszkolták haza. Ez volt a kitoló kása . . . T. A. Menyasszony, vőlegény, de szép mind a kettő datban él e viseletről, igencsak leegyszerűsített. A ruhák anyaga az egyszerű vászontól a brokáton át a selyemig terjed. A csipkés, puf- fos ujjak is változatosak, hát még a kötények hímzései. Egy-egy remek ruhadarab a múlt századból azt is bemu. tatja, hogy az esküvői ruhák régen feketék voltak, csak a jegykendő, a párta, s a ropogósra keményített csipkegallér csillogott fehéren. Zöld rakott szoknyás, fekete kőtényes-mellényes, fehér vászoninges, hímzett a száki esküvői ruha; a megesett leány esküvőjére csak barnába öltözött: hófehér, hímzett, vállkendős a túrái menyasz- szony ruhája. A jegyajándékok mellett kiállították a számlákat is A magyar lakodalmi szokások tárgyi emlékeiből, viseletéiből mutat be egy cso- korravalót a budapesti Néprajzi Múzeum legújabb kiállítása. Láthatunk itt hatalmas, igazi sátort, amelyben, jó időben, az esküvői ebédet tartották, megcsodálhatjuk a felpúpozott ágyat, szobasarkot, a menyasszony kelengyéjével; valódi szekeret, amely a menyasszony kék alapú, tulipános ládáit, bútorait szállította; s a násznép szebbnél szebb esküvői ruháit. A magyar néprajz leggazdagabb emlékei mindig ünnepekhez kapcsolódnak. A felidézett évszázadban — 1830—1930 — a lakodalom volt az a családi ünnep, amely életre szóló változáso. kát hozott — legfőképpen a házasságot kötött fiatalok életébe. A vőlegény házába fogadta a menyasszonyt, ettől kezdve saját külön életüket élik. A nagy családi közösség megmaradt — a fiúnak több. nyíre saját falujából kellett nősülnie —, mégis ez az új család megalapításának mozzanata. nyebb családokra, hogy adósságukat életük végéig fizet, niök kellett. „Hadd korog jón, csak ragyogjon!” — tar tóttá a mondás: a menyasz szonyi ruha nemcsak egy va. gyonba, de rengeteg fáradság ba is került. A menyasszony családjára hárult a lány kiházasítása: a kelengye — amely tájegységenként változóan 280—400 darabból állt! —, az esküvői ruha, s az esküvő, a lakodalmi étkezés biztosítása. Ez olyan terheket rótt a szegéA kiállítás esküvői ruhái nagyszerűen reprezentálják a tájegységek legszebb viseletét. Mezőkövesd, a matyó népviselet mutatkozik be a legtöbb ruhával, bizonyítva, hogy az a kép, ami a köztuMenyasszonyi díszben ... Lakodalmas szekér a kelengyével Szász pár díszes népviselete Albumlapozó Nemes Lampérth József Nem először késztetnek töprengésre efféle megállapítások: „...alig húszéves, amikor kialakítja jellegzetes rajzmodorát”; másutt: Másodéves iparművészeti iskolás (19 éves!) amikor... a Művészház ... bemutatja egy csendéletét.” S a nagy tromf: ez időben „festett olajképei mglepően érett művésznek mutatják”. Huszonegyedik életévéről pdig emígyen szól a summázat: „.*,1912. a rövid életpálya legtermékenyebb éve.” Vajh, akad-e kényelembe süllyedt korunkban „ifjú tehetség”, akiről hasonlókat lehetne írni? — Legtöbbjük az útkeresésig sem jut el 33 évesen, amikor Nemes Lampérth Józsefet már „jeltelen sírba dobják”. Mily igazságtalan sors! — kiált fel az olvasó Mezei Ottó magvas, szép tanulmányát szemelgetve a művészetünkben nem egydülien tragikus pályáról. Felhőző szomorúságunk csak a szép képanyag láttán enged feketeségéből. Olyan festő műveit tárja elénk az album, aki képes volt egy időben művészetét az egyetemesség összefüggésében kibontani. Lehet, hogy parázsló fiatalsága vagy sötét sejtelmei rejtik a titkot? Mezei Ottó könyve a Corvina Kiadó „magyar festők” sorozatában jelent meg. A bevezető nem vállalkozhatott a téma teljes mélységű kifejtésére. Ismertterjesztő és a szakmának is szóló kettős feladatát mégis sikeresen oldotta meg. A felgyűlt tudáshalmazból kellő fegyelemmel emelte át írásába a legfontosabb, nem egyszer új megállapításokat. Vezérfonala nagyjából az életrajz tényeire feszül. Legfeljebb a probléma kibontása kényszeríti — főként az analógiák, változatok miatt — időbeli „harmonikázásra”. Nemes Lampérth számára küzdelmes sorsot szabott a kor. „Östehetség”-nek lehetne tekintenünk, mert korán beérő művészetében a zaklatott tanulmányoknak jószerivel nyoma sincs. Gondoljunk a bevezetőnkben kiemelt megállapítások bizonyító erejére. Egyedül a Nagybánya légkörét felkavaró „neos” forrongásból merített, de nem követője, tevékeny formálója volt az alakuló új művészetnek. A cé- zanne-i rajz- és festéstechnikát eredeti módon fejlesztette sajátjává, miközben élénk színei, gesztusai roppant feszültségeket hívtak életre. Párizsi útja tovább fokozza festményei, tusrajzai dinamizmusát. Hidakról készült sorozatában Mezei „belső konfliktusok, szorongásos víziók kivetítését” látja. Részletesen elemzi 1916-os nagy festményeihez vezető aktrajzai sorozatát, portréit. A háttal és szemben egyaránt megfestett, súlyos formákból felrakott női test képei egyetemes értékei piktúránknak. A bennük megoldott problémák a korszak áramlataiból merülnek felszínre. Egyben a „viszonylagos elismertség” kezdetét és tárgyát is jelentik. Rövid, termékeny időszak következik ezután a nehéz pályán. Jeles művek születnek, amelyeken új vonásokat fedez fel és részletesen elemez a szerző. Kolozsvári rajzait és a Horgony utcai rész- let-et említsük meg példaként. Tragikus végső évek mozzanatai zárják a tanulmányt. Irodalom- és képjegyzék, francia, angol és német rezümé egészíti ki a szöveget. Majd hatvan mű színes és fekete reprodukcióját tartalmazza a képanyag. Elrendezése a tanulmány gondolatcsoportjait követi, ezért nem pontos időrendben szemlélteti Nemes Lampérth kibontakozását. A szerző szemszögéből helyes szerkesztés azonban megnehezíti az összefüggő pályaív „elképzelését”. SALAMON NÁNDOR
