Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. július 3. ' TOLNA ' KÉPÚJSÁG 3 Szénhidrogén-kutatás A szénhidrogén-programban kitűzött célok megvalósítása egyre nehezebb feladatok elé állítja a szakembereket. A korábbinál mélyebbre kell fúrni: a feltáró és a talajszer­kezetet kutató fúrások mélysége eléri a három és fél ezer métert. Ebbe a kategóriába tartozik a „Földes—2” mun­katerület is, ahol a Kőolajkutató Vállalat hajdúszoboszlói üzemének berendezéseivel dolgoznak. Tsz erdészeti társulások Három termelőszövetkezeti erdőgazdálkodási társulás alakult Szolnok megyében a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonát képező, több mint tízezer hektár erdőterület gondozására és fejlesztésére: az együttesen 4700 hektárnyi jászsági erdőket a jászfény- szarui Béke Tsz irányításával létrejött Arbor-Lignum tár­sulás műveli, gondozza, majd; az abádszalóki Lenin Tsz vál­lalkozása 2600 hektár Tisza menti erdőre terjed ki; a ti­szai öntözőgazdaságok együtt­működése pedig 3100 hektár zöldövezet szakszerű fejlesz­tését tervezi. A társulások programjában a vadgazdálkodás számára szükséges erdősávok, fásított területek létrehozása, gondo­zása is szerepel. A nagyüzemi táblák kialakításával párhu­zamosan ugyanis az erdősá­vok száma, területe alaposan megcsappant, s így sok he­lyen ma már nincs a mezei apróvadaknak megfelelő bú­vóhelye. A társulások tervet készítenek a kitermelt ha­szonfa feldolgozására és hasznosítására is. Völgység! jelentés A beiskolázottak tele nő (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A mőcsényi Völgység Né­pe Termelőszövetkezet veze­tősége júniusi kibővített ülé­sén tárgyalta többek között az MSZMP KB. 1970. februá­ri nőpolitikái határozata gyakorlati megvalósulását a termelőszövetkezetben. Az erősen tagolt területű, kedve­zőtlen feltételek között gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzemben az ide alkalmas technika mellett fontos sze­repe van a technikát működ­tető embernek. A termelő- szövetkezetben dolgozó nők jelentősen befolyásolják a gazdálkodás menetét, ered­ményességét. A mőcsényi ter­melőszövetkezetben — mely­nek gazdasági területéhez tar­tozik öt község, Cikó, Grá- bóc, Mőcsény, Bátaapáti, Mó­rágy községek határterületei — az aktív téesz-tagok közel egyharmada nő. A tsz párt- és gazdaságve­zetése figyel a nők helyzeté­re a szövetkezetben. Intézke­dési tervüknek megfelelően évente rendszeresen vizsgál­ják a végrehajtást a párt- és gazdaság különböző testületi fórumain. Most tartott tsz- vezetőségi ülésen Sikabonyi Miklós téesz-elnök adott szá­mot a nők szerepéről, hely­zetéről a téeszben. Megálla­pította, hogy a nők részt vesz­nek a téesz különböző vá­lasztott testületéiben, bizott­ságaiban, ahol aktív munkát végeznek a közösség haszná­ra. s fegyelmezettek a mun­kában. Erre az is bizonyíték, hogy az elmúlt és az idei év­ben női dolgozó fegyelmi vét­séget nem követett el. Éve­kig gondot okozott a téesz­ben a nők éves foglalkozta­tásának megoldása. Űj mun­kahelyek létesítése vált szük­ségessé, s ezzel a téesz gaz­dasági profilja is bővült. Cikón 1982-ben tejfeldol­gozó üzem létesült. Mőcsény- ben 100 hektár területen sző- lőtelepítsre került sor. Mó­rágyon 1983. évben a Szek­szárdi Szabó Szövetkezet pat- ronálásával varroda kezdte el a működését. Az új mun­kahelyeken foglalkoztatottak nagyobb része nő. A fizikai állományból 1984. évben várhatólag 28-an sze­reznek szakmunkás-bizonyít­ványt szőlészeti szakmában, és a beiskolázottak 50 száza­léka nő. A mórágyi varrodai üzemben több mint 20 női betanított munkás szintén képesítéshez, szakmai gyakor­lathoz jutott. LOVAK ANDRÁS Nem kell utazni, helyben intézik Földhivatali szolgáltatások A közigazgatási eljárások egyszerűsítése, az állampol­gárcentrikus ügyintézésre való törekvés eredménye­ként Tolna megye lakossága 1984. július 1-től lakóhelyén, a helyi tanácsokon keresztül vehet igénybe földhivatali szolgáltatásokat. A Tolna megyei Földhiva­tal kezdeményezése alapján bevezetésre kerülő intézke­dés megkíméli az állampol­gárokat a felesleges utaz­gatástól, jelentős anyagi és munkaidő-megtakarítást eredményezhet, amennyiben a lakosság igényli, illetve ki­használja a kedvező lehető­séget. Mit is jelent ez a gyakor­latban? A jövőben, vagyis 1984. jú­lius 1-től kezdődően a köz­ségek lakosságának nem kell beutazni a földhivatalok szék­helyére, a számukra szüksé­ges és e helyütt felsorolt föld­hivatalt szolgáltatások'at megrendelhetik a helyi taná­csokon, a rendelkezésükre bocsátott űrlapok értelem- szerű kitöltésével. Az űrla­pok kitöltéséhez szükség ese­tén segítséget nyújt a tanács megbízott ügyintézője, tájé­koztatást ad az illeték mér­tékéről. az illetékmentesség feltételeiről. Az állampolgárok által ki­töltött űr-, illetve megren­delőlapokat a helyi tanács to­vábbítja a területileg illeté­kes földhivataloknak, termé­szetesen a postai költségeket (boríték, bélyeg) a szolgálta­tást kérőnek kell fedeznie. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a megren­delőlaphoz kell csatolni 1 da­rab, az ügyfélnek címzett bo­rítékot postai bélyeggel ellát­va, ugyanis a földhivatalok a kért szolgáltatást közvetlenül az ügyfélnek küldik meg. A következő szolgáltatások igényelhetők: Tulajdoni lap másolat, hiteles térképmáso­lat, épületfeltüntetés, ingat­lanmegosztás, ingatlan-határ­vonal kitűzés, egyéb földmé­rési munkák. A felsorolt, kü­lönböző földmérési munkák megrendelhetők egyrészt a földhivataloktól, másrészt a magánföldmérői névjegyzék­ben szereplő földmérőktől. A névjegyzék a tanácsok ren­delkezésére áll, ilyen esetben azonban a megrendelőlapot közvetlenül a névjegyzékes földmérő címére kell megkül­deni. Szólni kell arról is, hogy a jövőben a lakosság nemcsak tulajdoni lap másolatot, hite­les térképmásolatot, földmé­rési munkákat rendelhet meg helyben, hanem mód nyílik az ingatlanok adataiban be­következett változások beje­lentésére is. Akinek tulajdonában, tar­tós használatában, haszon- élvezetében lakóház, üdülő, lakás, lakótelep, üdülőtelek, termelés céljára szolgáló föld, garázs, termelőszövet­kezetbe bevitt föld van, mely után föld járadék illeti, név-, illetve lakcímváltozás esetén a helyi tanácson rendszeresí­tett bejelentőlapon bejelent­heti. Ugyancsak hasonló mó­don jelenthető be a művelési- ág-változás, új melléképület és toldalék létesítése, lakó­ház, melléképület, présház lebontása. A helyi tanácsok a bejelen­tőlapokat összegyűjtik és ha­vonta megküldik az illetékes földhivataloknak. Ne feled­jük, az ingatlannyilvántartás hiteles vezetése társadalmi érdek. DR. FREPPÄN MIKLÓS jogtanácsos A vasút nem lazíthat (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egyre többször olvasha­tunk mostanában a magyar vasútról. Olykor felháboro­dott olvasók panaszkodnak a piszkos és késő vonatok miatt, máskor a MÁV illeté­kesei beszélnek súlyos gond­jairól. E kettős szorításban rendkívül nehéz egy vezér- igazgató helyzete, különösen akkor, ha mindössze fél éve áll az ország vérkeringését jelentő MÁV élén. Bajusz Rezső vezérigazgatóval az idei tennivalókról, a gondok­ról, és saját céljairól beszél­gettünk. — Mióta felemelték a menetjegyek árait, rossz idők járnak a MAV-ra, ro­hamosan csökkent az uta­sok száma, s velük a be­vétel. Ráadásul a szállítá­sok sem érik el a korábbi szintet. Várhatóan meddig tart ez a tendencia? — Az év első négy hónap­jának adatai alapján úgy tű­nik, hogy az utasforgalom csökkenése megállt, sőt, mi­nimális, 0,9 százalékos növe­kedés következett be. Ez még önmagában nem sokat jelent, hiszen nem mindegy, hogy valaki Budapestről mondjuk Ceglédig vagy Debrecenig utazik. Az utaskilométerek száma mintegy 2 százalékkal emelkedett, tehát általában hosszabb távra váltottak me­netjegyet. örvendetes az is, hogv a nemzetközi utasfor­galom bővült, a szocialista országokból 20 százalékkal több utas váltott a vonataink­ra menetjegyet. Sajnos, az áruszállítás adatai már nem ilyen kedvezőek. Bár az ipari termelés nem csökkent, mégis 4 százalékkal kevesebb árut szállítottunk, mint a ta­valyi év ugyanebben az idő­szakában, Igaz, a kevesebb árut hosszabb távra vitték a vagonok. Most széleskörűen elemezzük az adatokat, hogy kiderítsük a csökkenés okát. Valószínűnek tartom, hogy nemcsak az ország iparának termelése befolyásolja az áruszállítást. Például 1968- ban is jelentősen mérséklő­dött a MÁV hazai szállítása, ugyanígy az 1972-es eszten­dőben, amikor visszafogták a beruházásokat. Versenytár­saink, a közúti szállítók vi­szont alig érezték még a gaz­dasági teljesítmény hullám­zását. Az elemzés még nem fejeződött be, de vélemé­nyem szerint a forgalom mérséklődését erősítette, hogy a versenytársak jobban ki­használják az utóbbi évek­Bajusz Rezső, a MÁV ve zérigazgatója ben a lehetőségeket, s na­gyon sok cég mindinkább saját teherautóival küldi el termékeit. — Bár attól nem kell félni, hogy a MÁV kiszo­rul a piacról, mégis most létkérdés a forgalom és a bevétel növekedése. A MÁV állami támogatására egyre kevesebb a pénz. Milyen módon lehetne ilyen magas jegyárak és tarifák mellett visszacsá­bítani az elpártolt utaso­kat és szállítókat? — Az elmúlt két évben 30 millióval kevesebben utaz­tak nálunk — ennyi embert volószínűleg a következő években sem tudunk vissza­csábítani. Az eddig adott kedvezményeink nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött re­ményeket, ezért 1985-től kezdve másfajta előnyöket adunk majd utasainknak. Már megtettük a kezdeti lé­péseket, például a nyári sze­zonban 7, vagy 10 napra bérletet lehet váltani a Ba­laton partján, a nyugdíjasok hétfőtől péntekig 20 százalé­kos kedvezményt kapnak stb. Az előszállításra adott ked­vezményen is módosítanunk kell. Nagy eredménynek te­kinthetjük majd, ha végre si­kerül néhány százalékkal nö­velni az utasforgalmat, s nem csökken tovább az áru- szállítás. Sajnos, nem emel­hettük fel az export-import szállítások tarifáit. Emiatt az idei bevételünk körülbelül 400 millió forinttal lesz ki­sebb a tervezettnél. — Az utasok nemcsak a magas viteldíjak miatt pártoltak el a vasúttól. Sokszor késnek a vona­tok és nem mindig tiszták a kocsik ... — Nézze, naponta 2400 vo­natot indítunk, ennek mind­össze 2,3 százaléka késett az év első négy hónapjában, 0,3 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ez az arány nem túl­ságosan magas, figyelembe véve a pálya állapotát. Per­sze, ez nem vigasztalja az éppen késő vonaton utazókat. A tisztaságra sokan panasz­kodnak, ám több mint 300 millió forintba kerülne a gépesítés. Emberi erővel sem győzzük, mintegy 300 kocsi­takarítóval többre lenne szükségünk. Ezért minden negyedik kocsi piszkosan in­dul el. Pénz és munkaerő híján sajnos, igen keveset te­hetünk. — Ez utóbbi megállapí­tása valószínűleg a vasút egészére érvényes, az egyre nyomasztóbb mun­kaerőhiány miatt mind ne­hezebben birkóznak meg a teladataikkal. S válto­zatlanul igaz. hogy a ma­gyar vasút technikai szín­vonala, a mozdonyok, a kocsik és a pályák állapo­ta tovább romlik. Egyre több szakaszon kell pél­dául a sebességet korlá­tozni. Előbb-utóbb elke­rülhetetlenné válik a több tízmilliárd forintba kerülő korszerűsítés ... — Körülbelül 35 milliárd forint pótolhatná a több év tizede fölhalmozódott elma­radást, egy ötéves terv idő­szaka erre kevés. A költség- vetés pedig jelentősebb ösz- szeggel nem támogathat ben­nünket, hiszen egyéb fontos célokra is kevés a pénz. A munkaerőhiány szintén ag­gasztó méreteket ölt, 132 ezer ember dolgozik nálunk, kö­rülbelül 12 ezerrel kevesebb a szükségesnél. Főleg a szá­munkra rendkívül fontos, alig gépesített munkaterüle­teken kevés az ember, nincs elég sarus, váltókezelő, ko­csirendező. Bár rengeteg túl­munkával, a szabadnapok ledolgozásával egy hónapban megkeresik a tízezer forintot is, még sincs „túljelentkezés”, mert a munka rendkívül megerőltető. Sokszor kérdez­ték tőlem, hogy vajon sajnál- tatni akarom-e a MÁV-ot az ilyesfajta statisztikákkal. Nem, de a valóságot minden­kinek tudnia kell. Informá­cióim szerint az ország sok más vállalata is hasonlóan súlyos problémákkal küszkö­dik. A különbség csak any- nyi, hogy mi nem csökkent­hetjük a „termelésünket”, mi nem lazíthatunk. Mi nem in­díthatunk kevesebb vonatot, mert az árut, az utasokat el kell vinni, mondhatni min­denáron. Remélem az 1985- ös szabályozóváltozások köny- nyítenek majd a helyzetün­kön. Jobban meg tudjuk majd fizetni a munkatársa­inkat, és így sikerül megállí­tani a munkaerő elvándorlá­sát. — Az ön kinevezése óta mindössze fél év telt el. Az új vezetéstől általában nagyszabású reformokat, gyökeres változásokat vár­nak. Mit tart ön a céljá­nak, mint a MÁV vezér- igazgatója? — Munkatársaimmal együtt szeretnénk a további rom­lást megakadályozni és a kö­vetkező években lassú javu­lást elindítani. De ez nem­csak a vezető személyétől függ, hiszen elődeim is sokat tettek a vasút későbbi sike­res gazdálkodásáért. Az ál­taluk elindított változásokat, kedvező folyamatokat próbál­juk felgyorsítani. Csodákat, ugrásszerű változásokat mi sem produkálhatunk, ehhez sok milliárd forintra lenne szükség. LAKATOS MARIA A nyári megnövekedett utasforgalom kezdetére befejező­dött a vágányhálózat felújítása és bővítése a Kelenföldi pályaudvaron. Elkészültek az utasok biztonságát szolgáló peronok és a kétszázhúsz méteres aluljáró, a tájékoztató rendszer, az állomás hangosítása stb. Ezután a pályaud­varon — ahol naponta 35—40 ezer utas fordul meg — több szerelvény haladhat át, mint korábban, ami az uta­sok nem kis örömére kedvezően befolyásolja a vonatok menetidejét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents