Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 111. szám ARA: 1,40 Ft 1984. július 22., vasárnap Mai számunkból DOMBÖVÁR ÉS AUE (3. old.) A GYORSÍRÁS BECSÜLETE, ÉRTÉKÉ (4. old.) AKI ÖNMAGÁT FELADJA... (5. old.) ÖREGEK NYARA (5. old.) A PAKSI SE BIZONYÍTANI AKAR A TERÜLETI BAJNOKSÁGBAN IS (6. old.) Város és vidéke A falu és a város kapcsolata napjainkban mindinkább fontos tényezővé válik, főként a kisebb településeken élők számára, de a városlakóknak sem lehet közömbös, hogy milyen a környező községek egészségügyi, kereskedelmi, kulturális ellátottsága, milyenek a szolgáltatások. Már csak azért sem, mert ha mindezek hiányosak, vagy hiányoznak, akkor a környékbeliek mindezeket a szükségleteiket a közeli városban fogják, kívánják kielégíteni, az elfogadhatónál nagyobb terhet róva az ottani lintézménylhálózatra... De a város akkor sem viselkedhet előkelő idegenként a környező településekkel szemben, ha a vonzáskörzetébe tartozó településeken jó, vagy legalábbis elfogadható az ellátás, hiszen — bár az arányok lényegesen megváltoztak az utóbbi évtizedben — munkalehetőséget még mindig inkább a közeli város kínál a falvak lakóinak is. És nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően, az üzemek és az emberek igényeihez ‘igazítva kell megszervezni a közlekedést, mint ahogy az ds természetes, hogy a bejárók jó néhány dolgot nap mint nap a városban vásárolnak meg, s szántén állandó vendégként vesznek igénybe egy sor szolgáltatást. Az előrelátó városfejlesztés már eleve számol ezzel a ténnyel, és az alapvető szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, létesítményeket megpróbálják a város „nappali lélekszámához” igazítani. Vagyis számítanak a környező községbeliék igényeinek kielégítésére is. Már amennyire számítanak, mert legtöbbször nem a szűk- látókörűség, a patrióta önzés, hanem a laposabb pénztárca az öka annak, hogy a kívánatosnál kisebb méretű üzlet, vendéglő épül, s a művelődési ház méretei sem akkorák, hogy rendszeresen fogadni tudják a távolabbról érkezőket. Föltehetően a megcsappant anyagi lehetőség az egyik oka annak, hogy mostanában gyakrabban morog a városi polgár, mondván: azért van zsúfoltság az üzletekben, azért kell több időt várni egyik-másik helyen, mert a falusiakat is — bár ez a jelző lassan már kikopik — nekik kell ellátniuk. Miért nem teremtenek ők maguknak olyan körülményeket, hogy ne szoruljanak a városra? Elsősorban ennek is a pénz az oka, de nemcsak az: az ésszerűség, a kialakult szokás- és kapcsolatrendszer is úgy kívánja, hogy az egymással kölcsönhatásban élő települések kölcsönösen oldják meg gondjaikat, teremtsék meg az ott élők jobb életkörülményeit. Józan ésszel könnyű belátni, hogy oktalanság lenne például a nagyvárostól tíz—húsz kilométerre lévő községben áruházat építeni — bár dacos akaratból volt erre is példa —, amikor a falubeliek zöme a városban dolgozik, s ott is vásárol, a természetszerűleg nagyobb kínálatot nyújtó üzletekben ... A hangsúly a kölcsönösségen, egymás érdekelnék tiszteletben tartásán van, a város és a környező települések közös életének jobb megszervezésén. Ennék az sem mond ellent, hogy a közigazgatás közelmúltbeli átszervezésével nagyobb szerepet kaptak a városok, s városi jogokat kapott a körzetek közpönfjában lévő néhány nagyközség is. A közigazgatás korszerűsítésének nyilvánvaló célja a települések nagyobb önállóságának megteremtése, lehetőség arra, hogy jobban érvényesüljenek a hélyi érdekek. Ám mindez nem azt jelenti, hogy mindenki magának él, nem vesz tudomást a környezetéről. A város például csak kiterjesztett hatásági jogaivá! törődik, s elfeledkezik arról, hogy községek egész füzére kötődik hozzá nagyon sok szállal. Ugyanígy a fordítottja sem viszi előre a közös ügyet: ha a valóban nagyobb önállóságot élvező község annyira élvezi ezt az új helyzetet, hogy teljesen függetleníteni akarja magát a várostól, vagy ha úgy tetszik, a valóságtól... A közös érdek, mármint a falun vagy a városom élő emberek közös érdeke úgy 'kívánja, hogy a különböző rangú települések egymás mellett — nem alárendeltségi viszonyban — egymással együttműködve dolgozzanak. Erre a közigazgatás új rendje több lehetőséget is kínál, úgy, hogy közben sértetlen marad a települések valóban kívánatos önállósága. A tervszerű, rugalmas együttműködés egyik módja a városkörnyéki 'bizottságok alakítása. Természetesen ez nem kötelező forrna: a helyi tanácsok maguk dönthetik el, hogy részt kívánmak-e venni a bizottság munkájában, vagy sem, s azt is, hogy ki képviselje érdekéiket a bizottságban. Az országban nagyon sok helyütt ismerték fel az ebben rejlő lehetőségeket, és már jó néhány ilyen városkörnyéki bizottság működik eredményesen. Néhogy bárki is azt higgye, hogy az együttműködésnek ez a módja tulajdonképpen a város bábáskodásának egyik burkolt formája. Szó sincs erről: mindenki egyforma jogokat élvez, s a kölcsönös érdekek figyelembevételével, az ésszerűség alapján hangolják össze különféle teendőiket. Másutt a lakossági ellátás és szolgáltatás helyzetét elemezték együttesen, s közösen határozták meg, hogy kinek-kinek mit kel'l, mit érdemes tenni a maga területén a saját vagy — erre is van már példa — egymásnak átadott közös erőforrásokból. A város és a 'községek egymás közötti kapcsolatának sokféle, akár kötetlen is lehet az útja-módja, hogy a települések egymást érve, együtt munkálkodjanak azért, hogy falun és városon egyaránt jól érezzék magukat az emberek. KONYA JÓZSEF Zsúfolt program az űrállomáson Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny KoltségcsökkcBtés, hozamnövelés A mezőgazdasági üzemekből állami gazdaságokból és termelőszövetik ezetekből is folyamatosan érkeznek a híradások újabb vállalásokról a közelgő felszabadulási évforduló és a XIII. párt- kongresszus tiszteletiére. Közülük válogattunk egy csokorra valót. Két brigád pótvállalása A Tamási Állami Gazdaság Bartók Béla szocialista brigádja a csehi sertéstelepen dolgozik. Eredetileg május 7-én vállalták a brigád tagjai, hogy munkájukkal 397 ezer forint költségcsökkentést érnek el. Ezt most annyiban módosították, hogy az éves összes költség 1,5 százalékát takarítják meg, ami 414 ezer forintot tesz ki. Ugyanakkor 170 ezer forinttal növelik az értékesített állatok árbevételét. E vállalásokkal több mint százezer forinttal megnő a telep termelőtevékenységének eredménye. A Gőgös Ignác növénytermesztő szocialista brigád tagjai vállalták hogy búza- termesztési, illetve -betakarítási tervüket 70 tonnával túlteljesítik. A borsóterv túlteljesítésére tett vállalásuk 121, a cukorrépaterv túlteljesítése pedig 297 tonna. A hozamnövekedés forintértékben ezzel a búzánál 231, a borsónál 1650, a cukorrépánál pedig 297 ezer, összesen tehát 2 millió 178 ezer forint. Több, súlyosabb vágósertés A naki termelőszövetkezet állattenyésztésében dolgozó Veres Péter szocialista brigád vállalta, hogy az idei évre tervezett 7400 vágósertéssel szemben 7725-öt, a tervezett 769 tonna vágósúllyal szemben 827 tonnát fognák értékesíteni. Ezzel a tervezett árbevétel közel 3 millió forinttal megnő. A vállalást az ágazatban lévő tartalékok kihasználása és a lelkiismeretes munka tette lehetővé. Költségcsökkentés, exportnövelés Igen gazdag az a vállalás, amellyel a bátai termelőszövetkezet szocialista brigádjai kívánják méltón megünnepelni hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját és készülnek a közelgő pártkongresszusra. A tervezett kenyérgabona mennyiségét négy százalékkal túlteljesítik, a fakitermelés költségét húsz százalékkal csökkentik, az idénre tervezett fűtőolaj-mennyiségnek húsz százalékát megtakarítják. A takarmánykeverő üzem dolgozói vállalják, hogy az előző évihez képest húsz százalékkal növelik a takarmánykeverék mennyiségét. Vállalja a szövetkezeti tagság hogy .kétezer darabbal növelik a községből felvásárolt, és a szövetkezeten keresztül értékesített sertések számát. A tejtermelés háromszázalékos emelését határozták el a múlt évihez képest. Ugyanakkor vállalást tettek a tojásexport húszszázalékos emelésére is, ugyancsak 1983-hoz viszonyítva. A szocialista brigádok tagjai 2865 óra társadalmi munkát is felajánlottak a verseny keretében, 85 ezer 950 forint értékben. Kevesebb üzemanyaggal A pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet tagsága és a szocialista brigádok is eljuttatták vállalásaikat szerkesztőségünkbe. Ezek szerint a Béke és barátság szocialista brigád tagjai vállalták, hogy a tervezett üzemanyag- és alkatrész-felhasználást ötvenezer forinttal csökkentik ezzel szemben a tervezett fuvarbevételt százezer forinttal emelik. A Barátság és a Csonka János szocialista brigád a gépjavító műhely rezsiköltségében félmillió forintos megtakarítást vállalt. A Vörös csillag szocialista brigád a traktorüzem fajlagos költségcsökkentésére tett jelentős vállalást amelynek összértéke a fuvarárbevétel növelésével együtt 150 ezer forint. A Május 1. szocialista brigád a munkaidő jobb kihasználásával, a munkatermelékenység javításával kapcsolatban tett vállalást, csökkentik a tervezett költséget és növelik az árbevételt. Vállalásuk értéke százezer forint. Hasonló jellegű az Aranykalász szocialista brigád vállalása is. Felajánlásuk értéke ugyancsak százezer forint. A Sallai Imre szocialista birgád tagjai, a költségek szinten tartása mellett, a tervezett választási malacok számát 160-nal, míg a hízósertés-kibocsátást 100 darabbal növelik. A vállalás forintértéke ezzel több mint félmillió. A Radnóti Miklós szocialista brigád tizenkét tagja vállalta, hogy rendeltetés- szerű munkája mellett 16— 16 óra társadalmi munkát végez a tsz szőlőjében. A szocialista brigádok vállalásán túl a szövetkezet egész tagsága vállalta, hogy ötszáz tonnával több gabonát ad a népgazdaságnak, mint a rekordot jelentő 1982. évben. A termelőszövetkezet valamennyi szocialista brigádja jelentős értékű társadal- mimunka-felajánlást is tett, elsősorban a környezetvédelem érdekében. — „Nagyon zsúfolt a programunk, ezért már kora reggel munkába állunk” — ezekkel a szavakkal búcsúzott a pénteki éjszakai közvetítés során a tv-nézőktől Vlagyimir Dzsanibekov űrhajós, a Szojuz T—12 űrhajón az űrkomplexumra „látogatóba érkezett” kozmonauták parancsnoka. Szombaton is nagy munkát kellett végezniük, hogy — az űrállomás állandó személyzetével közösen — végrehajthassák az aznapra előírt feladatokat, közöttük technológiai és orvosbiológiai kísérleteket. A „Tauria” elnevezésű berendezés korszerűsített változata segítségével az űrhajósok megkezdték a különböző biológiai preparátumok szétválasztását elektromos mezőben. A művelet célja az, hogy nagy tisztaságú anyagokat, új, hatékony gyógyszerpreparátumokat állítsanak elő. A földi körülmények ezt nem teszik lehetővé, mivel egy ponton túl már a gravitáció szab határt a szétválasztásnak. Ennél a kísérletnél különösen Szvetlána Sza- vickaja jeleskedik. Első űrrepülése idején már dolgozott a „Tauriával”, így most ösz- szehasonlítást is tud tenni a régi és az új berendezés között. Elvégezték az első kísérleteket az „Elektrotopográf” elnevezésű sorozatból is. Ennek során arra keresnek választ az űrhajósok és a kísérletek eredményéit majd a Földön tanulmányozó kutatók és szakemberek, hogy a különböző anyagok szerkezetében milyen változás következik be, ha nyílt kozmikus térbe kerülnek. A kozmonauták egészségesek, hangulatuk jó, az űrkomplexum fedélzeti rendszerei és berendezései kifogástalanul működnek. Nemzetiségi nap Mórágyon Művészegyüttesek„ kiállítások, helyszíni valutabeváltás A schenklengsfeldi táncosok autóbuszuk előtt j Tegnap megkezdődtek Mórágyon a második nemzetiségi nap rendezvényei. A falut már régóta csinosítják, tisztán és szerencsére jó idővel várta a hazai és mintegy 250 külföldi — elsősorban német — vendégeket. Mórágyra, német nevén Maratzra látogatott az NSZK-beli Schenklengsfeld 45 tagú táncegyüttese, akik a mai nap folyamán a helyi nemzetiségi együttessel adnak majd közös műsort. Rajtuk kívül Felsőnána, Váralja, Nagymá- nyok, Szekszárd, öcsény és Bonyhád íánccsoportjai és énekesei jönnek el Mórágyra, hogy a volt kőbányában lévő szabadtéri színpadon, illetve a kultúrotthonban bemutassák tudásukat. Utóbbi helyen a honismereti szakkör fényképeiből rendeztek bemutatót, a régi és mai mórá- gyi élet dokumentálására, illetve Teszler Ella keramikus állítja ki munkáit. A rendezvények dandárjára ma kerül sor, amit az együttesek 10 órakor kezdődő felvonulása nyit meg a tanácsháztól a szabadtéri színpadig, pontosabban a kis falu nagy büszkeségét képező szabadidős központig vezető úton. Az idegenforgalom is kitett magáért, a TOLNA- TOURIST helyszíni valuta- beváltással áll a külföldi vendégek rendelkezésére. Lesz nemzetiségi bál és tánc két helyen is, a kultúrotthonban és az új kisvendéglőben. A nemzetiségi nap fokozatosan hagyománnyá válik és hozzájárul az üdülőkörzet rangjának emeléséhez, ami elsősorban a helyi rendezők és szervezők érdeme. O. I. Fotó: B. J.
