Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

1984. június 30. TOLNA \ _ A "KÉPÚJSÁG ___________________ O rszágos felmérés A szakmunkásképzés helyzete Tolna megyében A személyi feltételek jók A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság országos felmé­rést készít a szakmunkáskép. zés helyzetéről, ennek része a megyei vizsgálat. Módszerei­ben igen változatos és alapos volt a felmérés. A népfront­tal, a KISZ-szel és a szakszer­vezettel együttműködve ké­szült az anyag. A részanya­gok nem csupán a népi ellen­őrök helyi jegyzőkönyveiből állnak, hanem tartalmazzák a fórumok tapasztalatait, a kérdőívek az interjúk össze­foglalását is. Tolna megyében 1983. szep­tember 13-án 22 középfokú intézmény működött. A kö­zépfokon tanuló fiatalok szá­ma a megyében 9 682, ebből 4 401 szakmunkástanuló, 336 szakiskolába, 774 szakmun­kásképzési célú szakközépis­kolába, 1 487 szakközépisko­lába jár. A vizsgált oktatási intézmények tanulóinak lét­száma összesen 4168, a me­gye középfokon tanuló fiatal­ságának 43 százaléka. A megye szakmunkáskép­zést folytató iskoláiban a ne­velés, oktatás személyi felté­telei lehetővé teszik a haté­kony munkavégzést. A tárgyi és szociális feltételekben — beleértve a tanulók 23,6 szá­zalékát érintő kollégiumi el­látást is — iskolánként je­lentős az eltérés, egyes terü­leteken feszítő hiányosságok és súlyosbodó gondok mutat­koznak, melyek mielőbbi eny­hítése jelentősen segítené a képzés színvonalának emelé­sét, a társadalmi szükségletek és a vállalati igények kielégí­tését, a demográfiai hullám fogadását. A VI. ötéves terv­ben, a kitűzött célok megva­lósítására 127 millió forintot irányoztak elő fejlesztési alapból és 20 millió forintot felújítási keretből, ez tartal­mazza a közös igazgatású in­tézmények fejlesztéseit is. A demográfiai hullám to- vábbgyűrűződésével is szá­moltak. Levezetésére tervet dolgoztak ki, mely szerint a demográfiai csúcs 1988 és 1991 között éri el az intézmé­nyeket. Ekkor közel 13 500 végzős általános iskolai tanu­ló lesz, akik nagyobb része várhatóan a szakközépisko­lákban, szakmunkásképző in­tézetekben kíván továbbta­nulni. A terv szerint töreked­ni kell a megyében eddig el­ért 95,9 százalékos továbbta­nulási szint tartására. Nem számolnak az általános isko­lai tantermek felszabadulásá­val. Az említett demográfiai csúcs idején a középfokú ok­tatási intézmények székhe­lyén — egy-két kivételtől el­tekintve — az általános isko­lák kapacitásfelesleggel nem rendelkeznek, kihasználtsá­guk, jó esetben, éppen opti­mális lesz. A középfokú okta­tási intézményekben kétmű- szakos elméleti oktatás nincs. A hiányszakmákra történő beiskolázást átirányítással oldják meg. Nem a legszeren­csésebb módszer, mivel növe­li a lemorzsolódást. A leánytanulók számának növelésére tesznek erőfeszíté­seket, azonban a szakmai képzés oly mértékben függ a vállalati igényektől, hogy lát­ványos növekedés a jövőben sem várható. A vállalatok szí­vesebben vállalják begyakor­lott, 30-40 év közötti nődolgo­zók átképzését, vagy tovább­képzését, mint a fiatalok kép­zését. A VI. ötéves tervidő­szakra ütemezett fejlesztések kiviteli tervei elkészültek. A szükséges kapacitás, valamint két beruházás pénzügyi kere­tei biztosítottak. A paksi is­kola anyagi eszközök hiánya miatt több ütemben épül. Az oktatási ágazat költségveté­sén belül a szakmunkásképző intézetek üzemeltetésére, fenntartására fordítható ösz- szegek mérsékelten emelked­tek. Az emelkedés az ágaza­ton belül arányos. A tárgyi szükségletek kielégítésében nagy szerepe van annak, hogy az intézetek tanulói sok fela­datot meg tudnak oldani. Az intézményekben okta­tott szakmák képzésével majdnem kizárólag a megye szakmunkásszükségletét elé­gítik ki. Az iskolák személyi felté­telei kedvezőek. Jelentős ta­nár. és oktatóhiány nincs, a szakoseLlátottság csaknem 100 százalékos. Az iskolai szakok­tatók szakmai képesítése a követelményeknek megfelel. Kedvezőtlenebb, hogy a szak­oktatók kb. 40 százalékának nincs pedagógiai képesítése. Egyre növekvő gondot jelent a tárgyi feltételek biztosítá­sában a szemléltető eszközök és anyagok beszerzése. Tolna megyében a vizsgált iskolák közül a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, a Rózsa Ferenc Szakközépiskola rendelkezik saját tanműhellyel az okta­tott szakmák egy részében. A szakmák más részében, más iskolák esetében a partner- vállalatok tanműhelyeiben vagy üzemi termelési körül­mények között folyik a gya­korlati oktatás. Az iskolai tanműhelyekben jelentős előnnyel indul a gyakorlati oktatás. Kiképzésük, felsze­reltségük, gépekkel, műsze­rekkel, szerszámokkal való el­látottságuk jó, az oktatott szakmák képzési követelmé­nyeinek megfelelő. A munka- védelmi feltételek is adottak. A szociális létesítmények megfelelőek. Előfordul, hogy az I. éves tanulók mellett II. évesek is az iskolai tanmű­helyben részesülnek gyakor­lati oktatásban, mert az isko­lai feltételek jobbak, az isko­lának is kedvezőbb gyakor­lottabb tanulókkal folytatni a produktív termelő tevékeny­séget. Megjegyzendő, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat­hoz tartozó géplakatos-tanu­lók mindvégig az iskolai tan­műhelyben vannak, mert a vállalat nem biztosítja a ta­nulók gyakorlati oktatásának lehetőségét. A képzés során megszer­zett szakmai gyakorlati isme­retekben igen jelentős a ta­nulók fejlődése, jó eredmé­nyeket érnek el. Az anyagis­meret tantárgyban viszont gyengék. Nehéz feladat a hátrányos helyzetű, többnyi­re szerény képességű, és sok­szor veszélyeztetett családi környezetből érkező tanulók sikerélményhez juttatása. A szakelméleti tárgyak valami­vel jobban érdeklik őket, mint a közismereti tárgyak. A tapasztalatok szerint a ta­nulók magatartása, a tanulás­hoz és a munkához való vi­szonya, fegyelmi helyzete — néhány kivételtől eltekintve — elfogadható. A szakmunkástanulók ta­nulmányi átlagai az utóbbi időben csökkennek. A korre­petálás nehezen oldható meg, mert a tanulók többsége be­járó, s a napi magas óraszá­mok időbeni lehetőséget is alig hagynak számukra. En­nek ellenére az iskolákban szervezik a korrepetálásokat, s az egyéb felzárkóztató fog­lalkozásokat. A tanórai diffe­renciált foglalkozás lehetősé­ge minimális, a tantervi anyag mennyisége, a tanuló- csoportok változó létszáma és a pedagógusok munkaterhei miatt. Emelkedett a lemor­zsolódó tanulók száma is. Az okok között szerepelnek: pá­lyatévesztés, tanulmányi elég­telenség, fizikai alkalmatlan­ság, fegyelmi vétség. A tan­tervi követelmények és a gyermekek tudásszintje kö­zötti szakadás mélyül. A ta­nulmányi átlageredmények általában a 3-as körül mo­zognak. Míg a közismereti tárgyakban elért eredmények többségében az eddigi ala­csony szinten maradnak, a szakmai tárgyakban jelentős visszaesés tapasztalható. Az oktatással, képzéssel, általá­ban a diákélettel kapcsolatos tanulói véleménynyilvánítás­nak működő fórumai vannak. Az iskolák a lehetőségek sze. rint sokat tesznek a tanulók politikai, kulturális és szak­mai nevelése érdekében. Általános tapasztalat, hogy a gyorsaság, állóképesség nem erőssége a tanulóknak. A tanulók orvosi ellátása is megoldott. Külön nagy témakör lehet­ne a kollégiumi ellátás elem­zése, most a legfontosabbakat érdemes megemlíteni, hogy a kollégista tanulók előnyt él­veznek a gyakran igen mesz- sziről bejárókkal szemben, tanulmányi eredményük is általában jobb. Valamennyi kollégiumban jó az önkor­mányzati munka színvonala, évek óta eredményesen dol­gozik a diáktanács. A jelenlegi ösztönzési rend­szer, beleértve az ösztöndíja­kat is nem kellően serkenti a tanulókat sem jobb munkára, sem pedig jobb tanulásra. A teljes anyag igen jó javasla­tokat is tartalmaz, amiket az országos összefoglaló jól hasz­nosíthat. A vizsgált időszakban a tanműhelyi férőhelyek száma minimális mértékben bővült, növekedés a belátható jövő­ben sem várható. A szak­munkástanulókra fordított összegek változatos képet mutatnak, mivel a szakmai profilok befolyásolják ennek alakulását. A vállalatok több­ségénél a tanulólétszám emel­kedésével párhuzamosan csökken az egy főre jutó ösz- szeg. Egyre több tanulót fog­lalkoztatnak teljesítménybér­ben, s növelik a tanulókkal kötött társadalmi-tanulmányi szerződések számát is. E költ­ségek képezik a tanulókra fordított összegek döntő há­nyadát. A legtöbb vállalat, szövetkezet egyéb, széles ská­lán mozgó eszközökkel is tá­mogatja a tanulókat, utazási hozzájárulás, jutalmazás, al­bérlet átvállalása, munkás- szálláson elhelyezés, kirán­dulások fedezése. A vállalatok gyártmány- il. letve termelési profilja csak részben felel meg a tantervi követelményeknek. Ezen a ponton alakulnak ki véle­ménykülönbségek a vállala­tok és az iskolák között: a vállalatok többnyire a profil­juknak megfelelő kész szak­munkást szeretnének kapni, a szakmunkásképzés célja vi­szont a megfelelő általános és szakmai műveltség nyújtása. A vállalatoknak a profil sze­rint szükséges szakmai speci- alizációt elsősorban felnőtt- képzés révén kellene megol­daniuk. Esetenként betaní­tott vagy segédmunkát végez­nek a tanulók. A szakoktatók szakmai kép­zettsége megfelel az oktatási követelményeknek. Az üzemi oktatók ebben a vonatkozás­ban, de szabadságolásukban is hátrányban vannak az in­tézeti állományban lévőkkel szemben. A munkahelyek véleménye alapvetően egybehangzó ab­ban, hogy a 3 éves képzés jobb gyakorlati, szakmai fel- készültséget ad. A szakközép- iskolában végzettekről az a vélemény, hogy nem szívesen helyezkednek el szakmunkás­ként, hanem olyan területre orientálódnak, ahol egy mű­szak és szabad szombat van, jobbak a kereseti lehetősé­gek, vagy adminisztrációs te­vékenységet kell végezni. A vállalatok a tanulók kul. turális és politikai nevelésé­vel csak minimális mérték­ben foglalkoznak. Ezt legin­kább a munkahelyi KISZ- szervezetekre hárítják át, melyek néhány kivételtől el­tekintve nem fordítanak kel. lő figyelmet e feladatra. A munkahelyi szakszervezeti szervek tevékenysége e téren alig mutatható ki. A legkö­rültekintőbb intézkedések a BHG-nál és a szekszárdi áfész-nél rögzítették a vizsgá­latot végző népi ellenőrök, továbbá törekvés tapasztal­ható a Szekszárdi Húsipari Vállalat részéről is. A tanu­lók részvétele a munkahelyi tanácskozásokon igen válto­zó. Érdekes volt a vizsgálat fo­gadtatása is, az iskolákban örültek a figyelemnek és ren­geteg jó javaslatot rögzítet­tek a fórumokon és az ellen­őrzés során. Az üzemekben nagyobb volt a tartózkodás, ami azzal magyarázható, hogy az egyre nehezebb gaz­dálkodási helyzetben bizo­nyos témák, így a szakmun­kásképzés is háttérbe szorult. Ha ezen a szemléleten egy picit is sikerült változtatni, azt is a vizsgálat eredményei közé sorolhatjuk. Kiállítás a tanulók munkáiból a lengyeli szakközépiskolában és szakmunkásképzőben ________________________________________________________________ ____________ I HAfíOSÍ Tankonyha a „keriben” Sportélet a szekszárdi 505-ös kollégiumában

Next

/
Thumbnails
Contents