Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 167. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. július 18., szerda SZTRÁJK-HÁTTÉR AZ NSZK-BAN (2. old.) „MEGSZÓLAL” A VÁSÁRLÓK KÖNYVE (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) ÍGY látták A SZAKVEZETŐK (6. old.) KÖZMŰVELŐDÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN (5. old.) Orvos a gyárban A jó üzemorvosnak éppen úgy együtt kell éreznie a gyárával, mint a körzeti orvosnak a gondjaira bízott faluval, a kórháziak a kórtermekben fekvő betegeivel. De, -hogy ez valóban így legyen, az több mindentől függ. Például attól: ambicionálja-e, hogy ne csak a gyógyításban jeleskedjen, hanem a foglalkozási betegségek megelőzésében, a rászorultak rehabilitációjában? Ha kell, a gyár termeléscentrikus vehetőivel szemben is vállalja a munkások egészségivédelmét, a rájuk leselkedő ártalmak megelőzését. Jelenleg több mint kétezer üzemi orvos — közöttük ’750 teljes elfoglaltságú, 1200 részállá-sú és 184 üzemi-körzeti — csaknem kétmillió, többségében -nagyüzemi dolgozóról gondoskodik. A hálózat 1900 üzemre terjed ki és évente kilenc millió esetben nyújt ellátást. Az üzemegészségi szolgálat számára meghatározó, hogy az elmúlt évtizedeikben számottevően csökkenték az olyan klasszikus foglalkozási megbetegedések, mint például a szilikózis, az ólommérgezés, a különböző bőrbetegségek. Viszont a gépesítés, a tömegcikkgyártás széles körű alkalmazásának árnyoldalaként előtérbe került a vibráció- és zajártalom, az idegrendszeri és érzékszervi megterhelés. Felismerésük és megelőzésük, illetve kiküszöbölésük az üzemegészségügyi szolgálat egyik legfontosabb teendője. Az üzemegészségügy, mint az alapellátás fontos tartozéka, szerves része az integrált egészségügyi hálózatnak. Az egyesített kórház-járóbetegelMtás keretében az egyik főigazga-tó-helyettes a gazdája az adott területen az üzemegészségügyi szolgálatnak. Az integráció pozitív eredménye és következménye — egyebek mellett — az is, hogy új szervezeti formaként olyan üzemegészségügyi szakrendelők létesülték a kórház-rendelőintézet keretében, amelyek szakszerűen végzik a munkaalkal-massági vizsgálatokat és az üzemi orvossal nem rendelkező kisebb kollektíváknál, továbbá konzultációt biztosítanak az üzemi és más orvosoknak a foglalkozási betegségekkel, a munkaköri alkalmassággal, a keresőképtelenséggel és a rehabilitációval összefüggő szakmai kérdésekben. A foglalkozási betegségben szenvedők kórházi 'kivizsgálására és gyógykezelésére pedig speciális osztályokat létesítettek. A nagyobb gyárakban már évek óta -működnek szakorvosi rendelőintézetek az egészségügyi szolgálat keretében. Az utóbbi időben különösen a nő- gyógyászati, bőrgyógyászati, valamint a fogászati szakrendelések óraszámát növelték, és felszerelését javították. Ez nemcsak az adott üzem dolgozóiinak előnyös, hanem a környező kis- és középüzemek számára is, ahol az üzemi orvoson kívül legfeljebb egy-lkét szakorvos dolgozik. Az integráció keretében ugyanis a szakorvosi rendelőintézeteket megnyitották a hatósugarukba tartozó kisebb üzemek előtt. Változatlanul nagy gondot jelent a foglalkozási rehabilitáció. Ez elsősorban a vállalati-gazdasági kategória. A lehetőségek megteremtése nem az üzemegészségügyi szolgálat, hanem a vállalati vezetés feladata, felelőssége. Kétségtelen, hogy a vállalati rehabilitációs 'bizottságiban az üzemi orvos véleménye perdöntő abban, bogy valóban fennál-l-e, és milyen mértékben a munkaképesség megváltozása. Az eddig szinte kizárólagosan rehabilitációs munkahelynek tekintett portási, telefonkezelői, stb. állások nagyon is korlátozottak. Viszont ha elterjed az a helyes rehabilitációs szemlélet, hogy ha valaki egészségi állapotának megfelelő munkakörbe 'kerül — például a magas vérnyomásban -szenvedő, vagy gerincfájdalmakra panaszkodó ülőmunkát kap — ott teljes értékűen tevékenykedhet, azonnal -kitűnik, milyen sok lehetőség van a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatására, ahelyett, hogy rókkantnyugdíjiba kellene küldeni őket. Társadalmunkban rangot jelent a munkások orvosának -lenni. De csak -akkor, ha ezt -a gyár, vagy a vállalat vezetősége is átérzi, és valóban szaktanácsadójának, lelkiismerete őrének tekinti az üzem orvosát. SZEKELYNÉ KERTÉSZ KATALIN Magyar-perui parlamenti megbeszélés Kedden a perui parlament küldöttsége — amely először látogatott hazánkba — Budapesten megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően megkezdődtek a magyar—perui megbeszélések a két ország törvényhozásának képviselői között. A JKSZ társadalmi vezető szerepének, eszmei és cselekvési egységének erősítésével, s a munkamódszereinek javításával kapcsolatos feladatokat vitatta meg szarajevói ülésén a Bosznia- hercegovinai Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. Ezzel kezdetét vette az a vita, amelyet a JKSZ Központi Bizottsága június 12 —13-i ülésén elfogadott határozati javaslatáról folytatnak a JKSZ szervezeteiben, a párt kétmilliós tagságának részvételével. A határozati javaslat ugyanis az év végéig az alapszervezetekben lebonyolítandó vitában ölt csak végleges formát, s egyszersmind része a JKSZ 1986-ban megtartandó 13. kongresszusa előkészítésének. Ivan Cvetkovics, a Bősz-: nia-hercegovinai Kommunisták Szövetsége KB elnökséA tárgyaló csoportokat Péter János, az országgyűlés al- elnöke és Dagoberto Lainez Vodanovic, a képviselőház elnöke vezette. Jelen volt Jósé Pablo Mórán Val, a Perui Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalófelek tájékoztatták egymást országaik törgének végrehajtó titkára vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a párt eszmei és cselekvési egységének erősítésén túlmenően a vitának hozzá kell járulnia a vezetőség és a tagság közötti kapcsolat szorosabbá tételéhez, a szocialistaellenes jelenségek elleni hatékonyabb fellépéshez és a hosszú távú gazdaságszilár- dítási program célkitűzéseinek következetesebb megvalósításához. Különösen fontos a községi pártszervezetek eszmei-politikai nevelő munkájának javítása, munkamódszereinek tökéletesítése, mutattak rá az ülésen. A községi pártbizottságok munkájában még sok az ösztönszerúség, a formalizmus, nem fordítanak kellő gondot az alapszervezetek és a párttagok akcióképességének fokozására, s a határozatok meghozatalakor nem méltányolják kellőképpen a vényhozó testületének munkájáról, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről és eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megállapodtak abban, hogy a két parlament együttműködésének erősítésére kölcsönösen képviselői baráti csoportot alakítanak. dolgozók, a munkások véleményét és javaslatait, s ez eltávolítja a munkásokat a párttól. A pártszervezetek eszmei-politikai vezető szerepének érvényesülése attól függ, milyen a kommunisták szervezettsége, mutatnak-e készséget a felmerülő társadalmi és gazdasági problémák megoldására, s példát a nehézségek megszüntetésére irányuló erőfeszítésekben. A Bosznia-hercegovinai KSZ Központi Bizottságának ülésén különös hangsúlyt kapott a párt tisztaságának védelme. Hangsúlyozták: a most kibontakozó vita kellő alkalom arra, hogy az alapszervezetek gyorsabban megszabaduljanak a párt számára elfogadhatatlan eszméket valló tagoktól, azoktól, akik szembekerülnek a JKSZ programcéljaival, politikájával, a tétovázóktól, az opportunistáktól és a karrieristáktól. Havasi Ferenc fogadta a svéd pénzügyminisztert Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára kedden a Központi Bizottság székházában svéd pénzügyminisztert, a Svéd Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának tagját, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi pénzügyi helyzet, valamint a magyar—svéd pénzügyi és gazdasági kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt He- tényi István pénzügyminiszter és Kari Vidar Hellners, Svédország budapesti nagykövete. Faluvégi Lajos Tokióban Kedden Tokióban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezette magyar kormányküldöttség és a japán kormány vezető képviselői között. Faluvégi Lajos és kísérete Komoto Tosio ál- lamminiszterrel, a Gazdaságtervezési Hivatal vezér- igazgatójával találkozott. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdaságfejlesztési terveinek főbb célkitűzéseiről, s véleménycserét folytattak a világgazdaság várható fejlődéséről. Vita a JKSZ szervezeteiben Karl-Marx-Stadt megyei delegáció megyénkben Látogatás termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban Háromtagú szakmai delegáció érkezett Karl-Marx- Stadt megyéből hétfőn megyénkbe: Lothar Bőhm, a Karl-Marx-Stadt megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Hans Joachim Kasner, a werdani járási pártbizottság mezőgazdasági titkára és Rudolf Kleinstück, a Zwickaui Kertészeti Szövetkezet elnöke. Délután a megyeszékhelyen tett városnézés során megtekintették az úttörőházat, a művészetek házát, majd a kilátóról gyönyörködtek a panorámában. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket megyénk gazdasági helyzetéről, a mezőgazdaság és az ipar fejlődéséről, arról, hogy miként készülünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára és a XIII. pártkongresszusra. Az első titkár részletesen számolt be az aratási munkákról és megyénk mezőgazdaságának terveiről, gondjairól. A vendégek, lévén mezőgazdasági szakemberek, e témakörben tettek fel kérdéseket, s érthető módon Lothar Bőhm, a delegáció vezetője is elsősorban megyéjük mezőgazdaságáról — ahol az időjárási okok miatt csak három hét múlva kezdődik el az aratás —, az élelmiszer- iparról, az erdőgazdálkodásról és a környezetvédelemről adott tájékoztatót a vendéglátóknak. Délután a mözsi Űj Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol a nagyüzemi zöldségtermesztésA vendégek (a kép jobb oldalán) K. Papp József tájékoztatóját hallgatják sei és a takarmánytermesztéssel ismerkedtek. Ezután néhány háztáji gazdaságot néztek meg. Ma reggel 9 órakor a bonyhádi városi pártbizottságra mennek, onnan pedig a helybéli Pannónia Termelőszövetkezetbe, ahol megtekintik a betakarítást. Délután a kisvejkei Szabadság Termelőszövetkezetben folytatódik a programjuk, ahol megnézik a szarvasmarhaágazatot, majd a rét- és legelőgazdálkodást tanulmányozzák. A kora esti órákban a lengyeli szakközép- és szakmunkásképző intézetbe utaznak, ahol az oktatómunkáról hallgatnak tájékoztatót. Csütörtökön megyénk két állami gazdaságával, a tamásival és a hőgyészivel ismerkednek karl-rnarx-stadti vendégeink. Délelőtt Tamásiban a szántóföldi növénytermesztést (gabona, cukorrépa, borsó), valamint a keverék- takarmány-gyártást tekintik meg. Délután Hőgyészen ugyancsak a szántóföldi takarmánytermesztéssel és a takarmányozási technológiával ismerkednek. Pénteken, látogatásuk utolsó napján a reggeli órákban Budapestre utaznak, ahol ugyancsak városnézés szerepel a programjukban, majd a délutáni órákban indulnak ^ vissza a Német Demokratikus Köztársaságba.
