Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
> AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 158. szám ÁRA: 1,80 Ft 1984. július 7., szombat Mai számunkból HUSZONNYOLC OLDAL HIVATÁSSZERETET (4. old.) TÜZOLTÓERÖ A DUNA PARTJÄN (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) ÜJ VEZETŐ EDZŐVEL (14. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) Gabonapazarlók Tavaly nyár végén, a perzselő kánikulában, amikor a ti'kkadt földeket riasztóan széles repedések hálózták, jóhírű téesz szakosított sertéstelepén jártam. A lyukas önetetőkből folyt a táp, az állatok térdig gázoltak a darában. Kísérőm, a főállattenyésztő kerekded előadást tartott az újszerű sertéshibrid kitűnő takarmányhasznosításáról. Miközben röpködtek a szakkifejezések, s az állattenyésztő arcán elégedett mosoly terült szét, nem tehettem mást: hüledeztem. Egyszerűen fölfogha- tatlan volt számomra, hogy miként lehet elégedett ez az ember, miközben a gondjaira bízott telepen az avult technológia, a hibás berendezések okán olyan méretű gabonapazarlás folyt, amely még a normál termésű évben, a bőséges esők idején is felháborító volna. Hát még a tavaly nyár végi, kritikus helyzetben! Amikor bizton lehetett tudni, hogy jóval gyengébb termés várható az elmúlt évek átlagánál, amikor ugyanannak a téesznek a földjein kóróként zörgött a termés nélküli kukoricaszár: már hetek óta nem tudtak elmosoilyodni sem, mert érezték, hogy katasztrófa lesz. Mondtam a főállattenyésztőnek, hogy csinálhatnának valamit ezzel az elhanyagolt teleppel, de az emberem csak a vállát vonta: „Van magának fogalma arról, hogy mennyibe kerülne a telep rekonstrukciója?” Ezt kérdezte, majd hozzátette: „Egyébként máshol sem sokkal jobb a helyzet, mert az ország sertésférőhelyeinek 85—90 százaléka elavult, korszerűsítésre, felújításra vár.” A kijelentés, sajnos, igaz. A hetvenes évek első felében, a sertésprogram keretében nagy számban épültek akkor korszerűnek vélt szakosított telepek, amelyekről azóta kiderült, hogy technológiájuk merőben gazdaságtalan. E telepek most egy időben mennek tönkre, most érnek meg a teljes felújításra. Éppen akkor, amikor — napjaink gazdasági nehézségei közepette — nincs elég pénz ilyen mértékű beruházásokra. A józan ész is azt mondatja velünk: éppen ebben a helyzetben lenne szükség nagyobb takarékosságra, megfontoltabb gazdálkodásra. Ezért nem lehet megbékélni azzal a mind szélesebb körben elharapózó szkepszissel, amely sók vezetővel, meg beosztottal egyaránt azt mondatja: „Minek strapáljam magam ilyen körülmények között? Pénzt nem csinálhatok! Még szerencse, hogy az időjárás a segítségünkre van ...” yaló igaz, hogy az idén tavasszal bőséges felhőtakaró gyülekezett az ország egén, aminek köszönhetően a lehulló eső bő termésre serkentette az elvetett gabonát. Ám ez csak az amúgy is kitűnő növénytermesztés dől- gát tehette erre az évre rendbe — remélhetően. A szakosított sertéstelepek állapotán, helyzetén önmagában még nem változtat. S még kevésbé azon, hogy — láttuk, tapasztaltuk — vannak helyek, ahol hozzászoktak a gabonapazarláshoz. Pedig nemcsak attól lesz több gabonánk, ha sokat termelünk, hanem attól is, ha ésszerűen, takarékosan, fegyelmezetten használjuk fel. Az állattenyésztő telepek rossz állapota senkit sem mentesít a jobbító cselekvés kényszerétől. Tarthatatlan, hogy a nagy ráfordításokkal és rengeteg emberi erőfeszítéssel megtermelt gabona a szkeptikus emberek nemtörődömsége miatt részben pocsékba menjen. Még a legrosszabb állapotban lévő sertéstelepeken is van lehetőség arra, hogy mázsákat, tonnákat takarítsanak meg. Végtére is ezekből a mázsákból, tonnákból hús lesz, s kinek mindegy, hogy mennyi a sertéshizlalás, a baromfinevelés önköltsége? Látszólag távol esik az ügytől, amit már egy másik mezőgazdasági nagyüzem állattenyésztőjétől hallottam. Arra hivatkozott ugyanis, hogy a felvásárlási árak abszolút nem serkentenék a sovány, zsírszegény hús termelésére. Mondom, hogy ez csak látszólag esik távol az ügytől, hiszen itt is a gabona felhasználásáról van szó. Arról, hogy a disznó ugyanannyi takarmányból növeszt magán egy kiló szalonnát, mint egy kiló húst. Ezért végig kellene gondolni talán a súlyhatárokat, a technológiát! Mert az exportban a zsír ára csak töredéke a húsénak, a magyar fogyasztó pedig — különösen az áremelések után — epeömlést kap, amikor a kilencven forint áru sertéslapockából tizenöt deka zsír. Ezért az árrendszernek valóban ki kell kényszerítenie a takarmány értékalkotó felhasználását. De addig is, amíg ez megtörténik, működésbe léphet a szakmai lelkiismeret, és önkéntes alapon is megtehetők azok a lépések, amelyek megakadályozzák, hogy a legnagyobb nemzeti kincsünkként megtermelt gabonából jókora mennyiségek elvesszenek. G. I. A Szovjetunió kész tárgyalni az űrfegyverkezés megelőzéséről A szovjet kormány megerősítette azt a június 29-én az Egyesült Államok kormányának tett javaslatát, hogy kezdjenek hivatalos tárgyalásokat a világűr militarizá- lásának megakadályozásáról — jelentette be pénteken a TASZSZ szovjet hírügynökség, leszögezve, hogy a szovjet kormány csakis az e témával kapcsolatos és nem valami másfajta tárgyalásra szólítja fel a washingtoni kormányzatot, és elvárja, hogy az pozitív választ adjon. A TASZSZ-nyilatkozat hangsúlyozza, hogy semmiképpen sem szabad megengedni a fegyverkezési hajsza kiterjedését újabb területre. Ellenkező esetben tovább növekedne a nukleáris katasztrófa veszélye, és a világűr halálos veszély forrásává válna. A Simontornyai Bőrgyárban, megyénk nagymúltú üzemében, két szocialista brigád — a Spartacus ifjúsági és a Költői Anna brigád — nyitotta meg a sort. Várhatóan rövidesen követik példájukat a többi szocialista brigádok, üzemrészek is, hiszen a felszabadulás negyveEnnek teljes és biztos kiküszöbölése érdekében a Szovjetunió javasolja: állapodjanak meg a csapásmérő kozmikus eszközök betiltásában és megsemmisítésében, beleértve a kozmikus telepítésű műholdrombolókat és rakétaelhárító rakétarendszereket, valamint a kozmikus célpontok leküzdésére szolgáló földi, légi vagy tengeri telepítésű bármilyen eszközt. Az Egyesült Államok kormányzata negatív álláspontra helyezkedett a Szovjetuniónak ezzel az egyértelmű javaslatával szemben, előzetes feltételeket szabott, ösz- szekötve a világűrről folytatandó tárgyalásokat a hadászati és az euronukleáris fegyverek kérdésével. Az Egyesült Államok a nyugateurópai rakétatelepítéssel meghiúsította a nukleáris nedik évfordulójára és a közelgő pártkongresszusra való méltó készülődés az egész gyári kollektívának szívügye. Voltaképp pótfelajánlásokról van szó, hiszen az alapvállalásokat már a múlt év őszén megtették a brigádok, s éppen az azok teljesítésében elért sikerek bátorítotfegyverekről folyó tárgyalásokat, Jellemző az is — mutat rá a szovjet hírügynökség nyilatkozata —, hogy a Egyesült Államok megkerüli a szovjet javaslat egyik fontos elemét, nevezetesen azt, hogy a tárgyalások kezdetétől jelentsenek be kölcsönös moratóriumot a nukleáris csapásmérő eszközökkel végzett kísérletekre és az ilyen esközök kifejlesztésére. Washington „tárgyalási készsége” kinyilvánításával igyekszik elleplezni ezt az álláspontot. Hogy ott miről fog az amerikai küldöttség tárgyalni, a Fehér Ház szerint nem olyan fontos. De ez nincs így — mielőtt megkezdődnek a tárgyalások, előbb meg kell állapodni azok témájáról — hangsúlyozza befejezésül a TASZSZ. ták fel őket felajánlásaik kiegészítésére. A vállalások a munkáskollektívák egyhangú döntése alápján születtek, feladataival mindenki tisztában van, s ez a biztosíték a sikerre. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Jörgen Jensen találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában találkozott Jörgen Jensennel, a Dán Kommunista Párt elnökével, aki az MSZMP KB meghívására néhány napot hazánkban töltött. A szívélyes, elvtársi légikörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és az enyhülési folyamat eredményei megvédésének lehetőségeiről. Megerősítették pártjaik szándékát a kétoldalú kapcsolatok további szélesítésére, a kommunista pártok összefogásának előmozdítására, a társadalmi haladás és a béke ügye javára. A találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Jörgen Jensennel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. A találkozón a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseiről cseréltek véleményt. A Dán Kommunista Párt elnöke délután elutazott Budapestről. Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Pótfelajánlások a bőrgyárban Vili. Duna menti folklórfesztivál Népművészetünkről tanácskoztak Domboriban Csütörtökön este nyolc órakor a szekszárdi Babits Mihály Megyei*- és Városi Művelődési Központ színháztermében a hagyomány- őrző külföldi és hazai együttesek jó hangulatú, sikeres bemutatkozó műsorát követően tegnap délelőtt Domboriban, a Mátai Antal KISZ- táborb^n folytatódott a VIII. Duna menti folklórfesztivál szekszárdi eseménysorozata. A táborfoglalási nap másnapján, tegnap kezdődött meg a népművészet ifjú mesterei találkozójának programja. Délelőtt 10 órakor e szakmai fórumra megyénkbe érkezett több, mint húsz tárgyalkotó népi iparművésznek elsőként Péter- fy László szobrászművész A hazai népművészet két évtizedének főbb jellemzői címmel tartott vitaindító elő- ádást, majd dr. Bánszky Pál az ifjú népművészek stúdiójának tevékenységét értékelte. A tartalmas előadásokból még délutánra is jutott. Az egyiket dr. Csilléry Klára néprajztudós a népi fafaragás kompozíciós megoldásairól, a másikat dr. Kresz Mária néprajztudós a A népművészek műhelybesz élgetése a dombon táborban Az NSZK-beli schlitzi tánc csoport a művelődési központ színpadán _________________________________________________ X VIII. századi ónmázas kerámiák témaköréből tartotta. A szakmai találkozó első napjának estéjén a résztvevők Szekszárdon, a régi megyeháza udvarán megtekintettek egy másik feszti- váli eseményt, a pávakörök műsorát. A népművészek programja ma is folytatódik. Elsőként dr. Flórisz Mária tart eladást a magyar paraszti viseletek történeti, tárgyi tagolásáról, ezt szekciófoglalkozások, referátumok követik. Délután pedig, a találkozó zárása után ismét buszra ülnek a népművészet ifjú mesterei, hogy megtekintsék a szekszárdi megyei és városi művelődési központban a hagyományőrző együttesek gálaműsorát. A VIII. Duna menti folklórfesztivál másik két helyszínén is tovább folytatódtak tegnap a rendezvények, a bemutatók. Kalocsán két előadásban is láthatták az érdeklődők a külföldi és a magyar táncegyüttesek műsorait. Baján, az állami zeneiskolában a KÓTA népzenei bizottsága tartott ülést, amelyen részt vettek a népdalkörök vezetői is.
