Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-15 / 165. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 165. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. július 15., vasárnap Mai számunkból határidő előtt, KIVÁLÓ minőségben (3. old.) ÖN KÉRDEZ, Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALÁD — OTTHON (5. old.) A TERVEZETT.ÜTEM TARTHATÓ (3. old.) Lassú felzárkózás Egyes előrejelzések szerint hazánkban az ezredfordulón mintegy 8 százalékkal kisebb lesz az egy főre jutó mezőgazdasági terület, mint napjainkban. Ebből persze az is következik, hogy legalább ennyivel több élelmiszert ikell termelni ahhoz, hogy a mostani, kedvező élelmiszerellátást megtarthassuk. Ez azonban nem is elég, hiszen az agrártermékek jelenleg is a népgazdasági export jelentős hányadát adják. Ügy tűnik, ez később sem változik, hiszen a világban eladható az élelmiszer. A derűlátásra mindenekelőtt az ad okot, hogy a világ népessége növekszik, az ezredfordulón mintegy 6,5 milliárd ember él majd a Földön. Ezzel szemben a mezőgazdasági terület az 1,48 milliárd héktárról 1,54 milliárd hektárra növekszik, tehát csak négy százalékkal lesz több. E számok jelzik, hogy az élelmiszerre a következő évtizedekben is nagy szükség lesz. Az agrártermelés bővítésének másik lehetőségét az adja, hogy a növényi termékek a világ egyre növekvő energiaéhségénék mérséklésére is alkalmasak. A biomassza ugyanis nemcsak élelmiszer, hanem a következő évtizedek szerves kémiai iparának nyersanyaga is lehet. Az agrártermékek piaca tehát bővíthető, de ezt csak akkor érhetjük el, ha a termelés is növekszik. Mostanáig kedvezőek a tapasztalatok. Az elmúlt tíz esztendőben a mezőgazdaság termelése 56 százalékkal, az élelmiszeriparé 48 százalékkal, az erdőgazdálkodásé 47 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban világszerte hazánk érte el a legnagyobb fejlődést az egy főre jutó kenyérgabona-, hús-, tej- és tojőstermelésben. Mindezek alapját a termőföld jelentette. Annak ésszerű hasznosítását úgy érhettük el, hogy közben emelkedett az ipari eredetű anyagok felhasználása. Ezt egyebek között jelzi, hogy tíz esztendő alatt a mezőgazdaság termelőeszköz-felhasználása 60 százalékkal növekedett, de ezen belül kétszeresére nőtt az ipari eredetű anyagoké. Az elmúlt héten a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartott vegyészkonferencián azt vizsgálták kutatók és gyakorló szakemberek, hogy a kémiai eredetű anyagok miként segíthetik a mezőgazdasági termelés fejlődését. Tény: tíz év alatt a műtrágya-felhasználás 150 kilóról 293 kilóra emelkedett, s ugyanebben az időben négy kilóval nőtt a növényvédőszer-felhaszná- lás, s elérte a 12 kilót hektáronként. Tavaly már 9,3 milliárd forint értékű műtrágyát szórtak ki a gazdaságok földjeikre és 8 milliárd forint értékű növényvédő szert permeteztek ki. Nem vitatható, hogy a kémia tudománya és vegyipari gyakorlata naponta jelen van a mezőgazdasági üzemekben. Ezt egyébként érzékelik a szakemberek a termelési költségek számbavételekor is. A kukorica- termelés költségeinek ugyanis 28 százalékát a műtrágyázás, 17 százalékát a növényvédelem adja, tehát a kémiai anyagok csaknem felét jelentik a termelési költségeknek. Ahhoz, hogy a növények hozamát a jövőben is növelni tudják a gazdaságok, a magas biológiai értékű fajtákon kívül ki kell elégíteni tápanyagszükségletüket, meg kell védeni a növényeket a kórokozóktól és a kártevőktől. Ezt persze jól tudják a szakemberek, hiszen a közepes méretű termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban is tucatnyi a diplomások száma, kellően felvértezettek a termeléshez szükséges szakismeretekkel. A kérdés sokkal inkább az: képesek-e kamatoztatni szaktudásukat? Mert az ismeretek vajmi keveset érnek, ha nincsenek szinkronban a gyakorlattal. Másképpen fogalmazva: hiába tudják a szakemberek pontosan, melyik növényt milyen növényvédő szerrel lehet legjobban megvédeni a károsítóktól, mennyi műtrágyát kell kiadagolni a leggazdaságosabb termeléshez, ha ezeket a kémiai anyagokat nem tetszésük szerint szerezhetik be. Az pedig szakmai körökben közismert, hogy a legkeresettebb növényvédő szerekből kevesebb van a szükségesnél, helyettük kevésbé hatásos szereket kénytelenék használni a gazdaságok. Tavaszonként visszatérő gond az is, hogy a műtrágyák választéka nem igazodik a termesztett növények igényeihez. Sok műtrágya elpazarlódik, mert nincs elegendő tárház, elavultak a műtrágyaszórás gépei. A tudomány és a termelés szakmai igénye tehát előbbre tart a jelenlegi gyakorlatnál. Az egyeztetés, a lemaradás megszüntetése pedig sürgető szükségszerűség, hiszen a jelenleg kedvező élelmiszer-ellátás fenntartása és az export további bővítése ezt megköveteli. V. FARKAS JÓZSEF Paksi Konzervgyár A borsószezon finisében A Paksi Konzervgyárban évtizedek óta a zöldborsó feldolgozásával kezdődik az idény. Hogyan sikerül lebonyolítani, teljesülnek-e az elképzelések, a tervek — nagymértékben ettől függ az egész év eredménye. Nemcsak lélektani hatása van ennek, hanem a borsó jelentős tétel a gyár terveiben. A borsószezon egyben „vizsga" is. Ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy a feldolgozóvonalak téli javítását rendben elvégeztek-e. Persze, minősé- ségi vizsgálat, átvétel minden megjavított berendezésnél van, azonban végső soron a termelésben vizsgáznak a berendezések. Tizenöt állami gazdasággal és termelőszövetkezettel termeltetett az idén zöldborsót a gyár. Már a szerződéskötéskor rögzíteni kellett — és menet közben is segíteni a termelőket — a fajtasorokat, a vetési időpontokat összehangolva, hogy ne legyen torlódás, de folyamatosan történjek a gyár nyersanyagellátása. Az idei borsótermés jó, a várt 4 tonnával szemben több helyütt öt tonna feletti hozamot értek el hektáronként. Amikor aztán megindul a „borsófolyam”, gondosan kell ügyelni arra, hogy a kicsépelt és beszállított szem mielőbb a vonalakra kerüljön. A csépléstől számított négy órán belül a gyárban kell lennie, majd újabb, maximum két-három órán belül dobozokba, üvegekbe. Különben megromlik a nyersanyag, el lehet dobni. A gyárban ezekben a he- tekben-napokban „aki él és mozog”, a borsóval dolgozik. A karbantartók éjjel-nappali ügyeletet tartanak. Sokan vállalták a tizenkét órás munkát. Eddig fennakadás nem volt, műszaki hiba — már olyan, aminek következtében órákra le kellett volna állni bármelyik feldolgozó vonalnak is — nem fordult elő. Az elmúlt hét — július első hete — volt a „legerősebb”. Egy hét alatt négyezer tonna borsókonzerv került a gyár raktárába. Ez rekordEgy-egy vonalon percenként 300 dobozt töltenek meg borsókonzervvel. teljesítmény. Péntek, szombat, vasárnap tizenkilenc- millió forint értékű borsó- konzervet állítottak elő. Várható, hogy a tervezett tizenkét ezerrel szemben tizenhárom ezer tonna fölött lesz a teljesítés. Közben megindultak a szállítások. Több ezer tonnát indítottak el már az NDK-ba, és a héten elindult az első irányvonat a Szovjetunióba is. Az ötliteres üvegekbe töltött borsókonzerv felhasználói nagyfogyasztók, üzemi intézményi konyhák, és a vendéglátóipar Halászó a „sárga trikó" Ünnepélyes megnyitó Szekszárdon Tegnap a kora esti órákban a dombóvári fúvószenekar pattogó ritmusára vonultak fel a Gemenci Nagydíjért folyó háromnapos nemzetközi kerékpárosverseny résztvevői. A 10 nemzet 130 versenyzőjét több száz szurkoló várta Szekszárdon a pártbizottság előtti téren, közöttük Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, a megye és a város társadalmi, gazdasági és sportvezetői. Az ünnepélyes megnyitón Kovács János, a városi tanács elnöke méltatta a jubileumi verseny kiemelkedő szerepét hazánk kerékpáros sportjának életében. Ezt követően Mátyás István, a szekszárdi városi párt- bizottság első titkára nyújtotta át Halász Zoltánnak, a délelőtti verseny győztesének a sárga trikót és a babérkoszorút. Szolidaritás a ciprusi néppel A ciprusi néppel vállalt szolidaritás jegyében világszerte megemlékeznek a szigetországi válság 10. évfordulójáról. A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács elnöksége a július 15-én kezdődő nemzetközi szolidaritási hét alkalmából szombaton nyilatkozatot tett közzé. Ebben hangsúlyozza: egy évtizeddel ezelőtt szélső jobboldali államcsíny-kísérlet, a külföldi beavatkozás, a sziget több mint egyhar- madának megszállása halottak, sebesültek és eltűntek ezreit ‘követelte. Kétszázezer ciprióta vált hajléktalanná, s az események következtében jelentősen megnövekedett a feszültség a Földközitenger térségében. A ciprusi válság azóta sem rendeződött, elhúzódásáért az imperialista erők a felelősek. Ciprus egységének helyreállítását, szuverén, el nem kötelezett politikájának folytatását megakadályozza, hogy az ország területén továbbra is külföldi katonai támaszpontok működnek. A krízis legújabb, veszélyt hordozó eleme, hogy a sziget északi részén szakadár állam létrehozásával véglegessé akarják tenni az ország kettészakítottságát. — A békeszerető magyar közvélemény szolidáris a ciprusi nép igazságos harcával, s határozottan támogatja az ország egységének helyreállítására irányuló erőfeszítéseket — hangsúlyozza a Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács elnökségének nyilatkozata.
