Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

2ÜfePÜJSÄG 1981. június 2. Losoncii Pál befejezte mongóliai látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) a tsstvéri magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a magyar kormánynak az internacionalista segítségért és testvéri együttműködésért. „A mongol—magyar kap­csolatok jelenlegi szakaszát — mondotta — az együttmű­ködés további elmélyülése jellemzi. Mindez tükröződik az új Magyar—mongol Ba­rátsági és Együttműködési Szerződésben. A szerződés tükrözi országaink azon tö­rekvéseit, amelyek a szocia­lista közösség népei egységé­nek és összeforrottságának minden módon történő erő­sítésére irányulnak, továbbá ^kifejezésre jut benne a két lország azon elhatározása, ;hogy a jövőben is harcoljon ;Ázsia, Európa, valamint az ;egész világ békéjének erő­dítéséért”. Jumdzságin Cedenbal ez­után elmondta, hogy a mon­gol nép aktívan munkálko­dik pártja XVIII. kongresz- szusa határozatainak, vala­mint a hetedik ötéves terv által kitűzött feladatoknak a teljesítésén. A dolgozók nagy politikai aktivitással és odaadással tevékenykedtek az MNFP III. kongresszusa, valamint a Mongol Népköz- társaság kikiáltása 60. év­fordulójának méltó megün­neplésén. Ugyancsak meg­emlékeztek még a szovjet és moVigol katonáknak a japán agresszorok fölött Halhin- Gol térségében aratott győ­zelme 45. évfordulójáról. A nemzetközi helyzetről szólva Cedenbal hangsúlyoz­ta, hogy az „egyre feszülteb­bé és bonyolultabbá válik. Az imperializmus szélsősé­ges, agresszív és reakciós erői a világbéke aláásására; a fegyverkezési hajsza, kü­lönösen a nukleáris fegyver­kezési hajsza példátlan mé­retű növelésére törekszenek, aktivizálják a nyílt háborús készülődés politikáját. Ez a kalandorpolitika köz­vetlenül veszélyezteti a vi­lág valamennyi részét. Ilyen felelősségteljes időszakban az imperialista agresszió megfékezésének fő erejét al­kotó létező szocializmus kö­vetkezetesen teljesíti a vi­lágbéke megvédésének tör­ténelmi feladatait”. „A szocialista országok állhatatosan harcolnak a bé­ke megvédéséért, a katonai szembenállás csökkentéséért és az atomkatasztrófa elhá­rításáért. E halaszthatatlan feladatok megvialósítására irányul számos komoly kez­deményezés, több konkrét javaslatuk, amelyek egyre inkább élvezik a világ köz­véleményének támogatását". A továbbiakban a szónok rámutatott, hogy az imperia­lizmus és a militarizmus erőinek mesterkedései kö­vetkeztében az ázsiai konti­nensen veszélyesen éleződik a feszültség. „Washington az ázsiai kontinenst majd­nem teljes egészében az USA „létfontosságú érdekövezeté- vé” nyilvánítja. Cedenbal felhívta a figyel­met arra, hogy aktivizáló­dott a közvetlenül a Vietna­mi Szocialista Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság és az Afgán Demokratikus Köztársaság népeinek szuve­renitása, függetlensége és forradalmi vívmányai ellen irányuló agresszív tevékeny­ség. „Az ázsiai földrész légkörének javítása, a béke és a stabilitás megőrzése szempontjából — mondotta Cedenbal — időszerűek a Szovjetunió ismert javasla­tai a Távol-Kelet, a Csendes­óceán és az Indiai-óceán térsáeére vonatkozó bizalom- erősítő intézkedések kidol­gozásáról és megvalósításá­ról, hasonlóképpen időszerű­ek a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság kezdeményezései, az Afgán Demokratikus Köz­társaság kormányának ja­vaslatai. A fent említett ja­vaslatokkal és kezdeménye­zésekkel egybehangzik a Mongol Népköztársaságnak az a javaslata, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni országok kössenek megnemtámadási szerződést, amelyben kölcsö­nösen lemondanak az erő­szak alkalmazásáról”. Cedenbal végül hangsú­lyozta: „A jelenlegi bonyo­lult világhelyzetben kiemel­kedő fontosságot tulajdoníta­nak a létező szocializmus gazdasági és védelmi képes­sége, a szocialista közösség egysége és összeforrottsága minden eszközzel való erősí­tésének, valamint a KGST- tagországok közeljövőben esedékes legfelsőbb szintű tanácskozásának”. Ezután Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja mondott beszé­det. Losonczi Pál beszéde Losonczi Pál elöljáróban köszönetét mondott a meleg, elvtársi fogadtatásért, s meg­köszönte Cedenbal baráti szavait. Átadta a mongol népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott sága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, az egész magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét. „Tárgyalásaink során' jól­eső érzéssel hallhattam a Mongol Népköztársaság fej­lődéséről, a mongol nép szo­cialista építőmunkájának eredményeiről. Személyesen is mély benyomást tesz rám ez a fejlődés, hiszen össze tudom hasonlítani a jelenlegi helyzetet azzal, amit 1970- ben, legutóbbi látogatásom­kor tapasztalhattam az önök szép országában. Népünk őszinte érdeklődése és mély rokunszenve kíséri a baráti mongol nép alkotó munkáját Nagyra értékeljük azt a fej­lődést, amelyet a Mongol Nép Forradalmi Pártja vezetésé­vel a társadalom és a gazda­ság építésében, a kultúra, a tudomány, az oktatás és az egészségügy területén elért. A Mongol Népköztársaság, amely forradalma előtt Ázsia egyik legelmaradottabb or­szága volt, ma szilárd nem­zetközi tekintéllyel rendel­kező, szüntelenül fejlődő szocialista ország. Mongólia útja beszédes példa arra, hogy egy nép következetes és céltudatos erőfeszítésével, a szocialista országok szoros együttműködésével fokozato­san felszámolható a különbö­ző történelmi okokból eredő elmaradottság. Hazánk helyzetéről beszá­molva, hangoztatta, hogy né­pünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, eredményesen munkálkodik a fejlett szocialista társadalom építésén. Népgazdaságunk fejlődését, feladataink végre­hajtását ma jóval nehezebb körülmények között kell biz­tosítanunk, mint korábban. Az éleződő nemzetközi hely­zetben, a kedvezőtlenebbé váló külgazdasági feltételek közepette kell áttérnünk a szocialista gazdálkodásnak' a korábbi éveknél sokkalta hatékonvabb. és egvúttal bo­nyolultabb szakaszára. „Belpolitikai helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk eredményei meghatározzák nemzetközi szerepünket is. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető cél­ja változatlanul az, hogy mi­nél kedvezőbb külső feltéte­leket biztosítson a szocialista társadalom építéséhez. A vietnami katonai küldöttség látogatása / Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok egységé­nek, együttműködésének erő­sítése fontos szerepet játszik az enyhülésért folytatott harcban.” Losonczi Pál méltatta or­szágaink széles körű kapcso­lataiban a nagy jelentőségű gazdasági együttműködést. A jövőben is arra törekszünk — mondotta —, hogy nép- gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, a kölcsönös elő­nyök és érdekek szem előtt tartásával tovább szélesítsük gazdasági együttműködésün­ket. Baráti együttműködé­sünk más fontos területei kö­zül kiemelte a mongol fiata­lok és szakemberek hazánk­ban folyó képzését. A nemzetközi politikai helyzetről szólva hangsúlyoz­ta, hogy szocializmust építő népeink alapvető érdeke a világbéke és az enyhülési fo­lyamat vívmányainak védel­me, továbbfejlesztése. Az utóbbi években a nemzetközi feszültség nyugtalanító mér­tékben fokozódott. Mostani tárgyalásaink so­rán azonban azt is megálla­pítottuk, hogy ezek a veszé­lyes folyamatok nem vissza- fordíthatatlanok, a háborús veszély elhárítható. Ehhez azonban aktív, kezdeménye­ző politikai tevékenységre van szükség, amelyben fontos szerep hárul valamennyi nép­re és országra, köztük Ma­gyarországra és Mongóliára is — mondotta. — Nagyra értékeljük és támogatjuk a Mongol Népköztársaság aktív külpolitikáját, a nemzetközi béke és biztonság, s ezen be­lül az ázsiai biztonsági rend­szer megteremtéséért tett erőfeszítéseit. Losonczi Pál végül kifejez­te meggyőződését, hogy mos­tani látogatása, a küldöttség tárgyalásai és találkozásai a mongol nép vezetőivel és képviselőivel hozzájárultak a két nép barátságának és sok­oldalú együttműködésének további erősítéséhez. * Az Elnöki Tanács elnöke pénteken baráti beszélgeté­sen fogadta Nyamin Luv- szancsültemet, a Mongol Bé­ke- és Baráti Társaságok Szövetsége Végrehajtó Bi­zottságának elnökét, vala­mint Cs. Molovot, a Mon­gol—Magyar Baráti Társa­ság elnökét. Losonczi Pál ta­lálkozott a magyar kolónia képviselőivel is hazánk ulán- bátori nagykövetségén. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete ma reggel indul haza. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fo­gadta a Van Tien Dung had­seregtábornoknak, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszteré­nek vezetésével hazánkban tartózkodó vietnami katonai küldöttséget. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az Elnöki Tanács a ma­gyar-vietnami katonai kap­csolatok erősítésében szerzett érdemei elismeréseként Van Tien Dung hadseregtábor­noknak, honvédelmi minisz­ternek a Vörös Zászló Ér­demrend, Tran Van Quang altábornagynak, honvédelmi miniszterhelyettesnek, Dang Vu Hiep altábornagynak, honvédelmi miniszterhelyet­PANORÁMA BUDAPEST Pénteken a Gellért-szálló- ban a svéd Allgemeine Bau­verein cég és a magyar Da­nubius Szálloda- és Gyógy­üdülő Vállalat, valamint a Komplex Külkereskedelmi Vállalat vezetői szerződést írtak alá ^termál szálloda építésére a Vas megyei Bü­kön: A svéd cég szerződés­ben garantálta, hogy öt éven keresztül az új szálló ven­dégeinek 40 százaléka Svéd­országból érkezik gyógyüdü- lésre. SZÓFIA A KGST Közlekedési Együttműködési Állandó Bi­zottsága május 29—31. között Szófiában tartotta 70. ülését. A magyar küldöttséget Pul- lai Árpád közlekedési mi­niszter vezette. MOSZKVA „Bolgár Népköztársaság — 40 év a szocialista haladás útján” — ezzel a címmel nyílt meg pénteken Moszk­vában a Bulgária eredmé­nyeit bemutató nagyszabású ipari és kereskedelmi kiállí­tás. Az ünnepélyes megnyi­tón jelen volt Nyikolaj Tyi- honov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságá­nak több titkára, valamint Todor Zsivkov, a BKP KB tesnek és Le Ngoc Hien al­tábornagynak, vezérkari fő­nökhelyettesnek a Vörös Csil­lag Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket a Parla­ment Nándorfehérvár-terme- ben pénteken adta át Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. A vietnami katonai kül­döttség tagjai pénteken bu­dapesti katonagyűlésen vet­tek részt. Beszédet mondott Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter és a vietnami delegáció vezető­je. Az ünnepségen kihirdet­ték: a vietnami katonai szak­emberek képzéséhez nyúj­tott eredményes segítség el­ismeréseként vietnami kato­nai kitüntetést kapott a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kari­kás Frigyes Katonai Kollé­gium. főtitkára, az Államtanács el­nöke. * A Szovjetunió kész együttműködni mindazokkal, akik a feszültség reális csök­kentésének, a háború veszé­lye kiküszöbölésének elő­mozdítását óhajtják — hang­zik a pénteken nyilvános­ságra hozott szovjet kor­mánynyilatkozat, amely vá­lasz Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédország állam- és kor­mányfőinek közös nyilatko­zatára. A „hatok" javasol­ják: állítsák le a nukleáris fegyverkezés további foko­zását, fagyasszák be a nuk­leáris fegyverkészleteket és haladéktalanul kezdjék meg a nukleáris fegyverzet jelen­tős mértékű csökkentését. LONDON Péntek este háromnapos látogatásra Írországba ér­kezett Ronald Reagan ame­rikai elnök. Megfigyelők az írországi látogatást alapve­tően korteskörútnak tekintik. Az elnököt a vendégfogadó ország párját ritkító bizton­sági intézkedésekkel várta. Még föld-levegő rakétákat is felállítottak, ha netán Reagant „a levegőből fenye­getné veszély”. A védelmi rendszabályok közvetlenül összefüggenek a várható tün­tetésekkel. Reagan ellen el­sősorban a béke- és leszere­lési mozgalmak, valamint az Egyesült Államok közép­amerikai politikájának bírá­lói fognak felvonulni. A normandiai partraszállás 1944. június 6. Az.,,Overlord"-hadniúvelet nyitánya Kiemelkedő évfordulóra emlékezik a világ: 40 eszten­dővel ezelőtt, 1944. június 6- ára virradó éjszaka kezdődött meg a történelem eddigi leg­nagyobb partraszálló hadmű­velete, az „Overlord”. Nagy- Britannia és az Egyesült Ál­lamok légierejének 2000 gépe dél-angliai támaszpontjáról felszállva, éjféltájt nagy ere­jű bombatámadást intézett a francia partvidéken kiépített német védelmi rendszer és hadtáplétesítmények ellen, deszantalakulataik pedig megkezdték átkelésüket a La Manche-csatornán. Reggel fél hétkor értek partra az 1. amerikai hadsereg első egy­ségei, majd egy órával ké­sőbb a 2. brit hadseregé — erős hajótüzérségi támogatás mellett. Az invázióra kevésbé al­kalmas hely választása és a kedvezőtlen, viharos idő mi­att a partraszállás meglepe­tésszerűen érte az ellenséget. Ez megkönnyítette a művele­tet és a partra szállt csapa­tok harctevékenységét. Az el­ső hullámban egy időben öt helyen, 70 000 amerikai és 85 000 brit katona lépett a normandiai partokra. A német hadvezetés eleinte nem tett komolyabb ellenin­tézkedéseket. Ezért az ame­rikaiak 'két, egyenként 3—5 kilométer széles és 10 kilo­méter mély, az angolok pedig egy 35 kilométer széles és ■ 6—12 kilométer mély hídfőt tudtak' létrehozni, ötnapos kemény küzdelem után ke­resztültörték a hitlerista vé­delmi vonalat is és 150 kilo­méter hosszú és 30 kilométer mély parti sávot tartottak kézben. Tizenhat hadosztály lépett e szűk területen a kontinensre. Nem minden alakult azon­ban az elképzeléseknek meg­felelően. Véres harcok ered­ményeként is 33 napba telt, amíg a kis várost, Caent be­vették, ahol a németek pán­célos erőkkel védekeztek. Voltak nehézségek, amelyek az angol—amerikai rivalizá­lásból, mások az amerikaiak időnkénti „melléfogásaiból” származtak, s nem volt köny- nyű a De Gaulle vezette fran­cia emigráns kormány kíván­ságait sem egyeztetni a had­vezetés érdekeivel. Az egész invázió azonban nagyszerű fegyverténye volt a szövetsé­ges haderőknek, amelyek kö­telékében három kanadai, egy francia és egy lengyel hadosztály is harcolt . . . A német hadvezetőségnek tudomása volt arról, hogy 1944-ben partraszállás készül a La Manche-csatornán át. De a súlyos és veszélyes keleti helyzet arra kényszerítette, hogy a szovjet—német arc­vonalon összpontosítsa fő­erőit. A szövetségesek 2 millió 876 ezer fős expedíciós had­seregével szemben ezért a németek legfeljebb 600 ezer embert tudtak harcba vetni. A szövetségesek harckocsik tekintetében 2,7-szeres, re­pülőgépeket illetően pedig 22-szeres túlerőben voltak. Mialatt az angol—amerikai csapatok Normandiában har­coltak, a szovjet fegyveres erők a hatalmas nyári tá­madás során szétzúzták az ellenséget a Karél-földszoro- son, Petrozavodszknál és Be­lorussziában, elérték Kelet- Poroszország és Lengyelor­szág határát. A szovjet csa­patok hadműveletei meg­könnyítették a szövetségesek franciaországi harcát. A nyugati országokban napjainkban érthetően ma­gasra csaptak a normandiai partraszállásra való meg­emlékezés hullámai. Egyes amerikai történészek meg­ragadják ezt az alkalmat is, hogy újraírják a 2. világ­háború történetét. Igyekez­nek kisebbíteni a Szovjet­uniónak a nácizmus legyő­zésében játszott döntő sze­repét. Tény, hogy a szövetsége­sek inváziója történelmi fon­tosságú esemény volt, stra­tégiai jelentősége elvitatha­tatlan. A partraszállás ered­ményeként kibontakozó nyu­gat-európai hadműveletek 1944 nyarától — Franciaor­szág és a Benelux-áilamok felszabadítása mellett — alapvetően hozzájárultak a fasiszta Németország leveré­séhez, de mindez nehezen lett volna elképzelhető a ke­leti fronton lezajlott esemé­nyek, a moszkvai, a sztálin­grádi, a kurszki csaták, a Vörös Hadsereg győzelmei nélkül. A szovjet vezetés a hitle­rista támadás kezdetétől szüntelenül követelte a má­sodik front megnyitását. Er­re azonban az Egyesült Ál­lamok és Nagy Britannia vezető körei csak akkor ha­tározták el magukat, ami­kor a Vörös Hadsereg győz­tes előrenyomulása, valamint a nyugat-európai országok nemzeti felszabadító moz­galmainak erősödése kény­szerítette őket. Ezzel együtt a valóságban még a háború befejező szakaszában is a szovjet fegyveres erők ját­szották a meghatározó sze­repet a hitleri hadigépezet szétzúzásában. MARKUS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents