Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
1984. június 30. TOLNA \ _ A "KÉPÚJSÁG ___________________ O rszágos felmérés A szakmunkásképzés helyzete Tolna megyében A személyi feltételek jók A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos felmérést készít a szakmunkáskép. zés helyzetéről, ennek része a megyei vizsgálat. Módszereiben igen változatos és alapos volt a felmérés. A népfronttal, a KISZ-szel és a szakszervezettel együttműködve készült az anyag. A részanyagok nem csupán a népi ellenőrök helyi jegyzőkönyveiből állnak, hanem tartalmazzák a fórumok tapasztalatait, a kérdőívek az interjúk összefoglalását is. Tolna megyében 1983. szeptember 13-án 22 középfokú intézmény működött. A középfokon tanuló fiatalok száma a megyében 9 682, ebből 4 401 szakmunkástanuló, 336 szakiskolába, 774 szakmunkásképzési célú szakközépiskolába, 1 487 szakközépiskolába jár. A vizsgált oktatási intézmények tanulóinak létszáma összesen 4168, a megye középfokon tanuló fiatalságának 43 százaléka. A megye szakmunkásképzést folytató iskoláiban a nevelés, oktatás személyi feltételei lehetővé teszik a hatékony munkavégzést. A tárgyi és szociális feltételekben — beleértve a tanulók 23,6 százalékát érintő kollégiumi ellátást is — iskolánként jelentős az eltérés, egyes területeken feszítő hiányosságok és súlyosbodó gondok mutatkoznak, melyek mielőbbi enyhítése jelentősen segítené a képzés színvonalának emelését, a társadalmi szükségletek és a vállalati igények kielégítését, a demográfiai hullám fogadását. A VI. ötéves tervben, a kitűzött célok megvalósítására 127 millió forintot irányoztak elő fejlesztési alapból és 20 millió forintot felújítási keretből, ez tartalmazza a közös igazgatású intézmények fejlesztéseit is. A demográfiai hullám to- vábbgyűrűződésével is számoltak. Levezetésére tervet dolgoztak ki, mely szerint a demográfiai csúcs 1988 és 1991 között éri el az intézményeket. Ekkor közel 13 500 végzős általános iskolai tanuló lesz, akik nagyobb része várhatóan a szakközépiskolákban, szakmunkásképző intézetekben kíván továbbtanulni. A terv szerint törekedni kell a megyében eddig elért 95,9 százalékos továbbtanulási szint tartására. Nem számolnak az általános iskolai tantermek felszabadulásával. Az említett demográfiai csúcs idején a középfokú oktatási intézmények székhelyén — egy-két kivételtől eltekintve — az általános iskolák kapacitásfelesleggel nem rendelkeznek, kihasználtságuk, jó esetben, éppen optimális lesz. A középfokú oktatási intézményekben kétmű- szakos elméleti oktatás nincs. A hiányszakmákra történő beiskolázást átirányítással oldják meg. Nem a legszerencsésebb módszer, mivel növeli a lemorzsolódást. A leánytanulók számának növelésére tesznek erőfeszítéseket, azonban a szakmai képzés oly mértékben függ a vállalati igényektől, hogy látványos növekedés a jövőben sem várható. A vállalatok szívesebben vállalják begyakorlott, 30-40 év közötti nődolgozók átképzését, vagy továbbképzését, mint a fiatalok képzését. A VI. ötéves tervidőszakra ütemezett fejlesztések kiviteli tervei elkészültek. A szükséges kapacitás, valamint két beruházás pénzügyi keretei biztosítottak. A paksi iskola anyagi eszközök hiánya miatt több ütemben épül. Az oktatási ágazat költségvetésén belül a szakmunkásképző intézetek üzemeltetésére, fenntartására fordítható ösz- szegek mérsékelten emelkedtek. Az emelkedés az ágazaton belül arányos. A tárgyi szükségletek kielégítésében nagy szerepe van annak, hogy az intézetek tanulói sok feladatot meg tudnak oldani. Az intézményekben oktatott szakmák képzésével majdnem kizárólag a megye szakmunkásszükségletét elégítik ki. Az iskolák személyi feltételei kedvezőek. Jelentős tanár. és oktatóhiány nincs, a szakoseLlátottság csaknem 100 százalékos. Az iskolai szakoktatók szakmai képesítése a követelményeknek megfelel. Kedvezőtlenebb, hogy a szakoktatók kb. 40 százalékának nincs pedagógiai képesítése. Egyre növekvő gondot jelent a tárgyi feltételek biztosításában a szemléltető eszközök és anyagok beszerzése. Tolna megyében a vizsgált iskolák közül a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, a Rózsa Ferenc Szakközépiskola rendelkezik saját tanműhellyel az oktatott szakmák egy részében. A szakmák más részében, más iskolák esetében a partner- vállalatok tanműhelyeiben vagy üzemi termelési körülmények között folyik a gyakorlati oktatás. Az iskolai tanműhelyekben jelentős előnnyel indul a gyakorlati oktatás. Kiképzésük, felszereltségük, gépekkel, műszerekkel, szerszámokkal való ellátottságuk jó, az oktatott szakmák képzési követelményeinek megfelelő. A munka- védelmi feltételek is adottak. A szociális létesítmények megfelelőek. Előfordul, hogy az I. éves tanulók mellett II. évesek is az iskolai tanműhelyben részesülnek gyakorlati oktatásban, mert az iskolai feltételek jobbak, az iskolának is kedvezőbb gyakorlottabb tanulókkal folytatni a produktív termelő tevékenységet. Megjegyzendő, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz tartozó géplakatos-tanulók mindvégig az iskolai tanműhelyben vannak, mert a vállalat nem biztosítja a tanulók gyakorlati oktatásának lehetőségét. A képzés során megszerzett szakmai gyakorlati ismeretekben igen jelentős a tanulók fejlődése, jó eredményeket érnek el. Az anyagismeret tantárgyban viszont gyengék. Nehéz feladat a hátrányos helyzetű, többnyire szerény képességű, és sokszor veszélyeztetett családi környezetből érkező tanulók sikerélményhez juttatása. A szakelméleti tárgyak valamivel jobban érdeklik őket, mint a közismereti tárgyak. A tapasztalatok szerint a tanulók magatartása, a tanuláshoz és a munkához való viszonya, fegyelmi helyzete — néhány kivételtől eltekintve — elfogadható. A szakmunkástanulók tanulmányi átlagai az utóbbi időben csökkennek. A korrepetálás nehezen oldható meg, mert a tanulók többsége bejáró, s a napi magas óraszámok időbeni lehetőséget is alig hagynak számukra. Ennek ellenére az iskolákban szervezik a korrepetálásokat, s az egyéb felzárkóztató foglalkozásokat. A tanórai differenciált foglalkozás lehetősége minimális, a tantervi anyag mennyisége, a tanuló- csoportok változó létszáma és a pedagógusok munkaterhei miatt. Emelkedett a lemorzsolódó tanulók száma is. Az okok között szerepelnek: pályatévesztés, tanulmányi elégtelenség, fizikai alkalmatlanság, fegyelmi vétség. A tantervi követelmények és a gyermekek tudásszintje közötti szakadás mélyül. A tanulmányi átlageredmények általában a 3-as körül mozognak. Míg a közismereti tárgyakban elért eredmények többségében az eddigi alacsony szinten maradnak, a szakmai tárgyakban jelentős visszaesés tapasztalható. Az oktatással, képzéssel, általában a diákélettel kapcsolatos tanulói véleménynyilvánításnak működő fórumai vannak. Az iskolák a lehetőségek sze. rint sokat tesznek a tanulók politikai, kulturális és szakmai nevelése érdekében. Általános tapasztalat, hogy a gyorsaság, állóképesség nem erőssége a tanulóknak. A tanulók orvosi ellátása is megoldott. Külön nagy témakör lehetne a kollégiumi ellátás elemzése, most a legfontosabbakat érdemes megemlíteni, hogy a kollégista tanulók előnyt élveznek a gyakran igen mesz- sziről bejárókkal szemben, tanulmányi eredményük is általában jobb. Valamennyi kollégiumban jó az önkormányzati munka színvonala, évek óta eredményesen dolgozik a diáktanács. A jelenlegi ösztönzési rendszer, beleértve az ösztöndíjakat is nem kellően serkenti a tanulókat sem jobb munkára, sem pedig jobb tanulásra. A teljes anyag igen jó javaslatokat is tartalmaz, amiket az országos összefoglaló jól hasznosíthat. A vizsgált időszakban a tanműhelyi férőhelyek száma minimális mértékben bővült, növekedés a belátható jövőben sem várható. A szakmunkástanulókra fordított összegek változatos képet mutatnak, mivel a szakmai profilok befolyásolják ennek alakulását. A vállalatok többségénél a tanulólétszám emelkedésével párhuzamosan csökken az egy főre jutó ösz- szeg. Egyre több tanulót foglalkoztatnak teljesítménybérben, s növelik a tanulókkal kötött társadalmi-tanulmányi szerződések számát is. E költségek képezik a tanulókra fordított összegek döntő hányadát. A legtöbb vállalat, szövetkezet egyéb, széles skálán mozgó eszközökkel is támogatja a tanulókat, utazási hozzájárulás, jutalmazás, albérlet átvállalása, munkás- szálláson elhelyezés, kirándulások fedezése. A vállalatok gyártmány- il. letve termelési profilja csak részben felel meg a tantervi követelményeknek. Ezen a ponton alakulnak ki véleménykülönbségek a vállalatok és az iskolák között: a vállalatok többnyire a profiljuknak megfelelő kész szakmunkást szeretnének kapni, a szakmunkásképzés célja viszont a megfelelő általános és szakmai műveltség nyújtása. A vállalatoknak a profil szerint szükséges szakmai speci- alizációt elsősorban felnőtt- képzés révén kellene megoldaniuk. Esetenként betanított vagy segédmunkát végeznek a tanulók. A szakoktatók szakmai képzettsége megfelel az oktatási követelményeknek. Az üzemi oktatók ebben a vonatkozásban, de szabadságolásukban is hátrányban vannak az intézeti állományban lévőkkel szemben. A munkahelyek véleménye alapvetően egybehangzó abban, hogy a 3 éves képzés jobb gyakorlati, szakmai fel- készültséget ad. A szakközép- iskolában végzettekről az a vélemény, hogy nem szívesen helyezkednek el szakmunkásként, hanem olyan területre orientálódnak, ahol egy műszak és szabad szombat van, jobbak a kereseti lehetőségek, vagy adminisztrációs tevékenységet kell végezni. A vállalatok a tanulók kul. turális és politikai nevelésével csak minimális mértékben foglalkoznak. Ezt leginkább a munkahelyi KISZ- szervezetekre hárítják át, melyek néhány kivételtől eltekintve nem fordítanak kel. lő figyelmet e feladatra. A munkahelyi szakszervezeti szervek tevékenysége e téren alig mutatható ki. A legkörültekintőbb intézkedések a BHG-nál és a szekszárdi áfész-nél rögzítették a vizsgálatot végző népi ellenőrök, továbbá törekvés tapasztalható a Szekszárdi Húsipari Vállalat részéről is. A tanulók részvétele a munkahelyi tanácskozásokon igen változó. Érdekes volt a vizsgálat fogadtatása is, az iskolákban örültek a figyelemnek és rengeteg jó javaslatot rögzítettek a fórumokon és az ellenőrzés során. Az üzemekben nagyobb volt a tartózkodás, ami azzal magyarázható, hogy az egyre nehezebb gazdálkodási helyzetben bizonyos témák, így a szakmunkásképzés is háttérbe szorult. Ha ezen a szemléleten egy picit is sikerült változtatni, azt is a vizsgálat eredményei közé sorolhatjuk. Kiállítás a tanulók munkáiból a lengyeli szakközépiskolában és szakmunkásképzőben ________________________________________________________________ ____________ I HAfíOSÍ Tankonyha a „keriben” Sportélet a szekszárdi 505-ös kollégiumában
