Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

12 tnÍÉPÜJSÁG 1984. július 14. MAGAZIN MAGAZIN 1 MAGAZIN 11I.MAGAZIN í MAGAZIN t magazin mmms"“ ' MAGAZIN %| »MAGAZIN 1 MAGAZIN MAGAZIN 1 MAGAZIN MAGAZIN 'W Az elektronikus kor útlevele 1985-től a Közös Piac te­rületén kívülre utazó NSZK állampolgároknak új típusú, laminált, „hamisításbiztos” útlevelet kell majd beszerez­niük. Az NSZK-ban most a Közös Piac területén való utazáshoz megkövetelt sze­mélyazonossági kártyákhoz hasonlóan, az új útlevél szá­mítógép számára „elolvasha­tó” lesz, amitől a bűnüldöző szervek azt remélik, hogy vele korlátok közé szorít­hatják a nemzetközi terro­rista mozgalmat. Mind a két dokumentum­ról, a személyazonossági kár­tyáról is, az új útlevélről is azt mondják, hogy gyakor­latilag hamisíthatatlan. Az útlevél tulajdonosának ada­tait és fényképét tartalmazó oldal úgy van laminálva, hogy nem lehet babrálni könnyű felfedeztetés nélkül. Az új útlevelet úgy tervez­ték, hogy a határátkelő pon­tokon számítógép ellenőrzi. Végül is valamennyi határ­ellenőrző állomáson lesznek pásztázó 'terminálok, ame­lyek közvetlenül össze lesz­nek kötve a Szövetségi Bűn­ügyi Hivatal központi szá­mítógépével. Ha az útlevelet ráhelyezik a pásztázó üveg­lapjára, a tulajdonosról szó­ló információ automatikusan továbbítódik a bűnügyi nyil­vántartással való összeha­sonlítás céljából. Ha az útle­vél tulajdonosa szökésben van, a határőrséget másod­perceken belül riasztják. A határőrök most egy kézi, írá­sos jegyzékre vannak utal­va, vagy be kell billentyűz­niük az adatokat a számító­gép-terminálba. hogy elvé­gezzék ugyanezt az ellenőr­zést a bűnözőgyanús elemek­re vagy terroristákra vonat­kozólag. A számítógépesített útlevelektől azt várják, hogy mee fogják rövidíteni a ha­tárátkelő-helyeknél várako­zó sorokat, különösen a sza- badságos, fő idényben. Bajmegállapítt izotópok A radioaktív izotópokkal való bánásmód rendkívüli óvatosságot igényel. E célra spe­ciális laboratóriumok vannak, különleges eszközökkel. A magfizikai kutatások eredményeként ma már sok­fajta radioaktív izotópot ál­lítanak elő.. Ezzel újabb di­agnosztikai módszer adódott az orvostudomány számára, olyan eljárás, amellyel egy­szerűbben lehet kpvetni a szervezetbe jutó anyagokat, a bevitel pillanatától a ki­ürülésig. Az izotópos vizsgá­lat azon alapszik, hogy a szervezetbe kerülő anyagok­nak kémiai és biológiai ha­tása akkor sem változik meg, ha azok sugárzók. Olyan kis mennyiségű su­gárzás is elegendő a vizsgá­lathoz, amely az emberi szervezetet lényegileg nem károsítja. A fejlődőben lévő szervezet azonban erősen sugárérzékeny, s ezért a ter­hes anyák és a gyermekek izotópos vizsgálatát lehetőleg elkerülik. A radioaktív izotópok di­agnosztikai felhasználásúnak jó példája a szervezet jód- anyagcseréjében központi fontosságú pajzsmirigy mű­ködésének vizsgálata. Radio­aktív jódizotópot vízben ol­danak, amit megitatnak a beteggel. Ezután vizsgáló detektorral 2, 6, 24 és 48 óra múlva a pajzsmirigy fe­lett megmérik a jódizotópok aktivitását. A szakorvosok a mérési adatokból, a külön­böző értékváltozásokból több­féle tényezőre következtet­hetnek. A radioaktív izotó­pokat annak a meghatáro­zására is fel lehet használ­ni, hogy valamilyen anyag a szervezetben, illetve vala­milyen szerven belül hogyan oszlik el. Ily módon feltér­képezhetek az egyes szervek vagy akár az egész test. Nagy szerepet kaptak a radioaktív izotópok a vérkeringés vizs­gálatában is. A vérpályán, valamint a pajzsmirigyen kívül is úgyszólván nincs az emberi szervezetnek olyan része, ahol hasznos útbaiga­zítást ne adhatnának az izo­tópok. Az izotópdiagnoszti­kát kizárólag orvos alkal­mazhatja, a szükségletnek megfelelő módon és mérték­ben. A galamb hazagyalogolt Az angliai Yorkshire gróf­ság déli részén egy postaga­lamb repülésképtelenné vált egy söréttalálattól, és több mint másfél kilométert tett meg gyalog, hogy visszatér­jen a hazai dúcba. Mint Bili Shillaw nyugdíjas bányász elmesélte, a galambnak két napjába tellett, míg erdőn, mezőn hazaért. A hót karikatúrája — Van ott önöknél egy alacsony, fekete hajú. üveges férfi? — Nincs! szem­Állatkert a föld alatt Franciaországban, Lyon közelében nemrég különle­ges állatkert nyitotta meg kapuit — a föld alatt, 200 méter mélységben. Lakóit — denevéreket, gyíkokat, skor­piókat, pókokat, egyéb ro­varokat és hüllőket — bo­nyolult üreg- és alagútrend­szerben helyezték el, mely­nek együttes hossza körül­belül három kilométer Az állatkertben vannak föld alatti tavak is, amelyekben ritka halfajták élnek. Golyóálló üvegek Az üvegnek sok kedvező tulajdonsága van, de van egy nagyon kedvezőtlen is: a tö­rékenysége. Ennek az az oka, hogy az üveg rideg, a hirtelen mechanikai terhelést nem vi­seli el. Ám ezen is sikerült se­gíteni. Ha szerves műanyagot ragasztanak két üveglap közé, törés esetében a műanyag összetartja a szilánkokat. Rá­jöttek, hogy minél vékonyabb a két üveglap, annál hatéko­nyabb a műgyantával össze ragasztott háromrétegű „szendvicsüveg”. Ekként — megfelelő méretek ki választ, i savai — olyan üveget síké rüli készíteni, amelynek töré­si szilárdsága a szokásos ab­laküveg tízszeresét is elérte! Tovább kísérletezve az is ki­derült, hogy a több rétegű „szendvicsüveg” golyóálló is Elképzelhető, hogy ennek mi. lyen nagy a jelentősége ban­kokban, postahivatalokban és más olyan helyen, ahol fenn­áll a lőfegyver alkalmazásá­val elkövetett rablások lehe­tősége. De persze az ilyen üveg a golyóálló gépkocsik ablakaiként is jó szolgálatot tesz. A nyugatnémet szakembe­rek által kifejlesztett golyó­álló üveg hat, egyenként 4 milliméter vastagságú üveg­lapból áll és a közöttük lévő öt, egyenként 0,7 milliméter vastag epoxigyanta-rétegből. A ragasztás teljesen üreg- mentes, így az összesen 27 milliméter vastagságú üveg­lap tökéletesen torzításmen­tes, fényátbocsátó képessége 87 százalékos. Három méter távolságból is biztonsággal felfogja a nagy kaliberű re­volver golyóját. Ez az üveg­lapok között elhelyezett ru­galmas epoxigyanta-rétegek­nek köszönhető, amelyek a legkülső üveglap átütése után kissé utánaengednek és rugalmasan felfogják, „fel­emésztik” a lövedék mozgási energiáját. A páncélüveg ter­mészetesen védelmet nyújt a kalapácsütések és a kődobá­sok ellen is, így jól felhasz­nálható például az ékszerüz­letek kincseket őrző kiraka­tainak védelmére. Az angol kutatók által kifejlesztett, egy különleges ra­gasztóval egymáshoz illesztett üvegrétegekből álló, össze­sen 63 milliméter vastagságú golyóálló üveg. amely még a géppisztolylövéseket is felfogja. A parasztok „elégetik” a pénzüket A szó szoros értelmében lángoló hangú felhívást in­téztek a tudósok a osztrák parasztokhoz: fel kell hagy­niuk azzal a szokással, hogy felégetik a tarlót. A felége­tés óriási kárt okoz: értékes nitrogén, foszfor és kálium száll ezáltal a levegőbe, nem képződhet jó humusz. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a tarló ége­tésekor a talaj legfelsőbb rétegében olyan nagy hő ke­letkezik, hogy 5 centiméter mélységig minden élet el­pusztul. A hő hatására első­sorban az atkák és más apró élőlények mennek tönkre. Ezek azonban igen fontosak a talaj átforgatása és az ér­tékes szerves anyagok fel­bontása szempontjából. „Azzal számolhatunk, hogy évente hektáronként 30—50 kilogramm nitrogén vész el az elégetéssel — jelenti ki dr. Walter Loub egyetemi ta­nár, a bécsi geológiai egye­tem talajkutató és építési geológiai intézetének mun­katársa. — Ez a szükséges évi trágyamennyiiség mint- eev eeyhatodának felel meg.” Vagyis: a parasztok pénzt égetnek el. Ha a tarlót beszántanák, az ország kele­ti részében a talaj 2—3 szá­zalékos humusztartalmát kétszeresére emelhetnék. A talajba beleszántott tarló lassú felbomlása nem okoz semmilyen problémát — hangsúlyozza Loub profesz- szor. Szobrok Száz éve született világhírű Kossuth-dijas szobrászművé­szünk, Kisfaludi Strobl Zsig- mond. Emlékezetére négy alko­tásának elmét helyeztük el ke­resztrejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Befogadó ké­pesség. 8. Az első alkotás, a legkiválóbb köztéri szobraink egyike; 1845-ben alkotta. 13. Olasz város. 14. Régi hosszmér­ték. 15. Faúsztatásnál használt építmény a szálfák kifogására, névelővel. 16. Az egyik törpe. 17. Csavar. 19. Bányatelep Resica közeliében. 20. Gyógyszerészek által régebben használt kis súly­mérték, más néven gran. 22. Anonymus szerint a hét vezér egyike. 23. Helyrag. 25. Kézi hal­merítő. 26. Egészséges a szeme. 28. Tromf. 29. AUatszelidítő. 31. Keltezés. 33. Tova. 34. Hegyfok franciául. 35. Kopírozás. 36. Rangjelző. 37. Arany János bal­ladája. 39. Kerti munkát végez. 40. Száradni tesz. 41. Lám. 42. Indíték. 44. Község Baranyában. 45. Kétüléses kerékpár. 47. A grog alapanyaga. 48. Veszprém folyója. 49. Egy, a főváros köze­lében lévő Duna menti helység­ből való. 50. Holland gépkocsik jele. 51. Zsiró egynemű betűi. 53. A festők egykori elnevezése. 56. Annak ott a tetejére. 59. Vi­rágos udvar. 60. Diszkért. ÍJ. Törvényellenesen szerzett. 64. Egymást előző betűk az ábécé­ben. 65. A föníciai Tlrus ural­kodója az ókorban. 66. A máso­dik alkotás: történelmünk nagy alakját ábrázolja. 1952-ben ké­szült. FÜGGŐLEGES: 1. A harmadik mű, melyet 1912-ben alkotott. 2. Mint a 28. számú sor. 3. A fran­cia kártya egyik színe. 4. Ide­gen női név. 5. A cérium vegy- jele. 6. Polyvás, zúzott szalma. 7. Lermontov verse. 8. Tüzelő. 9. Részben megad! 10. Az óra ingája teszi. u. ... Lanka (Cey­lon). 12. Szakiskola régebbi el­nevezése. 17. Virág része. 18. Földet megforgattat. 20. Kalku­láció. 21. Község Vas megyében 24. Petőfi Sándor verse. 25. A szamárium vegyiele. 27. Nagy­fokú. határtalan. 30. Zenemű rö­vidített jele. 31. A negyedik szo­bor: melyet 1912-ben alkotott. 32. Eltérő fajtájú. 35. Ebből ren­deznek • kiárusítást. 37. Szólít. 38. Testrész. 39. Imazáró szó. 41. Korjelző rövidítése. 43. Iráni nyelvű, többnyire nomád, állat- tenyésztő nép. 45. Számfajta. 46. Mutatószó. 49. ... -gurba. 52. Sokan szeretik az ilyen vajat. 54. Balszerencse. 55. Pólus. 57. „Goriot ..." (Balzac). 58. A pi- rosingesek vezére Molnár Fe­renc „A Pál utcai fiúk” című regényében (Feri). 60. Ruha­dísz (levarrt hajtás). 61. Szaka­dék a Pilisben. 63. Szovjet re­pülőgéptípus. 65. Ürmérték rö­vidített jele. E. B. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 8., 66., a függőleges 1. és a 31. számú sorok a Tolna megyei Népújság szerkesztőse­gének címére: Szekszárd. Szé­chenyi u. 36 . 7100. Beküldési ha­táridő: július 20. A borítékra levelezőlapra kérjük. írják rá: Rejtvény! A 26. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Lila ákác Dali-dali-dal Azra Énekeskönyv Régi kedvünk Kávécsarnok Vőlegény A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Pálos Ildikó, Bonyhád, Erzsébet u. 6. 7150; Zsinkó József. Báta. Fő u. 197. 7149; Szőllősi Ferencné, Gyönk, Bajcsy Zs. u. 123. 7964; Dömény Józsefné, Kisvejke, Jó­zsef A. u. 153. 7183; Bévárdi Jó­zsef, Dombóvár. Katona J. u. 2 7200.

Next

/
Thumbnails
Contents