Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

1984. június 3. NÉPÚJSÁG 3 Jön a házikerti vetőmagcsomag Dombóvárról öt és fél millió tasak Jót tesz az eső Szépen fejlődnek a növények Fűszernövény- és különleges zöldségmagok külföldről Nem véletlenül tartották Kaposváron a boltosértekez­letet. A rendező szervek — a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága, a Somogy megyei Kertbarát Szövetség, a Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat Dél-dunán­túli Területi Központja és a Belföldi Ellátó Központ ve­zetői — arról tájékoztatták a megjelenteket, hogy milyen volt az idei vetőmagellátás, és mi várható e területen a jövő évben. A helyszín megválasztását indokolta: Somogy megyében igen erős és kiterjedt a kis­kertmozgalom. A lakosság­nak mintegy háromnegyed része foglalkozik zöldségter­mesztéssel. Főleg a Balaton környékén van nagy jelentő­sége annak, hogy a vendégek mindig hozzájuthassanak a kiskertekben termett friss zöldséghez. A tájékoztatókban többször is hangsúlyozták: a jó zöltí- ségvetőmag-ellátás nemcsak gazdasági, de politikai kér­dés is. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az or­szágban, ezen belül termé­szetesen: Baranyában, Tolná­ban, Somogybán is a zöldség­termesztési kedv. A dombó­vári területi központból a három megye hatszáz boltját látják el tasakolt vetőmag­gal. A kiemelt nagyobb bol­tok közvetlenül a Belföldi Ellátó Központtól kapják a vetőmagot. Dombóvárról 1975-ben még csak négymil­lió tasak vetőmagot szállítot­tak ki a boltokba. Tavaly már öt és fél milliót, jövőre pedig a felmérések szerint hétmillió' a három megye kis­kerttulajdonosainak igénye. Tolna megyében idén 125 boltban árusítottak tasakolt zöldségmagot: 117-be Dombó­várról, nyolcba pedig közvet­lenül a Belföldi Ellátó Köz­pontból szállították a tasa- kokat, összesen 2,1 milliót. Hogy ezeket az igényeket időben és jó minőségű vető­maggal ki tudják elégíteni, már most megkezdték a fel­készülést. December 31-ig az üzletekben lesznek a tasa- kok, hogy a kiskertekben idő­ben földbe kerülhessen a mag. A baranyaiak kérték: a vetőmagellátó vállalat' Ve­gye figyelembe a megye me­diterrán jellegét, és minden magot ennek megfelelő idő­ben biztosítsanak a boltok­nak. Ugyancsak ezt kérték a Tolna megyei boltosok is, te­kintettel arra, hogy nálunk is korábban tavaszodik, mint az északi megyékben. A tanácskozáson szóba ke­rült, és ezt a boltosok is alá­támasztották: alapvető fel­adat a boltosok szakértelmé­nek a növelése. Azokban a boltokban, ahol vetőmagot is árusítanak, az eladó kellene, hogy a vásárló az első számú szaktanácsadója legyen A tapasztalatok sajnos, azt mu­tatják: a boltosok zöme e szerep betöltésére jelenleg nem alkalmas. Ennek egyik fő oka, hogy a vetőmag­standon állandóan változnak az eladók. El kellene érni, hogy a vetőmaggal foglalko­zók lehetőleg állandóak ma­radjanak, hogy elsajátíthas­sák a vásárló tájékoztatásá­hoz szükséges legfontosabb ismereteket. Erre annál is inkább szükség lenne, mert arra a kérdésre: nem lehet­ne-e a tasakokra valamiféle használati utasítást ráírni, nagy vita kerekedett, amely­nek a vége az lett: egyrészt a tasakok kicsik, kevés szö­veg férne rá, másrészt: ha például felírnák a vetési mélységet, akkor részletezni kellene, hogy mennyi ez ho­mok, kötött, középkötött ta­lajon, stb. Egy szó mint száz: ezeket az ismereteket tovább­ra is szakkönyvekből, régeb­ben kertészkedőktől.' a kert­barátkörökben, TIT-előadá- sok keretében és egyéb mó­dokon kell megszerezni. Többen kifogásolták, hogy nem minden tasakon ábrá­zolják azt a növényt, amely­nek magja benne van. Meg­ígérték : a jövőben a tasakok­ra fokozatosan rákerülnek a színes fényképfelvételek. A tasakos vetőmag mennyi­ségében Magyarország Hol­landia, Dánia, Franciaország után a negyedik helyen áll Európában. Ami a lakosság tasakos vetőmaggal való el­látását illeti, Európában elsők vagyunk. Európa legtöbb or­szágában ugyanis még ma is a kistermelők nagy része el­sősorban azt a magot veti el amit a kertjében fogott. A magyar vetőmagnak jó híre van a világban. Kitűnőek a magyar vetőmagok, mégis sokan jobban hisznek a kül­földiben. Választékbővítés­ként hoztunk és hozunk is be külföldről, de mint elmond­ták: a lehetőségek leszűkül­tek. Külföldi vetőmagvak be­szerzésére 43 millió deviza­forint áll rendelkezésre — ebből a pénzből szerzik be a nagyüzemek vetőmagvait is —, és ennél nagyobb lenne az igény. Ebből a pénzből álta­lában választékbővítésre és különleges zöldségmagok be­hozatalára futja. A magyar vetőmagellátás választéka így is jónak mondható: 1984- ben 37 zöldségfaj 271 fajtá­ját hozták forgalomba. Csak példaként: 33 fajta paprika, 30 fajta paradicsom, 20 fajta káposzta, 30 fajta karalábé közül választhatta ki a kis­termelő annak a fajtának a magját, amit termelni akart. A választék jövőre is hasonló lesz, sőt, bizonyos mértékig bővül is: kapható lesz az üz­letekben több különleges, kül­földről behozott zöldségmag és árusítják majd a ma oly divatos fűszernövények mag­jait is. Vita alakult ki a tervezett házikerti vetőmagcsomag kö­rül. A tervek szerint a házi­kerti vetőmagcsomagban olyan 25—30 féle vetőmag lett volna, amelyet a leg­gyakrabban termesztenek a kiskertekben. Voltak érvek, ellenérvek. Az ellenérvek kö­zött szerepelt: van, aki pa­lántát szokott vásárolni, mit jtezdjen az például a pap­rika-, a paradicsommaggal. Az eszmecsere eredménye: kétféle házikerti vetőmag- csomag lesz. Az egyikben olyan magvak lesznek, ame­lyek palántázáshoz szüksége­sek, a másikban olyanok, amelyeket közvetlenül lehet vetni. Más újdonság is várja a kertbarátokat. Forgalomba hozzák a dobozolt dughagy- mát és csomagolva kaphatják a virágkedvelők a virág­hagymát is. Jó volt a vetőmagválaszték a szekszárdi mezőgazdasági ÁBC-ben is A tavaszi vetések befeje­zésével jelenleg már csak a növényápolási munkák foly­nak a megye mezőgazdasági üzemeiben és a kisgazdasá­gokban. Az ideális májusi időjárás a szántóföldi nö­vénykultúrák robbanásszerű kelését eredményezte. Má­jusban eddig 10Ó milliméter csapadék hullott. A nagyüzemi szőlőkben a kártevők és kórokozók elleni védekezést harmadszor vég­zik el, részben ezzel magya­rázható, hogy a növényegész­ségügyi helyzet kielégítő. A májusi csapadék kedvezett a növényállomány fejlődésé­nek, csupán a renden lévő lucerna első növedékét érin­ti hátrányosan a gyakori eső. Gyakorlatilag a beltartalmi érték csökkenésével kell szá­molni az elkövetkező időben. A mezőgazdasági üzemek 1984. évi tervinformációs adatszolgáltatása megtörtént. Az ágazat 1984. évi termelés- növelését a mezőgazdasági termékek termelési értéké­nek — összehasonlító árakon mért — 4 százalékos növe­lésével határozza meg a nép- gazdasági terv. Valamennyi ágazat, kivéve az állatte­nyésztést, termékkibocsátá­sának növelése szükséges a terv megvalósításához. A növénytermelésben az országos célkitűzés az 1982. évi termelési szint elérése. Az országosan tervezett bú­za-, kukorica-termésátlag nö­velését — mely lehetővé te­szi az eddigi legnagyobb ga­bonatermés betakarítását — 4—5 százalékos kukoricaterü- let-növekedés mellett terve­zik. A gabonavetés-terület mindössze 1,03 százalékkal nagyobb, mint az előző év­ben volt, további növelésre az erősen gabonacentrikus vetésszerkezet következtében csekély lehetőség adódik. A megye stabilizálódott ve­tésszerkezetét jelzi a fonto­sabb növények közel válto­zatlan részaránya. Egyedül a cukorrépa-terület csökkenése Permeteznek a szekszárdi Aranyfürt Téesz szőlészetében sebb mértékben is, mint 1983-ban. Az üzemek érzé­kenyen reagáltak a gazdasági problémákra. A kertészeti ágazaton belül a nagyüzemi termelés csökkenésével pár­huzamosan fejlődik a nagy­üzemek által integrált ház­táji és kistermelés, mely biz­tosítja a megye zöldségellá- ását. Az állatállomány 1983. évi nagysága, a rendelkezésre ál­ló takarmány, valamint a várható külpiaci helyzet ha­tárolja be az 1984. évi állat­tartásra vonatkozó központi előirányzatokat. A szarvas­marha-állomány 2,23 százalé­kos növelését, ezen belül 2,31 százalékos tehénállomány­növelést helyeznek kilátásba nagyüzemeink a megyében. A felvásárolt tej 1983-ban 1,04 millió hektoliter volt a két nagyüzemi szektorban a tervezett mennyiség idén 1,13 millió hektoliter, mely 8,7 százalékos növekedést jelent. A vágómarha-termelés tervszáma 8,68 százalékkal alacsonyabb, mint az 1983. évi 14 506 tonnás értékesítés. A sertéstenyésztés az ál­lattenyésztési ágazatok közül nagyságrendileg és minősé­gileg a legdinamikusabban fejlődött. A nagyüzemi szek­tor 1983. év végi összes ser­Közcl hat hete szállítják a primőrárut az üzletekbe Mözs- röl. Fischer Ádámné és Oblisz Antalné uborkaszedés köz­ben. téslétszámának 99,83 száza­léka (343 432 sertés) az 1984- re tervezett létszám. A vá­gósertés-termelés tervszámai a két nagyüzemi szektorban együttesen 15,90 százalékkal magasabbak, mint az 1983. évi tény. Az 1983. évi terme­lés a megyében összesen a kistermeléssel együtt megha­ladta a Szekszárdi Húsüzem szükségletét. A termelés hozamai mellett a megye nagyüzemei mintegy 1,5 százalékkal magasabb ter­melési érték előállítását ter­vezik 1984. évben, az azt megelőző évhez viszonyítva A termékértékesítés árbevé­tele és a termelés ráfordítá­sa gyakorlatilag az 1983. év szintjén alakul: 99,98, illetve 100,56 százalék. Mind emel­lett, az üzemek az évről évre bekövetkező költségnöveke­dést 1984-ben takarékos gaz­dálkodással szinten tartják, és a hatékonyság növelésé­vel számolnak. A vállalati nyereség 12,8 százalékos nö­velését irányozták elő a me­gye agrárágazatában gazdál­kodó nagyüzemek. Az érték- növekedésen túlmenően, az üzemi termelési értékhez vi­szonyítva az 1983. évi 12.6 százalékos nyereségnek 14,0 százalékra történő növelésé­vel számolnak. A vállalati beruházások az országos tendenciának meg­felelően megyénkben is mint egy 20 százalékkal csökken­nek 1984-ben. Ennek oka az ültetvénytelepítések megva­lósulásának kifutása. Kedve­zőtlen tendencia viszont, hogy a termelés színvonalát figyelembe véve, az előző években is viszonylag alacso­nyabb mértékű gépberuházás az 1983. évi ténynek csak 74,7 százalékában realizálódik. A fejlesztési források szűkössé­gét jelzi, hogy a mintegy fe­lére csökkenő állami támoga­tás és a beruházásokkal ará­nyos saját forrás csökkenése mellett, több mint 30 száza­lékkal több hitelt kívánnak igénybe venni az üzemek. összegezve megállapítható, hogy a megye agrárágazatá­ban gazdálkodó nagyüzemek 1984. évi tervkoncepciói egy­beesnek a népgazdaság és a megye célkitűzéseivel. Élvonalban a bátaszéki takarékszövetkezet A Bátaszék és Vidéke Ta­karékszövetkezet eredmé­nyesen oldotta meg 1983. évi gazdasági, gazdálkodási és szövetkezetpolitikai fel­adatait, ezért a pénzügymi­niszter a szocialista munka­versenyben elért eredmé­nyeiért „Dicsérő oklevél­lel tüntette ki. A szövetke­zet választott vezetőségi tag­jai és dolgozói részére szer­vezett ünnepi tanácskozáson Helle Jánosné, a szövetkezet elnöke tartott beszámolót, méltatta a szövetkezet tiszt­ségviselőinek és dolgozóinak munkáját, majd ezt követő­en Szántó Miklós, a Pénz­ügyminisztérium főosztály- vezetője átadta a szövetke­zet kollektívája részére a di­csérő elismerést. A Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa Szekeres Károlyné dolgozónak „Kiváló Munká­ért” kitüntetést adományo­zott, ezt Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke adta át. Szoboszlai Jenő Zöldség-, gyümölcsexport Jól indult a szezon a Hungafructnál; az év első öt hónapjában 15 százalék­kal növelték — az elmúlt év azonos időszakához ké­pest — a zöldség- és gyü­mölcskivitelt. Elsősorban a vöröshagyma volt kelendő, és ezt a korábbiaknál ma­gasabb áron sikerült értéke­síteni. A külföldi vevők szí­vesen vásárolták a Szentes környéki gazdaságokban ter­mett jó minőségű broccolit is. Jelenleg a káposzta ex­portja adja a legtöbb mun­kát. Folyamatosan szállítják külföldre a kamionok ezt a zöldséget.

Next

/
Thumbnails
Contents