Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 170. szám ARA: 1,80 Ft Kulcsszerepben a tanácstag Napjainkban kétségtelenné vált: a helyi igazgatási munkában tapasztalható, megnövekedett feszültségeket csak az önállóság tényleges növelése, a tanácsi demok­rácia fejlesztése Oldhatja fel. Ami pedig ezt világossá és egyértelművé tette, mint annyi más esetben, most is gazdasági körülmény volt. Elsőként településeink, első­sorban a nagyvárosaink fejlődéséből tűnt ki, 'hogy az erőteljesen központi döntések nem tudják követni a helyi sajátosságok támasztotta igényeket, sem lakás­építésben, sem infrastruktúrában, sem alapellátásban. Olyannyira nem, hogy a településhálózat aránytalan­ságai például szociális gondokhoz vezettek az apró­falvakban és a nagyvárosokban egyaránt. Az ország nehezebb gazdasági helyzetéből következően egyértel­művé vált, hogy a települések fejlődésében a jövőben nem nélkülözhetők a lakosság forintjai. Sem az otthon­teremtésiben, sem a csatornázásban, sem a gázhálózat bővítésében, sem semmi másban, S nemcsak a lakosság forintjai nem nélkülözhetők. Mindenekelőtt nem lehet lemondani azokról a forintok­ról, amelyek éppen a településfejlesztés helyi sajátos­ságainak jobb kihasználásával teremthetők elő. Másképpen fogalmazva: az intenzív szakaszra átállás a tanácsi, a helyi igazgatási munkában is a fejlesztés meghatározó szempontja lett. Hiszen afelől kétsége senkinek sem lehet, hogy a mostanában már szinte csodatévő kifejezésként használatos „intenzív fejlődés” követelményeinek társadalmi méretekben aligha lehet eleget tenni kizárólag az anyagi termelés korszerűsíté­sével. Ugyanakkor nem várható él egyetlen település lakosságától sem, hogy a falu, a város fejlesztésében jobban vegyen részt, ha érdekeit, törekvéseit nem ve­szik fokozottan figyelembe a döntések meghozatalakor. Ez a követelmény pedig mindenképpen többet jelent egy-egy hangzatos kijelentésnél: ehhez a közigazgatás és a lakosság kapcsolatának javítása szükséges. Még­pedig úgy, és olyan mértékben, hogy a végrehajtó szer­vezet figyélme a megyéről, a központi ágazati hivata­lokról mindinkább a lakosságra, a lakosságot képviselő, választott tanácstagi testületre irányuljon. Ez pedig gyakorta nem kevés gondot okozott. Van tanácstag, aki azért köszönt le tisztéről, mert a tanácsi apparátussal egyetlen ügyben sem tudott ötről hatra vergődni. Nem egy helyen, s nem kevésszer megtörtént, hogy a ta­nácsi vezetés nem kérte a lakosság, illetve képviselői­nek, a tanácstagoknak a véleményét a döntések meg­hozatala előtt. Néhol, szűk szakmai csoport elképzelése alapján szűk politikai testület,' a végrehajtó bizottság döntött szinte minden kérdésben, s az állampolgárok érdekeit képviselni hivatott tanácstagi testület már csak engedelmes gyülekezetként bólintott a tervekre. Ezéken a helyeken természetesen csőikként a tanácstag tekintélye, következésképpen a választottak bizalma. A közigazgatás túlhaladott gazdasági és szervezeti gondjait nem tudták eredményesen feloldani azok a kezdeményezések sem, amelyek az elmúlt években születtek, mint például a nyílt várospolitika meghirde­tése, vagy az alternatív tervezés rendszere. Az utóbbi időben azonban felgyorsultak azok a folyamatok, ame­lyek az eddiginél szélesebb alapokon nyugvó népkép­viselet megteremtését szolgálják a tanácsi munkában. A fejlesztési tervek kidolgozásának új irányelvei, az úgynevezett kisvárosi modell széles körű bevezetése, a járások megszüntetését magával hozó, a kétlépcsős közigazgatás kialakítását célzó városkörnyéki rendszer létrehozása, a hatáskörök decentralizálása, az új vá­lasztójogi törvény, — mind az intenzív fejlődéshez el­engedhetetlenül szükséges, nagyobb helyi önállóság szervezeti, politikai feltételeit hivatott megteremteni. A központi fejlesztési eszközök tervezett, új rendszer szerinti elosztása, a fejlesztésben a helyi szándék na­gyobb érvényesítése, a községfejlesztési adó helyett az önkéntesség elvén alapuló településfejlesztési hozzá­járulás bevezetése ugyanennek az önállóságnak az anyagi alapjait teremti meg. Ebben a szerkezeti rendszerben, ebben a szervezeti felépítésben pedig értelemszerűen a kulcsszerepet a tanácstag játssza. A lakosságnak az a választott kép­viselője, aki választói szándékainak, törekvéseinek is­meretében nemcsak ellenőrzi, hanem ami ennél fon­tosabb, irányítja is a végrehajtó szervezet, a tanácsi apparátus munkáját. Ezért is volt időszerű a közigazgatás népképviseleti alapjainak szélesítése, a tanácsi demokrácia fórum­rendszerének megújítása. Mindaz a változás, ami a jövőben növelheti á tanácstagság társadalmi tekintélyét. Ha úgy tetszik, a tanácstagok együttes hatalmát. Amely a lényeget tekintve mern is az övék, hanem a válasz­tóiké. SZALAY ANTAL Magyar küldöttség utazott Lengyelországba Sarlós Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyette­sének vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsának és kormányának meghívására pénteken ma­gyar párt- és kormánykül­döttség utazott Varsóba, a népi Lengyelország fennállá­sa 40. évfordulójának ünnep­ségeire. A delegáció tagjai: Szabó József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Poli­tikai 'Főiskolájának rektora, RoSka István külügyminisz­ter-helyettes és Garamvölgyi Nagygyűlés Managuában Dániel Ortega beszéde a forradalom évfordulóján Nicaragua felszólította az Egyesült Államok kormányát, hogy vessen véget a Nicara­gua elleni agressziónak, s ez­zel tegye lehetővé a normális állapotok helyreállítását a közép-amerikai országban. Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzótanács koordiná­tora a sandinista forradalom győzelmének 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségen leszögezte, ez az egyet­len feltétele az országban ér­vényben lévő rendkívüli álla­pot feloldásának. A politikus hozzátette, hogy miután a sandinista forrada­lom elleni fegyveres agresz- szió hevessége és mértéke nem csökkent, a kormányzó tanács október 20-ig meg­hosszabbította a rendkívüli állapotot. Dániel Ortega mint­egy 400 ezer ember előtt mondott beszédet Managuá­ban. A forradalom a győzelem után alig másfél évig folytat­hatott az országban békés építőmunkát. Mióta a Rea- gan-kormány került hatalom­ra az Egyesült Államokban, Nicaraguának szembe kell néznie Washington állami rangra emelt terrorpolitiká­jával. Az ország kénytelen erőforrásainak mind nagyobb részét a védelemre fordítani, s rendkívüli intézkedéseket kellett hoznia az ellátás és a termelés biztosítására. A három és fél éve folyo agresszió eddig 7400 ember halálát okozta Nicaraguában. Az ország 2 milliárd 257 mil­lió cordoba (225,7 millió dol­lár) kárt szenvedett ebben az időszakban. Daniel Ortega bejelentette, hogy a november 4-re terve­zett általános választások előtt — az új választási tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően — helyreállítják a szabad közlekedés jogát az országban, a gyülekezési és szervezkedési szabadságot TAGGYŰLÉSEK, PARTCSOPORTOK (3. old.) AZ ARANY LÁNCSZEM ELŐTT (8. old.) 1984. július 21., szombat HÉTRŐL HETRE — hírről hírre (3. old.) BÜCSŰ (4. old.) József hazánk varsói nagy­követe, aki a lengyel fővá­rosban csatlakozik a küldött­séghez. A párt- és kormányküldött­ség búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Borbándi János miniszterel­nök-helyettes, Váokonyi Pé­ter külügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság .tagjai, és Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Ott volt Jerzy Zielinski, a Len­gyel ‘Népköztársaság Buda­pesti nagykövete. A magyar delegációt a var­sái repülőtéren Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, valamint Stefan Ol- sowszki, a PB tagja, külügy­miniszter fogadta. A TENGERALATTJÄRO TITKA (8. old.) A CSEH SÖR TITKA (9. old.) NEMCSAK MUST ERJED AZ ELŐHEGYEN (10. old.) FÜRDŐÉLETÜNK (4. old.) KÖRNYEZETÜNK EGY VAN, VIGYÁZZUNK RÁ! (5. old.) AZ ORGONAMÜVÉSZET VARÁZSLÓJA (11. old.) A SZÁZESZTENDŐS KELETI (12. old.) MÉHEK, MÉHÉSZEK (5. old.) MŰLTUNKBÓL (6. old.) HÉTVÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) TlZ NAP KÍNÁBAN (7. old.) A LEGNÉPSZERŰBB GYÓGYNÖVÉNY (12. old.) A KÖVEK (13. old.) A SZAKÁLLAS EDZŐ ÜJ DIVATOT DIKTÁL (14. old.) Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár Pénteken megnyitotta ka­puit az idei Szegedi Ipari Vásár. A megnyitóünnepsé­gen Kapolyi László ipairi mi­niszter mondott beszédet. Méltatta a szegedi vásár je­lentőségét, amely a BNV mel­lett a termelők és a fogyasz­tók találkozásának másik fontos hazai fóruma. Lehető­séget nyújt a nemzetközi kapcsolatok bővítésére is, hi­szen a vásáron csaknem 200 külföldi kiállító vesz részt. A Marx téri csarnokokban és pavilonokban 34 ezer négy­zetméter területein több mint 550 hazai, valamint finn, ju­goszláv, lengyel és szovjet kiállító vonultatja fel termé­keit, közöttük 200 olyan új­donságot, amelyet először itt láthat a közönség. Tamásiban augusztus 18-án Első Tolna megyei aratőnap Felvonulás, néptánccsoportok bemutója, aratóbál Még javában tart az ara­tás, az dlső Tolna megyei aratónap szervezői már az aratók köszöntésére, ünnep­lésére készülnek. Elkészült az aratónap — ez az első, de mint mondták, követi ezt majd a többi is, mert hagyo­mányossá akarják tenni me­gyénkben az aratóünnepet — programja. Hogy milyen nagyszabású lesz ez az ün­nepség, mutatja a fővédnö­kök névsora is: K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Az aratónap a munkáért járó köszönet jegyében zaj­lik majd. Augusztus 18-án Tamási utcáin reggel kilenc órakor kezdődik az aratók felvonulása. E felvonulásra eddig mintegy húsz telepü­lésről jelentkeztek. Az ara­tók — megyénk különböző területeiről — népviseletbe r IDLNA MEGYEI 1 ARATŐNAP L1984. AUGUSZTUS 18 öltözve vonulnak és maguk­kal hozzák a régi szerszá­mokat is. Természetesen nemcsak a valamikor na­gyon nehéz fizikai munkát mutatják be, hanem azokat a vidámságokat is, amelyek a munka szünetében történ­tek. Az aratókat a molnárok követik, majd a pékek kö­vetkeznék. Így vonulnak a lovaspályára, ahol az ünnepi köszöntő után megszegik az együttes munka eredményét, az új kenyeret. Ezt követően is lesz látni­való bőven. Néptáncegyütte­sek bemutatójában gyönyör­ködhetnek majd a vendégek a lovaspályán. Ugyanitt lesz a légibemutató és az ejtő­ernyős ugrás is. Délután is­mét lovasbemutatók követ­keznek — a hagyományos tamási lovasnap keretében, amelyre számos külföldi lo­vast is meghívtak — majd este két helyen is aratóbált rendeznek. Az egyik helyen fiataloknak húzzák a talp- alávalót, a másik helyen pe­dig a zenekar olyan számo­kat játszik, amelyekre az idősebb generáció tagjai is táncolhatnak. Ezzel még nem mondtunk el mindent e nap rendezvé­nyeiről: a művelődési köz­pontban és az úttörőházban népművészeti és hagyomány- őrző kiállítás várja a láto­gatókat, a KRESZ-parkban az aratóeszközöket, az arató­hagyományokat mutatják be, ugyanitt tart árusítással egy­bekötött gépbemutatót az AGROKER. A Tolna megyei Gábonafargalmi és Malom­ipari Vállalat bemutatóját is a KRESZ-parkban rende­zik, a Tolna megyei Sütő­ipari Vállalat termékeit a lovaspályán, a kertbarátkö­rök bemutatóját pedig a sportpályán vehetik szem­ügyre mindazok, akik au­gusztus 18-án részt vesznek az I. Tolna megyei aratóna­pon, Tamásiban.

Next

/
Thumbnails
Contents