Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
2(^1ÉPÜJSÁG 1984. június 1. Kim Ir Szén életrajza Napirenden a TITÁN Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtti ülését István József elnökhelyettes elnökletével tartotta meg a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, mely ez alkalommal foglalkozott a megyei tanács június 28-ra ösz- szehívandó ülésének előkészítésével is. E feladat a testületnek megközelítően sem adott akkora vitára alkalmat, mint az a tájékoztató, melyet Lampek György — a pécsi székhelyű — TITÁN Kereskedelmi Vállalat igazgatója terjesztett írásban a vb elé. Tanácskozási joggal vett részt e napirend tervezettnél jóval hosszabb megtárgyalásában a Belkereskedelmi Minisztérium képviseletében dr. Vermes László osztályvezető. A MÉSZÖV képviseletében pedig Csapó Jenő elnökhelyettes mondotta el a vasműszaki cikkek forgalmazó szövetkezeti bolthálózat tapasztalatait. De igen sok kérdésre kért választ a jelentés előterjesztőjétől a testület már a vitát megelőzően is. A kérdések döntően a hiánycikkekre vonatkoztak, a válaszok arra, hogy a TITÁN Tolna megyei kirendeltségére akkor sem vár csekély feladat, ha a jelenlegi színvonalat tartani kívánja. Mint az ismeretes, a TITÁN Kereskedelmi Vállalat a Dél-Dunántúl négy megyéjében — Baranya, Somogy, Zala és Tolna — forgalmaz mintegy 20 ezer vas-műszaki cikkféleséget. Alkalmanként szállít a forgalmazás körébe tartozó cikkekből az ország más vidékeire is. A vállalat 1984. évi várható árbevétele több, mint 4,5 milliárd forint lesz, 41 százalékkal több, mint 1980-ban volt. A száz főt foglalkoztató Tolna megyei kirendeltség árbevétele a terv szerint ez évben 870 millió forint lesz. A vállalat forgalomhoz szükséges készlete vállalati szintén 706 millió, Tolna megyében pedig megközelíti a 140 millió forintot. Az 1984-re tervezett vállalati nyereség 128 millió, 4 százalékkal haladja meg az 1980 évit. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a szabályozó- rendszer változásainak hatására stagnál a nyereség az áruforgalom jelentős növekedése ellenére is. És vajmi kis mértékben sikerült a lakosság elégedettségét kiváltani a hiánycikkek listájának gazdagsága miatt. A vállalat pedig igyekszik segíteni az ismert bajokon. Háromszáz hazai gyártóval áll szerződésben, de olyanok az ipari háttér kínálta feltételek huzamosan, hogy a szerződések megkötésekor több, mint sejthető; a teljesítés jó, ha az igények 70—78 százalékának kielégítésére lesz elegendő. Az alapvető hiánycikkeket pótló importot a vállalat 9 külkereskedelmi szervezet közreműködésével biztosítja. Jóval a fogyasztói vásárlást megelőzve, hiszen például 1985. évi árualapjának biztosítását szolgálandó az iparral, külkereskedelemmel 1984 augusztus—szeptember havában köti meg megállapodását a vállalat. Ez is forrása a ki- sebb-nagyobb ellátási zavaroknak, hiszen hosszú távon nehéz pontosan felmérni a várható keresletet, amit sok tényező befolyásol. Nem lenne pl. számukra feltűnő a földgázfűtésre téréshez szükséges cikkek hiánya, ha nem a gázprogram végrehajtásában lenne érdekelt Szekszárd és Bonyhád. Ha nem növekednék a magánerős lakásépítők száma, ha a tartós fogyasztási cikkek (hűtőszekrény, hűtőláda) iránti kereslet akárcsak ha stagnálna is. De nem stagnál. Az ipar által ez idő szerint biztosított cikkek nem elegendőek a folyamatos belföldi ellátás biztosítására. Az pedig, hogy szankcionálják a lemaradásokat, nem jelent nagyobb árualapot. Tavaly például a kötbér érvényesítése megközelítette a 8 millió forintot. Az se biztosít generálmegoldást, hogy a TITÁN termeltetéssel igyekszik szűkíteni a hiánycikkek körét. Tavaly pl. csak a Tolna megyei mezőgazdasági tsz-ek és ipari szövetkezetek 100 millió forint értékű árut gyártottak a TITÁN-nak, mely a gazdasági nehézségek ellenére törekszik a differenciálódó szükségletek kielégítésére, s alapvető feladatának tekinti az ellátási területén élő lakosság igényeinek szolgálatát. A vállalat 1983. nyarán fejezte be Tolna megyei kirendeltségének fejlesztését Szek- szárdon. az Epreskerti úton közel 30 milliós ráfordítással alakította ki 20 ezer négyzet- méter nagyságú telepét és 3 ezer négyzetméteres alapterületű új raktárát. Ez évben egy 1400 négyzetméter alap- területű csővázas raktárát újít föl. csökkentendő a Ke- selyűsi úti telep zsúfoltságát, javítandó az itt dolgozók munkakörülményeit. - Létrehoz ezenkívül a 'vállalat 1984-ben Szekszárdon egy saját kiskereskedelmi egységet, melynek célja a lakosság ellátásának javítása. Mint. azt a napirend parázs vitáját " követően az elnöklő István József elnökhelyettes summázta, az eszmecsere bár kicsiben, a népgazdaság jelen helyzetének tükre volt. A TITÁN Kereskedelmi Vállalat köszönetét érdemel helytállásáért. fokozódó termeltetési tevékenységéért. A végrehajtó bizottság ülésének befejezését megelőzően tárgyalta meg a „Bejelentések” címszó alatt előterjesztett ügyeket. Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke 1912. április 15- én született a Phenjan közelében lévő Mangjonde faluban. Fiatal korától aktívan részt vett a forradalmi ifjúsági mozgalomban, 1927-től szervezte és vezette a kommunista ifjúsági szövetséget. Tevékenységéért letartóztatták és bebörtönözték. Kiszabadulása után bekapcsolódott a japánellenes partizánharc szervezésébe. 1936-ban az ő vezetésével jött létre a „Haza Újjászületésének Társasága’ Kim ír Szén Korea 1945- ben történt felszabadulása után a Kommunista Párt Észak-Koreai Szervező Irodája felelős titkáraként és az Ideiglenes Népi Bizottság élén vezető szerepet játszott az ország gazdasági-társadalmi átalakításáért folytatott munkában. 1949-ben a párt északon és délen működő részének egyesülése nyomán alakult Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökévé választották; 1966. óta a Koreai Munkapárt KB főtitkára. Kim ír Szent 1948-ban választották meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökévé. A koreai honvédő háború idején kinevezték a Katonai Bizottság elnökévé, a néphadsereg — amelyet ő szervezett meg — főparancsnokává. 1953. óta a KNDK marsallja. Kim ír Szén a KNDK elnökének tisztét 1972. óta tölti be. Kim ír Szén nem először látogat hazánkba: huszonnyolc éve, kormányküldöttség élén, az európai szocialista országokban tett körútja alkalmával már járt Magyarországon. Úti beszámoló Koreából (3.) A demarkációs vonalnál Keszon különleges város Koreában. Kétezer éves, ezer esztendeje lett főváros, s ötszáz évig viselte a büszke címet. . Keszon határmenti város, különleges helyzetben, a 38. szélességi foknál. Negyedórányira tőle Panmind- zson, amelyet 1953 júliusa, a fegyverszüneti egyezmény aláírása óta ismer a világ, s ahol a KNDK és az egyesült Államok tárgyaló delegációi most is rendszeresen találkoznak. Panmindzson- ban, Ázsia egyik ma is neuralgikus pontján tetten lehet érni a világtörténelem eseményeit. Kora reggel autóbusszal indultunk Keszonból Pan- mindzsonba. A demilitari- zált övezet határán Ji Mong Chol főhadnagy várt bennünket. Kiváló ismerője a tárgyalásoknak, már régebben itt teljesít szolgálatot, ö mutatta be a történelmi épületet, amelyet mindössze tíz percig használtak: 1953. július 27-én, amikor aláírták a fegyverszüneti megállapodást, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői (ez utóbbiak az ENSZ zászlaja alatt). Azóta múzeum, egy véres, hódító háború múzeuma, s egyben emlékeztető, ahol a világ legerősebb nagyhatalma ismerte el vereségét. Magyar újságírókat is láttunk a tablókon. A magyar nép szolidaritásáról, testvéri segítségéről adtak hírt azokban a napokban, magyar munkáskollektívák támogatták a szocialista Korea harcát a szabad hazáért. Ji Mong Chol beszélt a KNDK immár három évtizedes harcáról a haza békés egyesítéséért. A Koreai Munkapárt VI. kongresszusán Kim ír Szén újra kifejtette a KNDK országegyesítési javaslatait, tíz pontban vázolva a konföderatíy demokratikus köztársaság létrehozásának programját. Tankcsapdák, hermetikus határzárak között haladunk ezután a mai tárgyalások színhelyéig, a Panmin-pavi- lonig. Itt van a televízióból, a sajtóból ismert tárgyalóterem, amelynek egyik bejárata a KNDK felől, a másik Dél-Korea területéről nyílik, a középső tárgyaló- asztalon húzódó mikrofonzsinór jelképezi az országhatárt. Politikai, diplomáciai, katonai tárgyalások színhelye ez a terem. Az épület déli felének ablakán az amerikai katonai rendészet ifjú őrmestere tekint bele jegyzetfüzetembe — a terem dél-koreai oldalán állok. A látogatás negyedórájára ugyanis csoportunké az egész terem akár helyet is foglaltatunk a tárgyaló küldöttségek székeiben. Hallgatjr(k a tájékoztatást. Egy jobb sorsra érdemes, több évtizede kettéosztott ország szorgalmas népének sorsa itt a téma nap, mint nap. Sajnos, a konstruktív Ji Mong Chol javaslatok megvitatása igen hosszú ideje húzódik — és nem a KNDK küldöttségének hibájából. Keserűen jegyzi meg a fiatal főhadnagy: „Ha így szemtől szembe állunk az ellenséggel — mint ahogy itt akár két-három méterre láthatják az amerikai katonákat —, érthető, miért is áldozunk annyit a honvédelemre, miért is szükséges erősíteni a szocializmus építésén dolgozó országunkat” S nyilvánvaló az is, hogy igaz célért küzdenek az egész világon a haladó erők, amikor a két Korea békés egyesítéséért emelnek szót; mert a párbeszéd, a kapcsolatok fejlődése hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez a Koreai-félszigeten, s egyben a Távol-Kelet és Ázsia békéjének, biztonságának megszilárdításához. Nehéz szívvel jöttünk el Panmindzsonból, s a kétezer éves Keszon gyönyörű óvárosában — ahol a helyreállított szép, régi városnegyedet néztük, fényképeztük — még gyakran volt téma a politika. MARIK SÁNDOR (Vége) Panmindzson: amerikaiak a határ deli oldalán Hoffmann Janos 1910-1984 A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a gyászoló család mély megrendüléssel tudatja mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy Hoffmann János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke, életének 67. évében, váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Pontos, fegyelmezett, munkáját szerető ember volt Hoffmann János. Tegnap reggel, amikor elindult otthonából a megyei pártbizottságra, senki sem gondolta, hogy soha többé nem tér vissza szeretteihez, feleségéhez, gyermekeihez, unokájához. Ott tett pontot a halál élete végére, ahol élete nagy részét munkával töltötte. Gazdag életutát járt be Hoffmann János. 1918. január elsején született Rácalmáson. Édesapja ácssegéd volt és a Tanács- köztársaságot vöröskatonaként védte. Átélte a Hort- hy-fasizmus első éveinek borzalmait. 1923-ban három árvát hagyott maga után. Hoffmann János ekkor ötéves volt. Apai nagyapjához került, és ott, mint segítő családtag dolgozott. Korán megtanulta, hogy élni csak becsületes, jó munkából lehet. Hosszú ideig napszámosként kereste a kenyerét. Csak 1941- ben sikerült állandó állást szereznie. Altiszt lett a szekszárdi postán, és az is maradt 1948 végéig. Az egykori vöröskatona fia 1945-ben a kommunisták között találta meg a helyét. Ekkor lépett be a Magyar Kommunista Pártba, és a két munkáspárt egyesüléséig a postás párt- alapszervezet titkáraként végezte pártmunkáját. 1949-től lett hivatásos pártmunkás. A szekszárdi városi pártbizottságon kezdte, mint politikai munkatárs. 1950-ben a gyönki járási pártbizottság titkárává, majd első titkárává választották. Nagy feladatokkal kellett megbirkóznia. 1957-ben a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titkárává, két év múlva pedig a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa titkárává választották meg. 1962-ben újabb feladatot kapott: a megyei pártbizottság párt- és tömeg szervezeti osztályának főelőadójaként dolgozott. A megyei párt- bizottság fegyelmi referense 1970-ben lett, és ebből a funkcióból ment nyugdíjba 1979-ben. Nyugdíjba, de nem nyugállományba. A megyei pártértekezlet 1980. március elsején a megyei pártbizottság tagjának, a fegyelmi bizottság elnökének választotta. E funkciójából adódó teendőinek kívánt eleget tenni tegnap is, amikor munkahelyén vetett véget munkás életének a halál. Munkáját a hozzáértés, az alaposság, a következetesség jellemezte. Nagy szorgalommal, fáradtságot nem ismerve, végezte el a reá bízott feladatokat. Véleménye, állásfoglalása mindenkor nagy segítséget jelentett azoknak, akik hozzá fordultak. Nagy tekintélyű, közmegbecsülésnek örvendő kommunista volt. Sokrétű ismereteit — beosztottként és vezetőként egyaránt dolgozott, megismerte az alapszervezeti, a járási, a megyei párt- és szakszervezeti munkát — megosztotta, és a saját munkájában is jól hasznosította. Mindenkor és mindenütt megőrizte tárgyilagosságát: következtetései,Amegállapításai kiállták az idő próbáját. Munkájában nagy gondot fordított a fegyelmi vétségek megelőzésére, az okok feltárására. Életében mindez jelen időben hangzott el, íródott le, most egyszerre minden múlt idővé változott. Kitüntetéseit — a Munka Érdemérmet, a Munka Érdemrendet, Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, a Munka Érdemrend arany fokozatát, amelyet kétszer tűztek a mellére — sem viseli többé a nagy ünnepeken. Ezek is csak emlékét őrzik, egy kitüntetésekkel is jutalmazott pártmunkás életének állomásaira emlékeztetnek. Hoffmann János emlékezetünkben él tovább. Példája segít bennünket a további munkánkban. Amíg mi élünk — ő is közöttünk lesz. Fájó szívvel hajtjuk meg emléke előtt a munkásosztály vörös zászlaját. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dr. Ahmed Fuad Mohieddin egyiptomi miniszterelnök halála alkalmából táviratban fejezte ki részvétét Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek. VARSÓ Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt KB főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével román párt- és állami küldöttség érkezett tegnap hivatalos baráti látogatásra a lengyel fővárosba.
