Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. június 6. Holnap kezdődik Londonban a tőkés országnk csúcstalálkozója Mitterrand javaslata a harmadik világról A lobogókat felvonták a Lancaster-palota előtt, a vi­lágsajtó csaknem négyezer képviselője már Londonban tartózkodik — s a különle­ges biztonsági alakulatok is a helyükön állnak. Befejez­ték egyeztető' munkájukat a különböző szakértő csoportok — valóban minden előkészü­let megtörtént hát a hét leg­fejlettebb tőkés ország ál­lam- és kormányfőinek csü­törtökön kezdődő csúcsérte­kezletére. Ezúttal — immár tizedik alkalommal — a brit főváros­ban gyűlnek össze az Egyesült Államok, Kanada, Francia- ország, az NSZK, Nagy-Bri- tannia, Olaszország és Japán vezetői, hogy áttekintsék az aktuális világgazdasági és világpolitikai kérdéseket. Gú­nyos kedvű politikai kommen­tátorok szerint az évről év­re ismétlődő megbeszélések­nek általában csak résztvevői változnak, az esetleges kor­mányválságok, vagy válasz­tási vereségek nyomán, témái azonban alig. Ha összehason­lítjuk a mostani, londoni na­pirendet a tavalyi, williams- burghi, vagy akár a legelső, rambouillet-i értekezletével, valóban kísérteties a hasonló­ság. Nem mintha a világgazda­ság állapota napjainkban megegyezne az egy évtized­del ezelőtti állapottal, de a fő problémák, az infláció és a munkanélküliség kérdése, a költségvetési hiányok és a kereskedelmi protekcioniz­mus elleni harc tényleg ál­landó vitatémát jelent a tő­kés országok vezetői számá­ra. Hangsúlyeltolódások per­sze akadnak: az olajválság idején előtérbe került az energiakérdés, a gazdasági pangás éveiben a jobban bol­doguló országok „mozdony”- szerepe és így tovább. Az el­múlt egy-két évben megfi­gyelhető volt az az irányzat is, hogy a politikai problé­mák — már amennyiben ilyen különválasztás egyál­talán lehetséges — egyre na­gyobb teret nyertek a tisz­tán gazdasági ügyek rovásá­ra. A mostani megbeszélések­re valószínűleg rányomja bé­lyegét az a tény, hogy az Egyesült Államok választási évben jár, s így Reagan szá­mára a londoni csúcs is a kampányhadjárat része. Sok megfigyelő egyenesen „előre beprogramozott sikerről” be­szél. Az elnök minden bi­zonnyal példaként hozza fel az amerikai gazdaság több mint egy esztendeje beindult fellendülését, s a pénzromlás erőteljes lefékezését. Ugyan­akkor várhatóan kevés szót ejt majd az óriásira duzzadt költségvetési deficitről és a magasan tartott kamatlábak­ról, pedig ezekkel közvetve saját szövetségeseinek is nemegyszer komoly kárt okoz. A jelek szerint Londonban az eddigieknél behatóbban kell foglalkozni a fejlődő or­szágok adósságával. Mitter­rand elnök az előzetes beje­lentések alapján új párbeszéd beindítását sürgeti a harma­dik világ államaival. Az adósságprobléma túlnőtt a szűk gazdasági kereteken — figyelmeztetett a francia ál­lamfő. Kezdeményezésének sikere azonban meglehetősen bizonytalan, s nem kell nagy bátorság annak megjóslásá­hoz, hogy az eladósodottság — a megfelelő pénzügyi po­litika, az infláció, a munka- nélküliség és a kereskedelmi megszorítások már említett gondjai mellett — ott fog sze­repelni a jövő évi csúcsta­lálkozó napirendjén is. Sz. G. Meghalt Mohieddin Folytatja aknamunkáját a salvadori jobboldal Egyiptom miniszterelnöke, Ahmed Fuad Mohieddin, kedden szívroham következ­tében elhunyt. Hivatalában lett rosszul, és az orvosok már csak a halál beálltát ál­lapíthatták meg. Mohieddin halála után ügyvezető mi­niszterelnökként Kamal Hasszán Ali első miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter áll a kabinet élére — közölték kedden tájékozott kairói körök. Az elhunyt Mohieddint ma temetik. San Salvadorban elrabol­ták Eugenio Vides Casanova hadügyminiszter testvérét. A helyi rádió közlése szerint Eduardo Vides Casanovát három fegyveres rabolta el arról a klinikáról, ahol gyer­mekorvosként dolgozott. Ér­tesülések szerint az ember­rablás mögött azok a szélső- jobboldali erők állnak, ame­lyek meg akarják akadályoz­ni a további tisztogatást a hadsereg vezetésében. Az új salvadori kormány nyomozást kezd Oscar Arnul- fo Romero érsek meggyilko­lásának ügyében — jelentet­te be Jósé Napoleon Duarte elnök kabinetfőnöke. A kor­mány ugyancsak vizsgálatot indít Duarte pártja, a Ke­reszténydemokrata Párt két vezető politikusa meggyilko­lásának ügyében is. A gyil­kosságok gyanúsítottjai kö­zött van Roberto D’Aubuisson szélsőjobboldali politikus két testőre. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte Csandra Radzsesvara Raót, az Indiai Kommunista Párt főtitkárát 70. születés­napja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte XVI. Károly Gusztáv svéd királyt, Svéd­ország nemzeti ünnepe al­kalmából. * Az 1985-ben Budapesten rendezendő Kulturális Fó­rum Végrehajtó Titkársága kedden sajtótájékoztatót tar­tott. Herman József akadé­mikus, a fórum titkára is­mertette a konferencia nem­zetközi előkészületeit. BONN A negyedik hete tartó nyugatnémet fémipari, vala­mint a kilencedik hete tar­tó nyomdászsztrájk keddi fejleménye, hogy mindkét iparágban újból tárgyalá­sok kezdődtek a tőkés mun­kaadók és a szakszervezetek között. MAPUTO A mozambiki fegyveres erők Maputo tartományban, Magunde körzetében fölszá­molták az úgynevezett Nem­zeti Ellenállási Mozgalom (MNR) ellenforradalmi szer­vezet egyik támaszpontját. Harminchét ellenforradal­márt öltek meg. továbbá nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadfelszerelést zsákmányoltak. TEL AVIV Tel Avivban bíróság elé állítottak két izraelit, aki­ket egy palesztin kislány meggyilkolásával, illetve az ebben való bűnrészességgel vádolnak. Az eset a meg­szállt Ciszjordánia Nablusz városában történt tavaly de­cemberben. Radnóti Peter őrnagy 1941-1984 A M.ájyar Honvédelmi Szövetség Tolna megyei Vezetősége és a gyászoló család mély megrendüléssel tudatja mindazok­kal, akik ismerték és szerették, hogy Radnóti Péter őrnagy, az MHSZ Szekszárd városi Vezetőségének titkára tragikus hirtelenséggel, 43 éves korában elhunyt. A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára a „Magyar Hon­védelmi Szövetség halottjává” nyilvánította. Temetéséről ké­sőbb történik intézkedés. Radnóti Péter tisztviselő családban született Budapes­ten, 1941. július 21-én. Gim­náziumi tanulmányai után a Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban dolgozott vegyipari szak­munkásként. Innen vonult be sorkatonai szolgálatra 1961-ben Szekszárdra. Bevo­nulása után aktív részt vál­lalt a laktanya mozgalmi éle­tében, ahol megismerte, meg­szerette a katonai pályát. Parancsnokai, társai fegyel­mezett, pontos, a feladatok elvégzésére mindig kész elv­társat, bajtársat ismertek meg személyében. Munkája mellett mindig jutott ideje, energiája a mozgalmi, poli­tikai életre, társai segítésére. A pártnak 1964 óta volt tag­ja. A hadsereg kötelékében eltöltött idő érlelte meg elha­tározását, hogy a hivatásos tiszti pályát élethivatásul vá­lasztja. Ezután alegységpa­rancsnoki beosztásokban dol­gozva, nagy figyelmet fordí­tott a sorkatonák politikai, szakmai nevelésére. Aktiv mozgalmi munkája elisme­réseként 1968-ban a helyi alakulat KISZ-bizottságának titkárává választották. Mun­kája mellett elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Szakosító Tagozatát, majd a Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémiát. Közben a hadseregben pártpolitikai munkásként fontos beosztá­sokban tevékenykedett. A fia­talok hazafias, honvédelmi nevelését 1981-től az MHSZ Szekszárd Városi és Járási Vezetősége titkáraként foly­tatta. Űj beosztásában nagy lelkesedéssel, ambícióval lá­tott munkához. Rendkívüli munkabírásának, jó szervező- készségének köszönhetően, az eltelt rövid három év alatt komoly eredményeket ért el a szövetségi munkában. Ezt vezetői, parancsnokai is el­ismerték, amit számos kitün­tetése, közte a Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst és bronz fokozata is igazol. Él­vezte munkatársai, az MHSZ társadalmi aktivistái szere- tetét, bizalmát. Nyílt, őszinte magatartása, embersége, ma­gával ragadó munkastílusa felejthetetlen azok számára, akiit ismerték, szerették. Radnóti Péter őrnagy maga is fiatal emberként végezte a fiatalok nevelését, életének alakítását. Még néhány napja is terveiről, elképzeléseiről beszélt. Fiatalon dolgozott közöttünk, és fiatalon ment el közülünk. Emlékét nem feledjük. Seychelle nemzeti ünnepe A Seychelle-szigetek füg­getlenné válásának 7. év­fordulójáról kedden katonai díszszemlén és a dolgozók felvonulásával emlékeztek meg a fővárosban, Victoriá- ban. A nemzeti ünnep al­kalmából összegyűlt tömeg előtt Albert René államfő mondott beszédet. Úti beszámoló Koreából (2.) Forradalmi opera és folklór A phenjani Június 9. ne­vű középiskolába szólt a meghívás. Kilencszáz leány tanul ebben az intézmény­ben, 12—17 évesek. Az isko­la nem a legújabbak közül való, de jól felszerelt. Sport­pályája, szabadtéri tanuszo­dája van, tantermei pedig szakrendszerűek. Délután érkeztünk, ez már a szakkörök ideje. Kim Mon Dzuk igazgató adott rö­vid körképet a KNDK okta­tási rendszeréről. — Koreában 1958-ban ve­zették be a hétéves kötele­ző oktatást (Ázsiában első­ként), s ezt egy évtizeddel később kilencéves, szintén kötelező politechnikai okta­tási rendszerré fejlesztették — mondta. — Az 1972-ben kezdődött iskolareform cél­ja már az, hogy megvalósít­suk a 11 éves általános kö­zépfokú oktatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a gye­rekek egyéves iskolaelőké­szítőbe járnak, majd 10 osz­tályos iskolában tanulnak. A középiskolában nagy gondot fordítanak a forradalmi és történelmi hagyományok megismerésére, az ideológiai tantárgyakra, Kim ír Szén munkáinak tanulmányozásá­ra. Az elektronika, a hírköz­lés, az egészségügyi ellátás alapismeretei az iskolákban nagyobb teret kapnak, mint nálunk, s a lányok is sokfé­le műszaki ismeretet sajátí­tanak el. Az iskolában sok működő makettet láttunk: gépkocsit, erő- és munkagé­peket, rádiókat, s ezeken gyakorlatiasan lehet elsajátí­tani a technikai kezelést. Ebből az iskolából egyéb­ként a tanulók több mint fe­le jelentkezik egyetemre, fő­iskolára, s mint mondták: elvétve nem felel meg vala­ki a felvételin. A koreai iskolákban ha­gyományosan nagy gondot fordítanak a zenei nevelésre. A kislányok közül sokan gyönyörűen énekelnek és mesterien kezelnek valami­lyen hangszert. Rövid ízelí­tőt kaptunk ebből az iskola énekkarának és szólistáinak bemutatkozásakor. Az ará­nyokat jól érzékelteti, hogy a 900 fős iskolában a rög­tönzött kis hangverseny vé­gén a húsz énekes mellett már nyolcvan hangszeres is felállt a pódiumra, több mint tízféle instrumentumot meg­szólaltatva. A gyerekek barátsággal közeledtek a külföldi vendé­gekhez, orosz vagy angol nyelven lehetett velük né­hány mondatot váltani — ezt a két nyelvet tanulják; többségük választ a kettő közül, de tervezik, hogy fo­kozatosan bevezetik mindkét nyelv kötelező oktatását. Szívesen mutatták meg a kislányok, hogyan rajzolják a számunkra teljesen isme­retlen jeleket, milyen a ko­reai írás. A 15. században megalkotott nemzeti abc-t használják ma is (kevés mó­dosítással), amely tíz ma­gánhangzó és 14 mással­hangzó jelből, valamint ezek összetételéből, összesen 40 írásjelből áll. írás közben a szavakat szótagokra bontják, s az egyes betűket egymás fölé írják, majd ezek mellé vízszintesen a következő szótagot. Ebből adódik, hogy első pillantásra önálló je­lekhez, s nem egymás mel­letti betűkhöz hasonlítanak a koreai szavak, szótagok. Még a szép hangú, ügye­sen zenélő diáklányok be­mutatójának hatása alatt voltunk, amikor a Művésze­ti Színházba indultunk, ahol egy forradalmi opera volt műsoron: egyike az öt leg­jobb ilyen műnek. „A Küm- gámszám dala” címet vise­li, s hasonlóan más forra­dalmi operákhoz, elsődleges célja a politikai agitáció. A Kümgámszám dala is a ja­pánellenes harcot és a szo­cialista építést mutatta be — egy sokáig szétválasztott család életútján. A forradalmi opera a nyil­vánvaló politikai töltet elle­nére a külföldi számára el­sősorban látványosság, hi­szen az európai az adott ér­zékeny szituációt többnyire csak elmondásból, könyvből ismerheti, sok millió koreai család viszont átélte a meg­jelenített történelmi esemé­nyeket. A Kümgámszám dala egyébként sok érdekességet tartogatott számunkra a ko­reai folklórból is: dalokat, táncokat, egzotikus hangsze­reket, nemzeti viseleteket ismerhettünk meg, a gyorsan változó díszletek pedig az ország legszebb tájait idéz- ték ^ MARIK SÁNDOR (Következik: A demarká­ciós vonalnál.) A Kümgámszám — Gyémá nt-hegység — a valóságban Biológiaóra a Június 9. középiskolában

Next

/
Thumbnails
Contents