Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1984. június 7. Képújság 5 N vaKülác ' Már túljutottunk az álmodozások, a fedezette- / **■ <****31 • remtések, a szervezések és az útvonalmegterve­zések lázas óráin. Nézzük csak meg, hogy a mindenttudó szótár ho­gyan definiálja egyik legkedvesebb családi és egyéni időtöltésünket, a kiengedés heteit. A nyaral igével kifejezett állapot, időtöltés: az a tény, hogy valaki nyaral: nyári pihenés, üdülés. Egy más fajta össze­tétel szerint akkor beszélünk nyaralásról, amikor a nyár egy részét la­kóhelyünktől távol töltjük pihenéssel, üdüléssel, szórakozással. Pö­rögnek a naptár lapjai. Megérkeznek a beutalók, felszáll a repülő­gép, kinyitjuk a hétvégi házunk ajtaját, sátrat verünk. Jó nyaralást mindenkinek. . . ! Együtt a csalod Ezekben a napokban bizony már el­mondhatjuk, hogy a tervezgetés idejének csúcsát éljük. Mármint a nyaralás ter- vezgetését. S a nyaralás az, ami sok más programtól időtöltéstől eltérően a családé, s nem pedig egy-egy tagjáé. Persze, kivé­telek vannak e téren is, csakúgy, mint a nyaralást általában illeti. Az első kivételeket most hagyjuk, in­kább szóljunk a másodikakról. Mert tény, hogy a nyaralás, az igazi klasszikus nya­ralásból nem veszi ki minden család min­den nyáron a részét. Aprócska közvéle­mény-kutatást tartottunk egy 20 lakásos lépcsőházban. A húsz család közül kilenc megy nyaralni szakszervezeti beutalóval, vállalati üdülőbe, illetve „bérleménybe” vagy kempingezni. Az egyik család férfi­tagja ötnapos külföldi útra is megy — hi­vatalosan. Az említett kilenc kisközösség közül hatan rendszeresen gyűjtöttek pénzt a nyári tíz napra, két hétre, mert két fiJ' zetésből ad hoc nem tudják megoldani a kényelmes, önfeledt, s nem filléres gon­dokkal tetőzött napokat. Egyikük megje­gyezte: „ha lúd, legyen kövér”. Ök egyébként két évenként nyaralnak üdü­lőben. Folytassuk a sort a tizenegy csa­láddal. Közülük hatan rendszeresen ki­járnak óvodai szünettel egybekötött sza­badságuk alatt a közeli nyaralóhelyre, a fennmaradó öt család közül egy idős há­zaspár, a négy fiatal egy, illetve kétgye­rekesek — a nagyszülőkhöz mennek egy- egy hétre. „De jövőre!” — mondta egyik fiatal asszonyka. Októbertől ő is dolgozik, s akkor házasságkötésük óta első alka­lommal nem a „gyes-nyaralást” veszik igénybe. Mert úgy véli, s igaza is van, hogy mindenkinek szüksége van a nyári kikapcsolódásra. S hiába mennek a nagy­szülőkhöz, ott ugyanaz a verkli folytató­dik, mint amit otthon abbahagyott. Az igazi nyaralás, legalábbis a kisgye­rekesek számára, ha nem kell „pihenés” közben is háztartást vezetni, hanem egy­szer őket is kiszolgálják, marad idő és energia a családra, játékra a gyerekekkel, pihenésre, ha ők új barátaikkal játszanak éppen. Másoknak, például azoknak, akik hiva­tali vagy szellemi munka -után mennek kikapcsolódni, éppen az lehet a pihenés, ha nomád életet élnek, sátoroznak, és azt eszik, amit maguk főznek, netalántán horgásznak, hegyet másznak, erdőt jár­nak. Még az otthoni nyaralás is lehet iga­zi, ha megszervezik, hogy egy hétig együtt lesz a család, közösen főznek — lehető­leg több napra — és mindenkinek telje­sülhet szíve vágya. Ha jól meggondoljuk, a szülőfaluban, városban, vagy a közeli településen is lehet olyan műemlék, múzeumérdekesség, amit együtt még nem láttak. Egy meleg délutánon olvasni, .zenét hallgatni is pi­hentető lehet akkor, ha végre együtt a család! Recept tehát erre nincs, mindegyik család más és más, együtt kell eldönteni, mi is legyen a nyári program. Utazás számítógéppel Visszatérés Harkányba Nagypál Józsefné, a szek­szárdi Költségvetési Üzem virágboltjának helyettes ve- vetője úgy irányítja minden évben a tennivalóit, hogy egy-két hét okvetlenül jusson az utazásra, a nyaralásra, az újbóli feltöltődésre. — Mind a hárman együtt tudnak menni? — kérdezem. — Négy éve elváltunk, az­óta Noémivel kettesben szok­tunk pihenni. Ám, amikor még együtt éltünk, akkor sem szalasztottuk el soha a nyaralást. Amikor gyesen voltam, akkor is voltunk a KPVDSZ-üdülőben Leány­falun és Boglárlellén több, három éven aluli gyerekes családdal együtt. — 'Tavaly hol voltak? — Vissza-visszajárunk a költségvetési üzem harkányi kis, háromlakásos házába. Volt, amikor egyik kolléga­nőmmel időpontot tudtunk egyeztetni, akkor együtt men­tünk. Most is Harkányba megyünk augusztusban egy hétre. — Készülnek rá anyagilag is? — Lelkiekben főleg. Ami­kor biztossá vált az időpont, Noéminak akkor már bele kellett írni a naptárba az indulás napját.. Anyagilag nem nagyon kell készülnöm, mert mi direkt olcsó helyre megyünk. A vállalati üdülő­ben a gyerekekért nem kell fizetni, felnőttnek pedig harminó forintba kerül egy nap. Igaz, hogy főzőcskézni magamnak kel, de nagyon jól felszerelt ott a konyha, és különben is, a legtöbb időt a szabadban és a víz mellett töltjük. — Ezek szerint most is kettesben mennek Harkány­ba? Nagypál Józsefné elmoso­lyodik: — Nem egészen. Ha édes­anyám nem tud velünk jön­ni, akkor a volt férjemmel. Annak ellenére, hogy elvál­tunk, nem rossz a kapcso­latunk. Kislányom pedig na­gyon szereti az apját. Az utazási irodák munka­társai készséggel adnak min­denkinek felvilágosítást. Szekszárdon az IBUSZ me­gyei irodájánál különös nép­szerűségnek örvend „egy kolléga”. Alig egy esztendős az az „ADP—2000” típusú számítógép terminál — a munkatárs —, amely sokat segít idősebb „kollégáinak”. Hónapokra előre részletes tájékoztatót ad valamennyi országról, ahova magyar cso­port, vagy egyéni turista el­juthat. Különböző azonosító jelek alapján hívható a kért ország, vagy város neve a jelzett időponttal. Válaszul lehetőségek sorakoznak a Balázs Katalin: — A szün­idő egy részét a napköziben töltöm, azután pedig Pécsre, Kalocsára, Budapestre, Úszódra és a Balatonra me­gyek szüleimmel. Meglátoga­tom a nagyszokolyi ismerő­seimet is. Azután... Balaton- szabadi-Sóstón és Zánkán is táborozom. Sokat kirándu­lunk majd és fürdünk a Ba­latonban. Itt, Tamásiban, a napköziben szervezett vetél­kedőkön kívül az úttörőházi filmvetítéseken is szívesen részt veszek... Mit várok a nyártól? Hát... jó időt, sok­sok élményt és azt, hogy szó­rakoztató legyen... Erre min­den reményem megvan. Balázs Katalin képernyőn, ármegjelöléssel, kedvezmények feltüntetésé­vel, és a már elfoglalt helyek számával. Más esetben szo­batípusokat is meghatároz, fakultatív programokkal együtt. Egyszóval, mindent tud, amire az utazni vágyó kiváncsi lehet. — Most még csak külföldi utakat tudunk e terminál se­gítségével ajánlani — tájé­koztat Csorba László, az IBUSZ megyei irodájának vezetője —, de a nyáron már belföldi útjaink is progra­mozódnak. Emelkedett bár az utak ára, de a „törzskö­zönséget” úgy tűnik, ez nem befolyásolja. Szalisznyó Krisztina: — Én elég sok helyre utazom a szü­leimmel a nyáron. NDK, Ba- latonaliga, Mosonmagyaró­vár és Cegléd szerepel a ter­veink között. Ebben az al­földi városban a nagymamá­mat látogatom meg, és egy hétig nála maradok. Remé­lem, a sóstói, a zánkai tábor is jól sikerül, és élmények­kel, új barátokkal gazdago­dom majd. ...Szeretnék na­gyon sokat úszni, játszani a vakáció alatt... Azt hiszem, nemcsak szeretnék, de „fo- fok” is. Schmidt Erika: — A nyá­ron kétszer táborozom. Fadd- Domboriban a nemzetközi, Szalisznyó Krisztina Gyerekek a nyaralásról Vállalati üdültetés a TÁÉV-nál A TAÉV dombori üdülője Szakszervezeti beutalóval A dolgozók kedvezményes üdültetése hagyomány ha­zánkban, és ma is szociálpo­litikai juttatás. Az 1984. ja­nuár 1-től életben lévő új üdülési szabályzatról beszél­getünk Trieber Dezsőnével, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának főelőadójával. — Melyek a legfontosabb változások? — Társadalmi vita előzte meg az új szabályzatot. Az fogalmazódott meg a tagság részéről, hogy kapjanak az alapszervezetek nagyobb ha­táskört és önállóságot, csök­kenjenek a kötöttségek és a különböző üdülési formákról is szélesebb körben informá­lódhassanak. Lényeges tudni­való, hogy a kedvezményes SZOT- és vállalati üdülés­ben évente egyszer, fősze­zonban minden második esz­tendőben, külföldön pedig három évenként lehet üdülni. A szociális gondoskodás egyik formája, hogy kedvezménye­sen üdülhetnek az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a sorkatonák, a szakmunkás- tanulók, a jogfenntartó tag­sággal rendelkező egyetemis­ták, főiskolások. Űj változás, hogy az üdülőszanatóriumok­ra már nem vonatkozik a főszezoni korlátozás. Ismert az is, hogy a térítési díjak is változtak, az elmúlt évi napi 48 forintról 63,50-re. Me­gyénkben nyolc szakmai bi­zottság osztja el a beutaló­jegyeket. A felnőttek részére 2114 darab jegyet osztottunk ki 1984-ben. Családos 321 darab, külföldi üdültetésre jogosító jegyek száma 179. A gyermeküdültetéshez a be­utalójegyeket szintén az alap­szervezetek osztják el. Ez év nyarán 21 csoportban 347 gyermeket üdültetünk a ba­latoni, parádi, mikosdi, röj- töki és tóalmási üdülőinkben. Az oldalt írták: V. Hor­váth Mária, Decsi Kiss Já­nos, Ékes László és Szűcs László János. A fényképe­ket Kapfinger András és Czakó Sándor készítette. Évente közel nyolcszáz dolgozót üdültet megyénk egyik nagy építőipari válla­lata, a TÁÉV. Ez — amint megtudtuk Tóth Béla sz. b. titkártól — a kollektíva egyharmadának biztosítja a pihenés, az erőgyűjtés és a kikapcsolódás lehetőségét. A SZOT-beutalókon kívül a TÁÉV saját üdülőiben, Harkányban, Fonyódon és a „nagyon keresett” Fadd- Domboriban nyaralhatnak a dolgozók. Különösen az utóbbi üdülő kedvelt, hi­szen külső és belső meg­jelenésével, felszereltségé­vel, a magas fokú ellátással első osztályú színvonalon biztosítja a nyugodt pihe­nést. A negyvenkét személy nyaralását szolgáló dombori üdülőben minden együtt van. A rádióval, hideg-me­legvizes mosdókagylóval, hűtőszekrénnyel ellátott ké­nyelmes szobák és a zuha­nyozóval felszerelt fürdők mellett kultúrszoba és já­tékterem áll a vendégek rendelkezésére. A tágas, parkosított udvaron lehető­ség nyílik a napozásra, asz­taliteniszezésre, grundfoci- ra... és még főzésre is. A kisebb gyerekeket homoko­zó, lengőteke várja. Az egye­di tervezésű épületben saját konyhát üzemeltet a válla­lat, házias ízű ételek kerül­nek a nyaralók asztalára. A Fadd-Domboriban lé­vő korszerű üdülő a me­gyénkben dolgozókon kívül más tájak embereit is csá­bítja. A TÁÉV-nál igyekez­nek ezt kihasználni úgy, hogy megszervezték a cse­reüdülést. A vállalat dolgo­zói így Mátrasástón, Hajdú­szoboszlón, valamint a len­gyelországi Gdanskban és Sopotban tölthetnek kelle­mes napokat. Az idén nyílik először le­hetőség arra, hogy huszonöt TÁÉV-dolgozó Finnország­ban, huszonöt finn dolgozó pedig Domboriban pihenhet tizenöt napig. E „friss” kap­csolatok tartóssá tételét, ki- szélesítését, az üdülni vá­gyók létszámának növelését szeretnék elérni a vállalat­nál. És még valamit: álta­lános cél az üdültetésnél — a létszámnövelés mellett — a minőségi tényezők javítá­sa. Ezek között is első a mind szebb, mind esztétiku- sabb környezet kialakítása, valamint az étkeztetés szín­vonalának további emelése. A valamikori önmagunkhoz hasonlóan a mai /gyerekek is nagyon várják már a va­kációt, a nyarat, hogy egy-két hónapra elfeledkezzenek a „bilincses iskolákról”, és a táska sarokba helyezése után pihenjenek, szórakozzanak, játszanak, kiránduljanak, új barátságokat kössenek, új- élményeket szerezzenek. A hajdani önmagunk és a mai gyerekek vágya tehát megegyezik, a lehetőségek azonban különböznek. Hála társadalmunk gondoskodásának! A fentiek igazolására álljon itt a tamási 2. számú általános iskola öt tanulójának véleménye, illetve vakációs terve: Váralján pedig a német nyel­vű tábor lakója leszek. Ezen­kívül a bélatelepi üdülőnk­ben és Kiliántelepen nyara­lunk, de tervezünk egy cseh-, szlovák utat is. A szünet töb­bi részét a nagyszüleimmel együtt töltöm el Tamásiban. Olvasok, segítek a ház körüli munkákban, gyakorlom a zongorázást. Szeretnék meg­tanulni harmonikázni is. A tanítást az anyukám vállalta. Szita Szilvia: — A váraljai német nyelvű és fadd-dombo- ri nemzetközi táborban én is ott leszek. Azonkívül a csa­ládunkkal Békásmegyerre megyünk, ahol az Állami Biz­tosító üdülőjében pihenünk majd, de nagybátyáméknál Budapesten is nyaralok. A Nagykónyiban lakó nagyma­mámnál is szeretnék néhány napot eltölteni, a házi mun- kábart segíteni neki... és ter­mészetesen az ismerős szom­széd gyerekekkel is akarok játszani. Mayer Viktor: — Nagyon szeretek a nagymamámnál lenni, ezért az idén nyáron egy hónapig nála leszek, Né- metkéren. Megetetem majd az állatokat, segítek neki főzni, megteríteni az asztalt... Közel lesz az unokatestvérem és majd vele tudok játszani is... Ügy gondolom, a nagy­mama is legalább annyira várja a nyarat, mint én... ";1 i— —•• ...........I S chmidt Erika Szita Szilvia Mayer Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents