Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 165. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. július 15., vasárnap Mai számunkból határidő előtt, KIVÁLÓ minőségben (3. old.) ÖN KÉRDEZ, Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALÁD — OTTHON (5. old.) A TERVEZETT.ÜTEM TARTHATÓ (3. old.) Lassú felzárkózás Egyes előrejelzések szerint hazánkban az ezredfor­dulón mintegy 8 százalékkal kisebb lesz az egy főre jutó mezőgazdasági terület, mint napjainkban. Ebből persze az is következik, hogy legalább ennyivel több élelmiszert ikell termelni ahhoz, hogy a mostani, ked­vező élelmiszerellátást megtarthassuk. Ez azonban nem is elég, hiszen az agrártermékek jelenleg is a népgazdasági export jelentős hányadát adják. Ügy tű­nik, ez később sem változik, hiszen a világban eladha­tó az élelmiszer. A derűlátásra mindenekelőtt az ad okot, hogy a világ népessége növekszik, az ezredfor­dulón mintegy 6,5 milliárd ember él majd a Földön. Ezzel szemben a mezőgazdasági terület az 1,48 milli­árd héktárról 1,54 milliárd hektárra növekszik, tehát csak négy százalékkal lesz több. E számok jelzik, hogy az élelmiszerre a következő évtizedekben is nagy szük­ség lesz. Az agrártermelés bővítésének másik lehetőségét az adja, hogy a növényi termékek a világ egyre nö­vekvő energiaéhségénék mérséklésére is alkalmasak. A biomassza ugyanis nemcsak élelmiszer, hanem a kö­vetkező évtizedek szerves kémiai iparának nyersanya­ga is lehet. Az agrártermékek piaca tehát bővíthető, de ezt csak akkor érhetjük el, ha a termelés is növekszik. Mosta­náig kedvezőek a tapasztalatok. Az elmúlt tíz eszten­dőben a mezőgazdaság termelése 56 százalékkal, az élelmiszeriparé 48 százalékkal, az erdőgazdálkodásé 47 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban vi­lágszerte hazánk érte el a legnagyobb fejlődést az egy főre jutó kenyérgabona-, hús-, tej- és tojőstermelés­ben. Mindezek alapját a termőföld jelentette. Annak ésszerű hasznosítását úgy érhettük el, hogy közben emelkedett az ipari eredetű anyagok felhasználása. Ezt egyebek között jelzi, hogy tíz esztendő alatt a mezőgaz­daság termelőeszköz-felhasználása 60 százalékkal nö­vekedett, de ezen belül kétszeresére nőtt az ipari ere­detű anyagoké. Az elmúlt héten a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen tartott vegyészkonferencián azt vizsgálták kuta­tók és gyakorló szakemberek, hogy a kémiai eredetű anyagok miként segíthetik a mezőgazdasági termelés fejlődését. Tény: tíz év alatt a műtrágya-felhaszná­lás 150 kilóról 293 kilóra emelkedett, s ugyanebben az időben négy kilóval nőtt a növényvédőszer-felhaszná- lás, s elérte a 12 kilót hektáronként. Tavaly már 9,3 milliárd forint értékű műtrágyát szórtak ki a gazdasá­gok földjeikre és 8 milliárd forint értékű növényvédő szert permeteztek ki. Nem vitatható, hogy a kémia tudománya és vegy­ipari gyakorlata naponta jelen van a mezőgazdasági üzemekben. Ezt egyébként érzékelik a szakemberek a termelési költségek számbavételekor is. A kukorica- termelés költségeinek ugyanis 28 százalékát a műtrá­gyázás, 17 százalékát a növényvédelem adja, tehát a kémiai anyagok csaknem felét jelentik a termelési költségeknek. Ahhoz, hogy a növények hozamát a jövőben is nö­velni tudják a gazdaságok, a magas biológiai értékű fajtákon kívül ki kell elégíteni tápanyagszükségletü­ket, meg kell védeni a növényeket a kórokozóktól és a kártevőktől. Ezt persze jól tudják a szakemberek, hiszen a közepes méretű termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban is tucatnyi a diplomások száma, kellően felvértezettek a termeléshez szükséges szak­ismeretekkel. A kérdés sokkal inkább az: képesek-e kamatoztatni szaktudásukat? Mert az ismeretek vajmi keveset érnek, ha nincsenek szinkronban a gyakor­lattal. Másképpen fogalmazva: hiába tudják a szak­emberek pontosan, melyik növényt milyen növényvé­dő szerrel lehet legjobban megvédeni a károsítóktól, mennyi műtrágyát kell kiadagolni a leggazdaságosabb termeléshez, ha ezeket a kémiai anyagokat nem tet­szésük szerint szerezhetik be. Az pedig szakmai körökben közismert, hogy a leg­keresettebb növényvédő szerekből kevesebb van a szükségesnél, helyettük kevésbé hatásos szereket kénytelenék használni a gazdaságok. Tavaszonként visszatérő gond az is, hogy a műtrágyák választéka nem igazodik a termesztett növények igényeihez. Sok műtrágya elpazarlódik, mert nincs elegendő tárház, elavultak a műtrágyaszórás gépei. A tudomány és a termelés szakmai igénye tehát előbbre tart a jelenlegi gyakorlatnál. Az egyeztetés, a lemaradás megszüntetése pedig sürgető szükségszerű­ség, hiszen a jelenleg kedvező élelmiszer-ellátás fenn­tartása és az export további bővítése ezt megköveteli. V. FARKAS JÓZSEF Paksi Konzervgyár A borsószezon finisében A Paksi Konzervgyárban évtizedek óta a zöldborsó feldolgozásával kezdődik az idény. Hogyan sikerül lebo­nyolítani, teljesülnek-e az elképzelések, a tervek — nagymértékben ettől függ az egész év eredménye. Nem­csak lélektani hatása van en­nek, hanem a borsó jelentős tétel a gyár terveiben. A borsószezon egyben „vizsga" is. Ekkor válik nyilvánvaló­vá, hogy a feldolgozóvona­lak téli javítását rendben el­végeztek-e. Persze, minősé- ségi vizsgálat, átvétel min­den megjavított berendezés­nél van, azonban végső so­ron a termelésben vizsgáz­nak a berendezések. Tizenöt állami gazdasággal és termelőszövetkezettel ter­meltetett az idén zöldborsót a gyár. Már a szerződéskö­téskor rögzíteni kellett — és menet közben is segíteni a termelőket — a fajtasorokat, a vetési időpontokat össze­hangolva, hogy ne legyen torlódás, de folyamatosan történjek a gyár nyersanyag­ellátása. Az idei borsótermés jó, a várt 4 tonnával szem­ben több helyütt öt tonna feletti hozamot értek el hek­táronként. Amikor aztán megindul a „borsófolyam”, gondosan kell ügyelni arra, hogy a kicsé­pelt és beszállított szem mi­előbb a vonalakra kerüljön. A csépléstől számított négy órán belül a gyárban kell lennie, majd újabb, maxi­mum két-három órán belül dobozokba, üvegekbe. Kü­lönben megromlik a nyers­anyag, el lehet dobni. A gyárban ezekben a he- tekben-napokban „aki él és mozog”, a borsóval dolgozik. A karbantartók éjjel-nappali ügyeletet tartanak. Sokan vállalták a tizenkét órás mun­kát. Eddig fennakadás nem volt, műszaki hiba — már olyan, aminek következtében órákra le kellett volna állni bármelyik feldolgozó vonal­nak is — nem fordult elő. Az elmúlt hét — július első hete — volt a „legerősebb”. Egy hét alatt négyezer ton­na borsókonzerv került a gyár raktárába. Ez rekord­Egy-egy vonalon percen­ként 300 dobozt töltenek meg borsókonzervvel. teljesítmény. Péntek, szom­bat, vasárnap tizenkilenc- millió forint értékű borsó- konzervet állítottak elő. Vár­ható, hogy a tervezett tizen­két ezerrel szemben tizenhá­rom ezer tonna fölött lesz a teljesítés. Közben megindultak a szál­lítások. Több ezer tonnát in­dítottak el már az NDK-ba, és a héten elindult az első irányvonat a Szovjetunióba is. Az ötliteres üvegekbe töltött borsókonzerv felhasználói nagyfogyasztók, üzemi intézményi konyhák, és a vendég­látóipar Halászó a „sárga trikó" Ünnepélyes megnyitó Szekszárdon Tegnap a kora esti órákban a dombóvári fúvószenekar pattogó ritmusára vonultak fel a Gemenci Nagydíjért folyó háromnapos nemzetközi kerékpárosverseny résztvevői. A 10 nemzet 130 versenyzőjét több száz szurkoló várta Szekszárdon a pártbizottság előtti téren, közöttük Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, a megye és a város társadalmi, gazdasági és sportvezetői. Az ünnepélyes megnyitón Kovács János, a városi tanács elnöke méltatta a jubileumi verseny kiemelkedő szerepét hazánk ke­rékpáros sportjának életében. Ezt követően Mátyás István, a szekszárdi városi párt- bizottság első titkára nyújtotta át Halász Zoltánnak, a délelőtti verseny győztesének a sárga trikót és a babérkoszorút. Szolidaritás a ciprusi néppel A ciprusi néppel vállalt szolidaritás jegyében világ­szerte megemlékeznek a szi­getországi válság 10. évfor­dulójáról. A Magyar Szo­lidaritási Bizottság és az Or­szágos Béketanács elnöksége a július 15-én kezdődő nem­zetközi szolidaritási hét al­kalmából szombaton nyilat­kozatot tett közzé. Ebben hangsúlyozza: egy évtizeddel ezelőtt szélső jobboldali államcsíny-kísér­let, a külföldi beavatkozás, a sziget több mint egyhar- madának megszállása halot­tak, sebesültek és eltűntek ezreit ‘követelte. Kétszázezer ciprióta vált hajléktalanná, s az események következté­ben jelentősen megnöveke­dett a feszültség a Földközi­tenger térségében. A cipru­si válság azóta sem rende­ződött, elhúzódásáért az im­perialista erők a felelősek. Ciprus egységének helyreál­lítását, szuverén, el nem kötelezett politikájának foly­tatását megakadályozza, hogy az ország területén továbbra is külföldi katonai támasz­pontok működnek. A krízis legújabb, veszélyt hordozó eleme, hogy a sziget északi részén szakadár állam létre­hozásával véglegessé akarják tenni az ország kettészakí­tottságát. — A békeszerető magyar közvélemény szolidáris a ciprusi nép igazságos harcá­val, s határozottan támo­gatja az ország egységének helyreállítására irányuló erő­feszítéseket — hangsúlyozza a Magyar Szolidaritási Bi­zottság és az Országos Béke­tanács elnökségének nyilat­kozata.

Next

/
Thumbnails
Contents