Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam, 152. szám ARA: 1,80 Ft 1984. június 30., szombat

Intervenciós alap

Az elmúlt esztendő utolsó hónapjai a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének jegyében teltek el. A szabályozó módosítás új rendelkezései egymás után láttak napvilágot, hogy a vállalatok még időben felkészülhessenek a január elseje utáni helyzetre.

November elején a Minisztertanács határozata nyomán új fogalom került közgazdasági szótárunkba, az intervenciós alap. Neve után már sejthető, hogy milyen célra hozta létre a kormányzat a több mint 10 milliárd forinttal rendelkező különkasszát. Amint a közlemény szövegéből kiderült, az átmenetileg válságba jutott ágazatok és vállalatok megsegítése az új alap egyik legfontosabb feladata.

De már itt szükséges hangsúlyozni, hogy nem az állandó gazdálkodási problémákkal és pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok megsegítésére hozta létre a kormányzat az intervenciós alapot, hiszen ahogy Hetényi István pénzügyminiszter a decemberi ország- gyűlés előtt elhangzott expozéjában mondta, a tartósan veszteséges vállalatok támogatására 1984-ben sem lesz lehetőség.

Az utóbbi évek eseményei számos konkrét példával illusztrálják az új különkassza rendeltetését. Gondoljunk csak az export-eladási árakat követő honi árképzés bevezetésének évére. Ebben az időszakban a világpiacon is nagy változások történtek, az addig magas exportnyereséggel büszkélkedő kohászat és alumíniumipar hirtelen válságos helyzetbe került, mert a külpiacon meredeken zuhantak az árak. Az egykor jól menő kohászati és alumíniumipari vállalatok egymás után jutottak súlyos pénzügyi helyzetbe, mert egyrészt csökkent az exportbevételük, másrészt az új szabályozás miatt itthoni árcsökkentésre is kényszerültek. A recesszió egyébként nemcsak a hazai cégeket sodorta kritikus helyzetbe, a nagy nyugatnémet, angal, amerikai kohók is éppen csak a fenntartási költségeiket keresték meg. Ám, sokan közülük nagyobb beruházásba fogtak akkortájt, számítva a hamarosan bekövetkező fellendülésre.

Szakmai berkekben 1981—82-ben élénk vita bontakozott ki, szükségünk van-e egyáltalán ilyen nagy volumenű kohászatra és alumíniumiparra, hiszen a milliárdos befektetések még minimális hasznot sem hoztak abban az időben. Szerencsére a kormány úgynevezett válságintézkedéseket hozott, felmentve a hazai árcsökkentés kényszere alól például az alumínium- ipart, s így megóvta a gyárakat a csődbejutástól. Nehéz volt viszont a pénzt a további intézkedésekhez előteremteni, hiszen más ágazatoktól vonták el a szükséges forrásokat. A rendelkezések már 1983-ban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ismét növelte exportját e két ágazat, s a világpiacon jelentősen emelkedtek a kohászati és alumíniumipari terméSemmelweis

emlékünnepségek

Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére emlékeztek pénteken, születésének 166. évfordulója alkalmából a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében tartott ünnepségen. Dr. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke köszöntötte az elnökség tagjait: Aczél Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Tétényi Pált, az MSZMP KB osztályvezetőjét, dr. Cse- hák Juditot, a SZOT titkárát, valamint társadalmi, tudományos életünk más jeles képviselőit, az ünnepségen résztvevő egészségügyi dolgozókat.

Ezután dr. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár méltatta az emberiség egyik nagy jótevőjének érdemeit, aki nemcsak a gyermekágyi láz leküzdésének módját találta meg, hanem megalapozta az úgynevezett, kóroki orvosi kutatások jövőjét.

A továbbiakban az államtitkár átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket az egészségügyi miniszter adományozott egészségügyi dolgozóknak kiváló munkájuk elismeréseként.

*

Tegnap délután Semmelweis Ignác születésének 166. évfordulójáról megemlékeztek Szekszárdon is, a Tolna

megyei Tanáos Balassa János Kórház-Rendelőintézet kultúrtermében. Az ünnepségen dr. Vastag Oszkár, osztályvezető-főorvos méltatta az anyák megmentőjének munkásságát, amely új korszakot jelentett az orvostudományban. Emlékező szavaiban szólt Semmelweis példakép szerepéről, majd az egészségügyi dolgozók nehéz, de szép hivatásáról is. Ezt követően Szokolay Zoltán és Fenyvesi Ágnes verssel köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Kelemen Endre főigazgató főorvoshelyettes méltatta a törzs- gárdatagok munkáját és jutalmakat adott át. Kiváló Orvos kitüntető címet dr. Bíró Imre osztályvezető főorvos kapott, aki az elismerést Budapesten, a központi ünnepségen vette át. Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt 21-en, Miniszteri Dicséretet 14-en, Főigazgatói Dicséretet pedig 13-an kaptak a kórház-rendelőintézet dolgozói közül. A főigazgató főorvoshelyettes 271 törzsgárdatag- nak adta át az oklevelet, a jelvényt és a pénzjutalmat. Pénzjutalmat vehettek át az 1983—84. évi orvosvetélkedő győztesei is.

Ezekben a napokban rendezik meg megyénk különböző egészségügyi intézeteiben a Semmelweis-ünnepsé- geket, ahol .13-an a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt, heten pedig Miniszteri Dicséretet vehetnek majd át.

Mai számunkból

KISFALUM STRÓBL ZSIGMOND CENTENÁRIUMÁRA (11. old.)

AZ IFJÚSÁG SZUBKULTÚRÁJA (11. old.)

BIZTONSÁGOS LE- ÉS FELSZÁLLÁS (12. old.)

VAJON MIT ÁBRÁZOL? (12. old.)

VAMOK AZ ÓKORI rómAban

(12. old.)

RÄTVAY ANITA A TUNGSRAM SC-BE TART (14. old.)

VJACSESZLAV TYIHONOV ARCAI

(8. old.)

VÁLÁS BOLGÁR MÓDRA (8. old.)

A HAJÓSKAPITÁNY (8. old.)

A VADAK ORVOSA (9. old.)

A KUBAI SZIVAR TITKA (9. old.)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZÉP ERNŐ (10. old.)

SOKARCÚ DÖNTÉS (2. old.)

KÖZMŰVELŐDÉS

TOLNÁN

(3. old.)

A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS HELYZETE TOLNA MEGYÉBEN

(4. old.)

EREDMÉNYEINKBEN

FONTOS

A SZAKSZERVEZETEK SZEREPE (5 .old.)

MÚLTÚNKBÓL (6. old.)

AHOL A SAJTÓ FONTOS (7. old.)

HORGASZHABORÚ

TAMÁSIBAN

(7. old.)

II

kék árai.

Bármelyik ágazat kerülhet hasonló helyzetbe, például egyik-másik a mezőgazdasági termék piacán tapasztalható most hasonló tendencia. Az ilyesfajta átmeneti veszteségek fedezésére alkalmas az intervenciós alap. Megkönnyíti a kormányzat döntését, hiszen az elmúlt évi fejlesztési alapelvonásokból és az idei központi intézkedésekből származó 12—13 milliárd forint áll rendelkezésére, tehát a szükséges pénzt nem mások rovására kell előteremteni.

Az intervenciós alapnak más funkciót is szántak: ez elsősorban a minisztériumok és a vállalatok újszerű partneri, vagyis nem alá-fölé rendeltségi kapcsolatával függ össze. Korábban sokszor előfordult, hogy egy-egy cég a fölöttes szerve „kérésére” látott hozzá egy ágazati vagy éppen népgazdasági szinten fontos, ám vállalati szférában ráfizetéses beruházásokhoz. A kiemelt célra a banktól természetesen kapott hitelt, de a visszafizetés már a saját kasszáját terhelte. Amikor 13—14 százalékos kamat mellett adnak kölcsönt a pénzintézetek, egy beruházás megvalósításakor szó szerint létkérdés a megfelelő nyereség. Ezek a beruházások azonban az esetek többségében —, ahogy várható volt —, nem hoztak elég hasznot és a vállalatok súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Sajnos ekkor már nem számíthattak a fölöttes szerv támogatására, a veszteség ódiumát az irányító szerv már nem vállalta el.

Amint az egyik közgazdász-vándorgyűlésen elhangzott, a minisztériumok, például a MÉM ebben az évben változtatott a korábbi gyakorlatán. Ha fontos, ám nem kifizetődő feladatok megoldására kérik a vállalatokat, részükre az intervenciós alapból juttatnak pénzt — kölcsön, vagy támogatás formájában. Az alap ilyesfajta rendeltetése nem kevésbé fontos, mint a válságiparágak megsegítése, hiszen lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne felsőbb utasításra szolgálják majd a népgazdaság érdekeit, hanem megfelelő ösztönzés és segítség reményében.

Természetesen egy vállalati szintű fejlesztés nem kerülhet ebbe a kategóriába, elsősorban más ágazatokat vagy az egész népgazdaságot érintő, de a vállalat munkájától függő feladatok végrehajtásáról lehet csak szó.

Az intervenciós alap létrehozása csak egyike a gazdálkodást segítő irányítási eszközöknek. Bár számos központi intézkedés csökkentette a vállalatok nyereségét, a másik oldalról a kormányzat, a lehetőségek szerint, mindent megtesz azért, hogy jusson elég pénz a kiemelt célokra. A 80-as évek második felétől enélkül nem fejlődhet a magyar gazdaság.

L. M.

Ifízirendörökkel a Dunán

A paksi vízirendőrökkel egy napot a Dunán töltöttünk. Képriportunk az 5. oldalon nyújt bepillantást munkájukba

és képet ad a Dunán folyó életről.