Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 152. szám ARA: 1,80 Ft 1984. június 30., szombat Intervenciós alap Az elmúlt esztendő utolsó hónapjai a gazdaságirá­nyítás továbbfejlesztésének jegyében teltek el. A sza­bályozó módosítás új rendelkezései egymás után lát­tak napvilágot, hogy a vállalatok még időben felké­szülhessenek a január elseje utáni helyzetre. November elején a Minisztertanács határozata nyo­mán új fogalom került közgazdasági szótárunkba, az intervenciós alap. Neve után már sejthető, hogy mi­lyen célra hozta létre a kormányzat a több mint 10 milliárd forinttal rendelkező különkasszát. Amint a közlemény szövegéből kiderült, az átmenetileg válság­ba jutott ágazatok és vállalatok megsegítése az új alap egyik legfontosabb feladata. De már itt szükséges hangsúlyozni, hogy nem az ál­landó gazdálkodási problémákkal és pénzügyi nehéz­ségekkel küszködő vállalatok megsegítésére hozta létre a kormányzat az intervenciós alapot, hiszen ahogy Hetényi István pénzügyminiszter a decemberi ország- gyűlés előtt elhangzott expozéjában mondta, a tartó­san veszteséges vállalatok támogatására 1984-ben sem lesz lehetőség. Az utóbbi évek eseményei számos konkrét példával illusztrálják az új különkassza rendeltetését. Gondol­junk csak az export-eladási árakat követő honi ár­képzés bevezetésének évére. Ebben az időszakban a világpiacon is nagy változások történtek, az addig magas exportnyereséggel büszkélkedő kohászat és alumíniumipar hirtelen válságos helyzetbe került, mert a külpiacon meredeken zuhantak az árak. Az egykor jól menő kohászati és alumíniumipari válla­latok egymás után jutottak súlyos pénzügyi helyzet­be, mert egyrészt csökkent az exportbevételük, más­részt az új szabályozás miatt itthoni árcsökkentésre is kényszerültek. A recesszió egyébként nemcsak a hazai cégeket sodorta kritikus helyzetbe, a nagy nyugatné­met, angal, amerikai kohók is éppen csak a fenntar­tási költségeiket keresték meg. Ám, sokan közülük nagyobb beruházásba fogtak akkortájt, számítva a hamarosan bekövetkező fellendülésre. Szakmai berkekben 1981—82-ben élénk vita bonta­kozott ki, szükségünk van-e egyáltalán ilyen nagy vo­lumenű kohászatra és alumíniumiparra, hiszen a mil­liárdos befektetések még minimális hasznot sem hoz­tak abban az időben. Szerencsére a kormány úgyne­vezett válságintézkedéseket hozott, felmentve a hazai árcsökkentés kényszere alól például az alumínium- ipart, s így megóvta a gyárakat a csődbejutástól. Ne­héz volt viszont a pénzt a további intézkedésekhez előteremteni, hiszen más ágazatoktól vonták el a szükséges forrásokat. A rendelkezések már 1983-ban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ismét nö­velte exportját e két ágazat, s a világpiacon jelentő­sen emelkedtek a kohászati és alumíniumipari termé­Semmelweis emlékünnepségek Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére emlé­keztek pénteken, születésé­nek 166. évfordulója alkal­mából a Semmelweis Orvos­tudományi Egyetem Nagy­várad téri épületében tartott ünnepségen. Dr. Pesta Lász­ló, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságá­nak elnöke köszöntötte az elnökség tagjait: Aczél Györ­gyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jait, Tétényi Pált, az MSZMP KB osztályvezetőjét, dr. Cse- hák Juditot, a SZOT titká­rát, valamint társadalmi, tu­dományos életünk más je­les képviselőit, az ünnepsé­gen résztvevő egészségügyi dolgozókat. Ezután dr. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár méltatta az em­beriség egyik nagy jótevőjé­nek érdemeit, aki nemcsak a gyermekágyi láz leküzdésé­nek módját találta meg, ha­nem megalapozta az úgyne­vezett, kóroki orvosi kutatá­sok jövőjét. A továbbiakban az állam­titkár átadta azokat a kitün­tetéseket, amelyeket az egészségügyi miniszter ado­mányozott egészségügyi dol­gozóknak kiváló munkájuk elismeréseként. * Tegnap délután Semmel­weis Ignác születésének 166. évfordulójáról megemlékez­tek Szekszárdon is, a Tolna megyei Tanáos Balassa Já­nos Kórház-Rendelőintézet kultúrtermében. Az ünnep­ségen dr. Vastag Oszkár, osztályvezető-főorvos méltat­ta az anyák megmentőjének munkásságát, amely új kor­szakot jelentett az orvostu­dományban. Emlékező sza­vaiban szólt Semmelweis példakép szerepéről, majd az egészségügyi dolgozók ne­héz, de szép hivatásáról is. Ezt követően Szokolay Zol­tán és Fenyvesi Ágnes vers­sel köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Kele­men Endre főigazgató főor­voshelyettes méltatta a törzs- gárdatagok munkáját és ju­talmakat adott át. Kiváló Orvos kitüntető címet dr. Bíró Imre osztályvezető fő­orvos kapott, aki az elisme­rést Budapesten, a központi ünnepségen vette át. Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt 21-en, Miniszteri Dicséretet 14-en, Főigazgatói Dicséretet pedig 13-an kaptak a kór­ház-rendelőintézet dolgozói közül. A főigazgató főorvos­helyettes 271 törzsgárdatag- nak adta át az oklevelet, a jelvényt és a pénzjutalmat. Pénzjutalmat vehettek át az 1983—84. évi orvosvetélkedő győztesei is. Ezekben a napokban ren­dezik meg megyénk külön­böző egészségügyi intézetei­ben a Semmelweis-ünnepsé- geket, ahol .13-an a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt, heten pedig Miniszteri Dicsé­retet vehetnek majd át. Mai számunkból KISFALUM STRÓBL ZSIGMOND CENTENÁRIUMÁRA (11. old.) AZ IFJÚSÁG SZUBKULTÚRÁJA (11. old.) BIZTONSÁGOS LE- ÉS FELSZÁLLÁS (12. old.) VAJON MIT ÁBRÁZOL? (12. old.) VAMOK AZ ÓKORI rómAban (12. old.) RÄTVAY ANITA A TUNGSRAM SC-BE TART (14. old.) VJACSESZLAV TYIHONOV ARCAI (8. old.) VÁLÁS BOLGÁR MÓDRA (8. old.) A HAJÓSKAPITÁNY (8. old.) A VADAK ORVOSA (9. old.) A KUBAI SZIVAR TITKA (9. old.) SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZÉP ERNŐ (10. old.) SOKARCÚ DÖNTÉS (2. old.) KÖZMŰVELŐDÉS TOLNÁN (3. old.) A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS HELYZETE TOLNA MEGYÉBEN (4. old.) EREDMÉNYEINKBEN FONTOS A SZAKSZERVEZETEK SZEREPE (5 .old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.) AHOL A SAJTÓ FONTOS (7. old.) HORGASZHABORÚ TAMÁSIBAN (7. old.) II kék árai. Bármelyik ágazat kerülhet hasonló helyzetbe, pél­dául egyik-másik a mezőgazdasági termék piacán ta­pasztalható most hasonló tendencia. Az ilyesfajta át­meneti veszteségek fedezésére alkalmas az interven­ciós alap. Megkönnyíti a kormányzat döntését, hi­szen az elmúlt évi fejlesztési alapelvonásokból és az idei központi intézkedésekből származó 12—13 milli­árd forint áll rendelkezésére, tehát a szükséges pénzt nem mások rovására kell előteremteni. Az intervenciós alapnak más funkciót is szántak: ez elsősorban a minisztériumok és a vállalatok újszerű partneri, vagyis nem alá-fölé rendeltségi kapcsolatá­val függ össze. Korábban sokszor előfordult, hogy egy-egy cég a fölöttes szerve „kérésére” látott hozzá egy ágazati vagy éppen népgazdasági szinten fontos, ám vállalati szférában ráfizetéses beruházásokhoz. A kiemelt célra a banktól természetesen kapott hitelt, de a visszafizetés már a saját kasszáját terhelte. Ami­kor 13—14 százalékos kamat mellett adnak kölcsönt a pénzintézetek, egy beruházás megvalósításakor szó szerint létkérdés a megfelelő nyereség. Ezek a beruhá­zások azonban az esetek többségében —, ahogy várha­tó volt —, nem hoztak elég hasznot és a vállalatok súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Sajnos ekkor már nem számíthattak a fölöttes szerv támogatására, a veszteség ódiumát az irányító szerv már nem vállalta el. Amint az egyik közgazdász-vándorgyűlésen elhang­zott, a minisztériumok, például a MÉM ebben az év­ben változtatott a korábbi gyakorlatán. Ha fontos, ám nem kifizetődő feladatok megoldására kérik a válla­latokat, részükre az intervenciós alapból juttatnak pénzt — kölcsön, vagy támogatás formájában. Az alap ilyesfajta rendeltetése nem kevésbé fontos, mint a vál­ságiparágak megsegítése, hiszen lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne felsőbb utasításra szolgálják majd a népgazdaság érdekeit, hanem megfelelő ösztönzés és segítség reményében. Természetesen egy vállalati szintű fejlesztés nem kerülhet ebbe a kategóriába, elsősorban más ágaza­tokat vagy az egész népgazdaságot érintő, de a vál­lalat munkájától függő feladatok végrehajtásáról le­het csak szó. Az intervenciós alap létrehozása csak egyike a gazdálkodást segítő irányítási eszközöknek. Bár szá­mos központi intézkedés csökkentette a vállalatok nyereségét, a másik oldalról a kormányzat, a lehető­ségek szerint, mindent megtesz azért, hogy jusson elég pénz a kiemelt célokra. A 80-as évek második felétől enélkül nem fejlődhet a magyar gazdaság. L. M. Ifízirendörökkel a Dunán A paksi vízirendőrökkel egy napot a Dunán töltöttünk. Képriportunk az 5. oldalon nyújt bepillantást munkájukba és képet ad a Dunán folyó életről.

Next

/
Thumbnails
Contents