Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

1984. július 5. "imÉPÜJSÁG 3 Kérdések és válaszok az atomenergiáról Milyen környezeti hatása van a Paksi Atomerőműnek? Házépítőknek A Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyárában francia licene alapján egy új fajta, úgynevezett PPB típu­sú, feszített vasbeton gercnd a próbagyártását kezdték el. Az idén 600 ezer folyóméter vasbeton gerendát gyárta­nak a szentendrei gyárban, amely mintegy háromezer családi ház építésére elegendő. Az új terméket főleg a családi- és sorházépítők, valamint lakásfelújítók alkal­mazhatják. Országfényképező akció A KIBOCSÁTÁSOK folyamatos távmérése-a szellázokéményben nemesgázok aeroszolok jád-izotápok - a kondenzátor hűtő­vízben-a fekáliás szennyvíz- bál folyamatos min­tavétel MINTAMÉRÉS q KÖRNYE- ZETELLENÖRZO LÁB.-bar levegő, aeroszol, kihullás, talaj, növény, viz, iszap, tej.hal stb. minták rendszeres mérése HELYSZÍNI SUGÁRZÁS­MÉRÉS a MOZGÓ LABORATÓRIUMMAL SUGÁRZÁSI SZINT és 1-131 KONCENTRÁCIÓ folyamatos távmérése a környezetben 7ponton folyamatos levegomin- tavétel 0 ponton rendszeres aeroszol, talaj és növénymintav^ tel, havi sugárdázismé- rés összesen 22 ponton l.ábra A Paksi Atomerőmű üzemi környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési vázlata A Hazafais Népfront Or­szágos Tanácsa, a Művelődé­si Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Nép­művelési Intézet és a FOR­TE gyár meghirdeti a „Ma­gyarország fényképeken 1985-ben, felszabadulásának 40. évében” elnevezésű akci­ót, s egyben felhívással for­dul minden magyar állam­polgárhoz, vállaljanak részt az országfénykápező társa­dalmi akció megvalósításá­ban. Az akció lényege, hogy az 1984—85-ös esztendőkben az ország minden településén készüljenek pontos adatok­kal dokumentált fánykápso- rozatok, s azok negatívjait és egységes méretű nagyítá­sait a helyi szervek, a me­gyei közgyűjtemények és az Új Magyar Központi Levél­tár őrizze meg. Az akció életrehívását az indokolja, hogy a magyar tudomány — épp úgy, mint a közéletnek azok az ágai, amelyek a történeti múltba visszanyúló ismereteket igénylik — Ma­gyarország rendszeres képi ábrázolásának hiányát ész­lelik. Bár az utóbbi években hatalmas mennyiségű felvé­tel készült hazánkról, ezek általában csak egy adott te­rület valamely szempontból érdekes, vagy egyes esemé­nyek színhelyeként jelentős­sé vált, esetleg egyedi érté­keik, táji-városképi szépsé­geik miatt figyelemreméltó Dontjait örökítik meg. Ugyanakkor egy város, falu olyan részletei, amelyek a hétköznapok a dolgozó tö­megek mindennapi életének keretei — eddig csekély ér­deklődést keltettek. Ezek hiánya jelentősen hátráltat minden olyan helyi, regioná­lis vagy országos közéleti, tudományos tevékenységet, amelyeknek napjainkban egyre nagyobb szüksége van egy adott település társadal­mának tudatát, életformáját befolyásoló tényezők, hatá­sok ismeretére. A meghirdetők bíznak ab­ban, hogy az akció — érték- megőrző lehetőségén túl — a közelgő felszabadulási évfor­duló méltó megünneplésének részévé válik. Az akció összehangolására a HNF Országos Elnöksége mellett működő honismereti munkabizottság kapott meg­bízást, a megyei szervezésre pedig az ott működő honis­mereti munkabizottságok vállalkoztak. A részt venni kívánók minden szükséges információt, útmutatást, se­gítséget tőlük kaphatnak meg. Köztudomású, hogy a mo­dern nagyüzemi termelés so­rán sokféle nemkívánatos, a környezetet és az élővilágot veszélyeztető hulladék kelet­kezik. Az egyik legújabb iparág, az atomenergetika legjellemzőbb káros mellék- termékei az energiatermelő folyamatban szükségszerűen keletkező radioaktív- (sugár­zó) izotópok. Természetesen az atomerőművek esetében is fellép a szén- és olajtüzelésű erőművekhez hasonló mér­tékben a környezet, elsősor­ban a folyóvizek hőterhelése. Egyéb, a hagyományos szeny- nyezőanyagokhoz sorolható hulladék az atomerőműben nem vagy csak elenyésző mennyiségben keletkezik. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a kör­nyezetet szennyező anyagok összességét tekintve az atom- energetika sokkal tisztább, mint a szén- és olajtüzelésű erőmű vagy mint a nehézipar sok más ága. Az ártalmas anyagok ellen leghatásosabban úgy védik az atomerőmű tervezői, szakem­berei a környezetünket, hogy igyekeztek és igyekeznek ezek keletkezését és kibocsátásu­kat a minimálisra korlátozni. A szükségszerűen keletkező hulladékok kikerülését nul­lára csökkenteni ma még rendkívül nehéz és drága lenne. A nullára csökkentést ma még nemcsak az atom­erőművek esetében nem tud­ták elérni, más erőművek és az ipar esetében sem. Ha pe­dig ez nem lehetséges, akkor mindent el kell követni a csökkentés érdekében. Szakemberek előtt jól is­mert, hogy mekkora az a ra­dioaktív mennyiség, amely­nek kibocsátása gyakorlati­lag nem vezet a környező la­kosság egészségének károso­dásához. A Paksi Atomerő­műben az igen szigorú biz­tonsági és üzemeltetési kö­vetelmények betartása szava­tolja azt, hogy normál üzem­ben a hatóságilag megenge­dettnél több semmiképpen se kerülhessen ki a környezet­be, üzemzavar esetén pedig a kijutó radioaktív anyag mennyiség a lakosságot köz­vetlenül veszélyeztető szint alatt maradjon. Az a kevés radioaktív anyag, amit normál üzemál­lapotban az erőmű a környe­zetbe bocsát, elsősorban a légtérbe jut, és csak elenyé­sző hányada kerül a felszíni vizekbe. Legnagyobb meny- nyiségben jutnak ki a nemes­gázok — a kripton és a xenon izotópok. Jóval kisebb mér­tékben kerülhetnek ki a na­gyon illékony radioaktív jód- izotópok. A többi radioaktív anyag kibocsátása ezek mel­lett elhanyagolható. A kibo­csátott radioaktív anyagok út­ját a könyezetben a pillanat­nyi légköri, illetve hidroló­giai jellemzők szabják meg. Bár a kibocsátott légnemű anyag láthatatlan, mérések­kel bizonyítható, hogy épp­úgy terjed, hígul mint pél­dául egy füstcsóva, és a ben­ne lévő radioaktív aeroszol (nagyon apró szemcsékhez kötött radioaktív izotópok) hasonlóképpen ülepszik ki, mint a finom porrészecskék. A kibocsátott radioaktív gázok,' gőzök és az aeroszol igen erősen felhígulva a ta­lajfelszín közelébe juthat, rá­épülhet a növényzetre, a ta­lajra, bekerülhet a felszíni vizekbe, s végül valamilyen formában bekapcsolódhat az élővilág anyagcsere-folyama­taiba. Már az eddigiekből is ki­derült, hogy e hatások ellen a legjobban úgy lehet véde­kezni, hogy igyekeznek a már említett anyagoknak a kibocsátását minimálisra kor­látozni. Ha egy ipari objek­tumot létrehoznak, akkor en­nek a környezetvédelmét a kiválasztott technológia, a környezetvédelmet is szem előtt tartó tervezés, a kivite­lezés és az üzemeltetés sza­vatolja. Minden más iparág­nál fontosabb e követelmé­nyeket betartani az atomerő­művek esetében. " A Paksi Atomerőmű esetében is a többszörös • biztonsági és vé­delmi rendszerek, a rendkí­vül hatásos szűrő- és tisztí­tóberendezések, a szigorú üzemeltetési követelmények együttes betartása biztosítja a megfelelő környezetvédel­met. Hogyan történik az ellen­őrzés? A Paksi Atomerőműben szovjet és hazai ellenőrző­berendezésekkel, -rendsze­rekkel mérik a radioaktív- anyagok kibocsátást, illetve a környezet valamely pontján történő tényleges megjelené­sét. A kibocsátási helyeken — a szellőzőkéményben és az elfolyó hűtővízben — állan­dóan üzemelő távmérő de­tektorok figyelik a távozó közeg radioaktív anyag tartal­mát. E két helyen, továbbá a szennyvízkibocsátás he­lyén folyamatos mintavétel is történik részletes laboratóriu­mi vizsgálatra. A radioaktív anyagoknak a környezetben — a talajfelszín közelében — történő tényle­ges megjelenéséről az erőmű körül telepített hét távmérő­állomás nyújt információt. Az erőmű mintegy 30 kilo­méteres sugarú körzeté­ben — a 2. számú ábrán ez jól érzékelhető — 22 telepí­tett állomás rendszeres gya­korisággal folyik különböző minták (levegő, talaj, fű stb.) gyűjtése. Ezeket a mintákat egyéb helyekről származó ta­lajvíz-, tejhal-, iszapminták egészítik ki. A mintákat Pak­son, a környezetellenőrző la­boratóriumban vizsgálják. Hogy milyen nagy munka fo­lyik itt a paksi lakótelepen létesített laboratóriumban, mutatja egy szám is: évente több mint 3000 elemzést vé­geznek. A légnemű radioaktív anyag terjedését meghatározó me­teorológiai jellemzőket (szél­irány, szélsebesség, hőmér­séklet-eloszlás stb.) egy 120 méter magas meteorológiai torony négy szintjén folya­matosan mérik. Mindezekből láthatjuk, hogy az ellenőrzés igen nagy­fokú és megbízható. Jö estét, nyár A kölcsön vett cím, az 1984. esztendő most reánk kö­szöntő közművelődési évadját üdvözli. Volt időszak, nem is olyan régen, amikor ez a néhány nyári hónap — nép­művelők között — olyan szakasznak minősült, amikor a pályán dolgozók kicsit lazíthattak, vagy éppen kevésbé látványosan, de felkészültek az őszi évadra. Fordult a kocka. Azokból a programjavaslatokból, amelyeket már május végén olvashatunk, arra lehet következtetni, hogy a népművelők, közönségszervezők új módszerekkel kíván­ják megtartani, vagy éppen lakóhelyükre csábítani a szó­rakozni vágyókat. A nyári programmagazinok vezetnek bennünket a már hagyományokkal rendelkező szabadtéri színpadok környé­kén. Margitsziget, Szentendre, Szeged, Pécs, Gyula, Kő­szeg, Egervár és külön a Balaton körüli települések kiállí­tótermei, múzeumai, tájházai sorakoznak a színpadok mellé, sokféle lehetőséget kínálva kisebb-nagyobb közös­ségeknek a kikapcsolódásra, művelődésre, felüdülésre. Megyénk ajánlata nem marad el sem számban, sem mi­nőségben más, hasonló adottságokkal rendelkező megyék mögött. Igazolásként fel kell lapozni városaink, nagyköz­ségeink műsorfüzeteit. Mindenkiben megvan az igény, hogy az idegenek fogadására a környezetet is felkészítsük. Ünnepibb díszbe öltöztessük. A megyeszékhelyhez közeli sárközi falvakban népszerű lakodalmas játék már most lázba hozta a községek lakóit. Útépítéstől, a házak festé­sén, meszelésén át, a porták csinosítgatásáig számtalan jelét adják tevékeny várakozásuknak. A környezet is a kultúra része. Kölcsönhatásban van a belső és a külső rend. Évekről évekre haladva, ezek a készülődések nem kis anyagi fedezetet is követelnek. Ez pedig arra kellene, hogy kényszerítsen valamennyiünket, hogy jobban becsüljük a már elértet, a fáradsággal meg- teremtettet. Ebben az évben is megrendezik augusztusban — 4-én és 5-én — az ország közepén, Pusztavacson a nagy talál­kozót a béke jegyében. A világ népei — azokban a napok­ban fokozottan is — tiltakoznak mindenütt a nukleáris fegyverkezés ellen. Ez a találkozó is része ennek a világ­demonstrációnak. A pusztavacsi nagyréten a nyár vala­mennyi programja csúcsosodik, jelképesen is. Legszűkebb környezetünk, legkisebb közösségeink bé­kéje is kihat arra, hogy e programokkal ez évben is jó nyári estéink legyenek. Ez rajtunk, családtagokon, munkatársakon múlik. DECSI KISS JANOS Bővül a Hungagent Rt. exportja A Hungagent Rt. gyorsan bővíti konvertibilis export­ját, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek termékeinek nyugat-európai értékesítését. A vállalat, amely korábban elsősorban külföldi cégeket képviselt Magyarországon, három éve a hazai termé­kek tőkés országokba irá­nyuló exportjába is bekap­csolódott. Ha erőfeszítéseit nem is minden piacon koro­názta siker, néhány vállal­kozása igen eredményesnek bizonyult. Egy ausztrál cégtől vásá­rolt elektromotor-gyártósor licence révén például még az idén megkezdik a moto­rok szállítását a távoli kon­tinensre. A tervezett három gyártósorból kettőt az Ikla- di Műszer gyár ban az év má­sodik felében üzembe he­lyeznek. Ügy számolnak, hogy negyedévenként egy műszakban mintegy 40 ezer új típusú elektromotort ál­líthatnak élő. A gyártás tel­jes kapacitással jövőre in­dul, ami lehetővé teszi az export további bővítését. A Hungagent eddigi leg­jelentősebb exportszerződé­séről tárgyal egy NSZK-beli cég szakembereivel. Mintegy ötmillió dollár értékű gyü­mölcs- és zöldségsűrítmény, nyers uborka és paprika NSZK-beli exportját készí­tik elő. Úgy számolnak, hogy a szerződést a közeli napokban aláírják, s így a szállításokat a nagycserksszi Nyirtex Termelőszövetkezet néhány hét múlva megkezd­heti.

Next

/
Thumbnails
Contents