Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 112. szám ARA: 1,40 FI 1984. július 24., kedd MAGYAR—KAMBODZSAI KAPCSOLATOK (2. old.) NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT (3. old.) A VONAL VÉGEN: KOVÁCS BÉLA (5. old.) lAbtenisz-lAz SIÓFOKON (6. old.) EURÓPA LEGJOBBJAI AZ IFJÚSÁGI ASZTALITENISZEZÓ LÁNYOK (5. old.) Zöldsógárak Nem is olyan könnyű igazságot tenni. A vásárlók a piacon és különösen az üzletekben rosszkedvűen nézik a sokféle zöldséget, gyümölcsöt és azt panaszolják: drága. Eközben viszont a termelőkre is ráférne egy alapos kedélyjavító kúra, mert úgy érzik: elkótyavetyélik munkájuk gyümölcsét, a felvásárlási árak jószerivel alig fedezik a termelés költségeit. Bár el lehetne intézni a dolgot azzal, hogy egyiküknek sincs igaza, hogy mindkét fél hajlamos a túlzásokra, mert nem is olyan vészesen magasak azok a fogyasztói árak és a lényeg, hogy mindig mindent kapni lehet. A termelő — amióta világ a világ — mindig panaszkodik a fel- vásárlási árakra, pedig annyira azért mégsem lehetnek alacsonyak, ha nem hagyják abba a termelést. A ráfizetésért bizonyára nem dolgozna senki. Mondom, bárcsak el lehetne intézni a dolgot ezzel! Egyszerű volna a helyzet. Csakhogy a hamis szentenciák nem oldanak meg semmit. Mert ha július végén a meggy és a cseresznye kilója is több, mint húsz forint, ha a paradicsom, a paprika kilójának ára még mindig közelebb van a negyven forinthoz, mint a harminchoz, akkor a fogyasztó bizony okkal-joggal panaszkodik drágaságra. És sajnos a termelőnek is igaza van. Mert az itt felsorolt fogyasztói áraknak az esetek többségében jó ha a felét kapják a felvásárlóktól és nem ritkán még ennél is kevesebbet. És ennyi pénz — különösen ilyen hűvös tavasz után, amikor még az amúgy sem túl magas átlagtól is elmarad a termés — bizony valóban kevés. De miért van ekkora különbség a fogyasztói és a felvásárlási árak között? Hogyan lehetséges az, hogy a ribizkéért háromszor annyit kérnek mondjuk a váci üzletekben, mint amennyit az Ipoly menti kistermelőnek kifizetnek érte? Mert így van ez akkor is, ha a felvásárló és a kiskereskedő ugyanaz a vállalat. És ez az, ami igazán meglepő. Azt különösebb kereskedelmi szakismeret nélkül is megérti az ember, hogy alaposan megdrágulhat a termék, ha sok kézen megy keresztül, amíg eljut a fogyasztóig. Világos, mindenki meg akarja keresni rajta azt, amiről úgy véli, megilleti őt. De miként tehet egyetlen áfész, vagy a Zöldért több pénzt zsebre a forgalmazás fejében, mint amennyit a termelőnek fizet az áruért? A magyarázat tulajdonképpen egyszerű. A zöldségnek, a gyümölcsnek a zöme szabadáras termék, vagyis az árat a mindenkori kereslet-kínálat alakítja. Az áfész, a Zöldért semmi szabálytalant nem csinál, hiszen annyit fizet a termelőnek az áruért, amennyit az a piacon is megkapna érte, se többet, se kevesebbet. És a bolti árak kialakításában is a piaci árakhoz igazodnak. Ha ott ennyi, miért adnák a boltok olcsóbban? Milyen alapon kifogásolja bárki is ezt a gyakorlatot? — kérdezik immár némileg ingerülten az érintett vállalatok vezetői. Mert azt senki sem kifogásolja, hogy nyáron, a zöldség- és gyümölcsdömping idején gyakran még a felvásárlási ár sem térül meg a fogyasztói árban. És arra sincs senkinek szava, hogy a maximált árú téli krumpli, hagyma és gyökérzöldség forgalmazása az állami támogatás csökkenésével egyértelműen ráfizetéses. Egy kereskedelmi vállalat nem lehet veszteséges ! A téli és a nyári ráfizetést tavasszal, nyár elején kell megkeresni, mert akkor lehet. De miért lehet? Miért lehet a primőrökön két-három- száz százalékot keresni? A magyarázatot többen próbáltuk, próbáljuk megfogalmazni. A veszprémi tévéfilmfesztiválon a közelmúltban különdíjat nyert Piac című film írója, László Bencsik Sándor például több heti Bosnyák téri piaci trógerolás után arra a következtetésre jutott, hogy a Bosnyákon szabályos maffia működik. E sorok írójának bőséges tapasztalatai a legmesszebbmenőkig alátámasztják a film alkotóinak meggyőződését, igazát. Példák sokaságát sorolhatnám, de álljon itt most csak egy, amely nagyon jellegzetes. Tavaly nyáron a siófoki piacon a szemem láttára borították rá egy kereskedőre a pultját, miután többszöri figyelmeztetés után sem volt hajlandó a többieknél negyven százalékkal olcsóbb paprikájának az árát megváltoztatni. „Ha meg akarsz itt élni, üvöltötte az egyik támadó, alkalmazkodni fogsz a törvényekhez. A legközelebb a beledet tapossuk ki!„ A kereskedő (őstermelő) nem tett följelentést. Mégsem lehet mindent a piacok alvilágára fogni. Állami intervenciós pénzalapokkal támogatott, árakat szabályozó, kiterjedt nagykereskedelmi tevékenységre lenne szükség a helyzet megváltoztatásához. Például arra, hogy saját integrációs körzetükben a téeszek, az állami gazdaságok, az áfészek, netán ezek társulásai saját kockázatukra vásárolják fel a kistermelők áruját és az iparvidékek, üdülőkörzetek nagybani piacain ők hozzák forgalomba a kiskereskedők (és nem a viszonteladók) számára a zöldséget, a gyümölcsöt. Persze ehhez kellene még az is, hogy az ilyen tevékenységet folytatóknak legyen kockázattűrő képességük. Mert jelenleg nincs. És kellene nagybani piac is az ország számos pontján. Mert jelenleg ez sincs. Amelyek az elmúlt időszakban elkezdték működésüket, rövid dicstelen pályafutás után arról adhatnak számot, hogy nincs rajtuk semmi forgalom. És ezen nem is lehet csodálkozni. Mert piac eladók nélkül nem létezik. De ha nincs elég eladó, nem a piacot kell megszüntetni, hanem az állami és a szövetkezeti vállalatok sorát kellene olyan helyzetbe hozni, hogy megérje nekik nagykereskedőnek lenni. GÁDOR IVÁN ■■MHM Ünnepi fogadás Varsóban Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Kisebb költséggel több, jobb minőségű termék Űja'bb két üzem, a csavaripari vállalat dombóvári gyára és a szekszárdi városi tanács költségvetési üzeme szo- cialisrta brigádjai jelezték, hogy munkavállalásokkal készülnek felszabadulásunk negyvenedik évfordulójára és a jövő évben esedékes pártkongresszusra. Költségcsökkentés, minőségjavítás A csavaripari vállalat dóm-. bóvári gyárának tíz szocialista brigádja döntött úgy, hogy vállalásokat tesz a két nagy esemény tiszteletére. A menetkészítés területén működő brigádok műszakonként 235 millió facsavar gyártását vállalták, a hornyoló brigád ennek a meny- nyiségnek a hornyolását. Mindezt az üzemi költség tíz százalékos csökkentése mellett érik el. összecsapások voltak az elmúlt huszonnégy órában az iraki—iráni határ egész hosz- szában. Teheránban ismételten elvetették az iszlám országok közvetítési kísérleteit. Az iraki fegyveres erők legutóbbi közleménye szerint a harcokban negyvennégy iráni katona halt meg. Az iraki veszteségekről semmit sem közölt. A minőségellenőrzést végző brigád ugyancsak költségcsökkentést vállalt, valamint azt, hogy a minőségi reklamációk számát harminc százalékkal mérséklik. A segédüzemben működő brigád a váratlan javítások miatti állásidőt csökkenti 25 százalékkal. A forgácsolóüzem ifjúsági brigádja szintén anyag- és szerszámköltség-csökkentést vállalt és a gyár többi brigádja is különböző módon hozzájárul a termelési költségek csökkentéséhez és a minőség javításához. Társadalmi munka Szekszárd szebbítéséért A szekszárdi városi tanács költségvetési üzemének dolgozói Szekszárd közterületeinek, parkjainak szebbítésére A szaúd-arábiai Híjádból származó értesülések szerint az iszlám konferencia kilenc tagú békéltető bizottsága júniusban titkos kapcsolatot létesített Teheránnal és Bagdaddal a négy éve tartó háború befejezése érdekében. Iráni személyiségek a napokban többször visszautasítotkétezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Gépjárműveik üzemanyag- fogyasztását három százalékkal csökkentik és a kertészeti növényházak fűtésénél is húsz százalékos költségmegtakarítást érnek el azáltal, hogy nem olajjal, hanem gázzal fűtenek. Túlteljesíti tervét a kertészet a dísznövények termesztésében és a tavalyi évhez viszonyítva tíz százalékkal emeli forgalmát a virágüzlet. Az Arany János utcai óvodánál a játszószereket társadalmi munkában helyezik el és ugyancsak társadalmi munkában oldják meg azok karbantartását és festését. Az így vállalt társadalmi munka 250 óra. Az Ybl Miklós szocialista brigád tagjai, személyenként 24 társadalmi munkaórát ajánlattak fel a parképítési feladatok határidő előtti teljesítésére. ták a békéltető bizottság közvetítési kísérleteit, megismételve azt az iráni álláspontot, hogy a háborúnak csak a „bagdadi rendszer megdöntése” vethet véget. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter befejezte kétnapos tehe- ráni látogatását és elutazott az iráni fővárosból. A szocialista közösség teljes mértékben támogatja a LEMP-nek és a lengyel kormánynak a nehézségek legyőzésére tett alkotó erőfeszítéseit — e szavakkal köszöntötte a testvéri szocialista országok nevében a lengyel népet vasárnap Csu- domir Alefcszandrov a bolgár küldöttség vezetője azon az ünnepi találkozón, amelyet a lengyelországi jubileumi ünnepségekre érkezett szocialista országbeli delegációk számára tartottak a lengyel kormány palotájában. A BKP KB PB tagja, az első miniszterelnök-helyettes itolmácsolta a szocialista országok pártjainak és népeinek azt a mély meggyőződését, hogy a LEMP a lengyel hazafias erőkkel együtt minden nehézséget legyőz. A magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a minisztertanács elnökhelyettese vezet, hétfőn reggel Lódzba, Lengyelország második legnagyobb városába utazott. Találkozott a nagy ipari központ vezetőivel, délután pedig látogatást tett a „Vera” bútorszövetgyárban. A lódzi látogatással — amely a délutáni órákban ért véget, befejeződött a magyar pánt- és kormányküldöttség lengyelországi hivatalos programja. Az évfordulós ünnepségeken résztvevő többi külföldi delegáció is egy-egy vidéki városba indult. Újabb összecsapások az iraki-iráni határon Rekord számú kiállító Szegeden Vásárdíjas bonyhádi cipők Wmt wmr " Km «F- KJ* *í* ^ Szelesi László az érdeklődőknek válaszolt a BONY—KS kiállítása előtt A szegedi boszorkány ott lóg a vásárlók utcájában. Esernyő van a feje fölött, söprű a lába között. Repülne, de az erős kötél tartja. A boszorka fogva van. A szegedi vásár jelképe is lehetne. Jelképe a vásárlónak? Mert először vagyunk olyan kiállításon, aholl tényleg vásárhangulat van, mert lehet vásárolná. Jelképe az eladóknak? Mert a röpke ottlétünk alatt is magas forgalmuk volt. A szegedi boszorkány jó cégér, mondhatjuk így is. Nekünk Tolna megyeieknek is, hiszen a BONY- KS cipőipari szövetkezet vásárdíjat kapott. És ha belegondolunk abba, hogy összesen két Tolna megyei kiállító van ezen a vásáron, abból egy díjat nyert... Persze, ha jóindulatúak vagyunk, akkor három tolnai kiállítóról beszélünk. Erről majd később. A szegedi ipari vásárt kétévenként tartják. Váltakozva a pécsi vásárral. A nagy budapesti kiállítások után ez a kettő az, amely reprezentálni tudja a ma és a jövő iparát, mezőgazdaságát, élelmiszerfeldolgozó iparát... mindent, ami az országban van. Az idén a 110 éves múltú vásárra 550 kiállító hozta el termékeiket. A szegediek joggal nevezik kiállításukat az újdonságok vásárának. A fő célkitűzés természetesen: alkalmat adni a termelők, a kereskedők és a fogyasztók találkozójának. Ezenkívül — éppen tradíciójából és földrajzi helyzetéből adódóan — a határmenti kereskedelmi, gazdasági és áruházi csere, valamint a kooperációs együttműködés fóruma. Legyünk lokálpatrióták: a bonyhádi cipő Szegeden is sikert aratott A BONY-KS pavilonja előtt Szelesi László elnök már a századik érdeklődőnek magyarázza, hogy itthon is kapható BONY-cipő, hogy a Skála-áruházakban a Salamander típusokból is lehet vásárolni. Pedig a bonyhádiak a MINO-cipőgyár mellett kaptak helyet, ami az erős konkurrencia ellenére sem jelenti azt, hogy a két cég nem fér meg a Nap alatt A Minő tökéletes válaszékkal jött a szegedi vásárra, a bonyhádi szövetkezet is. Az, hogy mindketten vásárdíjat kaptak, nagy szó, hiszen manapság a cipőgyártást elég sok kritika éri a vásárlóktóL Drága és nem mindig divatos és még sorolhatnánk a kifogásokat. .. (Folytatás a 3. oldalon.)
